Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

1M9. augusztus 3. Dunamtiit napio Bemutatkozik: az ATUKI A tudomány az aulóközlekedés szolgálatában Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a növekvő hazai gép­járműállomány sajátos gon­dokat támaszt a népgazda­ságnak. Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy az el­következendő 15 évben több százezer gépkocsit kell üzem­be állítani, hanem gondos­kodni kell ezeknek a gép­kocsiknak a megfelelő mű­szaki ellátásáról, a sokszo­rosára növekedett forgalom lebonyolításához szükséges úthálózatról és forgalomirá­nyításról, a gépkocsikkal történő áruforgalom gazda­ságos megszervezéséről, a kulturált személyszállítás (autóbuszközlekedés) feltéte­leinek megteremtéséről és számos kapcsolódó feladat megoldásáról. A bonyolult és egymással szoros összefüggést mutató problémák megoldásán sok szerv és intézmény fáradozik. A hatékony munka alapjait azonban — mint minden terü­leten — itt is a tudományos kutatás adja meg. Erről kér­deztük meg dr. Nádasi Antalt, az Autóközlekedési Tudomá­nyos Kutató Intézet (közismert nevén: ATUKI) tudományos főmunkatársát. — Sokirányú és sokrétű az Intézet munkája, —•. hangzott a válasz. — Minden vizsgála­tunk kiindulópontja az em- ber-gép-környezet fogalom­kapcsolata. Bármilyen szituá­ciót is vizsgáljunk az autó­közlekedésben, e hármas fo­galomkapcsolat minden egyes eleme mindig fellelhető. — Általában milyen fon­tosabb feladatokkal foglal­kozik az ATUKI? — Nézzük például a jármű­vek vizsgálatát. Az autók gyártásánál egyre nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett elsődleges és másodlagos biz­tonságra történő tervezés. Amikor egy új típus lép be a forgalomba, a gépjárműkísér­lett osztályon gondosan meg­vizsgálják az egész járművet, különös figyelmet szentelve a biztonság kérdésének.. Az el­sődleges biztonság fogalomkö­rébe a járműnek azok a tu­lajdonságai tartoznak, hogy a jármű: stabil, jól irányítható, kormányozható legyen, meg­bízható fékekkel, szerelvé­nyekkel, tehát, hogy a jármű­vel eleve elkerülhető, meg­előzhető legyen a baleset. A másodlagos biztonságon azt értjük, hogy ha mégis baleset következett be, ennek hatása a lehető legkevésbé legyen sú­lyos az autó utasaira. A benn­ülők biztonságára szolgálnak a fejtámaszok, a jó ajtózárak, a biztonsági övék és még sok más. — Ha jó a gyártmány, bi­zonyosan jó bizonyítványt is kap az ATUKI-tól. De mi történik akkor, ha üzem közben valami elromlik? — Semmi nem örökéletű. Időnként át kell vizsgálni a járművet, ellenőrizni kell a szerkezeti részek állapotát és beállítását. Ha valaki ezt nem teszi meg rendszeresen, az nemcsak sok pénzébe, hanem — súlyos esetben — az éle­tébe, vagy útitársa életébe is kerülhet. Meg kell tehát szer­vezni a járművek tervszerű, megelőző karbantartását. Az ATUKI üzemeltetési osztálya a karbantartás modern mód­szereinek kidolgozásával, jár­műjavítási osztálya pedig a gazdaságos és korszerű javí­tási eljárásokkal foglalkozik. — Az autóközlekedés ter­mészetesen nem képzelhető el komoly műszaki bázis nélkül. Milyen egyéb fel­adatai vannak még az ATUKI-nak? A közúti közlekedésnek je­lentős gazdasági vonatkozásai is vannak, amelyek szorosan összefüggenek a műszaki és szervezési problémákkal. Az intézetben két osztály is fog­lalkozik ezek megoldásával. A közgazdasági osztály a közúti közlekedés olyan jellegű gaz­dasági kérdéseit kutatja, ame­lyek a népgazdaság különböző ágazatai és az autóközlekedés közötti kapcsolatból adódnak. A kutatások eredményeként kidolgozásra kerül pl. az úgy­nevezett ágazati kapcsolatok mérlege; ebből következteté­sek vonhatók le a kapcsolatok ratékonyságára. Többek kö­rött a munkaerőgazdálkodás ;gyes kérdéseivel, az autóköz- .ekedés egészének tervezésé­vel is foglalkozik a közgazda­ági osztály. A közúti áruszál- ítás és személyszállítás prob- émái a forgalomfejlesztési jsztály tevékenységi körébe artozik. Az áruszállítás terü- etén a szállítási technológiák íorszerű megoldásaival, a ra- codásgépesítéssel, a termelé­kenység növelő eszközök (pél- lául konténer) alkalmazásá­lak lehetőségét kutatják. Fel- idataik közé tartozik a piac­kutatás és a marketing-tevé­kenységének a közlekedésben aló alkalmazása, illetőleg el- i és gyakorlati kidolgozása s. — Beszéltünk a közleke­dés biztonságáról, A műsza­ki feltételeken kívül ennek nyilván más feltételei is vannak... — A közlekedésbiztonsági isztály behatóan foglalkozik — nás szervekkel együttműköd­ne — a KRESZ előírásainak illandó korszerűsítésével. A közlekedési szabályok igen lokrétűek, ezért ez a munka i jogász mellett nem nélkü­lözheti a mérnököt, sőt a pszichológust sem. A közleke­dés szervezése, irányítása és lebonyolítása nem képzelhető el jogszabályok alkotása nél­kül. Hadd hívjam fel azonban a figyelmet arra, hogy van még egy olyan tényező, amely ugyan nem írott jogszabály, de amely nélkül szintén nem kép­zelhető el a közlekedés: ez az udvariasság. Ezt mindenkinek meg kell értenie. * Bár e rövid beszélgetés so­rán számos kérdésre nem tér­hettünk ki részletesebben, bi­zonyos. hogy az autóközleke- j dés előtt álló feladatok meg­oldása nem nélkülözheti a tu­dományos megalapozottságot, a tudományos kutatást. És az is bizonyos, hogy hazánk autó- közlekedésének fejlesztésénél az eddiginél még nagyobb munka hárul majd az Autó- közlekedési Tudományos Ku­tató Intézetre. f^dkőüzem épül Mosonmagyaróvárott a Timföld- és Műkorund- gyárban. A hatezer tonna éves kapacitású üzem 1970-ben kezdi meg a termelést. Az üveg- és kohóiparban nélkülözhetetlen nemes tűzálló anyagot Miit elő. A nagy beruházás mintegy 44 millió fo­rintba kerül. Profilváltozás a Villányi Gépjavítóban j • •• rr r ^ • A jovo útja Mezőgazdasági gépeket, különleges szerszámokat kell gyártani Országos mezőgazdasági géptervező intézet A mezőgazdasági termelő- j szövetkezetek az utóbbi évek­ben kialakították saját gép­parkjaikat, és anyagi lehető­ségeik szerint a gépek javí­tásához szükséges műhelyeket is létrehozták. így fokozatosan munka nélkül maradtak a gépállomásokból szervezett gépjavítók is. A villányi gépjavító körze­tébe 20 tsz tartozik, munka­igényük azonban minimális, a javító-kapacitás tizedét köti csak le. Néhány motor- és alkatrészcsere kivételével min­dent maguk csinálnak. A sik­lósi tsz például 16 kombájn tulajdonosa — valaha a gépál­lomásnak sem volt ennyi —, s minden karbantartást házon belül ellát. A villányi tsz a főjavításokra alkalmas beren­dezésekkel is rendelkezik. Így a munkaigény csaknem kizá­rólag a beruházásokkal kap­csolatos, fejőgépek, etetők és más istállóberendezések elké­szítésére irányul. Ez is csak átmeneti jellegű, számítani le­het arra, hogy később ezt is teljes egészében a termelő- szövetkezetek saját lakatosai fogják megoldani. Tehát nagy­mértékben leszűkült a gazda­sági kapcsolat a gépjavító állomások és tsz-ek között. Ebben a helyzetben a Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat — hiszen nemcsak a Vil­lányban levő 5-ös telephely problémája volt a munka­hiány, hanem a tsz-ek erősö­— Augusztus 5-én, kedden Pécsett a Fegyveres Erők klubjában tartja tájegységi ér­tekezletét a Pénzügyminiszté­rium takarékpénztári főigaz­gatósága Barát Mihály osztály- igazgató elnökletével. Az ér­tekezleten résztvesznek Bara­nya, Somogy, Tolna, Zala és Csongrád megye szervezési előadói, valamint ügyfélfor­galmi osztály vezetői. Sertéskombinát — társulásból Három állami gazdaság; építi Péter fapusztán 1972-től évi húszezer hízott sertést bocsát ki A közelmúltban azzal a cél­lal társult három baranyai állami gazdaság, hogy a köz­tük nagyjából centrálisán fek­vő Péterfapusztán közös erő­ből egy 10 500 férőhelyes, évi húszezer darab hízókibocsátá­sú sertéskombinátot építsenek. A társuló partnerek — a Szentegáti Állami Gazdaság, a Görösgali Állami Gazdaság és a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága — egyike sem tudott volna ön­állóan vállalkozni egy ekkora létesítmény megépítésére, amelynek beruházási összkölt­sége meghaladja a 85 millió forintot. Még a tetemes álla­mi támogatás mellett is több, mint 31 millió forint költség terheli a három gazdaságot, amelyet legnagyobb arányban, 49,2 százalékban Szentegát •lsei, Górösgal 34,3, Szent­lőrinc pedig 16.5 részesedik a költségekből, de ugyanilyen arányban a várható jövede­lemből is. A tiszta jövedelem igen figyelemreméltó, várha­tóan évi 10,3 millió forint lesz. A létesítmény tervezését • az AGROKOMPLEX diszponálá­sa alapján a MEZÖBER Ba­ranya megyei kirendeltsége végzi. Érdekessége, hogy a jobb férőhelykihasználás érde­kében a hizlalást két szakasz­ban végzik, ennek megfelelően öt előhizlaló és ugyanennyi utó- vagy véghizlaló épületet építenek, amelyekben 10—12 darabos kisfalkákban helyezik el az állatokat. Az utóhizlaló kivételével az egész telepet fűteni fogják egy hőközpont­ból, amelyben olajtüzelésű kazán melegíti fel a vizet, s az ólakban radiátorok adják le a meleget. A fiaztatókban a radiátoros teremfűtést me­legítőlapos helyi fűtéssel kom­binálják tekintettel a szopós malacok érzékenységére. Néhány érdekes szám: a te­lepen évente 102 ezer mázsa abrak fogy majd el, egy kiló sertéshús előállításához 3,86 kiló takarmányt használnak fel. Egy sertés, születésétől számított 8 hónapot tölt a te­lepen, s átlag 115 kilós súly- lyal hagyja el azt, könnyű tő­kesertés, illetve sonkasertés formájában. A kívánt típust kombinatív keresztezéssel ál­lítják majd elő svéd fajták felhasználásával. A létesít­ményt 1972 végén helyezik üzembe. A társulásból létre­hozott sertéskombinátnak 66 dolgozója lesz, az éves terme­lési értéke pedig meghaladja majd az 53 millió forintot. désével az egész megyében jelentkezett — kénytelen volt „piac” után nézni. Ugyanerre ösztönözte a gépjavító állo­másokat is. Amíg — Villányban — a mezőgazdaság számára végzett munkák aránya 1967-ben 94,3 százalék volt — a felmérés­ben csak közvetlen a tsz-ek és állami gazdaságok számí­tottak — 1969-ben 48.2 száza­lékra csökkent az arány, de ebbe számítják az élelmiszer- gépjavító tevékenységet is. Termelési értékben még szem­betűnőbb a változás. Két éve 10—12 millió forint jövedelem traktor- és kombájnjavítás­ból, nyolcmillió pedig más jellegű munkákból adódott. Most az évi kapacitás 30 mil­lió forintra emelkedett, ebből 28 millió lakatosipari munka, és csak kétmillió a közvetlen mezőgazdasági egységek szá­mára történő szolgáltatás. A profilváltozással egyidő- ben annak következménye­ként, jelentkeztek az átállás nehézségei is. Az emberek menekültek, hiszen a „tsz”- munkák várható elmaradásá­val bizonytalannak érezték sorsukat. Riadalmuk még in­kább fokozódott, amikor rá­döbbentek, hogy az új mun­kák szakmai ismereteik bőví­tését is megkövetelik. A gép­javító felkészültsége — gép­park, középszintű műszaki ve­zetés — sem volt megfelelő. A mezőgazdasági gépek javí­tásához használt felszereléssel kellett 28 millió forint érté­kű lakatosipari munkát elő­állítani. Hiány volt eszterga- padokból, hajlító és egyenge­tőasztalokból, lemezollókból. A feladat nem volt könnyű. Gé­peket kellett beszerezni, és a munkásokat meg kellett ta­nítani tervek, rajzok szerint dolgozni, meg kellett velük ér­tetni — anyagilag is bizo­nyítani —, hogy jövőjük biz­tosított. Mindezt állandó lét­számhiánnyal küzdve, amikor a megmaradt dolgozók is csak 9 hónapot dolgoztak egy esz­tendőben. jellegű tevékenység sokkal ki­fizetődőbb. Amíg 1964-ben egy­ségesen 22 volt a szerelőórák díja, 1968-ban a mezőgazda- sági 30, az ipari munkán el­töltött szerelőórák díja 45 fo­rintra emelkedett. Ebből az a következtetés is adódhatna, hogy nem a kényszerítő, me­zőgazdasági jellegű munka­hiány, hanem a várható na­gyobb haszon miatt történt a profilváltoztatás. Ez azonban nem egyértelműen igaz. A gépjavító vállalatoknál és ál­lomásokon többségében mező- gazdasági képzettségű mérnö­kök és más szakemberek dol­goznak! A mezőgazdasági te­vékenység után nem kell esz­közlekötési járulékot fizetni, ugyanakkor minden egymillió forint árbevétel után 3,7 szá­zalék nyereség fizethető még akkor is, ha az ipar számá­ra dolgozó gépjavítóktól kell erre az alapot elvonni. Ezen túlmenően az igazgató, főmér­nök, főkönyvelő célprémiumot kap, ha a kapacitás 65 szá­zalékát mezőgazdasági mun­kákra tudják irányítani. Bár többnyire a Villányi Gépjavító Állomás problémái­ról beszéltünk, az elmondot­tak baranyai, de talán orszá­gos érvényűek is. A Cserkuti Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalatnál a mérleg még kis mértékben mindig a mezőgaz­dasági tevékenység javára bil­len. A jövő útját — szerin­tük — a nagyarányú műsza­ki fejlesztésben kell keresni. Olyan mezőgazdasági gépeket, különleges szerszámokat kell gyártani, amelyeket a nagy gyárak nem készítenek és piacra számíthatnak. Egy or­szágos mezőgazdasági gépter­vező intézet valószínűleg vég­leges megoldást jelentene. Gombosi Jenő Eisenachi erdészek Baranyában Az Eisenachi Állami Erdő- gazdaság tíz tagú delegációja le sem tagadhatta volna, hogy erdőszerető, vadászat­kedvelő és mindezekhez értő emberekből áll. A Nádor kávéház pincérei egy héten át csodálták a sajátos erdész, vadász hangulatot árasztó ruhájukat: a bőrből készült, gazdagon díszített szarvasbőr rövidnadrágot, a zöldagancs­ból faragott gombokkal éke­sített zakót és az elmarad­hatatlan, jelvényekkel és vaddisznó sörtével ékesített vadászkalapot. Tíz év óta a Mecseki Ál­lami Erdőgazdaság és az eisenachiak között baráti és szakmai kapcsolat van. Most az NDK-beli szakemberek vi­szonozták a mecsekiek láto­gatását. Ellátogattak a zobáki be­mutató helyre, ahol megte­kintették az úgynevezett hosszúfás kiszállítást, a gé­pesített rakodást, és megis­merkedtek a különböző típu­sú markolókkal, adapterek­kel. Üzemlátogatáson vettek részt a vajszlói fafeldolgozó üzemben. Megtekintették a ratkócai és a nagymátéi erdő- telepítéseket, a sikondai er­dősítéseket. — Az erdőművelés, ezen belül is a tűlevelűek tele­pítésében elért eredmények imponálóak — mondotta Ru­dolf Böttcher, a Weimari Állami Erdőgazdaság igazga­tója, aki Eisenachban töltöt­te be valamikor az igazgatói tisztet. — A magvetéses er­dei fenyő telepítése igen ol­csó és kedvező talajadott­ságok következtében döbbe­netes itt a fák növekedése. Meglepő a technikai haladás, azaz a gépesítés gyors üteme. (Mécs) Kiadvány Baranya borairól A Baranya megyei Ta- . nács végrehajtó bizottsága határozatot hozott olyan idegenforgalmi propaganda­anyag kiadására, amely Ba­ranya borvidékeit és borait ismerteti. Az Idegenforgalmi Hiva­tal terve szerint a kiadványt a Medicina Kiadó Panoráma szerkesztősége készítené szí­nes. magasnyomással, mű­nyomó papíron. Az idegen- forgalmi prospektus 20 000 példányban készülne, ebből 10 000 magyar—orosz és ugyancsak 10 000 német— szerb nyelven. Az Idegenforgalmi Hivatal a Medicina Kiadó Panorá­ma szerkesztőségének java­solta, hogy a kiadvány szö­vegének megírásával dr. Diófási Lajos tudományos kutatót bízza meg. A pros­pektus grafikai tervezésére pedig csak a késő ősz folya» mán kerül majd sor. A kezdeti nehézségek után, a tömeges munkaigény je­lentkezésekor, az emberek be­látták, hogy érdemes meg­tanulni a szokatlan jellegű munkák fortélyait. Az utóbbi időben ezt szívesen teszik, hi­szen tavaly 23 870 forint volt az évi átlagbér és 26 napi bérnek megfelelő részesedést kaptak. Az idén további 4 százalék bérfejlesztés várható, a kollektív szerződés pedig 15 nani „nyereséget” biztosít 1969-re. Kétségtelen, hogy az Ipari ‘ i Baranya megyei Építőipari V. a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum közös szervezésében technikami felvételi előkészítő tanfolyamot indít 1969. augusztus 11-től 27-ig az építőipari technikumban, Pécs, Székesfehérvár utca földszinti műhelyterem. Az első foglalkozás 1969. VIII. 11-én 16 órakor kezdődik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom