Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

f 1969. augusztus 30. Dunarttmi nái»io Résalapozás — az országban először Özemben a BCM-pálya- utívar 6. vágánya (Beremendi tudósítónk telexjelentése) Ha végigtekintünk a BCM építésével kapcso­latban az elmúlt napok­ban történt eseménye­ken, a villany—kistapol­cai közforgalmú vasút­vonal és a nagy harsány— beremendi közút forga­lom behelyezése mellett feltétlenül meg kell em­lékeznünk arról, hogy augusztus 26-án befeje- í. ződött a hőkicserélő és a nyerssiló résalapozási munkája. A rendkívüli rossz al­talaj és a nagy terhelés miatt a létesítmény ter­vezője, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, az aJterhatívák megvizsgá­lása után úgy döntött, hogy hazánkban először itt kerüljön sor mintegy 26 méter mélységű teher­viselő résalap kivitelezé­sére. A kivitelezési munká­kat a 31-es Állami Épí­tőipari Vállalat generki- vitelezésében a Vízügyi Epítővállalat végezte 1968 negyedik negyedévi kezdéssel. A létesítmény a beruházás költsége mint­egy 20 millió forint. A kivitelezés során mint­egy 10 ezer köbméter földet mozgattak meg az olasz importból szárma­zó Titánia markolós és iszapszondás résalapozó gépek és ennek elvégzé­se után került sor a bentonit zaggyal telt munkagödörben a mint­egy 10 ezer köbméter be­ton bedolgozására. Tekintettel arra, hogy a résalapok a technoló­giai szerelés szempontjá­ból legfontosabb két lé­tesítménynél, a hőkicse- rélőnél és a nyerssilónál, a tervezetthez képest mi­nimális — mintegy 20— 25 napos — késéssel el­készültek, azonnal meg­kezdődött a szükséges le­mezalap földmunkája és így minden körülmények között teljesíthető lesz a létesítményeknek az ez évre előirányzott mint­egy 36 méteres építési magasság ' E fontos esemény mel­lett megemlíthető még hogy a BCM pályaudva­rán f. hó 26-án üzembe- helj’ezték a MÁV Pécsi Igazgatósága részvételével a hatos számú vágányt, amelynek forgalomba he-^ lyezése biztonságosabbá és zavartalanabbá teszi a nagy mennyiségű anya­got szállító tehervago­nok mozgatását. Jaszenovlcs Miksa Két nap alatt 33 előadás Ortopéd kongresszus Pécsett Pécsett tartja vándorgyűlését a Magyar Orthopaed Társaság 1969. szeptember 4—5-én a PÖTE I-es számú (400 ágyas) klinikai tömb előadótermében. Az emberi testben, elsősorban a mozgásszervek cson­tozatában jelentkező növési vagy sérülési szabálytalansá­gok tanulmányozásával, javításával, csökkentésével és gyógyításával foglalkozó kutatók és gyógyító orvosok har­minchárom előadást tartanak a kétnapos programban. A tanácskozáson előtérbe kerül a csípőízület porckopásos megbetegedése. Ez a súlyos betegség nemcsak az egyén problémáját vetíti, de szociális és népgazdasági jelentősé­gét is reflektorfénybe állítja. Egészségügyi kormányza­tunk e szindróma jelentőségét elemezte s ezért hozta létre Pécsett, hazánkban a harmadik ortopéd klinikát. A ván­dorgyűlés résztvevői tudományos dolgozatuk ismertetése mellett, közzéteszik azokat az új kezelési módszereket is, melyek intézményeinkben eredményesen meghonosodtak, s megismerik a pécsi ortopéd klinika hároméves munká­jának eredményeit Is. * A vándorgyűlésre az ország -ortopéd orvosainak há­romnegyed része jelentkezett, az NDK-ból küldöttséget várnak. A tanácskozással egyidőben a Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára kiállítást és bemutatót rendez áz általá­nos egészségügyi ellátási és újabban forgalomba hozott termékeiből. — nist — Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tóit Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között 1969. július 10-én Szófiában kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az Elnöki Tanács — a la­kosság telekellátási rendszeré­ről szóló új kormányhatáro­zattal összhangban — módo­sította 1957. évi 47. számú törvényerejű rendeletét. — A módosítás szerint a juttatott házhelyekre és épületekre vo­natkozó elidegenítési és terhe­lési tilalom, valamint öröklé­si korlátozás a megváltási ár megfizetésével megszűnik. Törvényerejű rendeletet alkotott az Elnöki Tanács a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról. Az új tör­vényerejű rendelet kimondja, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tu­dományos, műszaki, művelő­dési vagv egvéb szemoontból jelentős, történeti értékű ira­tokat levéltári anyagnak kell Napirenden: Baranya munkaerőhelyzete Kevés a szakmunkás * A munkaerő-tartalék kimerült, tervszerűbb gazdálkodásra van szükség a népgazdaság minden ágában Ülésezett a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága E bben az évben eddig a férfiak részére be­jelentett munkahelyeknek 61,6 százalékát le­hetett a jelentkezőkből betölteni. Ez bizonyít- j ja, hogy a megyében jelentős mértékű a férfi munkaerőhiány. Ellentmondó kép alakul ki a női munkaerőről. Az elmúlt évben 5646 női mun­kahelyet jelentettek be a vállalatok, — a munkára jelentkezettek száma pedig 9362 volt, vagyis 65,8 százalékkal több nő kérte munkába helyezését, mint amennyi munkahely-üresedés volt. Ez év első félévi adatok teljesen más képet mutatnak. Az első félévben a megye foglalkoztató szervei 3107 női munkahelyet jelentettek be, — ezzel szemben 2861 nő jelentkezett munkára. A tények azt bizonyítják, hogy jelentős még a dolgozni kívánó nők száma, azonban a kínált mun­ka nem találkozik a kívánt igényekkel, — állapí­totta meg többek között az az előterjesztés, ame­lyet a Megyei Tanács v. b. tegnapi ülésén tárgyal­tak meg. A megye munkaerőhelyzetének alakulá­sára jellemző — mint ez a hozzászólásokból is ki­tűnt — a foglalkoztatott létszám évről évre jelen­tősen nő minden ágazatban —, nem utolsó sorban a bázis bérszínvonal hatására. A helyzet: ma már úgyszólván teljesen kimerült a munkaerő-tartalék. Ezért jelentős mértékű a munkaerőcsábítás, a rá- ígérgetés. A létszámnövekedéssel arányosan sajnos nem növekedett a termelékenység. Legtöbben az iparban dolgoznak A megyében — Pécsett is beleértve — 421 ezer ember éL A népességből a nyugdíj- korhatárt a lakosság 18.5 szá­zaléka érte el, a munkaképes korhatárnál fiatalabb a népes­ség 24,1 százaléka, munkaké­pes korú 57,4 százalék. Tíz­ezer lakosra 4310 dolgozó jut. Az Iparban 70 600 fő dolgozik (39 százalék), a mezőgazdaság­ban 57 900 fő (29 százalék), a többi ágazatban 52 500 fő (32 százalék). A foglalkoztatottak száma 1967-hez képest legna­gyobb arányban az építőipar­ban nőtt. Megyénk az iparilag köze­pesen fejlett megyék közé tar­tozik, ■— tízezer lakosra 1417 ipari dolgozó jut. A megyé­ben, Pécs város adataival együtt, az iparban 70 600 (39 százalék), a mezőgazdaságban 57 900 (29 százalék), a többi ágazatban 52 500 fő (32 száza­lék) dolgozik, A megye ipari termelésének — értékben — 61 százalékát a bányászat ad­ja. As 1969—70-es tanévre pótbeiskolázást tartunk IPARI TANULOK RÉSZÉRE AZ ALÄBBI SZAKMARBAN: kőműves, ács, betonozó-elem gyártó, festő-tapétázó, burkoló, építőipari fehér munka, műanyagburkoló­parkettás. Otthonban történő elhelyezésről, teljes ellátás­ról gondoskodunk. — ösztöndíjat fizetünk. — Munkaruhát és bakancsot adunk. Jelentkezés sürgősen személyesen vagy írásban a 43. szAmü Állami építőipari vállalat szakoktatasi csoportjánál, Budapest, XI., Dombóvári út 19. sz. (Megközelíthető a 4-es, 41-es, 43-as és 47-es villamossal.) A megyében és Pécs váro­sában 1968. évben 2067 fővel nőtt 1967-hez, képest az ipar­ban foglalkoztatottak száma. Ez év első felében további 2782 fő talált munkái az ipar­ban. A termelőszövetkezetekben az aktív kereső tsz-tagok és az állandó alkalmazottak szá­ma a múlt évben 1967-hez ké­pest 3 százalékkal emelkedett Az előterjesztés részletesen foglalkozik a megye városai­nak és járásainak munkaerő- helyzetével is. Komlón példá­ul 200—300 férfi munkaerő hiányzik. Lényeges változás történt a nők foglalkoztatott­ságában: a múlt hónapban példává a bejelentett munka­helyek száma meghaladta a jelentkezők számát. Az Elekt­roakusztikai Ktsz 1970-ben újabb 200 női dolgozóval bő­víti létszámát. Mohácson 60— 80 férfi munkaerőhiány je­lentkezik. Szigetváron a ke­reslet és kínálat egyensúly­ban van. A megyében Is különösen a szakmunkáshiány okoz sok gondot. Szakmunkásképző in­tézeteink évente „,1000—1200 szakmunkást adnak, — ez a szám nem elégíti ki az igé­nyeket * tekinteni és védelemben bel) részesíteni. Levéltári anyag­nak kell tekinteni a jelentős történeti értékű kép- és hang- felvételeket is. A továbbiak­ban nemcsak a levéltárakban őrzött iratok, kép- és hang- felvételek. hanem az állami szervek, szövetkezetek, társa­dalmi szervezetek és más jo­gi személyek irattáraiban és a személyi tulajdonban lévő ilyen anyagok is védelemben részesülnek. Mivel minden iratanyag va­lamely levéltár illetékességi körébe tartozik, a törvényere­jű rendelet meghatározza az irattári dokumentumok levél­tári őrizetbe adásának ide­jét és módját. A törvényerejű rendelet a levéltári anyagok tudományos célokra való fel- használásának. lehetőségéről is gondoskodik. A törvényerejű rendelet elő­írja, hogy az államigazgatási, népgazdasági, ügyviteli és le­véltári érdekek biztosítása vé­gett ki kell alakítani az irat­tári anyagok kezelésének leg­célszerűbb rendszerét. Ennek általános irányelveit a Minisz­tertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács elrendel­te Kecskeméten Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kola. Budapesten Bánki Do- nát Gépipari Műszaki Főisko­la, valamint Kereskedelmi és Vendéglátóipart Főiskola lé­tesítését. Az Elnöki Tanács október 1-i határidővel Kapuvárt járá­si jogú várossá nyilvánította, a kapuvári és a hatvani já­rást pedig megszüntette. Ke- rekharaszt községet Hatvan városhoz csatolta. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő kérdéseket tárgyalt. 4noolok a Magyar Állami flépi Együttesről A pénteki Times-ban a lap balettkritikusa egye­bek között így ír a Ma­gyar Állami Népi Együt­tes londoni vendégszerep­léséről: „mindenki tudja, hogy a magyaroknak aránytalanul sok jó zené­szük és táncosuk van, s ezért nem meglepő, hogy ez az együttes is csupa eleven és szeretetreméltó, művészből áll. A tánco­sok kavarognak, szőkéi­nek. a kórus vonzó nép­dalokat énekel... Az együttes üdítően egyszerű szórakozást nyújt. A lá­nyok, akik közül sokan rendkívül szépek, ördön- gősen pörögnek papu­csaikban, jejükön üve­gekkel.” A kritikus ki­emeli az „Ecseri lakodal­mas ”-t, amelyről azt írja, hogy a jelenetben — mint az egész előadásban — nincs semmiféle mester­kélt színpadiasság. A Daily Telegraph A magyar táncosok magá­val ragadó vidámsága cí­mű bírálatában kitűnő­nek nevezi az együttest és különösen említésre méltónak tartja az ostor­pattogtató csikósok tán­cát. megdicséri a meste­rien mozgó táncosokat, a színpompás népviseletet, de valamiféle „mélyebb értelmet” híányot Hozzá­fűzi, hogy az „Ecseri la- kodalmas”-ban „már érez­ni lehetett a mélyebb ér­zelmek jóleső fuvallatát”. Lakat alatt az újmecsekaljai „cukros bácsi A túlzott létszámnövelés és következményei A vitában a hozzászólók foglalkoztak többek között az­zal, hogy a túlzott létszám- növelések az „élő munka pa­zarlását” is jelentik, nem min­dig ott foglalkoztatják a mun­kaerőt, ahol arra szükség len­ne. A munkaerőhiány mind­jobban kényszeríti majd a vállalatokat arra, hogy a ter­melés bővítését elsősorban technológiai, szervezési, mű­szaki-gazdasági eszközökkel oldják meg. A végrehajtó bi­zottság kötelezte a tanácsi fel­ügyelet alá tartozó vállalato­kat, készítsék él szakmunkás- képzési terveiket december 31- ig. Kötelezték a munkaügyi osztályt, hogy a IV. ötéves terv időszakára mérjék fel a megyében lévő vállalatok, szövetkezetek és egyéb foglal­koztató szervék munkaerő- igényeit, különös tekintettel a szakmunkákra, hogy az ipari tanulók beiskolázását erre ala­pozhassák. A felmérés ered­ményed alaján az 1970—7i-es I tanév beiskolázásánál már j ezek szerint kell a keretszá­mokat kialakítani. * A v. b. ezután megvitatta az állami tulajdonban lévő | Jiázingatlanok értékesítésének I és karbantartásának helyze- i tét, majd elfogadta az előter- ! jesztést, miszerint a rihai ál- i talános iskolában — tanuló- j létszám 7 fő — az 1969—70-es I tanévtől megszünteti a taní- [ tást, a gyerekek a busszal könnyen megközelíthető ho- ! morudi iskolába^ tanulnak 1 tovább. A v. b. engedélyezte az ez évben mintegy 40 férő­hellyel bővített szociális ott­honi férőhelyből 30-nak a be­tegotthoni férőhellyé történő átszervezését, majd egyéb na­pirendi pontokat tárgyalt. g. r. Űjmecsekalján különösen az utóbbi hetekben riadt és egy­re felháborodottabb hangon beszélték a szülők a szokat­lan eseményeket. Egy férfit emlegettek, aki 9—14 éves kislányokat csalogat, pénzt ígér nekik, de „lesben áll’ az óvodák környékén is. ahol cukorral igyekszik magához hívni a kicsiket. A rendőr­ségre körülbelül két hónap­pal ezelőtt érkezett egy be­jelentés hasonló jelenségről A rendőrség ennek alapján vizs­gálatot indított, a járőrök és ezzel a konkrét feladattal megbízott nyomozók az új­mecsekaljai utcákon, tereken és óvodák környékén gyak­ran ,.sétálgattak”, figyelve az eseményeket. Beszéltek több szülővel is és felhívták a fi­gyelmüket — ha a kisgyere­kek körül sétáló és őket szó- lítgató férfit vesznek észre, azonnal jelentsék. Augusztus 21-én egy szülő elmondotta, hogy a kora dél­utáni órákban — mint azt 13 éves kislánya közölte velük — a kislányt egy férfi megszó­ElkészfiU az első tíz darab biztositópanelt szállító csille a komlói Kossuth-bánya gépüzemében. A Mecseki Szénbányák részére eddigi megrendelés szerint harminc ilyen csillét gyártanak. Képen: Ángyán János és Fehér István az új panelszállító csilléknél: Szokolai felv. lította és azzal az ürüggyel, hogy olvasson el neki egy le­velet — a közelben lévő új­mecsekaljai erdősávba csalta. A kislány — mint elmondot­ta, — azt hitte, hogy a ..bá­csi” nem tud olvasni. — vele ment. A „bácsi” a levél el­olvasásáért 10 forintot is ígért. Amikor az erdőbe ér­tek, a férfi maga mellé ül­tette, zsebéből egy levelet vett elő és kérte: olvassa fel. A levél nyomdafestéket nem tűrő szavakat tartalmazott, a kislány, nem is olvasott belő­le csak néhány szót. aztán el­futott ... Más feljelentések Is érkez­tek, az utóbbi egy-két hét alatt ezek még súlyosabb cse­lekmények megtörténtét kö­zölték. A „bácsi” az egyik kislányt a játszótérről, egy másikat pedig az utcáról csalt az erdőbe, és nemcsak olvas­tatott velük, ' hanem erősza­koskodott is A rendőrség és a lakosság összefogása végül is sikerre vezetett. Alig egy he­te bejelentés érkezett a rend­őrségre. hogy a 2-es számú óvoda körül egy férfi sétál, szólítgatja a kislányokat... A rendőrök azonnal a helyszín­re mentek, ahol a gyanúsan viselkedő férfit igazoltatásra szólították fel A férfi futás­nak eredt. Izgalmas hajsza kezdődött. A férfi a Tarr Im­re utcában egy léocsőházba szaladt fel. A rendőrök a nyo­mában voltak és amikor az ..Igazoltatott” azt látta, hogy üldözői ide is követik, a lép­csőház egyik ablakát kinyi­totta és onnan leugorva akart egérutat nyerni. Leugrott, azonban ott egy másik rendőr lefogta, aztán megbilincsel­ték ... A „cukros bácsi”: Szőllősl Lajos, 32 éves. pécsi lakos. — Mint elmondotta, fogalma sem volt. hogy már keresik. fi­gyelik a területet. Beismerő vallomást tett. A szembe­sítéskor a kislányok felis­merték a gesztenvebarna hul­lámos hajú fiatalembert. Fel­tehető, hogy az eddig felde- rítetteken kívül is még szá­mos, hasonló cselekmény van a rovásán. Ezért a rendőrség kérj. hogv mindazok a szülők, akik eddig bizonyos okok miatt nem tettek felielentést. ieleotsék észlelésüket a Me­gyei Rendőr-főkapifányság vizsgálati osztályán. G. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom