Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
Ara: 80 fiiléi Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xméwoiyam,io?.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. augusztus 29., péntek Az elégedettség — hűn Azt mondjuk: rohan a világ a száguldó iramú technikai fejlődés korát éljük, s ez így is van. Az ember megjárta a Holdat, okos. sőt már-már félelmetes gépek milliói övezik életünket, egyszóval: valósággá lettek a fantasztikus regények. — Az Élet és Tudomány legújabb számában olvasom: feltalálták a fájdalom nélküli injekciózást, megvan a hátizsákban hordozható vitorlás hajó, terem az IR—8-as — az ötszörös hozamú rizsfajta —, mindennaposak lettek agyműtétek, metánnal növesztik a gyémántokat, s aztán eszembe jut egy másik olvasmány, a Statisztikai Hivatal jelentése, mely alig egy órával korábban volt a kezemben, s egyszerre elmegy a kedvem a belátha- tatlanul fényes jövőn való mélázgatástól. A termelés stagnál, a termelékenységi mutatók romlanak, nem valami dicséretes a minőség alakulása sem s ami még talán ennél is elkeserítőbb: növekvő feladataink zömét változatlanul emberi erővel, a „srófok” szorosabbra húzásával oldottuk meg, illetve akarjuk megoldani. Mintha nem is ugyanabból a korból, s ugyanabból a világból tudósítana a kétféle kiadvány! Mintha a tudomány nem lenne mindenkié. Közvetlen környezetünk mindennapos gondjai közepette már-már úgy érzi az ember: a tudó- mán^, mintegy hatalmas, de egyre vékonyodó torony végtelen magasságban nyújtózik felettünk, s ami a csúcsokon történik, annak a „földi” dolgokhoz jóformán semmi köze ... Túlzás amit mondok, tudom. A tényleges ellentmondást azonban nem lehet nem észrevenni. A tudomány korát éljük. Az emberiség eddigi története összes tudósainak 90 százaléka ma él. A tudományos kutatásra fordított összegek — nemcsak nálunk, valamennyi országban —, szédületes gyorsasággal nőnek. A tudományos produkciók is hihetetlenül jelentősek, „lent” azonban, mintha mindezzel mit sem törődnének. A műszaki fejlődés ütemének lassúsága sok mindennel magyarázható. Például: szerények a beruházási lehetőségeink. Ez azonban csak egy dolog, s nem is kizárólagos. Mert itt van például az igényesség, az informáltság, az alkotó nyugtalanság kérdése. Ki merné tagadni, hogy mindezek birtokában, viszonylag kis pénzzel is jelentős változásokat lehet elérni! Baranyában közel 5500 műszaki állományú dolgozó él. Ebből ezren mérnökök, közel háromezren technikusok. Egy egész kis hadsereg — okos emberekből ... De sokféle műszaki van. Olyan is, aki néhány évvel az egyetem elvégzése után belesüppedt a vidéki elégedettségbe, tétlenségbe, s aztán már csak arra ügyel, hogy minden „simán” menjen az életben. Persze nem ez a jellemző, de valahol itt kell megragadni a kérdést: az elégedettségnél. Mert elégedettnek lenni bűn. — Azt mondani: megoldottunk egy kérdést, s aztán elégedetten hátra dőlni a főmérnöki vagy osztályvezetői karosszékben, több mint könnyelműség. Az élet rohan, ezt lépten-nyo- mon halljuk és mondjuk, mi magunk azonban sokszor még ballagni is lusták vagyunk. Viták, ankétok tucatját ültem végig az elmúlt időszak- hon. Ilyenkor mindenről szó esik, természetesen a pénzről is. Sokan mondták: rossz az anyagi ösztönzés; mások merészebbek voltak, s azt állították: nyugaton ezért a pénzért, a logarlécet se veszi elő egy mérnök. Nem tudom, lehet. Valami azonban nem stimmel ebben az okfejtésben, helyesebben valami hiányzik belőle. A felelősségtudat, az elhivatottság érzése, a szakmaszeretet. Mindenki emlékszik rá, mekkora viták folytak az újítási törvénytervezettel kapcsolatban. A központi kérdés az volt: mi a munkaköri kötelesség? Komoly, felelős beosztású emberek állították: azért hanyatlik az újítómozgalom, mert nem sikerült tisztázni, s megnyugtató módon megoldani ezt a kérdést. Most csend van; az újítómozgalmat gyakorlatilag tetsz-halottnak lehet tekinteni, mégis kikívánkozik belőlem a kérdés: valóban egy fogalom tisztázatlansága volt a baj oka? Nem sokkal inkább az, hogy a sok — többnyire anyagi ihletésű vita közepette —, elsikkadt maga a mérnöki hivatás? Ha egy orvos a betegágy előtt azt kérdezi: mit kapok, ha meggyógyítom ezt az embert, megveti a társadalom, s ennek így kellene lennie az élet minden területén. — Ellenpélda is van, persze. Tucatjával ismerek fiatal — és nem fiatal —, műszakiakat, akik valóban fáradhatatlanok és önzetlenek, ahogy Kovács András emlékezetes filmje óta mondjuk: nehéz emberek. Tisztelem és csodálom őket, de ugyanakkor értetlenül állok nehézségeik előtt. Azt akarják, hogy jobb legyen, segíteni akarnak, s támogatók helyett gáncsoskodókkal találkoznak. Ki érti ezt? 1969 első negyedében alig 0,7 százalékkal nőtt megyénk ipari termelése. A termelékenység 3,8 százalékkal visz- szaesett, s a legfrissebb adatok nem sokkal lelkesítőb- bek. Az előbb elmondottakkal nyilván sokan nem értenek majd egyet, azt mondják: ez műszaki-ellenes alapállás, a fenti számokkal azonban ők sem tudnak majd vitatkozni. A termelés irányítói — ha úgy tetszik: parancsnokai —, a műszakiak. Mérnökök, technikusok, akik megfelelő képzést kaptak ahhoz, hogy befogadják és megértsék, népszerűsítsék és a lehetőségekhez képest maximális mértékben meg is valósítsák a kor legmaga- sabbrendű műszaki megoldásait, termelésszervezési elképzeléseit. A nehézségeket senkisem tagadja, tény, hihetetlenül bonyolult dolog döntéseket hozni, terveket realizálni, de hát végtére is éppen a nehézségek áthidalása a vezetés legfőbb feladata. A vállalatok közötti verseny éleződése megváltozhatatlan tény — a legkisebb gazdasági egység is kénytelen számolni vele. A verseny- képesség fenntartása, illetve fokozása érdekében mindenütt meg kell hát hozni a szükséges intézkedéseket, ezek azonban mindenekelőtt új szemléletet követelnek. Űj embereket felvenni, az átlagbérszínvonallal manipulálni — ez legfeljebb rövid távon kifizetődő. A jövő sokkal racionálisabb, vagy ha úgy tetszik, kegyetlenebb lesz, s csak azok a vezetők, illetve műszakiak alhatnak majd nyugodtan, akik ebben a műszaki és gazdaságpolitikai szempontból oly jelentős időszakban nem alszanak ... Békés Sándor Tímár Mátyás Belgrádban Belgrádban a jugoszláv kormány palotájában csütörtökön megkezdődtek a jugoszláv—magyar gazdasági tárgyalások. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes és Alekszandar Grlics- kov, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) elnökhelyettese a nap folyamán két megbeszélést folytatott Jugoszlávia és Magyarország gazdasági fejlődésének időszerű kérdéseiről, a két ország gazdasági együttműködéséről, valamint Jugoszláviát és Magyarországot érdeklő egyéb gazdasági problémákról. Timár Mátyás csütörtökön, látogatást tett Mika Spiljaknál, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés, Népek Tanácsa elnökénél. A Minisztertanács ülése Kormányhatározat a telekspekuláció megakadályozására A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A nehézipari miniszter és az igazságügyminiszter előterjesztésére megtárgyalta az előzetes iparági vita alapján elkészített gázenergia-törvény tervezetét. A törvényi szintű szabályozást az indokolja, hogy az alföldi földgáztelepek feltárása után a gáz az ország energiaellátásában mind nagyobb szerepet kap, az ipari és mezőgazdasági üzemek mellett egyre bővül a földgázt felhasználó í háztartások köre és az orszáOrszáaqyűlési képviselőink szakmunkásképző intézetekbe látogattak Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportjának tagjai tegnap délelőtt Pécsett megtekintették az 506-os Ipari Szakmunkásképző Intézet újmecsckaljai iskoláját és kollégiumát. Sashalmi György igazgató tájékoztatót mondott az építőipari képzésformákról és az oktatás feltételeiről. A parlament tagjai megtekintették a tantermeket és a kollégiumot. A látottakról elismerő véleményt mondtak. Programjuk második állomása a komlói 501-es Ipari Szakmunkásképző Intézet volt. Itt Fuchs János igazgató — elsősorban — a szénbányászat munkaerőhelyzetének problémáiról beszélt, szólott nx emeltszintű oktatás jelentőségéről, valamint a pedagógusok túlterheléséről. A képviselők látogatása egy tapasztalatszerző, ismeretgyűjtő helyzetfelmérés első lépése volt. Az országgyűlés foglalkozik majd hazánk szakmunkásképzés helyzetével. A napirendi ponthoz nyújtanak segítséget megyénk képviselői a különböző intézetekben, iskolákban szerzett ismereteikkel. A tegnapi intézetlátogatást folytatják és a következő csoportülésen összegezik véleményeiket, tapasztalataikat. Pannónia mezőgazdasági napok Jubileumra készül az Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezete Elnökségi ülést tartott tegnap délután Pécsett a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei szervezete a MTESZ helyiségémérésé mellett — felmentette. Egyidejűleg Tárcsái Imre mezőgazdasági mérnököt a titkári teendők ellátásával megbízta. gos gázvezeték-hálózatot jelentősen bővíteni kell. A törvény a legutóbbi évtizedben hozott ipari törvények (bányatörvény, vasúti törvény, építési törvény, erdőtörvény stb.) sorába illeszkedve teljesebbé teszi a gazdasági élet törvényi szintű szabályozásának rendszerét. A Mi- j nisztertanács az előterjesztést elfogadta és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány tavalyi határozata alapján az egészségügyi, a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára együttesen felülvizsgálták a foglalkozási ártalmakra vonatkozó rendelkezéseket és tapasztalataikról jelentést tettek. A beszámoló szerint nem szükséges a kártalanítás feltételeit és mértékét szabályozó rendelkezéseket megváltoztatni. Indokolt azonban kártérítést nyújtani a korábbi rendelkezésekben felsoroltakon kívül további néhány betegség esetén is. A kormány ezt az előterjesztést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az ipari üzemek egészségügyi helyzetének vizsgálati tapasztalatairól tett jelentést. A beszámoló szerint az e téren elért jelentős fejlődés mellett még sok probléma vár megoldásra. A Minisztertanács a jelentéssel és az előterjesztett javaslatokkal egyetértett; felhívta az egészségügyi minisztert, valamint az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A kormány egyben felkérte a vállalatok vezetőit és a társadalmi, érdekvédelmi szervezeteket, hogy közös erőfeszítéssel nyújtsanak hathatós segítséget az üzemek egészségügyi helyzetének további javításához. Az építésügyi és városfejlesztési, az igazságügy-, valamint a pénzügyminiszter közös előterjesztést tettek a lakosság telekigényeivel kapcsolatos kérdések rendezésére. A kormány elhatározta, hogy a lakások és üdülők építésének ■ megkönnyítésére, valamint a I spekuláció megszüntetésére új j telekellátási-rendszert vezet be. ! A határozat célja, hogy a tel- 5 kék a lakosság érdekében ke- | rüljenek felhasználásra és ne ! válhassanak munkanélküli vagyonszerzés forrásává. Ennek érdekében a kormányhatározat szabályozza a személyi építési telektulajdon mértékét, előírja a telekadó fizetési kötelezettséget és bevezeti az út- és közműfejlesztési hozzájárulást. Kimondja, hogy egy személynek, illetve családnak egy építési és ezen felül legfeljebb még egy, pihenési, üdülési célra szolgáló telke lehet. A kormányhatározat az építési telkekkel való gazdálkodást a tanácsok feladatává teszi. A telkek kialakítását, beépítésre való előkészítését és értékesítését a tanácsok, illetőleg az általuk megbízott szervek — az országos takarékpénztár. az ingatlanközvetítő vállalatok stb. — végzik. A tanács — az általa megbízott szerv útján — és az OTP, értékesítés céljára nem állami tulajdonban álló építési telket is vásárolhat. 1967-ben — a nyugat-dunántúli üdülőterület regionális rendezési tervének jóváhagyásakor — a Minisztertanács elrendelt?, hogy az építési és városfejlesztési miniszter a két érdekelt megyei tanács elnökével közösen készítsen részletes előterjesztéseket Sopron és Kőszeg komplex fejlesztésére. ami — a két város kivételes földrajzi és idegenforgalmi adottságai folytán — országos érdek. A kormány most megtárgyalta és tudomásul vette, mint irányelvet, a két város fejlesztési célkitűzéseit. Egyetértett azzal, hogy Sopront és Kőszeget, valamint környékét a következő ötéves tervek során az ország egyik legfontosabb idegenforgalmi körzetévé kell fejleszteni és meg kell teremteni annak feltételeit, hogy Sopronban és a környező hegyvidékeken mintegy 5 ezer, Kőszegen pedig 2 ezer turistát és üdülőt tudjanak fogadni. ben. A tanácskozást Czégény József elnök, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője nyitotta meg, köszöntötte a résztvevőket, közöttük György Károlyt, az egyesület főtitkárát. Az elnökség tagjai meghallgatták a, beszámolót a március 31 óta végzett munkáról, majd az 1969—1970. évi munkatervet beszélték meg. A jövő évi programjuk egyik reprezentatív rendezvénysorozata a Pannónia mezőgazdasági napok lesz, melyet május végére terveznek abból az alkalomból, hogy húsz éves fennállását ünnepli az egyesület megyei szervezete. Erre az időre javasolja az elnökség egy országos vándorgyűlés megtartását. A szimpóziumon előadás hangzik majd el: Az agrárszakemberek társadalmi helyzete címmel. A vezető testület előadónak Fehér hajós elvtársat, a kormány elnökhelyettesét, illetve dr. Dimény Imrét, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztert szándékozik felkérni. A megyei szervezet elnöksége Magassy Dánielt kérésére titkári tisztsége alól — eddig végzett munkája elisElkészült a szentlőrinci felüljáró alépítménye, a terhet viselő pillérrendszer. A száztizennyolc méter hosszú, közel tíz méter magas felüljárón át halad a 6-os út nyomvonala. Az építők jelenleg a tartópillérekre a vasbetongerendákat helyezik el. —Tervek szerint novemberben fejeződnek be a felüljáró építési munkái. Szokolaf fel*.
