Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
augusztus 1. »unaniftii napi« Ki legyen a mecénás? Kihalnak a falusi művészeti együttesek? Tény: csökken a MÉSZÖV irányítása alá tartozó szövetkezetek öntevékeny művészeti együtteseinek száma. Méghozzá közérdekű tény, hiszen a MÉSZÖV irányítása alá tartozó különféle szövetkezeteknek mintegy százezer tagjuk vám. Ez a mennyiség tömegkérdéssé teheti a MÉSZÖV népművelő munkáját és nagy bajnak mutatja az említett együttesek számának csökkenését. De valóban nagy-e ez a baj? S ha igen, akkor mi az oka? Megváltozott viszonyok A MÉSZÖV irányítása alá tartozik a két nagy szövetkezeti típus — a mezőgazdasági és a kisipari termelőszövetkezetek — kivételével, szinte minden fajta szövetkezés. Ezek többsége fogyasztási és értékesítő szövetkezet, valamint takarékszövetkezet. A százezres taglétszámot viszont pontosabban kell megfogalmazni. A százezer tag között ugyanis sok, becslésünk szerint mintegy húszezer kettős tag, tehát mind a takarék, mind a fogyasztási szövetkezetnek tagja. A százezer tehát csak a jogviszonyok száma, s nem a személyeké. De a fennmaradó körülbelül nyolcvanezer ember is jelentős szám. Az említett szövetkezetek társadalmilag és gazdasági érdekeltség szempontjából azonban sokkal lazább szervezetek, mint két nagy testvérük, a mezőgazdasági és a kisipari termelőszövetkezetek. Egy tsz- tagságtól a parasztcsalád teljes anyagi ereje, léte függ, ezzel szemben a fogyasztási szövetkezet legfeljebb néhány száz forintos visszatérítést fizet évente. Mindezekből következik, hogy ha a kultúrához a mai falu mecénást keres, akkor a mecénás erkölcsi kötelessége sokszorta nagyobb mértékben terheli a két másik nagy szövetkezetei, elsősorban a mezőgazdaságit, mint a MÉSZÖV alá tartozó, valóban lazább kötöttséget jelentő szövetkezeteket. Igaz ugyan, hogy történelmi fejlődésében vizsgálva a helyzet korábban fordított volt, egyszerűen a tsz-ek gyenge anyagi ereje miatt. Az akkor jogosan kialakult szemlélet —, hogy tudniillik az fmsz-nek van a legtöbb pénze a kultúrára — viszont ma már a megváltozott tömegmozgalmi és gazdasági erőviszonyok következtében nem helytálló. Nem helytálló, mégis él. Más az ízlés A baranyai falusi öntevékeny művészeti együttesek jelentős hányadát a fogyasztási szövetkezetek tartják fenn. Ma is óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy a lassan, de biztosan kihaló népművészeti értékeket megmentsék. Szödényi István, a dunaszekcsői fogyasztási szövetkezet elnöke például pénzt és időt nem kímélve az utolsó népművészeti ruhakészleteket vásárnlta fel a szekcsői szigeten. A kis vé- méndi szövetkezet szinte vért izzad, hogy fenntartsa a maga nemében egyedülálló szebényi együttest. Példának jó az új- petrei szövetkezet is, ahol anyagi ráfizetéssel vállalták az átai délszláv csoport fenntartását. A tény azonban tény: az öntevékeny együttesek kihalnak. Közülük legfájóbb a má- gocsi Kodály kórus széthullása, melynek nevét maga a nagy mester adta, s ez önmagában komoly rangot jelentett. A MÉSZÖV szövetkezet- politikai főosztálya nemrég megvizsgálta a megszűnések okait. De olyan okokat talált, amelyek nagy része ellen szélmalomharc küzdeni. A mágo- csi kórus tagjai, vezetői közül többen autót vettek, s ki tilthatja meg nekik, hogy éneklés helyett vasárnaponként a Balatonra járjanak, avagy beutazzanak a pécsi kávéházba, színházba. A fiatal, sőt, a középkorú generáció ezt igényli már. Az öregek? Nos, az öregek kihalnak. S halál ellen nincs orvosság. Legfeljebb az utódlás, de az utódok gondolkodása, igénye hol van már az elődök gondolkodásától és igényétől. Végülis 1967- ben még 24, ma már csak 14 együttes él a megyében. ellenpélda is akad: a MESZÖV- től kapott tájékoztatás szerint a sásdi, mohácsi, szabadszentkirályi, bolyi szövetkezet egyáltalán nem képzett kulturális alapot, csak sportalapot. Közös érdek Mi tehát a végső következtetés: nem baj, ha nem tudunk ellenállni az öntevékeny népművészet haldoklásának, de baj, ha nem találjuk meg helyette a korszerű népművelési formákat. Ez viszont a faluban közös érdek, sőt, mindegy, hogy ki a mecénás. De egyedül a MÉSZÖV szövetkezeteit elmarasztalni igazságtalanság. Földessy Dénes Átadták a Széchenyi Gimnázium és Szakk5zépiskola új, ötmillió forintos költséggel épült tanműhelyét. A korszerű tanműhely gépeit és berendezéseit augusztus ban szerelik be, ezek költsége négymillió forint. Séta a várudvaron Kiszabadították a középkori pécsváradi templom falmaradványait Üj formák De nem olyan siralmas a kép, ha a falusi népművelést tágabban, korszerűbben értelmezzük. A fejlődés ugyanis túlhaladta azt a szemléletet, amely a SZÖVOSZ-ban évtizedekig élt, pontosan a népművészet-központúság szemléletét. Baranyában viszont —, s reméljük, az ország többi megyéjében is — rájöttek már, hogy ez a szemlélet egyoldalú és beporosodott. Dicséret illeti a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályát is, és á megye néhány szövetkezetét is, amiért kitört e körből, s kitágította a népművelés fogalmát. Hadd soroljuk a mindent megmagyarázó példákat: az egyre gyarapodó számú falusi középiskolás ifjúság igényének megfelelően jrodalrpi szavalóversenyeket szerveztek, a mezőgazdasági munkák segítése céljából a metszési bemutatótól kezdve kórélettani tárgyú előadásig sorra létesítették a hasznos fórumokat, tovább segítik az „örök női munkát”, a kézimunkát, szakkörök formájában feldolgozzák több tsz gazdaságtörténetét. Mindez azonban kevés. Kevés ötletnek, mert a mai élet sokkal többszínű, változatosabb kulturális igénnyel áll elő. S kevés mecénásnak is, mert a MÉSZÖV szövetkezetei többet már nem bírnak el. Sem anyagilag, sem szervező munkában. Hiszen egy takarék, avagy fogyasztási szövetkezet élére mégiscsak művelt üzletem berek szükségesek, s nem nevelési szakemberek. Ezért helyes az a kezdeményezés, hogy egyes szövetkezetek, így például a pécsvá- radi, tízezer forintot utaltak át kulturális alapjukból a körzeti művelődési otthonnak, ahol szakemberek irányítják a környék művelődésügyét. De Tavaly nyáron tettünk nagyobb látogatást a pécsváradi apátság középkori építményeinek feltárásánál. Az ősszel abbahagyott munkát most a nyár elején folytatták, s az azóta eltelt néhány hét újabb eredményeket hozott. Tegnap délelőtt dr. Kiss Attila régésszel sétát tettünk az ásatások területén, a felső várudvaron. A kápolna ' bejárata előtt nyitott sírok mellett haladunk el, egyikben szépen kibontott csontváz fekszik. A sírok nem túl régiek, nem is túl érdekesek — sokkal érdekesebb az a szemre különben x,>semmi különös” falmaradvány, ami egy idén ásott árok mélyén azt igazolja, hogy a XI. századi kápolnához Dél-irányban, merőlegesen csatlakozó épület valóban itt húzódott. A hullámpapírral letakart, kődarab-nehezékekkel telerakott falmaradványok szinte tervrajzát mutatják a XIV. századi épületeknek. Képzeljük el tehát: a jelenleg is álló épület, amelyben a turisták a kiállításokat most is megtekinthetik, nyugat—kelet irányú, hosszú épület, északi oldalán a kaputorony nyugati végében a várfalból kiugró bástya. Dél felé a már említett, merőlegesen hozzácsatlakozó, keskeny épület a középkori templomig ér: a templom szintén nyugat—kelet irányban, a felső várudvarnak szinte a teljes hosszában húzódik. Kiderült az idén az is, hogy a templom sokkal hosszabb, mint ahogy gondolták, kb. 50 méter. Az ásatásokon, dolgozó emberek éppen a három oldallal záródó, nyolcszögletű szentély és a hozzácsatlakozó gótikus támpillérek maradványait bontják ki. Megtalálták a régi szentély falmaradványait is, de kiderült, hogy azt valamivel később lebontották, és néhány méterrel meghosz- szabbították a templomot. A Előzetes tájékoztatás a középiskolai tanulmányi verseny témáiról A Művelődésügyi Minisztérium előzetes tájékoztatásként közzétette a tantárgyi versenybizottságok javaslatait az 1969—70. tanévi országos középiskolai tanulmányi verseny témáira. Ennek alapján a verseny iránt érdeklődő tanulók elkezdhetik a tájékozódást, az anyaggyűjtést. A témajavaslatok a magyar nyelv és irodalomról: 1. Magyar költők Leninről. 2. A felszabadulás művészi ábrázolása irodalmunkban (a pályázó epikai vagy drámai műveket elemezzen). 3. Louis Aragon pályája az Avantgar- de-tól a szxxnalista realizmusig (müvei tükrében). 4. Egv XX. századi magyar író nyelvének, stílusának vizsgálata hat-nyolc novellája alapján (a pályázó választhat Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Tömörkény István, Nagy Lajos, Gelléri Andor Endre, Krúdy Gyula és Sarkad! Imre hat-nyolc, tetszés szerinti novellája közül). Történelemből: 1. A népi hatalom kialakulásának folyamata és intézményei a tanácstörvény megszületéséig (feldolgozható kerület, város, járás, község vonatkozásában). 2. A lenini eszmék jelentkezése és térhódítása a haladó magyar politikai irodalomban 1CM O Földrajzból: 1. A közlekedés fejlődése megyémben (a fővárosban) a felszabadulás óta. 2. A földrajzi tényezők szerepe megyém (a főváros) fejlődésében a felszabadulástól napjainkig. Kémiából: 1. Vegyiparunk egyik ágának fejlődése a fel- szabadulás óta eltelt 25 év alatt. 2. A savak és a bázisok tulajdonságainak korszerű értelmezése. Biológiából: 1. Egy növény nemesítésének eredményei a felszabadulás óta lakóhelyem környékén. 2. Beszámoló egy szabadban elvégzett növényszentély a várudvar keleti részén, a turistaszállóhoz egészen közel helyezkedik el. Kiderült az is, hogy a templom szélességében is felülmúlta a korábbi elképzeléseket. Átkelünk az árkok fölött lefektetett pallókon, s a mélyen kibontott falmaradványok mellett az udvar jelenlegi szintjén álló XVIII. századi falat vizsgálgatjuk. Épp ezen a helyen két vastag kő- pillér támaszkodik kétoldal- ról a falnak. A fal tövéből óriási fagyökér csonkja mere- dezik. — Azt hittük, hogy a gótikus templom déli fala a barokk fal vonalában húzódott. Kiderült hogy vagy négy méterrel délebbre. Ez a barokk fal a kert falának épült, akkor, amikor a rommezőt feltöltötték máshonnan hozott földdel, s a föld tömege erősen nyomult lefelé a domboldalon. A fallal alakították teraszosra a várudvart. Volt itt egy hatalmas hársfa is, a gyökereit négy méter mélyen, benn a falban is megtaláltuk. Egyhelyben állva kell csak hátat fordítani, s már láthatók a feltárt bástya falai. A rep- kénnyel benőtt, düledező lépcső alatt húzódik a bástya egyik alapfala, s a bástyát magát átszeli az újabb várfal, olyanformán, mint mikor egy négyzeten keresztül húzunk egy vonalat. Az idén került elő ez a középkori bástya is, amelyről egyelőre csak annyit mondott a szakember, hogy egyik nyugati bástyája volt a középkori várnak. A középkori vár falainak körvonalai egyébként szintén az idén tűntek fel, mégpedig dél felé is, nyugat felé is a várfalon kívül. Egy konyhán és egy padláson át (sajnos, a lakók még mindig itt vannak) kijutunk a csalánnal benőtt nyugati várfalra. Fentről még világosabban bontakozik ki a középkori kép. Mi lesz itt, ahol most csak az avatott szem találhat izgalmas látnivalót? Olyan szép műemléki együttes lehet, amilyen nem sok van az országban. — Az idén befejezzük a szentély feltárását, meghatározzuk a bástyához csatlakozó, egyelőre kiderítetlen rendeltetésű falakat. Az alsó várA Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum továbbá a Vegyipari Technikum és Szakközépiskola vegyésztechnikusokat keres fel vételre. Jelentkezés: Pécs, IIL ker„ Rókus n. 2. udvaron van még néhány eldöntésre váró kérdés, de úgy gondolom, őszre a régészeti feltárással elkészülünk. — Dr. Kiss Attila a továbbiakról nem is nyilatkozhat, hiszen a helyreállítás már nem a régész hatásköre, kérésemre mégis elmondja: — Tudomásom szerint jövőre végleg kikerülnek innen a lakók, s a meglévő épületek rendbehozása, a lakások, folyosók eredeti barokk falainak renoválása, és az épület valamilyen rendeltetésű átalakítása az Idegenforgalmi Hivatal feladata lesz. A feltárt falmaradványok konzerválása, a korabeli járószintek kialakítása, s a falak fél métertől egy méterig történő felemelése megint más feladat. Az udvaron a romok úgy állnak majd, hogy a látogató pontosan tudja, mikor milyen korú, milyen célt szolgált épület maradványai közt jár. A falak lehetnek különböző színnel jellemezve, de ez már a tervező dolga lesz, akit ki is jelöltek már a feladatra. Visegrád se festett sokkal szebben a felrakás idején, mint ez itt, s ma egyik legszebb látványosságnak számít. Sok anyagi és szellemi erőfeszítéssel, sok tudományos munkával tart ott a pécsváradi ásatás, ahol ma tart. A következő évi sétánkon talán már a közönség is elkísérhet bennünket... Hallania Erzsébet FIGYELEM! Legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező 14—16 éves fiatalokat kőműves, ács, tetőfedő szakmában az 1969/70. tanévre ipari tanulónak szerződtetünk Díjmentes munkaruhát, vidékieknek munkás- szállást, napi háromszori étkezést, hazautazási költség- térítést biztosítunk A jelentkezéshez szükséges iratok: iskolai jelentkezési lap, vagy iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat Jelentke zés: FAVORIT Építőipari KTSZ munkaügyi osztályán. Bp., XI., Sopron út 149. Megközelíthető: Móricz Zsigmond körtértől a Fehérvári úton közlekedő bármely villamossal az albertfalvai kitérőig „Örök barátaink“ Bánffy György szaval A műfordítás: gondolat- és lélekcsere. Bensőséges kapcsolatot teremt. távoli tájakkal, idegen költőkkel, összeis- mertet barátokkal, szellemi társakat szerez. — Ahogy Szabó Lőrinc mondta: „Utakat nyit egy-egy nyelv határsorompóin át.” Az előadóművészet rokon a műfordítással. Ahogy legjobb költőink munkásságának állandó és lényeges része a műfordítás, az igényes színészt is folytonosan izgatja a lehetőség: milyen az, amikor segítő társak, színpadi kellékek nélkül, egyszál magában áll ki a dobogóra. S ahogy a műfordítás mindig kapcsolatban van a költő eredeti alkotásaival (költői színvonala alatt nem fordíthat), az előadóművész sem tagadhatja meg színész-önmagát: akkor is a teremtő alkotás és ihlet izgalma hajtja, ha verseket mond. Bánffy György ezt a kettős átlényegítést kapcsolta össze hétfő este: előadóművészként lépett dobogóra és műfordításokat mutatott be. Aki egyetlen gondolatra épülő, valamiféle tematikai csoportosítást követő előadóestre számított, talán csalódott. Bánffy egyszerűen szép verseket, csillogó műfordításokat adott elő. Nem akart új összefüggéseket fölfedezni, rejtett gondolatokra döbbenteni. Emlékeket visszhangoztatott. Legkedvesebb verseiből akart néhányat megmutatni. Szeretetét akarta megosztani. Az est szinte didaktikus célt szolgált: a magyar '4n&- fordítás gazdagságának, változatosságának, kiemelkedő teljesítményeinek élményével ajándékozott meg. Bánffy a szavak és érzések hiteles tolmácsa. Láttató erővel jeleníti meg a Pokol bugyrait (Dante), a villámok és felhők háborúját (Shelley), a célratörő gazemberséget (III. Richard), az enyelgő szerelmet (Goethe). Egyéniségéhez talán a romantikusok állnak a legközelebb, a szónak abban a — legtágabb — értelmében, hogy Shakespeare és Poe, Byron és Bums egyaránt beleférjen. — Előadóművészként is elsősorban színész: a nagy drámai monológok (III. Richard), a több szereplőt megszólaltató balladák (Villon, Aragon), az ellentétes érzéseket és indulatokat ütköztető versek (Poe, Goethe, Majakovszkij) hatottak a leghitelesebben. A tettyei estének induló előadást Shelley „Felhő”-je Déryné utcai estté tette. De amit az ég pörölyszava, a dörgés és villámlás elvett, a csillagos eget, a romok barátságos díszletét, azt pótolta Bánffy kedvessége és közvetlensége — Két vers között egyszer szinte oktatóan szólt a magyar műfordítás eredményeiről. máskor elárulta, hogy jövőre is a pécsi színháznál marad, harmadszor a színésznek hízelgő népszerűségről ejtett szót, negyedszer ruhájára és szakállára mutatva öltözetét magyarázta meg, ötödször egy halk sóhajjal a III. Richard pécsi előadására emlékezett ... Két órán át adott elő műfordításokat Bánffy György. Két óra tiszta, bensőséges gondolat- és lélekcsere volt ez az idő. T. T. *
