Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

1969. augusztus 24. 7 Dunáimul napio KITEKI NTÉS A MAI LENQYEL IRODALOMRÓL A* újjászületésének 25. év­fordulóját ünneplő Lengyel- ország új irodalma egyidős az új történelmi éveket élő lengyel néppel. A szellemi élet lassúbb kialakulása folytán az új esz­méket hirdető, marxista—le­nn ista ideológián felvértező- Uött, harcos irodalom hívei­vel eleinte szembenálltak még az idealista és forma­lista irányzatok képviselői. A polarizált nézetek éles har­cában jelentős dátum az 1949. év, vagyis a sczecini író­kongresszus, amely a szocia­lista realizmust állította a szellemi alkotók elé követen­dő célként. Eleinte még az öregebb írónamzedék haladó képvise­lői, mint pl. Leopold Staff, Julian Tuwin, Antoni Slo- nimski, Jaroslaw Iwaszkie- wicz, Wladyslaw Broniew- ski és mások vitték előre az irodalmi fejlődés zászlaját, a fiatalabb írónemzedéknek még erőgyűjtésre volt szük­sége. De csakhamar izmosul- tan törtek elő a fiatalok is, a kértek helyet maguknak a lengyel irodalmi életben. Témakör tekintetében so­káig a partizán mozgalom élményei, a háború és a ná­ci megszállás kegyetlenségei buzogtak föl a versekből, el­beszélésekből, regényekből De csakhamar helyt kapott az életre ébredés ütemének ábrázolása. Ügy gondoljuk, hogy a kor­látozott terjedelem mellett nem lehet feladatunk a mai lengyel irodalmi élet teljes­ségének még megközelítően pontos ábrázolása sem. A lexikális adatközlés helyett ezért szívesebben vállaltuk a mai lengyel irodalom egy-két jelentős képviselője irodalmi munkásságának bemutatását. • A fiatal írónemzedák már külföldön is elismert, kiemel­kedő egyénisége Tadeusz Ró- zevciez (tádeus ruzsevics). Ez a groteszken filozofikus költő részt vett az ellenállás parti­zánharcaiban, egy időben a földalatti sajtó munkatársa volt, majd titkos tanfolya­mon tiszti kiképzésben része­sült A háború után több verskötettel jelentkezett Visszafojtott tömörséggel épí­ti fel sérült képzeletvilágá­ban • jelen és a múlt szem­beállításának paradoxonjait mindig az erény, az igazság, a gyönyörűség, a bátorság győzelmiének hangját hirdet­ve Slavomir Mrozek (szlavo­mir mrozsek) hazájában és külföldön is egyike a legvi­tatottabb lengyel íróknak. Ez a fiatal tehetség mint krak­kói újságíró már húsz éves korában (1950) jelentkezett írásaival, de hírnevét az 1958-ban kiadott Az elefánt című elbeszélésgyűjteménye alapozta meg. Mrozek e no­velláiban modem, helyenként szürrealista írói eszközökkel fejezi ki politikai témájú, szatirikus élű mondanivaló­ját. Szenvedéllyel vadászik az emberi butaság, a „hiva­tal packázásai” egy-egy meg­nyilatkozására, a napi sajtó baklövéseire. Kritikája gúny­nyal csap le a személyi kul­tusz következtében jelentke­zett hibákra, visszaesésekre. Triptychon című három egy- felvonásosa összetartozó hár­mast alkot. (Ezek: A nyílt tengeren, Károly, Strip-tease). Ezekben a hazánkban is be­mutatott rövidlélegzetű drá­mákban a kispolgári gyáva­ság lélektani vonatkozásait a komikum és a tragikum hát­borzongató keveredése kom­penzálja groteszkké. Az új lengyel irodalom egyik kiváló képviselője: Ta­deusz Borowski (tádeus bó- rovszki), akinek írói munkás­sága nagyon széleskörű. Ele­inte verseskötetekkel jelent­kezik (Valahol van egy föld. Az áramlatok neve, Útkere­sés), újságokat szerkeszt, fo­lyóiratok munkatársa, majd az 1950—51-es években a No- wa Kultúra című hetilap publicisztikai rovatának ve­zetője. Első elbeszéléskötete 1946-ban jelenik meg Ausch­witzban voltunk címmeL Ben­ne a koncentrációs tábor em­lékeit idézi. Két évvel ké­sőbb adja ki ugyanilyen té­májú elbeszélésgyűjteményét, a Búcsú Máriától című meg­rázó erejű novellákat, ame­lyekben saját tábori élménye­it rögzíti könyörtelen reali­tással, lemeztelenített tár­gyilagossággal. A rideg té­nyek ereje még ma is meg­ráz bennünket, mint az áramütés, mert soraiban ott lüktet az átéltség tragikuma, • fasiszta táborok kegyetlen embertelensége. Utolsó mű­vében, a Kőből épült világ­ban is a koncentrációs tábo­rok életéhez tér vissza, és azt oly eleven erővel vetíti elénk, hogy ezt a munkáját a háború utáni lengyel iro­dalmi élet egyik legjelentő­sebb eseményéként ünnepel­ték. Fogságban szerzett be­tegsége miatt 1951. július 3- án, 29 éves korában öngyil­kos lett ez a nagytehetségű író. A legvitatottabb lengyel Írók egyike Jerzy Andrze- jewski (jezsi andszejevsski). A viták nem írói alkotásának művészi voltát tették proble­matikussá, hanem a művei­ben kibontott tartalmi mon­danivaló an ti marxista volta adott okot kritikára, Andrze- jewski ugyanis katolikus íróként kezdte pályáját Az emberi lélek kérdései izgat­ták, hősei olyan lelki küzdel­mek kereszttüzébe kerülnek, amelyben el kell esniük, vagy bűnbe kell kerülniük. A bukás, a halál tragikuma azonban nála heroikus fel­oldódás: az ember küzd a jobbért, a lehetetlenért, és bár célt nem ér, de maga a küzdés megnemesíti az em­bert Legismertebb regényét, a Hamu és gyémántot (1948) megjelenésekor egyhangú el­ismerés fogadta. A belőle ké­szült film világsikert aratott. Az író, aki közben eltávolo­dott az idealista felfogástól, a háború utáni zűrzavaros élet kavargását mutatja be Ostrowiec városkában. A Ha­mu és gyémánt élettel teli realizmusa mögött messze el­marad a Sötétség borítja a földet című munkája. Andr- zejewski újabb regényeiben már nem a történelmi ese­ményekre felel, hanem azok­kal „szinkronban” alkot. A mai Párizs művészi világá­nak gunyoros körképét festi főhősének Antonio Ortiznak (Picasso) élethelyzeteiben. (Lásd: Ugrálva jár a hegyen című regényét!) A művésznek felül kell emelkednie kora kicsinyességem, hatalmi hó­bortjain, pénzügyi problémá­in, mert hisz a művész „ug­rálva jár a hegyeken, szö- kellve jár a halmokon”. Európa-szerte ismert re­gényíró Stanislaw Lem (szta- nyiszlav lem), akinek eredeti hangvételű, ötletes tudomá­nyos-fantasztikus regényeit számos más nyelvre lefordí­tották, megfilmesítették. Munkásságán erősen érződik az orvostudományokban és a filozófiában való jártassága. Lem elbeszéléseinek hőse íjon Tichy riporter, „a vi­lágűr csavargója”, aki az em­berre összpontosítottam tudo­mányos fegyelmezettséggel vet fel az emberi agyat iz­gató problémákat. Legismer­tebb művei: Asztronauták, Csillagnaplók, Invázió az Al- debranról, a Világűr csavar­gója. A nálunk is kedvelt Magellán-felhő cimű fantasz­tikus regényében arról a 227 emberről szól, akik a 32. szá­zadban a földet elhagyva el­indultak, hogy naprendsze­rünk határait átlépve beha­toljanak a távoli űrbe. * A mai lengyel irodalom még kereső irodalom. A mo­dern élet elemei ma még gyakran összeolvadnak a múlt hagyományaival. A mo­dern formai kísérletezések eddig is sok meglepetést tar­togattak, s erősen remélhető, hogy az eddig két Nóbel-df- jas írót adott lengyel iroda­lom a jövőben is nagy alko­t okkal gyarapítja majd a ágirodalom kincsestárát. Dr. Tóth István A mai Lengyelországban négy év alatt annyi könyv jelenik meg, amennyit a két háború közötti húsz év fo­lyamán adtak ki. Lengyelor­szágban évente kb. 10 000 könyv és más kiadvány je­lenik meg, összesen közel 120 millió példányban. Len­gyelország ezen a téren a vi­lág kilencedik helyén áll a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Japán, Nagy-Britan- nia és Franciaország után. • Lengyelországban naponta 54 újság jelenik meg közel nyolcmilliós példányszám­ban. Megjelenik 1500 folyó­irat is, összesen 210 milliós példányszámban. Tehát min­den lengyel család — város­ban és falun — naponta vá­sárol valamilyen újságot vagy folyóiratot. * LENQYEL házba vagy hangversenyre és ötször egy évben moziba. Ezek az adatok a városi és falusi lakosokra összesítve vonatkoznak. A kultúra ugyanis ma már nemcsak a városok privilégiuma. A fa­lusi állandó és vándormozik, a színházak és szimfonikus zenekarok által szervezett rendezvények, továbbá a fa­lun egyre szaporodó televí­ziós készülékek egyre szoro­sabbá teszik a falu kapcso­latát a kulturális élettel. * A lengyel kultúra egyre is­mertebbé válik külföldön is. Egy év folyamán 350 lengyel színházi együttes, zenekar, opera és népi együttes ven­dégszerepelt külföldön, a né­zők száma pedig elérte a fél­milliót. MOZAIK szerzők számos új művének ősbemutatója fog szerepelni. A bevezető hangversenyt tel­jes egészében lengyel zene tölti be. Előadásra kerül ben­ne egyebek között Tadeusz Baird III. szimfóniája, vala­mint Witold Lutoslawkinak az országban még elő nem adott „Livre pour orchest- re” című műve. A Fesztivá­lon két új lengyel opera ős­bemutatójára is sor kerül: Zbigniew Bargielski „Kis herceg” című operája, vala­mint Bernadetta Matuszczak „Romeo és Júlia” című ope­rája, amelynek librettója Shakespeare tragédiájának alapján készült. A külföldi együttesek kö­zül a pécsi „Sophiana” ka­marabalett és az avignoni francia „Ballet Theatre Con- temporain” jelentette be meg­jelenését. A Fesztivál érdekességei kö­zé fognak tartozni a Szov­jetunió állami Orosz Főisko­lai Mozgalom hangversenyei Alekszandr Szvesnyikov ve­zetésével. Fellép továbbá a Drezdai Filharmónia szim­Kb. 18 millió ember — te­hát az országnak legalább minden második lakosa j— •yszer egy évben ellátogat a múzeumba, vagy kiállí­tásra. Az átlagos lengyel évente háromszor megy szin­* Szeptember 20-tól 28-íg tartják meg a XII. „Varsói ősz” Nemzetközi Fesztivált. Programjában lengyel zene­MUNKA KÖZBEN DR.TÉNYI JENŐ Dr. Tényi Jenő, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem docen­se és egyben párttitkára ez év januárjában védte meg kandidátusi disszertációját, amelynek címe: Falusi lakos­ság szociálhygiénés viszonyai­nak vizsgálata. Beszélgetésünk kiindulópontja mégsem ez, ha­nem az az út, amit a fiatal kutató-oktató-párttitkár idáig megtett. Görcsönyben született, falusi állatorvos fiaként, Pécsett vé­gezte iskoláit — A Janus gimnázium diák­jaként már korán bekapcso­lódtam a diákszövetségi mun­kába. A pécsi egyetemen má­sodéves hallgató koromban lettem párttag. Az Egyetemi és Főiskolai DISZ Bizottság vezetőségi tagja lettem, vé­geztem minden elképzelhető mozgalmi munkát, a sátortá­borozás megszervezésétől a kultúrmunkáig. Aztán hama­rosan a DISZ Bizottság tit­kára lettem. 1957-ben végez­tem, s a belgyógyászati klini­kán tettem le a szakorvosi vizsgát Meddig folytatott orvosi gyakorlatot? — 1961-ig. Akkor kerültem vissza az egyetemre, függetle­nített pérttitkárként. Két évig dolgoztam így, azután nem függetlenített párttitkárként tovább végeztem ezt a mun­kát de közben oktató lettem, az egészségügyi szervezéstan oktatója. Hogyan került erre sor? — Felmerült a szakmai jö- vőm, a „hogyan tovább” kér­dése. Én nagyon szerettem a belgyógyászatot is, tiszteletem fonikus zenekara Kurt Ma- sur vezetésével. A „Varsói Ősz” hangver­senyein fellép még egy olasz hegedű-együttes, egy dán ka­mara-együttes, John Ogdon, az ismert angol zongoramű­vész, valamint — első ízben — spanyol zenészek együtte­se. * A mai Lengyelországot a „tanuló emberek országának” nevezik. Minden negyedik lengyel tanul, vagy kiegészí­ti képzettségét. Az általános iskolai oktatás kiterjed min­den 7—14 év közötti gyer­mekre, a 14—17 éves ifjúság 80%-a tanul középiskolákban. A szakiskolákat másfél mil­lió tanuló látogatja. Alapfo­kú és középiskolai képzett­ségét évente több mint 300 000 lengyel egészíti ki és kb. ugyanennyi szerez szak­mát a gyárakban létesült szakiskolákban. A Lengyel- országban működő közel száz főiskolán kb. 300 000 hallga­tó folytatja tanulmányait, azaz a háború előtti létszám ötszöröse. Az idei főiskolai tanévben adják ki a félmil­liomodik diplomát. Érdemes megjegyezni, hogy a két há­ború közötti húsz évben csak 80 000 oklevelet adtak ki. és szeretetem a gyógyító munka iránt azóta sem szűnt meg. De éppen akkoriban, amikor felvetődött saját jö- vőm kérdése, akkoriban is­merkedtem meg egy számom­ra teljesen új, s Magyaror­szágon sem nagy múlttal ren­delkező tudományággal, az egészségügyi szervezéstannal. Rendkívül érdekeltek ezek a kérdések, úgy éreztem, vala­hol alkatilag is, tapasztalatai­mat tekintve is közelebb áll hozzám ez a kérdéskör, amely az orvostudomány eredmé­nyeinek felhasználásával, az egészségügynek nevezett ha­talmas apparátus működésé­vel, optimális megszervezésé­vel, ésszerűbb felépítésével foglalkozik. Ez talán a mozgalmi mun­kához is közelebb áll. — Igen. A mozgalmi és a szakmai munka számomra mindig elválaszthatatlan volt. S úgy éreztem, a mozgalmi munkában szerzett tapaszta­lataimat, gyakorlatomat job­ban tudom ezen a területen hasznosítani, de ugyanez vi­szont is igaz: a szervezéstan egyes tapasztalatai felhasznál­hatóak a párttitkári munká­ban. Lényegében mi ez az új tu­dományág? — Felöleli az egészségügy történetét, az egészségügyi sta­tisztikát, az intézmények szer­vezetének, működési elveinek teljességét. Hajdan a köz egészségügyi stúdiumok egyik részfejezete volt, Pécsett ma is a Közegészségügyi .Tanszék kebelén belül folyik 'a kuta­tás, de sokkal szélesebb kör­ben dolgozunk már e témá­ban. Én 1963-ban kaptam azt a feladatot, hogy szervezzem meg e tárgy oktatását egye­temünkön. Rengeteget köszön­hetek Ráüss, majd Páter pro­fesszoroknak, valamint Simo- novits professzornak, a buda­pesti egyetem egészségügyi szervezéstan tanszéke vezető­jének, hiszen kezdetben sem tapasztalat, sem kellő ismeret- anyag nem állt rendelkezé­semre. Először hatalmas iro­dalmi anyagot kellett össze­gyűjteni, majd feldolgozni, alkalmazni ezt az anyagot. Mindvégig az oktatás okozott számomra legtöbb örömet: meggyőződésem, hogy ez a tárgy olyan szemléletet képes adni a hallgatóknak, amely­nek segítségével összefüggésé­ben látják a társadalmat és az egészségügyet, megértik az egészségügy szerepét a társa­dalmi változásokban, de for­dítva is, megértik a környe­zet, a viszonyok, a megelőzés, az intézmények stb. hatását a kezük alá kerülő egyes be­tegre. Ez a tárgy is hozzájá­rul ahhoz, hogy széleslátókö­rű, helyes egészségügyi szem­lélettel rendelkező orvosnem­zedéket nevelhessünk. Hogyan folyik a kutató­munka? — Az a másik nagy öröm, hogy mig azelőtt orvos-érdek­lődője is alig volt a tárgy­nak, ma már kialakult egy kis kutatócsoport, amelynek rajtam kívül három orvos, egy statisztikus és egy liatal matematikus tagja van. Több mint ötven tudományos köz­leményt jelenttettek meg a csoport tagjai, akik immár az egészségügyi szervezéstan mű­velését tekintik élethivatásuk­nak. Eredményeink lassan kezdenek beérni. Olyan kuta­tómunkákat folytattunk eddig, mint pl. a járóbetegeilátás szervezési kérdéseinek vizsgá­lata, amelynek végén új be­tegellátási modellre tettünk javaslatot. Itt jegyzem meg, hogy egyre szorosabb kapcso­latot alakítunk ki a terület egészségügyi szerveivel, lenti témánál pl. a városi rendelő­intézettől kaptuk az adatanya­got, s számukra dolgoztuk ki az optimális megoldásra vo­natkozó javaslatunkat is. Egy másik kutatási területünk a keresőképtelen állományba vé­tel kérdéseinek vizsgálata. És a falusi lakosság szoci­álhygiénés viszonyainak vizs­gálata, amely az Ön kandidá­tusi disszertációja volt? — Igen, ez is egy lezárult munka. Ebben a mennyiség­re sem csekély dolgozatban én egy valóban komplex vizs­gálódást kíséreltem meg Mindeddig vizsgáltak egy-egy részkérdést, például a telepü­lésviszonyok, a műveltségi szint, a lakóházak hygiénéjé- nek vagy más viszonyoknak a hatását az egészségügyi szintre, én viszont mindezeket a kérdéseket megpróbáltam együttesen, matematikai mód­szerek segítségével összefüg­gésbe hozni. Valóban érdekes, tanulságos kapcsolatokra de­rült így fény. Következő kutatási téma? — Kutatócsi őrt unk a Ba­ranya megyei Tanács egész­ségügyi osztályának támogatá­sával megkísérli a megye anya- és csecsemővédelmi helyzetét feltárni. Elég. ha a sajnálatosan magas koraszü­lési arány számra utalok, hogy kiderüljön: n ilyen komoly feladatok várnak erre az új, de nagy jövő előtt álló tudo­mányágra. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom