Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
$969. augusztus 20. 3 jDunttntmt naplö VB-filés Beremenden Jó ütemben épül a BCM — Intézkedés a fűtés megoldására Jövőre megkezdik a szerelést Közel másfél éve épül a Beremendi Cementmű. A kivitelező vállalatok fokozatos felvonulása után ma már mintegy 1600-an dolgoznak itt, köztük 600 katonafiatal. Hol tart a nagy munka, milyen körülmények között élnek az építők, szükségük van-e valamilyen segítségre? — erről tanácskozott hétfőn a helyszínen, Beremenden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, a tervezők, a beruházók, az építők képviselőinek részvételével. Tervszerű munka A hatalmas kiterjedésű terület bejárása is meggyőzően bizonyította, hogy a két és fél milliárdos beruházás a terveknek megfelelően épül. Elkészültek az irodabarakkok, a gyártelepi polgári és katonaszállások, a kazánházak, a raktárak, a felvonulási épületek, a gyártelep ideiglenes villamosenergia- és vízellátását szolgáló berendezések. Befejeződött a konyha, az étterem, a fürdő az orvosi rendelő, az üdét építése is. Nemrég adták ét az első létesítményt, a Villány—Kistapolca állomás közötti közforgalmi vasútvonalat, korszerűsítik a Nagyhar- sányt Beremenddel összekötő Utat. Ebben az évben 372 millió forintot használnak fel, ebből az első félévben mintegy 140 millió forint érték meg is valósult. Az építkezés folyamatában létrejöttek a politikai szervek is. A két fő kivitelező és a Beruházási Vállalatnál alapszervezet működik, míg a többinél pártcsopartot hoztak létre. Tevékenységüket a függetlenített pártszervező koordinálásával csúcsvezetőség irányítja. A nyolc KlSZ-alapszerve- zet eredményesen dolgozik a védnökség! szerződés megvalósításán. A szakszervezeti szervek rendszeresen foglalkoznak ez élet- és munkakörülmények alakulásával. Eddig több százan kapcsolódtak be a szocialista brigád címért folyó versenybe. A szervezeti keretek megteremtése a politikai tevékenység megélénkülésével járt együtt, hatékonyan foglalkoznak a kivitelezés gazdaságos és határidőre történő megvalósul ásával, A szolgáltatások gondjai A végrehajtó bizottság megelégedéssel nyugtázta, hogy a cementmű építői — vezetők és munkások egyaránt — értik a feladatukat, tisztában vannak azzal, hogy mostani munkájuk milyen hatással lesz majd a gyár termelésére. Az ország különböző részéből ide sereglett emberek lassan összeko- vácsolódnak, egyre jobban beleilleszkednek a falu életébe s bár a kezdetben előfordultak nem kívánatos események, ma már inkább a megértés, a kölcsönös jó viszony a jellemző. A vita során azonban kiderült, hogy a terület-kisajátítás körüli huza-vona felborzolta az érdekelt falusi lakók nyugalmát. Igaz ugyan, hogy az építkezés váratlanul gyors megkezdése különleges eljárásokat kívánt, viszont azóta már rendezni lehetett volna s a mintegy 60 gazda megkaphatta volna a törvényesen járó összeget. A végrehajtó bizottság felkérte az illetékes szervek vezetőit, hogy ebben az ügyben sürgősen tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az elmúlt másfél évben gyakran került szóba a szolgáltatás. Az étkeztetés, a munkások elhelyezése többé-ke- vésbé megnyugtató, a melegvíz szolgáltatásra is kevesebb a panasz. A fűtést azonban az ígéretek ellenére sem oldották meg. A múlt év telét még valahogyan átvészelték, az építkezés idei várható felfutása már jó előre figyelmeztetett minden érdekeltet arra, hogy } idejében és körültekintően kell intézkedni. Az év elején megállapították, hogy a megduplázódó kalória igény miatt új kazánokat kell beállítani. Most, augusztus közepén még senki sem tud választ adni arra, hogy a pluszként szükséges napi kétmillió kalóriát hon- nént teremtik elő. Súlyos a helyzet! A 24. órában vagyunk, sokszáz ember egészsége forog kockán. A minisztérium képviselője ígéretet tett: eljárnak a gyártó cégnél és a beruházási vállalatnál, hogy megoldják a problémát. Ezzel szoros összefüggésben mielőbb rendezni kell a szolgáltatások irányítását is. Jelenleg kettősség van: az Üzem- élelmezési Vállalat és a Beruházási Vállalat is szolgáltat. Bebizonyosodott, hogy ez a helyzet nem jó, ezért megfontolandó az a javaslat, hogy az építkezésen előforduló valamennyi szolgáltatást egy kézbe adják, vagy az előbb említettek egyike vagy egy harmadik, arra felkészült cég vegye át. Ugyanakkor a megyei kereskedelmi szervek és művelődési intézmények — ha megkésve is — gondoljanak a megnövekedett lakosság vendéglátói, művelődési, szórakozási igényeinek jobb kielégítésére. Kezdődik a szerelés A BCM életében a jövő év új szakaszt jelent: az építkezés mellett megkezdődik a gépek, berendezések szerelése is. A határidők pontos betartása, a munka összehangolása tehát rendkívül fontos. Ezért az Országos Cement és Mészművek az év végére kinevezi az új létesítmény főmérnökét, aki a munka folyamatában ismerkedik meg az új technológiával, a tervezők októberre minden lényeges tervet a kivitelezők rendelkezésére bocsátanak, a Baranya megyei Építőipari Vállalat decemberben átadja a végleges iroda épületet. A végrehajtó bizottság úgy döntött: két hónap múlva ismételten visszatér az említett és más problémák megoldásának ellenőrzésére. B. J. 220 millió forintos beruházás Újjászületett a Szigetvári Konzervgyár is A Szigetvári Konzervgyár új gyártócsarnoka. Húsz év alatt Kint már süt a nap. Az irodában nem érezzük. Talán a vastag falak, vagy a fekete, faragott íróasztal, a szokatlan csend teszi. A régi könyv- szekrényen rézből készült kisplasztika. Egy mén. — Sok ló van a gazdaságban? örültem a lehetőségnek, hogy végre megindul a beszélgetés. Már letárgyaltuk a reggeli esőt, amelyből bőven ömlött az idén. Azt is, hogy valahol már találkoztunk, talán a pártbizottságon? Az a legvalószínűbb, hiszen Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója tagja a megyei végrehajtó bizottságnak. — Két lovunk van. Az egyik agronómusunk idegenkedett a motortól, autótól... A négy falut ölelő 8100 holdat pedig nehéz lenne gyalogszerrel bejárni... — mondja halkan az igazgató. — Amikor kezdték? — Akkor sem volt több. Sajnos. Pár ökör, két traktor, kevés lovasfogat. Ennyi volt az 1500 holdnyi, többségében kisparaszti föld megmunkálásához. Tenyészállatunk nem volt. Az állatállomány szétszórva ... Nehéz év volt az 1949-es, de bevetetlen terület nem maradt! Cser László, a gazdaság párttitkára hatalmas albumot tesz az asztalra. — Az igazgató elvtársnak adjuk. Tizenöt éve, hogy hozzánk jött. Emlék. Belelapozok. Képek az egykori elhanyagolt bárói majorról... Puíajkás emberek, kaszálók... — Hányán dolgoznak a növénytermesztésben ? — Csak a traktorok és kiszolgáló személyzet... — A többiek? — Hatszáz dolgozónk van. Többségében az állattenyésztésben, kertészetben dolgoznak. — Hallottam, hogy az Egyesült Államokban egy mező- gazdasági munkás 100 ipari munkást lát eL Nálunk, hogy áll az arány? Az igazgató sokára válaszol. Alig-alig hallja az ember amit mond, mégis minden szavát értem. (A jegyzettömb nélkül is minden szavára emlékszem.) — Nem úgy van az. Ott nem számítják bele a kereskedőt, aki a föld széléről elszállítja a termést Azt fel is kell dolgozni, raktározni, értékesíteni ... Magyarországon 6 városit tud eltartani egy paraszt Ez kevés. Meg kell duplázni. Ha ez sikerül, már „helyben” vagyunk... Sétálunk a majorban. Óriási park. Évszázados fák. Beton utak. Rózsák. — Ezt kellett volna látnia 20 évvel ezelőtt — mondja a párttitkár — romok, sártenger, kivágták az értékes fákat ... Űj épületek mindenütt. Munkásszállás, fürdő, orvosi rendelő, modern istállók, magtárak, takarmánykeverők. — Hogy csinálták? Az igazgató inkább magának mondja: A gazdaságot 51-ben állattenyésztésre jelölték ki. Háromszáz üszővel kezdődött... A termés katasztrofális volt Búzából 8, kukoricából 9 mázsás holdankénti átlagot értünk el. Az is olyan tisztátalan volt... A szó legszorosabb értelmében virágzott itt a mezőgazdaság. Akkor elhatároztuk, az országban először, A jubileumi munkaverseny során Húszmillió forint terren felüli nyereség a Bolyi Állami Gazdaságban Az országos hírű Bólyi Állami Gazdaság, amelyet hatszor tüntettek ki a Miniszter- tanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával, kimagasló eredményeket ért el a jubileumi munkaversenyben. A nagyüzem dolgozói a Magyar Tanácsköztársaság félévszázados évfordulójának tiszteletére vállalták: a növénytermelés s az állattenyésztés hozamait tíz-húsz százalékkal növelik, s egyidejűleg csökkentik a ráfordítási költségeket A technológia további javítása, az újabb módszerek bevezetése és az adottságok jobb kihasználása révén nagyszerű eredmények születtek a munkaverseny során. Búzából például — hatezer hold átlagában — 26,1 mázsát takarítottak be, a tervezett tizenkilenc helyett.Még magasabb is lehetett volna az átlagtermés, de az aratás előtti jégverés holdanként egy-másfél mázsával csökkentette a hozamot. Az állattenyésztés hozamai ugyancsak emelkedtek. A tojóüzem éves terve például tyúkonként 250 tojás, s az év első hét hónapjában — negyvenezer tyúk átlagában — 161 tojást termeltek, tehát az év végéig kétszázhetvenes átlag várható. A növénytermelésben és az állattenyész- I tésben elért termelésnövekedés már eddig húszmillió forint terven felüli nyereséget hozott a nagyüzemnek. hogy szakosítunk. Nem lehet 72 féle növényt termeszteni Nincs annyi gép, ami be tudja takarítani. Most csak őszi kalászosokat, kukoricát és évelőpillangósokat... — A termés? — Búzából 20—40, kukoricából 27 mázsa. Azonban nem ez volt az egyetlen új az elmúlt évek során. Halgazdaságunk híre túljutott az ország határain. Az egykori „sástermő” völgyben 430 holdas tavak, a dimbes-dombos nehezen művelhető területeinken 442 hold gyümölcsös. Csak kajsziból 90 vagon termett az idén. Komlót 400 mázsát takarítottunk be a 80 holdról. Ez egyedül öt, a 87 milliónyi termelési értékünkből. — Mit kapnak ebből a dolgozók? — Huszonkét nap nyereséget Az átlagfizetések meghaladják a 2000 forintot. Közben felértünk a gazdaság történetét bemutató kiállításhoz. A terem közepén hatalmas makett. Rendezett gazdasági épületek. Nyúlfarm. — Gyarapodtunk. Hozzánk csatolták a szalatnaki gazdaságot az alsómocsoládi sertéstelepet Hallott már a bűvös 20-as számokról? Egy kocától 20 malac, 2,2 kocafogó. Tízezer sertéssel járulunk az ország élelmezéséhez. Ugyanennyi nyulat exportálunk... A képeken: művelődési ház, strand, balatoni üdülő, a „Vámosi-féle szénakészítő”. Kérdőn nézek Zámbó elvtársra. — Hideg levegőt préselünk keresztül a szénán, úgy szárítjuk. Ezáltal zöld marad, megőrzi karotintartalmát. — Egyik dolgozónk szabadalma. Nem az egyetlen. Bikaion működik a KGST gépkísérleti intézete. Itt állapították meg, hogy egy traktorra legoptimálisabb az 50—100 hold közötti megmunkálahdó terület. A kiállítást nézem. Üj létesítmények, kétszobás családi házak, kultúrműsorok, párttaggyűlések dokumentumai... Melegen süt a nap. Már csak a fák árnyékában látni nyomát a reggeli esőnek. — Reméljük jó időnk lesz az ünnepséghez — mondja Cser László. — Minden évben augusztus 20-án adjuk át az alapítványunk kitüntetéseit. Eddig már 150-en nyerték el a Kiváló Mester címet. Közülük 40-en a közeli tsz- ekben hasznosítják az itt tanultakat. Gazdaságunk 20 éves évfordulóján 35-en a Bikali Állami Gazdaság Kiváló dolgozója, 20-án a Kiváló Mester, 30-án pedig Kiváló Dolgozó oklevelet kapNagy Ferenc és Taub Antal pedig miniszteri kitüntetésben részesül. Lombos! Jen# Négy évi munka után befejeződött a Szigetvári Konzervgyár rekonstrukciója. A régi épületek közül ma már csak egy áll: egy jelentéktelen irodaház. A „lakók” egyébként ezt is elhagyták már: a Széchenyi utcai oldalon háromszintes, csupa-üveg irodaépületet emeltek. A 220 millió forintos költséggel megvalósított rekonstrukciós, illetve bővítési program eredményeképpen a gyár termelési kapacitása évi 5000 vagonra nőtt, s ezzel a valamikori grófi „befőzde” az ország egyik legnagyobb élelmiszer- ipari üzemévé lett. I960: a „fordulat“ éve A mai gyár alapjait 1939- ben Andrássy Mihály vetette meg aki mezőgazdasági feleslegeit dolgoztatta fel — természetesen kisipari módszerekkel. A vár melletti vízimalom épületében volt az üzem őse, ahol szinte kizárólag hajdina- és babhántolás- sal, illetve kukoricaszárítással foglalkoztak. Később pótkávét gyártottak, majd a háborús években megkezdődött a gyü- mölcskonzerv-gyártás is. — 1941-ben húskonzervvel kísérleteztek. A Szigetvári Hírek krónikással ekkor írta nagy büszkén: „Ha a gyár teljes üzemben van. naponta nyolc marhát is feldolgoznak ...” A háború utáni fejlődés megsokszorozta a termelést, bár a kor színvonalát még ekkor sem sikerült elérni. — 1957-ben 23,7 millió forint volt a teljes termelési érték, ami 393 vagonnyi konzervet, illetve befőttet jelentett. Ebből 54 vagonnyit exportáltak. A „fordulat” éve 1960 volt, amikoris megkezdődött a raktárbázis és a gyártó részlegék totális rekonstrukciója. — A változások mértékére jellemző, hogy 1960—69 között több mint 210 millió forinttal nőtt a termelési érték, ami mintegy 3300 vagonos termelés eredménye. A belföldi piacokon idén — a tervek szerint —, 814 vagonnyi árut értékesítenek, míg a termelés zöme — mintegy 2040 vagon —, • exportra kerül. Tíz évvel ezelőtt 400 körül volt a foglalkoztatottak száma — ma közel ezerrel többen vannak, s a géppark is teljes egészében „újjászületett”. „Mindentudó“ gépek Maga a gyár tulajdonképpen egyetlen hatalmas terem: egy 10 ezer négyzetméter alapterületű csarnok, melyben egymás mellett állnak a paradicsom-, a borsó, a bab-, az uborka- és a gyümölcs- vonal automata gépsorai. Az emberek túlnyomó többsége itt csak felügyel. E hatalmas gyárcsamok építése során 120 ezer köbméter földet mozgattak meg, s 1968 óta átlagosan 250 ember dolgozott a falakon. Az új gyár építési munkálatai egyébként pontosan 120 millió forintba kerültek, míg a gépi berendezések ára 88 millió forint volt. Tisztaság, rend és gondosan szabályozott munkahelyi hőmérséklet — ez a korszerű konzervgyártás alapfeltétele. Az alapanyagok csővezetékben jutnak el a feldolgozó gépekhez, s miután a palackozást is tökéletesen gépesítették, emberi kéz nem is érinti a megmosott, fertőtlenített gyümölcsöket. Gépekkel végzik a belső anyagmozgatást is: elektromos targoncák tucatja szaladgál az 1250 vagonos „raktárváros” végtelen hosszú „utcáin”. Piac is van Az ünnepélyes átadás még el sem múlt, a gyár vezetése már mégis a jövőt tervezi: a kapacitásnövelő program a IV. ötéves terv éveiben is folytatódik, s 1975-re elérik a 6000 vagonos termelési szintet. A konzervipar néhány év előtti „válsága” után — a piacokon alig-alig volt kereslet —, ez meglehetősen bátor terv, az idei év tapasztalatai azonban egyértelműen igazolták, hogy kiváló minőséggel, illetve korszerű termékekkel egész Európában hódíthat a magyar konzervipar. Már 1968-ban is 27—73 volt a belkereskedelmi, illetve exportforgalom aránya, s a külföldi érdeklődés azóta is nő. 1975-ben — az előirányzatok szerint —, már az össztermelés 78 százalékát exportálják. Ebben az évben egyébként 415 millió forintos termelés értéket akarnak produkálni, ami a jelenlegi szint 164 százaléka. A holnap tervei közé tartozik az olajtüzelésre való áttérés is. A IV. ötéves terv másik nagy célkitűzése: egy 100 vagonos hűtőház, melynek segítségével csökkenteni lehet maid a termékek szezonjellegét. A terméklista egyébként már a közeli jövőben új cikkekkel bővül: kezdődtek a hús- és baromfikon- zervgyártás előkészületei. Az újjászületett Szigetvári Konzervgyár ünnepélyes átadására ma. augusztus 20-án, nagygyűlés keretében kerül sor. A nagygyűlésen a gyári dolgozók mellett ott lesznek az iparág, a megye és a város képviselői is — ezzel reprezentálva, hogy e hatalmas munka eredményes befejezése nemcsak szigetvári ügy, hanem népgazdaságunk egészének ünnepe. B. S. i
