Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
6 1969. július 2Jü nimaimm ti erem » Élt-e Herkó Páter? Herkó Páter régi szólás- mondásainknak afféle gyer- niekijesztő mumusa volt. Főleg a Szepességben. Gömör-, Abaúj-Torna és Heves megyében emlegették. Régebben úgy vélték, hogy egyszerű mese-alak s neve nem egyéb, mint a német Herr Gott Vater (Atyaúristen) magyar alakja A történészek kiderítették azonban, hogy Herkó páter nem volt isten, csak pap. Alakját, mint a „balogi barátét”. Tompa Mihály is megénekelte Szuhay Mátyás c. történeti elbeszélő költeményében. Az adatok azt mutatják, hogy Herkó, vagy Hirkó páter a XVII. században élt. Kimutatták, hogy a szenvedélyes protestánsüldöző barát, a gyöngyösi ferences kolostor lakója volt. Szőnyi Nagy István tornai református pap 1676-ban megjelent emlékiratából tudjuk, hogy Herkó páter, „a pa- lóczok apostola”, annak a bárom katolikus papnak egyike, aki 1671 március 12-én megrohanta és elfoglalta a tornai református templomot. E tüzes vallásharcosnak egy sajátkezével írt, latin nyelvű levele is fennmaradt. Ezt 1676 július 6-án úgy írja alá, mint Hirkó János páter. Pásztó város plébánosa. (Pater Johannes Hirko Plebanus Oppidi Pásztó). Ijesztő alakja nyilván a felvidéki protestánsok körében terjedt el. Mióta étkezünk a szabadban? Ha beköszönt a tavasz, a kávéházak, eszpresszók kirakják az asztalokat a teraszra, az utcára, a vendéglők megnyitják a kerthelyiséget: a magyar ember szeret a szabadban étkezni. Kevesen tudják, hogy a szabadban való étkezés szokását Beatrix, Mátyás király felesége honosította meg Magyarországon. A királyné a budai nyári palota tornácán étkezett. Olasz ízlés szerint sajtot, ángolnát, gesztenyét, olajbogyót szolgáltak fel az ebédhez, vacsorához Beatrix és nagyszámú olasz kísérete még az étkezési szokásokban is megvetette a „vad erkölcsű, barbár” magyarokat, akik „vadászatban és szertelen lakmározásban” lelik kedvtelésüket, tányért sem használnak, hanem közös tálból esznek kézzel és kenyérszelettel nyúlkálnak bele Budapest hívja a világot Hogyan dolgozik a Magyar Posta Inter központja? Hogy milyen messze van ide Bécs. Berlin, Varsó, vagy Párizs? Telefonon mindössze 10 másodpercig tart, amíg áthidaljuk a sok száz vagy ezer kilométeres távolságokat. A vezérlőpulton tíz nyomógomb A kezelőnők boszorkányos ügyességgel ütik le a billentyűket, hogy nyomában valaki sok ezer kilométerre angolul, oroszul, vagy franciául jelentkezzen. Halló, itt Varsó, itt meg Párizs beszél! A Magyar Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság nemzetközi osztályán az idegen nyelvek valóságos bábelében csodálatraméltó biztonsággal igazodnak el a kezelőnők. Már hét országgal — Lengyelország. Csehszflovákia, Ausztria, NSZK és NDK, Szovjetunió és Franciaország — létesült félautomata telefonösszeköttetés. Igaz, ma már ilyesmin egyre kevésbé csodálkozunk, hisz a világ másik végéről, Mexikóból, műhold segítségével másodpercek törtrésze alatt a televíziókép is elérkezett hozzánk, mégis, a laikus számára változatlanul imponáló, hogy pillanatok alatt a kis fekete fülhallgatóba sok ezer kilométerről jövő hang szólal meg. Magam is kipróbáltam. A falon tábla áll, a felsorolt országok nevei mellett lámpák jelzik a szabad vonalakat. A számkódot le- pötyögtettem a gombokon, s a gondolkodó gépezet munkáját kis villogólámpák jelezték. miként jön létre a kapcsolat. Bécsből zenét hallgattam, Berlin másodpercek alatt jelentkezett, s bemondta az időjárásjelentést, és Varsóból a pontos időt. S mindezt úgy, hogy a hívott ország Interközpontja mit sem tudott a beszélgetésről, hiszen a kezelőnők helyett a gépek kapcsoltak. Ebbe a nagyszerű hálózatba rövidesen bekapcsolódik Jugoszlávia, Románia, Svájc és Olaszország. A kábelvezetékek a magyar határig már elkészültek. Sajnos, egyelőre a forgalom nagyrészét még úgynevezett manuális, kézikapcsolású vonalakon bonyolítják le. — A „drót” mindkét végén kezelő ül, és először egymással közük a kívánt számot és csak azután helyből tudják kapcsolni a keresett előfizető állomását. — Jelenleg a világ 164 különböző földrajzi helyével állunk telefonösszeköttetésben — mondja a nemzetközi osztály vezetője. — Megállapodások szerinti vonalakon jutunk el a tengeren túlra, a nemzetközi centrumok segítségével. Óhajtja talán ellenőrizni? — Kapcsolhatjuk a Fidzsi vagy a Hawai szigeteket; ha valaki a Csendes-óceán NyugatSzamoa szigetcsoportján lévő kedves rokonaival akar értekezni, annak sincs semmi akadálya. Csak azt ne felejtse el, hogy lehetőleg éjfél körűire kérje a hívást, mert akkor ott éppen dél van — teszi hozzá tréfásan. Vaskos könyvek, jegyzetek őrzik az időeltolódásokat, a hívási lehetőségeket, a fizetés módjait, a díjszabásokat. — Szekrénysorok gyomrában soktucat idegennyelvű telefonkönyv. sok esetben itt keresik ki a távoli országban lévő hívott fél telefonszámát. — Hová és milyen fajta beszélgetés a legdrágább és melyik a legolcsóbb? — Talán sokan nem tudják, hogy a díjazás tekintetében tizenhétféle beszélgetés bonyolítható le. Az egyszerű hívástól kezdve az R-beszéi- getésen át, ahol a hívott fél fizeti a számlát, az előzetes, vagy pontos időre való hívásig. Kívánságra lehetőség van arra is, hogy egy bizonyos meghatározott helyre megfelelő nyelvű tolmácsot is biztosítsanak a telefontársaságok, A legdrágább egyszerű beszélgetés három percig Bolíviával: 585,40 Ft, utána minden perc 195,20 Ft. Rövid számolás után ez azt jelenti, hogy egy 13 perces „eszmecsere” ára 2537 forint 40 fillér. A legolcsóbb viszont az j ausztriai beszélgetés, három perc mindössze 28 forint — mondja. — Sok telefonáló aggódik”, hogy hosszabb időért számlált a posta, mint a valóságos beszélgetés. — Ez annál is inkább elképzelhetetlen, mivel automata óra bélyegzi az időt és a bontás pillanatában ugyanez a szerkezet automatikusan azonnal leállítja. Tehát a számlázás nem a kezelő figyelmétől függ. — Milyen irányba bonyolódik le a legnagyobb forgalom? — Első helyen a szocialista országok állnak. Bár több vonalunk lenne Berlinbe, Varsóba. Lényegesen lerövidülne a várakozási idő, s kevesebben bosszankodnának. Sajnos, ez nemcsak a Magyar Postán múlik. Nagyon sok a hívás Ausztriába, Franciaországba és az NSZK-ba. De jelentős, és állandó a tengerentúli forgalmunk is. A kezelőpultok mellett közben másodpercenként hívják és kapcsolják a világ számos városát a kezelőnők A kedves, vagy olykor idegesebb hang egy-egy embert takar, amiről mi telefonálók gyakran megfeledkezünk. MindenI ki úgy érzi, hogy a saját hí- I vása a legfontosabb, ezért | türelmetlen. Az Interközpont- ban viszont mindent megtesznek, hogy a lehetőségekhez mérten a legrövidebb időn belül kapcsoljanak. Átlagban kettő, vagy ennéi több nyelven beszélnek az itteni alkalmazottak. A leggyakoribb nyelv az angol, orosz, francia, német, de sokan be- j szélnek lengyelül, románul, vagy szerbül S így nem csoda. hogy egyforma kedvesen köszönnek jó éjszakát ango lul: good night, lengyelül: Magyar járművek a trópusokon Dobra noc; vagy Gute Nacht.. németül: Tizenhárom évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar gyártmányú gépkocsik a forró égövi tájakon. Most 17 országban közlekednek magyar gyártámányú teherautók, dömperek, autóbuszok és speciális szállítókocsik, a többi között Jemenben, Nigériában, Pakisztánban, Indonéziában, Indiában, Ghánában, Irakban. Szudánban, Líbiában, Kuwaitban, az Egyesült Arab Köztársaságban, Vietnamban. A trópusokon többszáz kilométert is megtesznek a járművek lakott terület érintése nélkül. Ilyen utakon a I gépkocsi műszaki hibája vagy más okból történő elakad úa végzetes is lehetne, ha a gépkocsivezetők nem nyújtanának segítséget egymásnak. Az utakra fektetett faágakkal jelzik, ha bajbajutnak. Ha - az út mentén az esősorompó következését jelző tábla áll, hosszabb ideig tartó kényszerpihenő vár rájuk, mert a trópusi zápor után még fél napig nem járhatnak a gyenge alapépítménvű utakon. Leeresztett bam- buszrúd zárja el ilyenkor aa utat, a gépkocsi oszlop megáll és teljesen megbénul a forgalom. Legokosabb a magyar puli Pulik, purnik, kuvaszok és komondorok a Bálicsban Családi házak, kertek, gyümölcsfák, szőlőparcellák, dús, megejtően szép környezet a Mecseken, a Bálicsi úton. — Minden szép és vonzó, még a tábla is — a 31. szám alatt — hogy: „A kutya harap”. Kastély félére emlékeztet a nehéz, nagy kovácsolt vaskapu, csak éppen rozsdás kicsit. Aztán út befelé, amelyen a háztól kirohan a fekete, pirosnyelvű, fehérfogú puli-csapat. — Harapnak? — kérdem bizonytalanul. — Igen. Amikor esznek. Hallottam valahol, hogy ha az ember megáll és nem kapkod — sem ijedtében, sem hülyéskedve — az állat felé, akkor a legmérgesebb kutya sem marja meg Nyugodtan állni kell. Eddig még bevált ... — önt sem harapta egyetlen egy sem? — Nem Ha elkapom az alsó állkapcsát, nem tud harapni. Megszokja az ember. Robicska Anna — a Magyar Ebtenyésztők Egyesülete pécs-baranyai csoportjának tagja, pontosabban a magyar fajkutyák szakosztályának vezetője. Mindezt nem mellékállásként, inkább szenvedélyből csinálja, mert egyébként a Baranya megyei Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat dekoratőre. Puli, pumi, mundi, kuvasz, komondor — ezek a magyar kutyák, illetve még a magyar vizsla és a szálkás Bodri, a fekete puü vizsla is, de ezek már a va- j téssel foglalkozik Utána hidász-kategóriába tartoznak. — ■ vábbadja az állatokat és — Gond? Van velük. Általában I hét-tíz kutyát nevel, születés- meg j tői néhány hónaposig. De áp- | rilisban vírusos fertőzést kaptak a kutyák, három hónap alatt hét gyönyörű állat pusztult el: — Pedig mindent elkövettünk, de hiába. Háromezer forintot költöttem orvosra, gyógyszerekre és hiába. — Gondolom, kedvét szegi az embernek.... — Ezt nem lehet abbahagyni. De nagyon rossz hetek voltak azok, hiszen lehetetlen nem szeretni ezeket a szép kis állatokat. Most csak négy pulija van és egyetlen fiatal komondor. Robicska Anna csak tenyészA LOVARDÁBAN Azt / mondják, hogy Pityu már virslibe való. Azzal is vádolják, hogy két mankóval po- roszkál . Hálátlanok! Amikor a Tenkes kapitányban játszott, bezzeg csodájára jártak. Meg akkor is, amikor nemrégiben a sárba röpítette valamelyik lovasát. aztán szolidaritást vállalva ő is belehem- pergett. Pityu 15 éves, nagycsonté, fekete ló. Rajta tanulnak a kezdők ... — Beléptem a sárba. Piszkos lett a cipőm ... — pityereg egy öt év körüli szöszke srác. — Gyere, felülsz Pityura. Ez használ. Letörli könnyeit, megsimogatja a lovat. Mire nyeregbe kerül, már nevet a szeme... Könnyű ügetésben köröznek a lovak. Elöl Maros, egy almásszürke bajai ló. Fekete lány üli. Hm, jól megy haja a ló színéhez... Betyár a legnagyobb, Szeles 8 éves félvér, a legjobb ugró, Boros világos pej, a legszebb ló. Megérnek egytől egyig húszezret. A lovarda mellett sűrűn robognak a vonatok, Pityu megáll. Hosszan bámul a pesti gyors után. Kíváncsi? Vagy elfáradt? — Oldalába verni a sarkat! Erre megindul. — Nem mereven ülni! Párhuzamosan a lábfejet! Ne a földet nézzék! Ráérnek nézni, ha repülnek ... A lovasok jól, rosz- szul igyekeznek, csinálják. A szőke kislány két éve jár lovagolni, őszszel Szegedre megy a bölcsészkarra. Egy ismerőssel jött ide „nézelődni”, most már „örök szerelem” marad a ló. A honvédőrnagy orvos. Jól lovagol. Amikor, gyerekkorában, először ült lovon, egy pónin, csak akkor tudta megindítani ha valaki sárgarépával csalogatta. — Tibi apja futballista volt. Hát a gyerek, vagyis az alma messze esett a fájától. A vasút másik oldalán, Üjmecsekalján, lustán fordul az óriásdaru a 17 emeletes fölé. Valamikor, 30 éve, ott lehetett a lóversenypálya déli fele. Egy romos istállót, amelyben régebben hagy mát tároltak — néhány lelkes ember helyrehozott. Először 5, majd később. 67-ben, hét lovat kaptak. Tulajdonos a Földművelésügyi Minisztérium Lótenyésztési Igazgatósága, ahonnan évente 110 ezer forintot kap a lovak eltartására a Pécsi Lovasklub. A tagság a heti 1. 2, 3 lovaglástól függően 50—100 avagy 150 forint tagsági díjat fizet. Így tudják valahogy szűkösen fenntartani magukat. Pálya, megfelelő versenylehetőség azonban nincs. Kilenc öttusázó és általában 50 lovas jár a lovardába, amelyet csak némi fantáziával nevezhetünk így... — Lajos, hamis a beugratás! — Vagyis a körbe vágtató ló külső első lábával kezdte a vágtát A „belsővel kell!” Kicsi, őszhajú ember áll a lovarda közepén. Szűcs István, nyugalmazott vezérőrnagy, a pécsi lovasok atyja. — Hangja csattog mint az ostor. Ügy látom, a lovak nagyon értik. Nem csoda — 69 évéből jó néhányat veszkődött velük. Megannyi díjlovaglás, díjugratás, katonai összetett verseny győztese. — Szét kell dolgozni az ülőcsontokat, csak akkor üli az ember rendesen a nyerget. Igaz, a térde nem ér többé össze ... Lopva a lábát kémlelem, igaza lehet, ő biztosan jól üü a nyerget. — Olvastam, hogy egy 2000 dolláros lónak törés után, gipszbe tették a lábát. Pedig azt tartják, hogy agyon lövik ilyenkor... — Persze. Tavaly például az egyik öttusázó lova rosszul ugrott. Látták, hogy törés, rögtön lelőtték. Az valami különösen tiszta fajló lehetett. Megpróbálták megmenteni. — Más betegség? — Influenza magas lázzal... — Azt honnan tudják? — Megmérjük. Aztán kitörik a pata, rándulás ... Kényesebbek, mint az ember. Szépek, izmosak, fürgék ezek a lovak. Igaz, hogy álmunk az autó lett, de a romantikus ábránd... — Sok szép lova volt? Az öreg elgondolkodva húzza meg a fekete Lurkó kantárját. — A Menyecske! Az volt a ló. Egyszer valami baj volt vele. Kérdem a lovászt: meg gyógyult a Menyecske? Mondja: Meg. Ráülhet nyugodtan. Még aznap | új lakás után kellett j néznem, mert a házi- \ asszonyom nem akart í ilyen „erkölcstelen” j embert a házában tartani. Lombosi Jené I amennyiben megfelelő tulajdonsággal rendelkeznek — a kutyákat tanítják vadászatra, őrzésre, terelésre. — Még legokosabb a magyar puli, tudomásom szerint a rendőrség — még nemzetközi szinten is — foglalkozott betanításukkal, csak az a baj, hogy a puli kistermetű és nincs tekintélye, ellentétben a német juhász kutyával. A pulik ki-beugrálnak gazdájuk Trabantjába, illetve az egyik — Bodri — nyugodtan ül az első ülésen. Nem mozdul, míg engedélyt nem kap. — Bodri a kedvencem. Egyszer ellopták a kocsimat, igaz, másnap hajnalban visszahozták. A motorbúgásra a kutya felriadt. Megismerte a kocsi hangját Pedig a Rákóczi úton lakom, ezer és ezer kocsi megy el éjjel-nappal és ezt az egyet mégis megismerte. Drága szenvedély ez. Tíz kutya napi eltartása legalább egy százas. Igaz, hogy a hathetes fajtiszta kutya ára öt- hat-hétszáz forint, esetleg több is, ha külföldre szállítják. — Legújabban az amerikaiak kedvelik a magyar pulit, Bodri „testvére” is például az USA-ba került. — De eléggé nehéz az élel- met\ beszerezni. Nyers húst soha nem adok nekik, nem is szabad, csak főttet. Ha a vágóhídról, vagy húsboltokból lehetne hulladékhúst, belsőséget kapni, vagy tejsavót, de sajnos, nem megy Két kilós kenyeret, szárazát néha tudok szerezni, de négy forint húsz fillérért. És már többször lemértem, a kenyér annyira kiszárad, hogy egyik sem éri el az egykiló hatvan dekát. A fajtiszta kutya — v<'~bét hoz. Egyszer emiatt. M**». > szór pedig: nemzetközi sv<. ten jelentős eredményeke# vallhatunk magunknak. a kutyatenyésztésben. — Tehát mindenképpen több támogatást kér a szövetség pécsi csoportja, amelynek egyébként — a megyét is beleértve — több mint százötven tagja van már. R. F. i. A
