Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-12 / 159. szám
1969. július 12. Dunanftm aaotfl Rakétával a jégeső ellen ütban a rakéta. vonja a vizcseppeket és jégszemeket képez belőlük, amelyek azonban lényegesen kisebbek a természetes jégszemeknél. E szemcsék azonnal leesnek, de még földre érés előtt elolvadnak. A meteorológusok így tulajdonképpen „két legyet ütnek” egy csapásra: védik a mezőgazdasági területet a pusztító jégesőtől, ugyanakkor bőséges csapadékkal hozzájárulnak a jó terméshez. Számítógép telefonhívásra A Nippon Telegraph és Telephon Public tokiói cég a közeljövőben egy igen modem elektronikus számítógépet bocsát előfizetői rendelkezésére. — Egyelőre három szolgáltatásra vállalkozik: egy különleges készülék, amely lehetővé teszi az összes számtani művelet elvégzését, az összeadástól a hatványozásig: szerkesztők és technikusok részére szakmai számítási szolgálat; üzemi számítási szolgálat a katalogizálási és készletezés! szektorban. A gyakorlatban elegendő lesz bármilyen telefonkészülék segítségével felhívni az elektronikus számítógépet és megfor- mulázni a kérdéseket. A Nippon Telegraph és Telephon Public — amint szóvivője kijelentette, — fokozni szándékozik ezt a szolgáltatást és a bankok. közhivatalok és más intézmények számára telefon útján rendelkezésre bocsát minden lehetséges statisztikai és gazdasági jellegű információt. Uj áramlás Mint ismeretes, a Ku- roshio (jelentése japán nyelven „fekete víz”) hatalmas melegvízű tengeráramlás a Csendes-óceán nyugati részén. A Kormányközi Oceanográfiai Bizottság 1965-ben megkezdte az áramlás tanulmányozását. A munkában 17 óceánkutató hajó (10 japán. 6 szovjet és 1 amerikai) vett részt. A kutatások során újabb áramlást fedeztek fel, amely nagyjában a Ráktérítő mentén óránként 0,37—2,4 kilométer sebességgel halad az északi egyenlítői áramlással ellentétes irányban. Az áramlás szélessége 150 kilométer, mélysége pedig 300 méterig terjed. i Felbocsátják a kutatóballont. Felhő jelent meg az égen. Grúziában, a földi meteorológiai központról felbocsátanak egy rádiószondát. Amennyiben a ballon adatai szerint jégeső várható, megindul az ember harca a pusztító elemi csapás ellen. Az állomásról rakétával „megtámadják” a felhőt. A rakéta a magasban aktív anyagot, úgynevezett reagenst bocsát ki magából, amely katalizátorként működik. A több milliárd apró kristályra széteső reagens beBÚCSÚ A GÖZMOZPONYTÓl Európa sztárja a turbóvonat Az angolok a lineáris moiorra esküsznek — Egy szovjet „horogütés": a Viharmadár — Budapest— Pécs: a MÁV ötödik villamosított vonala A világ búcsúzik a gőzmozdonytól, s ki tudja miért, de ez a búcsú meglehetősen érzelgős. Angliában az utolsé gőzmozdonnyal vontatott személyvonatra százszor annyian kértek jegyet, mint amennyi férőhely volt, Németországban egy lelkes tanító pénzt gyűjtött, megvett egy 1919- ben épült „kávédarálót”, rendbehozta, s most — a falu valamennyi lakójának őszinte örömére —, vasárnapi sétákat tesz vele egy elhagyott mezei vasúton. A Bundesbahn 10002-es sorozatú mammut- mozdonyát Bebra városa vette meg: emlékmű lett belőle; a Svéd Állami Vasút vezetőinek őszinte örömére pedig a Laggasta és Mariefred közötti, rendkívül gazdaságtalan vasútszakaszt bérelte ki a lakosság, s most végre újra gondtalanul pöfög a marie- fredi „expressz” — egy 1901- es mozdonnyal az élén ... MOST MAS NINCS MEGÁLLÁS A műszaki történelem egy Jelentős korszaka tehát lezárult. Már a jelen is a diesel- és a villamosvontatásé. Egy UNESCO-jóslat szerint 1975- re a világ egyetlen fővonalán sem közlekednek gőzvontatá- sú gyorsvonatok, s 1980-ra ilyen személyvonatok sem lesznek. Az átállás minden államban gyors, sőt nem egy helyen erőltetett ütemű. A magyarázat: félelmetesek a versenytársak. Az autó- és légiközlekedéssel szemben a vasút csak akkor tarthatja meg hadállásait, lia ugrásszerűen növeli gazdaságosságát, fokozza a személyszállító vonatok utazósebességét, s utól- érhetetlen kényelmet biztosít. Nos, a jelek szerint jónéhány vasúttársaságnak mindez sikerült is. A 240 kilométerrel „utaző” Tökiado vasút hírből mindenki által ismert. De vannak más sztárok is. A Mistral, a Reingold és az Aurára szintén „veri” a kétszázat, s a kényelem tekintetében valóban mindent felülmúl. Bár, étterem, fodrász, kozmetikus, ajándékbolt, újságos „bódé”, gépírólánnyal felszerelt dolgozószoba — ez ma már mind megszokott. Angliában ez idő szerint 210 olyan vonal van, melyen 160 kilométer a megengedett sebesség, a legfelsőbb vasútvezetés mégis elégedetlen. Most már nincs megállás. Az NSZK-ban a 180 kilométeres átlagot akarják elérni, a franciák, pedig sínre tették az első turbóvonatot. A jelek szerint nincs a sebességnek felső határa. Rakétameghajtású vonatok 400 kilométert is elértek kísérleti pályán — most már tehát minden azon múlik, milyen sebességgel épülnek újjá a vonalak, s milyen eredményeket érnek el az automatikus vasútbiztosítással foglalkozó intézetek. Mert ilyen sebesség mellett már mit sem ér a mozdonyvezető. MOTOROK ÉS GYÁRAK HARCA Diesel, villamos, vagy valami más? Ez most a legtöbbször elhangzó kérdés, a különböző országokban ugyanis más és más gyártási profil alakult ki. Ahol a legkiválóbb dieselmozdonyokat gyártják, ott arra is esküsznek, s így van ez fordítva is. Az eddigi tapasztalatok szerint „tiszta” profil egyetlen államban sincs, a diesel- és villamosmozdonyok mindenütt megtalálhatók egymás mellett. Talán csak az mondható törvényszerűnek, hogy a legfontosabb vonalakat mindenütt villamosították is... A mozdonygyárak harca soha nem látott fejlődést eredményezett Az élőbb már szó volt a legújabb európai sztárról, a francia turbóvonatról. 1967-ben kezdtek vele kísérletezni, s ma már bárki megnézheti a párizs—eaen— cherbourgi vonalon. Jövőre már tíz lesz belőle. Az angolok a lineáris váltakozó áramú indukciós motorokra esküsznek. Ha Igazuk lesz, akkor a mai 240 kilométeres csúcssebesség alapsebességgé válik — ezek a mozdonyok ugyanis csak ilyen sebesség mellett gazdaságosak. Meglepetéssel persze nemcsak Nyu- gat-Európa szolgál. Valóságos harogütés volt a szovjet piacok felé kacsintgató gyárak számára a hír: elkészült a Viharmadár. A tervekről mindenki hallott, de senki sem vette őket komolyan. Nos, most itt van. 180 kilométerrel „utazik”, s belső kényelme csak a luxusrepülők kényelméhez hasonlítható. VELÜNK MI LESZ? A 424-es gőzösök korában sok jó hírt hallottunk a magyar mozdonygyártásról. Húsz évvel ezelőtt motorvonataink sem voltak rosszak. Most egyedül a villamosmozdony- gyártás tartja a frontot: csak ebben a kategóriában gyártunk nagyteljesítményű mozdonyokat. Ügy tűnik, a gőzösgyártás beszüntetése, illetve az irántuk megnyilvánuló igények elapadása váratlanul érte az illetékeseket. Most már a nagyteljesítményű kategóriában késői lenne a rajt, az erőfeszítéseket tehát a mellékvonali dieselmozdonyokra összpontosítják. Ha minden jól megy, jövőre bemutatko zik az első 800 lóerős, kis . tengelynyomású magyar die sei, mely akár Európa-moz dony is lehet, mert ebben j kategóriában még senki sen alkotott tökéleteset. Az igazi gond nem is • vontatás. Az európai szint el /énésének legfőbb akadályozó az elavult vonalak. Pillanat nyilag két, minden igény kielégítő vonalunk van:abu dapest—hegyeshalmi, és a bu- dapest—záhonyi. Most épül a harmadik — Budapest—Debrecen között. E három villamosított vonalom már 120— 140 is lehet a sebesség, ami a mi méreteink között elégséges. Az 1975-ig tartó tervidőszakban megkezdik a bu- dapest—szobi vonal villamosítását is, s aztán már Pécs következik... A Pécsi Vasútigazgatóság két év alatt húsz év lemaradását pótolta. A főpályaudvaron nézelődő utasok egymás mellett látják ugyan az 1882- ben épült 326-os „nyalókát” és a 2000 lóerős dieselt, ez a látványos ellentmondás azonban a vonalakon már nem érezhető. íme, néhány szám! A balatoni személyszállítóvonatok 100, a dombóváriak B5, a budapestiek 63 százaléka dieselesített. És egy rövidlejáratú terv: az 1970-ben életbelépő új menetrendben már csak diesel fővonali személy- szállító vonatok lesznek. Békés Sándor HORIZONT A japán „Sonny” cég nemrég megkezdte olyan kisméretű fv-készülékek gyártását, amelyeket a fekvőbetegek ágya fölé elhelyezett csuklós karra függesztenek. A beteg úgy állíthatja be a készüléket, ahogy neki a legkényelmesebb. • „Permalux** a neve annak a tökéletesített ébresztő mechanizmusnak, amely hang- és fényjelekkel végzi feladatát és percnyi pontossággal beállítható. Előbb a fényjelek jönnek, majd egy zümmögő hang következik, amelyet tetszés szerinti erősségűre lehet beállítani. A ,, Perma lux” televíziós készülékhez is használható, mint szobalámpa. • Egy szívsebész, aki a shef- fieldi kórházban operál, kérte, hogy a műtőbe állítsanak be egy zeneszekrényt, mert ezáltal lényegesen csökkenne a sokszor órákig tartó operációk közben a feszültség. Persze, nem a betegekre gondolt, akik narkózisban vannak az operáció alatt, hanem az orvosok és a segédszemélyzet idegeire. Hozzátette azonban, hogy csak megnyugtató és éles disszonanciákat nem tartalmazó zenekari műveket szabad játszani a műtőben. Az ukrajnai Zsmerinha Tárosban Mihail Maszljuk olyan villanymotort készített, amely kisebb a mákszemnél. Ennek a párját ritkító motornak a „járása” csupán többszörös felerősítés révén hallható és csak erős nagyító alatt látható. A mikromotor miniatűr gépek - hajtására alkalmas, amelyeket Maszljuk ugyancsak konstruál. KözUlűk néhányat már bemutattak a moszkvai népgazdasági kiállításon. • A Beinder csillagász elektronikus számítógéppel végzett vizsgálatok révén arra a következtefésre jutott, hogy a Mars-bolygónak vas-magja van. A Földétől eltérően ez nem olvad, hanem szilárd mag. A számítássorozatok azt mutatták, hogy a Mars vasmagjának átmérője körülbelül 1000 mérföld, hőmérséklete pedig 800—1500 Celsius fok. Jurij Sabanov Kusnarenko kijevi bionikus kidolgozta az emberi szem matematikai modelljét. A matematika nyelvén írta le a szemben a tárgy érzékelésekor végbemenő folyamatokat. • Olevi Eremtija finn professzor Brüsszelben aranyérmet nyert villanykörtéjével. A lámpának üvege csupán a vörös, kék, a zöld és az ibolyasugarakat bocsátja át, a sárgát visszatartja. Ilyen világítás mellett minden tárgy eredeti színében látható. Helsinkiben már sok lakást, éttermet és üzletet szereltek fel ilyen új lámpákkal. (Narodna Kooperacija) • W. Williamson ausztráliai agrotechnikus szerint a villamosítás előreláthatólag megváltoztatja az egész földművelési rendszert. 2000-ben a szántóföldeken valószínűleg síneket fektetnek majd le a villanykombájnok számára. A sínen járó villanykombájno- kat nagymértékben automatizálni lehet. • Világszerte mindjobban elterjed az alomnélkail állattartás. Az almot ugyanis gyakran cserélni kell, ezért az Istállók talaját rácsos gumimatraccal fedik. Ez víz- sugárra! könnyen mosható és az állatgondozók munkája sakkal könnyebbé válik. Á tudomány kétezerben lön: a szubatomfizika Áz emberiség remélheti a rák gyógyítását A közeljövőben ezen a címen jelenik meg Borisz Kuz- nyecov szovjet professzor könyve. A mű utolsó fejezete, amely „Az atomkorszak utáni civilizáció” címet viseli, prognózist ad arról, milyen fejlettségi szintet ér el a tudomány és a technika 2000- ben. Kuznyecov professzor úgy véli, hogy az atomfizikát három-négy évtized múlva felváltja a szubatomfizika, vagyis az elemi részecskék fizikája. Nincs kizárva, hogy ezen a területen központi szerepet fognak betölteni a részecskék annihilációjának a „részecske—antirészecske” pár átalakulása kisugárzássá folyamata Közben a részecskék teljes belső energiája felszabadul. Ha sikerülne az antiré- szecskéket a részecskéktől különválasztva elszigetelni, s átalakulásukat kisugárzássá bizonyos időre megakadályozni, akkor olyan akkumulátort kapnánk, amely egy grammnyi anyagban rendkívül nagy energiát halmozna fel — mondja Kuznyecov profesz- szor. Az ilyen szuperbefogadóképességű akkumulátorok fel- használásának két módja gyökeresen befolyásolná a civilizáció fejlődését. Ezeket felhasználhatnák például az űrhajókban. Ez lehetővé fenné, hogy egyes űrhajók olyan igen nagy obszervatóriumokká és laboratóriumokká válr janak, amelyeknek az anni- hilációs-rakéták nagyobb sebességet adnak, az antianyag- készletek pedig lehetővé teszik a naprendszer perifériáinak elérését, sőt, talán határainak túllépését is. Az elemi részecskék fizikája hasznosításának másik útja az energia felhalmozása, olyan igen kisméretű készülékek megkonstruálása lenne, amelyekben az annihiláció energiája elektromos, hő, mechanikai, vagy vegyi energiává alakulna át és lehetővé tenné, hogy milliméteres, sőt később ennél kisebb szinteken nagyerejű elektromágnes tereket, feszültségeket, hőmérsékleteket, nyomásokat, sebességeket érjünk el az en- dotermikus vegyi reakciókban. Az orvostudomány és a fiziológiai kutatások szempontjából igen hatékony lesz olyan akkumulátorok bekapcsolása , az élő szervezetekbe, amelyek évtizedekig működ nek és az elektromos hő é mechanikai effektusok összehangolt rendszerét teremti! meg a szervezetben (műszív műtüdő stb.). Valószínű, hogy a lézerek a sugárterápia és a sugárgenetika, amelyek közvetler kapcsolatban állnak a fundamentális tudománnyal, jelentős eredményeket hoznak a2 orvostudomány területén. Az omberiség remélheti, hogy megszabadul a ráktól. A rákgyógyítás igen hatékony módszereinek felfedezése valószínűleg a sugárterápiához fúródik, s a rák megszűnése ta- án azoknak az általánosabb mutatásoknak lesz az eredménye, amelyek feltárják a szerkezetben a szövettani folya- natokat irányító egész mechanizmust. Ezeknek a folyamatoknak a szabályozása ki ógja küszöbölni a rosszindu- atú képződmények fatálisán dlenőrizheíetlen fejlődését
