Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
Ara: 80 fillér Szövetkező szövetkezetek M a már nem megy újdonságszámba, ha arról hallunk, hogy két vagy több termelőszövetkezet összefog és közösen épít korszerű sertéstelepet, hűtőházat, vagy a társulás valamelyik formájában együtt értékesíti áruit. Más célú, de lényegileg azonos együttműködés alakult ki már sok helyen a fogyasztási szövetkezetek között is. A kisipari szövetkezeti hálózatban szintén vannak példák a gazdasági kapcsolatok erősítésére, különféle feladatok közös- megoldására. Sőt, mind gyakoribb az is, hogy más-más rendeltetésű szövetkezetek vesznek részt a közös vállalkozásban. Főként a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában figyelhető meg az az új vonás, hagy állami vállalatokkal — konzervgyár, pincegazdaság, baromfifeldolgozó üzem stb. — és állami gazdaságokkal egyesítik erőiket. A termelés és a kereskedelem korszerűsítése, az utóbbi években meggyorsult fejlődése, s gazdaságirányítási rendszerünk szükségessé, illetve lehetővé tette az ilyen kooperációkat. Elsősorban a tsz-eknél van kiemelkedő jelentőségük, mert népgazdaságunk nagy, befejezetlen beruházása, a szocialista mezőgazdáság, rengeteg befektetést igényel. Arra csak kevés közös gazdaság képes, hogy a saját erejéből és a megszerezhető hitel segítségével maga építsen szakosított, modem állattenyésztő-telepeket, s valósítson meg más ugyancsak költséges beruházásokat. Annák viszont nincs értelme, hogy mindegyik tsz külön- külön törekedjen létrehozni azt, amit közösen ésszerűbben, gazdaságosabban és hamarabb tető alá lehet hozni. A szövetkezetek gazdasági együttműködésének az a módja, hogy egyik résztvevő tsz sem adja fel önállóságát, de a külön-külön szerény gazdasági erőt egyesíti, módot ad korszerű beruházásokra. A lényeget tekintve, ugyanerről van szó más típusú szövetkezetek, illetve szövetkezetek és állami vállalatok kooperációja esetén is. Tévedés lenne persze azt gondolni, hogy a társulások, közös vállalkozások vagy vállalatok mentesek bizonyos veszélyektől. M a még van néhány olyan akadály, ami nehezíti a nem azonos rendeltetésű szövetkezetek gazdasági együttműködését, főként pedig szövetkezetek és állami vállalatok kooperációját. — Ezek az akadályok elsősorban abból adódnak, hogy a szövetkezeteket, illetve a vállalatokat érintő pénzügyi, s a gazdálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályok nincsenek teljes összhangban egymással. Leginkább az állami vállalatoknak okoz ez nehézséget. Meggyorsítja az egészséges fejlődést, ha mind a szövetkezetek, mind az állami vállalatok igyekeznek minél előbb pontosan felmérni, — és erről az irányító fórumokat tájékoztatni —, hogy milyen gyakorlati problémákkal találják szemben magukat, amikor közös vállalkozásba akarnak kezdeni. Jó szolgálatot tesznek ezzel, mert megkönnyítik a még rendezetlen kérdések tisztázását, s olyan intézkedések kidolgozását, amelyek előbbre viszik jól átgondolt, közigazgatásilag megalapozott, *z egész népgazdaságnak is hasznos kooperációk ügyét Befejeződtek a magyar—bolgár tárgyalások Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio »XVI.évfolyam, 157.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m9.júliusio.,csütörtök A MAGYAR PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG A BOLGÁR NEMZETGYŰLÉS ÉPÜLETÉBEN. A KÉPEN BALRÓL-JOBBRA: TODOR ZSIVKOV, KÁDÁR JÁNOS, FOCK JENŐ ÉS GEORGIJ TRAJKOV. Szerdán délelőtt Szófiában, a lozaneci kormány-rezidencián megkezdődtek a magyar—bolgár hivatalos pártós kormányközi tárgyalások. A magyar delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára. Erdélyi Károly külügyminisz- terhelyettes, az MSZMP KB tagja és Roska István, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Bolgár részről a küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Ivan Mihajlov hadsereg- tábornok, a BKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, Tano Colov, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, a Tervbizottság elnöke, Ivan Basev, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter, Marij Ivanov, a Központi Bizottság tagja, gépipari miniszter és Va- szil Bogdanov, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalások jellegét és témáját lényegében két körülmény határozza meg. — Az egyik, hogy új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá a két ország vezetői. A másik, hogy ez a szerződés nem egyszerű megismétlése az A hét végére befejeződik a Jég- és viharkárok becslése Megkezdték a kártérítési összegek kifizetését Országos adatgyűjtések egyértelműen bizonyítják, hogy Baranya hazánk leginkább jégjárta vidéke. 1969-ben hatszor érte jégverés a megye mezőgazdasági üzemeit. A hat közül a június 25-én pusztító jégverés volt a legnagyobb, mind területi kiterjedését, mind pedig az okozott károk nagyságát illetően. A jeges vihar kártételét a megye valamennyi járásából jelezték az Állami Biztosítónak, A ma már véglegesnek tekinthető, összesített adatok szerint 26 termelőszövetkezet, a növénybiztosítással rendelkezőknek több, mint negyed része, valamint a tíz állami gazdaságból hat tett jég, illetve viharkár-jelentést. A megye mezőgazdasági üzemeiben együttesen 23 120 ka- tatszrális hold terület károsodott A legnagyobb csapás a mohácsi járásban működő tsz- eket és a Bolyi Állami Gazdaságot érte, ezekben összesen 15 717 katasztrális hold termésében tett kárt a jégverés és szélvihar. A jégverés centruma a Boly—Nagynyárád— Mohács—Sátorhely által közrefogott terület középpontjában volt A Bolyi Állami Gazdaság sátorhelyi kerületének lábonálló repcéjében a jégkár mértéke elérte a 95 százalékot. A kárszakértők egyetlen napon, június 30-án 1170 katasztrális holdon két és fél millió forint kárt állapítottak meg. Ezen a napon mintegy 2000 mázsa repce, 5000 mázsa búza tönkremenését konstatálta. A jég másik gócpontja a drávaszabolcsi termelőszö- * vetkezet területe volt A jégverés erősségére jellemző, hogy a kertészetben a zöld paradicsomok nagy részét szinte kettéhasította. Az Állami Biztosító kárszakértői azonnal megkezdték a károk felmérését. Vasárnap is dolgoztak, nehogy a kárbecslési eljárás késleltesse az aratást. Azoknál a növényeknél, ahol a várható termés mennyisége már szabatosan megállapítható, mint a repce, borsó, bíborhere mag, őszi árpa, stb., azonnal megállapítják a kárszázalékot és így járnak el a teljesen elpusztult kultúrák vonatkozásában is. A hosszabb tenyészidejű növények, mint a kukorica, kender, napraforgó, szőlő — sérüléseinek mértékét ezekben a napokban előszemle- jegyzőkönyvekben rögzítik és a kárszázalékot az előszemle megállapításait is figyelembe- véve a betakarítás előtt állapítják majd meg. Tizennégy termelőszövetkezetben és három állami gazdaságban, ahol csak kis területen, egy-két kultúra károsodott, a kárrendezési eljárás már befejeződött Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága megkezdte a kártérítési összegek kifizetését is: a magyarszéki termelőszövetkezetnek 48 kh. őszi árpa és búza károsodásáért 33 079 forintot utaltak át, a Pécsi Állami Gazdaságnak 242 000 forint kártérítést fizettek. A gabomaföldeket ért elemi károk becslése a hét végén befejeződül, azután a borsókat. bíborheréket, repcéket veszik sóira. elsőnek, hiszen az elmúlt két évtizedben történelmi változások mentek végbe mindkét országban és a nemzetközi viszonyokban is. Az első szerződés aláírásakor még nem létezett a szocialista országoknak a KGST által fémjelzett szoros gazdasági együttműködése és nem született meg az a katona-politikai szövetség sem, amelyet a Varsói Szerződés szervezete testesít meg. A mostani szerződés a szocialista internacionalizmus szellemébein, a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés konkrét útjait, módjait és formáit igyekszik meghatározni. Növeli a tanácskozások jelentőségét, hogy két olyan ország vezető államférfiai ültek tárgyalóasztalhoz Szófiában, amelyek között a politikai kapcsolatok felhőtlenek. A Magyar Népköztársaság és Bulgária az elmúlt évek során azonos álláspontot képviselt a legkritikusabb helyzetben, a szocialista közösség legbelsőbb ügyeiben csakúgy, mint a nemzetiközi élet különböző problémáinak megítélésében. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Szófiában, a lozaneci kormányrezidencián szerdán megtartotta hivatalos tárgyalását a Magyar és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A magyar delegációt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a bolgár küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Minisztertanács elnöke vezette. A megbeszélések rendkívül őszinték, barátiak és gyümölcsözőek voltak. * Szófia: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Minisztertanács által a magyar delegáció tiszteletére szerda este adott fogadáson jelen voltak: Todor Zsivkov és Georgij Trajkov, a Bolgár KP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és tagjai, miniszterek, társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Jelen voltak továbbá a Szófiában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és munkatársai. A fogadás szívélyes elvtársi légkörben telt el. ÉPÍTKEZÉSEN Szokolay felv. A Pécsi Bőrgyár a francia piacon Kedvező véleménnyel és dossziéjában megrendelésekkel érkezett haza Francia- országból Bajomi László, a Pécsi Bőrgyár főmérnöke. Tizenhárom napot töltött a gallok földjén, három és félezer kilométert utazott, tizenhárom céget keresett meg. Idehaza összefoglalta franciaországi útját és a következő tájékoztatót adta: — A Bőripari Vállalat 1969. január 1-én kapott export- és importjogot. Lehetőség nyílott arra. hogy a meglévő osztrák, belga, olasz és angol vevőink mellé a francia piacot is bekapcsoljuk, ahol termékeink egy részét elhelyezhetjük. Jártam Párizsban, Nancyban, Strass- bourgban, Chamberyben, Gnenobleben, és más városokban. Találkoztam az Adi- i das cipőgyár, az ismert PuAft ország: legszebb SZOT üdülőszállodáját építik Budapesten a Margithíd budai lábánál lévő begy tetején. A munkálatokat 1967 őszén kezdték, mintegy tízezer köbméter földet mozgattak meg. A Középflletépftő Vállalat dolgozói jelenleg a félemeleti födém-zsaluzatokat készítik. A korszerű üdülőszálló három emeletes lesz, 234 szobája 504 személynek biztosit gondtalan üdülést egy-egy turnusban. A tetőrészen külön egységben alakítják ki az éttermet és a presszót. A monolit, vasbetonszerkezetből készülő épület érdekessége, hogy 108 betonlábon áH a meredek hegyoldalon. A 70 millió forintos költséggel épülő szálloda 1970. november 30-ra lesz kész. Az épületet Vass Antal, a KÖZTI mérnöke tervezte. A képen: Az üdülőszálló makettje ax épülő hotel félemeletén. ma sportcipőgyár. a La Charmoise cég és több jónevű kereskedelmi vállalat képviselőivel. Bárhova mentünk, megfelelő érdeklődéssel és az üzleti félnek kijáró tisztelettel és megbecsüléssel fogadták látogatásomat. Mind a tizenhárom cég, ahol jártam, metszetét mutatja a francia cipőiparnak, a nagy tömegben gyártó ipartól kezdve, a Bata és La Charmoise cipőgyárral folytatva a legjobb minőséget előállító Balli cipőgyárig, az olcsó és a drága nyersanyaggal dolgozó vállalatoknál tettünk ajánlatot. Minden gyártól, kisebb, nagyobb megrendelést kaptunk. A Pécsi Bőrgyár termékei közül élénk érdeklődés mutatkozott a sertésbőrből készült gyártmányaink iránt. A választék gazdag. Alapgyártmányunk száma: százhatvan. Ezen belül a színskálák, bőrvastagságok biztosítják a lehetőséget. A francia cégek mintatételeket kértek, egykét tucatot. Légipostával még e hónapban küldünk megfelelő összeállítást, hogy gyártmányaink iránt az érdeklődést a kereskedelemben és a fogyasztók között felkeltsék. Véleményem, a francia bőrpiac felvevőképessége igen nagy. Az INTRACO cég az általunk gyártott jó minőségű bőröket világpiaci áron elhelyezi. És még egy momentum: külföldi vevőink észrevételei alapján, saját érdekünkben, feltétlenül gyorsítani kell az áru kiszállítását és a vevőhöz eljuttatását a jövőben. Módját az adminisztráció idejének csökkentésében látom. Kétségtelen, hogy a franciaországi tapasztalatok kedvezőek a magyar bőripar és a mi gyárunk részére is. Mégis, elsődleges feladatunk a hazai igények kielégítése, ha ezt teljesítettük, következik az export. A két igény kielégítése mind népgazdasági, mind vállalati érdek. A. pécsi gyárunk több. mint egyharmadát adja a hazai bőrgyártásnak. Üzemrészeinket fejlesztjük. Ez évben a lakkos üzemet bővítjük, a régi épületeket készáru-raktárrá alakítjuk, kidolgozzuk a sertésbőr-gyártás bővítésének koncepcióját. A beruházások értéke eléri a 20 millió forintot. Nagy István
