Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-09 / 156. szám
m*. júnui 9. minanraii nopto 3 Tsz-ek a piacon mm Ürességtől kongó bódék Gyenge u tsz-árudák ellátása — A számok jól mutatnak, de a vásárlók árut várnak Ma már egyre jelentősebb szerepet töltenek be a lakosság ellátásában a tsz-árudák, Egy évvel ezelőtt még csak 16 termelőszövetkezeti elárusítóhely működött Pécsett, ma 32 van. A Városi Tanács kereskedelmi osztályán, a piaci felhozatal szektoronkénti megoszlását vizsgálva kimutatták, hogy a piacokon júniusban az összes eladott áru 26,5 százalékát a tsz-ek értékesítették. Zöldségféléből a múlt havi felhozatal összesen 4465 mázsa volt, ebből a tsz- ek 1049 mázsával részesültek. Ezen felül 161 mázsa baromfit, 65 mázsa tejterméket, 140 ezer darab tojást. 346 mázsa burgonyát, 57 mázsa gyümölcsöt és 42 mázsa egyéb cikket juttattak el közvetlenül a fogyasztóhoz saját árudáikban. Ezzel nagymértékben elősegítették a jobb ellátást, azt, hogy a júniusi felhozatal kereken egymillió forinttal haladta meg a tavaly júniusit. Nyilván a téli és koratavaszi hónapokban nem ilyen kedvező a kép, főleg ami a tsz-árudák áruválasztékát illeti, mely ebben az időszakban, közismerten meglehetősen szegényes, ilyenkor a piaci felhozatalban alig képviseltetik magukat 10—15 százalékkal, ugyanakkor az erősebb hónapokban, például dinnyeérés idején, ez fel szokott menni 40 százalékra is. Ezek a számok így nem mutatnak rosszul, ha azonban az árudákat, mint vevők járjuk végig, a helyzet sokkal kevésbé rózsás, mint ahogy a fenti számok alapján elvárhatnánk. Üjmecsekalja A város legdrágább piaca, dacára annak, hogy a legtöbb tsz-áruda itt nyílott meg. A mágocsi tsz bódéja egy hete zárva van anélkül, hogy a háziasszonyok ezt a tényt egyáltalán észrevették volna. — Én csak csirkét szoktam náluk venni, meg néha halat, ha volt — mondja végre az egyik háziasz- szony, miután már négyet megkérdeztem. A baksai tsz 2. számú boltja is gyér vevőforgalmat bonyolít le ezen a kora reggelen. Király Géza boltvezető panaszkodik a vevők kényelmességére, alig ötven méterre van a piactól, de ide csak akkor nyitnak be az újmecsekaljiak, ha máshol nem kapnak valamit. Friss áru alig van a polcokon, amit leginkább vásárolnak, az a füstölt áru és a szemestermény meg a csirke, de ezen a szombaton még az sem fogyott el, a 320-ból 50 darab megmaradt. — Volt hús a boltokban, mondja az eladó. Persze, s ezt már én teszem hozzá, az sem elhanyagolandó körülmény, hogy az élőcsirke ára 3,57 forinttal, a tyúké kilónként 2,88 forinttal drágább, mint tavaly. Azt beszélik, hogy a tsz-ek szökdösnek ujmecsekal járói, talán a MÉK boltok — a centrumban most nyílik meg kettő is — konkurrenciáját érzik meg. A mágocsi tsz már csomagol, eltűnt a MECSEK áruház elől a kővágó- szőlősi tsz bódéja, s az Építők útjáról a drávasztárai áruda — állítólag a Balatonhoz vitték. Csupán két más megyéből való tsz, a dávodi, de főleg az izsáki alakította kj csak saját vevőkörét. Annak ellenére, hogy az Alföldről meg Kecskemét környékéről hozzák az árut, mindig van bőven árujuk, s a kisebb bódék vezetői gyakran tőlük szerzik be a gyümölcsöt, hogy aztán két utcával odébb eladhassák. A MECSEK L EJ „robbantott44 A legforgalmasabb újme- csekalji tsz-áruda nem kétséges, a MECSEKTEJ társulás — sajnos — parányi bó[ déja, amely előtt, mint mindig, most is hosszú sor kígyózik. Sokan már a reggel hét órai nyitás előtt odaáll- nak a kannákkal a tejért. Sokan dicsérik a sűrű és zsíros tejfelt, a vajként kenhető túrót és az ízes vajat. Kender Béláné boltvezető ezesn a tenyérnyi helyen havi 50—60 ezer forint forgalmat csinál csak tejtermékből. Ez a kis bolt olcsó és minőségi termékeivel képes volt rövid idő alatt leverni a tejtermékek árát az új mécsek- aljai piacon. A termelői tejfel kialakult ára hosszú évek óta 24 forint volt, ők 17-ért adják, a túrót 20 forint helyett 14,20 forintért, a vajat 5 forintért, a krémsajtot 4,20- ért. A város 32 boltjába szállítanak minden reggel friss árut, s termékeik híre bejárta az országot. Fővárosi vevőik éppúgy ragaszkodnak hozzájuk, mint a pécsiek. A központi piac Sem Űjmecsékalján, sem Pécs többi piacán nem tudják azt a szerepet a tsz-árudák betölteni, amit a MECSEKTEJ betölt a piaci árak meghatározásában, s ennek fő oka, hogy sem különleges minőséggel, sem imponáló árubőséggel és választékkal nem szolgálhatnak. A Bajcsi- Zsilinszky úti piacon összesen négy tsz-bódé van, az ötödik a szederkényi tsz-é nemrég csukott be. illetve alakult át borozóvá. A baksai tsz tár-1 sulás 2. számú boltjának a' vezetője a következő panaszt adja elő: — Közelharcot kell vívni az áru beszerzéséért. Ezien a szombaton például a paprika volt a nagy cikk, 8—lo mázsát tudtam volna eladni, ezzel szemben 150 kilóm volt, hétfőn Tolna megyében kell majd beszereznem, mert Baranyában egyszerűen nincs. A tsz úgy tűnik századrangú kérdésnek tekinti az árudáját. Nagy szatnóca ültetvénye van és én csak kétszer vagy •háromszor kaptam ide a boltba. Amikor tavasszal a burgonya hiánycikk volt, én nem kaptam, holott volt, de Pestre szállították. A tsz tojást is termel, de abból sem kapok, s mikor Tóth Gyula, kereskedelmi megbízottnál reklamáltam, közölte velem, hogy a BOV jobb árat fizet érte. így a pogányi tsz-től szerzem be a tojást, meg onnan, ahonnan tudom. Ilyen körülmények között is havonta átlag 30 ezer forint tiszta jövedelmet hoz az áruda, ennek dacára nincs egy rendes raktárunk, ahol az árut szakszerűen tárolhatnánk másnapig. Pedig a baksai tsz társulás árudái a legjobban ellátott tsz-boltok közé tartoznak, hiszen 22 tsz-ből szerzik be — papíron — a termékeket. A nem társulásos, hangú egyetlen tsz által fenntÄott boltok helyzete még rosszabb, és sorra meg is szűnnek. Felsőmalom utca A korszerű Felsőmalom utcai piacon szombaton zárt be a gerdei tsz árudája. Ezenkívül öt tsz-pavilon üzemel, közülük két társulási bolt bonyolítja le a legnagyobb forgalmat a Bács megyei Bo- rotai Béke Tsz-é, amely Kiskunhalas környékéről hozza az árut, és az 1-es számú baksai bolt. Mindkettőben fél millió körüli a havi forgalom. A kis tsz-bódék gyakran konganak az ürességtől. Érdemes egy pillantást vetni a remény- pusztai tsz július 7-i árlapjára: árpa 3,50, árpa-gyöngye 7, zab 5, köles 4,60, kukoricakása 4, kukoricadara 5, kukorica 3, bab 20 forint. Csupa száraztermény, a boltban egy i deka friss zöld árut nem árultak. A fogyasztók és termelők érdeke azt kívánja, hogy a tsz-ek termékeik egy részét közvetlenül juttassák el a fogyasztóhoz. A város igényli a tsz-árudákat, s számol az ezekben jelentkező felhozatallal. E bódékat végigjárva azonban úgy tűnik, a tsz-ek nem tekintik igazi szívügyüknek a közvetlen értékesítő munkát, pedig számukra sem mellékes, mekkora az áru- dák forgalma, s erkölcsileg sem mindegy, hogy a cégtábla láttán betér-e, avagy le- gyintve tovább megy a vevő. T- Rné — Csodanövény Hidason Rendkívül magas vitamintartalma miatt a szakkönyvek csodanövényként emlegetik az Actinidia nevű bogyósgyümölcsöt. Az Actinidia igen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Magas vitamintartalmú, kitűnő zamatú, jól élvezhető. Leveses bogyóiból finom szörp készíthető és mélyhűtésre is kiválóan alkalmas. C-vitamin tartalma 10—13- szorosa a citroménak és bel- tartalmi értéke jóval meghaladja a csipkebogyót és fe- keteribizkét. Adorján András, a hidasi bogyósgyümölcs szakcsoport elnöke felfigyelt az Actinidia kiváló tulajdonságaira és három fajta Actinidia magot kért és kapott a gödöllői egyetemről, amelyeket jelenleg a Kertészeti Kutató Intézetben csíráztatnak, nevelnek a kiültetésig. Már több mint egy éve, hogy a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének pécsi üzeme megkezdte a belváros területén a feltárási és helyreállítási munkákat, amelyek úttest, pince beszakadásából, illetve omlásából keletkeztek, A kivitelezések alkalmával észlelt tényekből kiindulva az alábbi következtetések adódnak. Pécs belvárosában jelentkező épület süllyedések mindig valamilyen üreggel kapcsolatosan fordulnak elő. Nagyobb problémát azok az üregek jelentenek, amelyek számunkra ismeretlenek. Köztudott dolog, hogy kimondottan a belváros alatt 10—15 méter vastagságban homokréteg található. Ebben „Ez a falu város“ (2.) x Becefa, Hohol, Zsibót és az urbanizáció Szigetvár 10 ezer lakosából csaknem 2000 a külterületen, Becefa, Hóból és Zsibót községben él. Mindhárom település közigazgatásilag a városhoz tartozik, de azért mindenki, a helybeliek is csak így említik: község. Már az ötvenes évek elején megfigyelhető volt, azóta mind jellemzőbbé vált, hogy az itt élők a városban keresnek munkát, napközben néptelenek e községek, csak hálni jár beléjük a lélek. Különösen a zsibóti szőlőhegyen kézzel fogható a változás, ha úgy tetszik, az ur- banizálódás: a présházak fo kozatosan alakulnak át hétvégi házakká egyre több 40( négyszögölön aluli területe vásárolnak víkendtelek céljai ra, akinek volt szőlője, az i: kivágja. Itt kint kitűnő i levegő, jó a víz is, ez Szigetvár Aranyhegye. — Mióta Szigetvárt hozzánk csatolták, azóta város — mondjak a hoboliak. — Nem tagadom, mi is akartuk, hogy a külterületei közigazgatásilag hozzánk tartozzanak — mondja Meszteg- nyei Imre, a városi pártbizottság titkára. — Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Szigetvár város lehetett. E községekben mégsem lehet városi körülményeket biztosítani, mint ahogy Rákospalotából sem lesz a közeljövőben Váci utca. Őszinte szó, s ami a fő, nem jelenti azt, hogy a külterületek nem fejlődtek a városhoz tartozás csaknem három éve alatt. A mindössze 261 főt számláló Becefán a lakosság lelkes közreműködésével befejeződött a járdaépítés, nemrég korszerűsítették a helyi ital- és vegyesboltot, a tervekben szerepéi egy autóbuszváró építése is. Zsibóton az ősszel új klubházat és orvosi rendelőt adnak át, mely a faluból és a szétszórt településekről egyaránt megközelíthető, nemsokára itt is felépül a már-már elmaradhatatlan autóbuszváró. A hoboliak két, már funkcionáló autóbuszvárót tartanak nyilván, bővítették és korszerűsítették a helyi vendéglátó egységeket, az idén sor kerül a tsz-irodára és az orvosi rendelőre is, a belvíz rendezése még tavaly megkezdődött — Ha a külterületekről ír, okvetlenül menjen ki Turbék- pusztára is, érdemes — mondja dr. Kis Dánieiné, a Városi Tanács dolgozója. Turbékpusztán a férje, dr. Kis Dániel fogad. Saját termésű gyümölcsöt, enyhén savanyú bort tesz elém, és mindjárt meg is magyarázza: — Ezelőtt 50—100 évvel a turbéki bor Európa-hírű volt a bordóin kívül ez volt az eg}'étién, amelyik bírta a vízi szállítást nem kapott ..tengeri betegséget” útban Amerika felé. Később azonban a Perczel és Vermes famíliák felparcellázták az egy tagban levő, több száz hold szőlő- területüket és apránként eladogatták. az új kisgazdák pedig direkttermővel hígították fel. Szerencsére a szigetvári Zrínyi Tsz most már több éve egyforma, jó minőségű szőlőt termeszt nagy tételben, igy megvan a remény arra, hogy ismét híres lesz — országhatáron túl is — a turbéki bor. Erre iszunk is a savanyúból. Négy tagú a család, s noha ) látszólag falusi körülmények E között élnek, még csak vélet- . lenül sem keresik helyben a i megélhetést. A papa a szente- t gáti gazdaságba jár, a mama, tudjuk, a tanácson dolgozik, ott kapott helyet az egészség- ügyi csoportnál a fiatalabb lány, Inke is, nővére a Konzervgyár dolgozója. Naponta kétszer veszik igénybe a tá- i volsági buszt, ha jó film megy : a moziban, háromszor is. — De csak június elseje óta, hogy a zenés járat közlekedik. Ez este negyed 11-kor ’ indul Szigetvárról, éppen elérjük mozi után. Korábban nyá- j ri időszakban este 7-kor jött | kifelé az utolsó busz, télen | pedig negyed hatkor... | Zsibót újabban — „víkend- telepe” miatt — különleges helyzetet élvez, naponta 11 járat köti össze a belvárossal. Hóból és Becefa a távolsági járatok egy-egy állomása, a ! helyi közlekedés Szigetváron ismeretlen fogalom. — A városiaknak ez nem probléma, elsősorban a hoboliak és a becefaiak kérik, hogy legyen helyi közlekedés Szigetváron — mondja Rimavölgyi István, a Városi Tanács vb-elnökhelyettese. — Azzal érvelnek, hogy ha már náluk nem lehet városi körülményeket biztosítani, legalább kényelmesen és gyorsan juthassanak Szigetvárra, ne nekik kelljen a buszokhoz igazodniuk. Igényük teljesen jogos. Többször tárgyaltunk a 12-es AKÖV-vel, legutóbb megígérték, hogy az év végén — ha a vállalat gazdasági eredményei lehetővé teszik — bevezetik. Szerintem azonban ez nem elsősorban gazdaságos- sági kérdés. A hoboliak helyzete még csak istenes, naponta kilenc távolsági busz érinti a községet, az utolsó 22 óra 35 perckor ér Hobolba. Becefa és Szigetvár között viszont napjában mindössze három járat közlekedik, kedden és pénteken plusz egy, Szigetvárról 17 óra 10 perckor, Becefáról pedig szinte „hajnalban” 14 óra 18 perckor indul az utolsó busz, utána már csak lábbusz marad. Néhányan a külterületiek közül — savanyú a szőlő alapon — fennen hangoztatják: még jó, hogy nincs helyi közlekedés, ha megbízható buszok állnának rendelkezésükre, hozzájuk járnának szórakozni a szigetváriak... Ez így persze túlzás, de nem vitás, hogy Szigetváron sincs az a jaj de sok lehetőség a szórakozásra. Aki táncolni akar a Tinódiban táncolhat, másutt nem, és aki fázik a „Fehér Ház” méter vastagságú, salét- romos falai között, legfeljebb a strandon tud felmelegedni. Erről azonban majd legközelebb. Kéri Tamás a homokrétegben az évszázadok folyamán emberi tevékenységből eredően különböző nagyságrendben üregek, pincék, pincerendszerek maradtak fenn, azonban az üregek, pincék felszámolása az évek folyamán csak részlegesen történt meg, nagyobb részük ma is megtalálható. Az eddigi kivitelezéseknél be igazolódott, hogy a belváros területe alatt nagyon sok olyan üreg, pince található, amelyele létezéséről senki sem tud. Az eddigi építkezéseinknél gyakorlati tapasztalatként megállapítható, hogy ezek az üregek közvetlen épületsüly- lyedést, vagy úttest beszakadást csak akkor okoznak, illetve eredményeznek, ha hirtelen nagymennyiségű víz a felszín alatt valahol utat találva az üregekbe jut. Ez esetben a hordalékot magával vive üreget hagy maga után. A süllyedés mértéke és nagyságrendje ezt követően már különböző tényezők függve nye. Elsőrendű feladat az, hogy ezeknek az üregeknek, pincéknek és pincerendszereknek a felkutatása után a tökéletes tömedékelést elvégezzük. A feltárást indokolja az a tény is, hogy a belváros területén egyre több helyen jelentkeznek ilyen jellegű problémák. A Kossuth téren lévő kutatási és helyreállítási munkákkal kapcsolatosan nem lenne szabad a kivitelezési munkát részproblémaként kezelni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a Rákóczi út illetve Hal tér, Kossuth tér és Bem utca által határolt területen lévő épületeket, illetve azok alatt lévő pincéket. A Kossuth tér alatti üregek, illetve a jelzett területen lévő épületek alatt az ismert pincék és azok süll^flé- se között az összefüggés!'egyértelmű, Az elmúlt hetekben a kérdéses területen az összes pincét végigjárva azt tapasztaltam, hogy a pincék állaga egyáltalán nem megnyugtató. Biztos vagyok benne, hogy a pincék süllyedésével a felette lévő épületek, illetve azok ve lesznek. Előbb vagy utóbb bekövetkezik az az időszak, amikor ezen területén lévő épületek teljes szanálását el kell végezni. Javaslom, hogy a Városi Tanács illetékes szervei szak- bizottság létrehozásával vizsgálják felül az épületek alatt lévő pincék állagát és ezzel kapcsolatos várható süllyedések következményeit is mérjék fel. Szakvéleménytől függetlenül jelenleg legfontosabb az, hogy a Kossuth tér alatt Lévő üregeket megszüntessük a Kossuth téri biztonságos közlekedés érdekében. Tapasztó Ferenc, az Aknamélyítő Vállalat üzemvezetője Számláztak, de nem sepertek Harkónyban és Siklóson az év minden szakában, de különösen a nyári hónapokban nagy az idegenforgalom. Nem mindegy, hogy az érkező vendéget milyen utcakép fogadja Ez pedig a két községben nem mindig megfelelő. A szemetes, piszkos utcák nem keltenek jó benyomást, ezért a járási tanács vizsgálatot folytatott a két község köz- tisztasági helyzetéről. Megállapították, hogy az elmúlt évben a költségvetési előirányzat szerinti 600 ezer forinttal szemben 660 ezer forintot költöttek a két község utcáinak tisztántartására. Ez az összeg elegendő is lett volna erre a célra, ha a Községgazdálkodási Vállalat az elvégzett munkát számlázta volna, nem pedig a költségvetésben biztosított előirányzatot. Ezt legjobban két hónap számlázásából kiemelt fiktív adatok bizonyítják. Áprilisban 24 nap öntözést, decemberben pedig ugyanennyi napi utcaseprést számláztak. A vizsgálatot folytatott szervek megállapították, hogy ezekben a hónapokban az időjárás nem tette lehetővé ezeknek a munkáknak ilyen mértékű elvégzését. Felvetődik a kérdés: hogyan számlázhattak le el nem végzett munkát és azt hogyan fizethették ki? A felelet meglepően egyszerű: a Siklósi Községi Tanács a benyújtott számlákat csak számszakilag ellenőrizte, de sohasem győződtek meg az elvégzett munka mennyiségéről és minőségéről és a munka átvételét sem igazolta soha senki a tanács részéről. A mindkét fél részéről megnyilvánult lazaságot bizonyítja, hogy az 1969. évre szóló szerződésben nem határozták meg a tisztítandó területrészeket, esupán utaltak arra. hogy a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága később közli erre vonatkozó igényét. Ez nem történt meg. Egy mondat a vizsgálati anyagból: „...a vállalat nem is volt tisztában a feladatával, de számlázott.” A vizsgáló szervek szerint az el nem végzett munkák számlázása és a megfelelő számlaellenőrzés hiánya miatt úgy fogy el esetleg a költség- vetési hitel, hogy a megszabott feladatot nem is hajtják végre. Ezért a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága utasította a Községi Tanácsot, hogy az apparátus egyik dolgozóját bízza meg a Községgazdálkodási Vállalat által végzett munkák mennyiségi és minőségi átvételével, ellen- őrziésével. s csak a megfelelő módon igazolt számlákat fizesse ki. Ettől az intézkedéstől a két község köztisztasági helyzetének javulását várják. 1 \ Üregek a belváros alatt A Kossuth tér helyreállítása J nem jelenthet végleges megoldást
