Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-09 / 156. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam, is6.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja iw9. július 9., szerda 4 tartalomból Amerikai katonák kivonása Dél-Vietnamból (2. oldal) Tsz-ek Nem nyári té I I a K. Gy/ — futólag ismerősöm — többször is keresett a szerkesztőségben, végül is egy hosszú levélben írta meg az észrevételeit. A levél nagyjából két részből áll: a különböző helyeken és időkben tapasztalt emberi hanyagságok felsorolásából, illetve a hanyagságok fölött érzett felháborodásából. — Hol van itt az egyéni felelősség? Mit értsek én ezután egyéni felelősség alatt? — kérdezi végül szinte felkiáltva. Előrebocsátom, hogy K. Gy. felsorolása valószínűleg konkrét ellenőrzésre szorul, legalábbis annak egy része, mégis az ő levele, pontosabban a fölháborodása indított arra, hogy e szokatlan időben, amikor az olvasó általában a könnyebb témák iránt fogékony; az emberi felelősségről írjak. Amely nem nyári téma ugyan, de állandó. Az ember kollektív lény, állandó viszonyban van a társadalom intézményeivel, embertársaival, a tárgyakkal, a kialakult helyzetekkel. Állandó viszony ez magunk és a társadalom között, magunk és mások között. Jó, de mi az ember pontosan meghatározott teendője ezekben a viszonyokban? Nincs recept. Vagy mégis? Mindenre érvényes recept nincs, de van kötelező magatartás. amely egyetemes érvényű, s amely szocialista társadalomban különös jelentőséggel bír. K. Gy. munkahelyi morális hiányosságokról is ír, felelőtlen anyag- kezelésről, amely „jogilag” még ugyan tisztázható, erkölcsileg azonban nem, hisz gondosabb felkészüléssel, át- \ gondoltább beosztással ugyanaz az anyag megduplázódhatna. Valóban. A munkahely és a személyes munka iránti felelősség a legfontosabbak közé tartozik. Gazdasági feladataink, erőfeszítéseink közismertek, és ezek sikere nagymértékben függ a személyes magatartástól. A munkahelyi morál, a bizonytalan anyaggazdálkodás, a személyes magatartás azonban nem szűkíthető le csupán a gép mellett dolgozó munkásra és a munkájára. A felelősség tovább vezet a művezetőhöz, a különböző Irányítókhoz, a termelési, munkavédelmi és szociális ' problémákon át egészen a vállalat vezetéséig, amely talán éppoly „egyszerűen” és „olcsón” — a túlzott létszámnöveléssel a termelékenység hátrányára manipulálva — akarja biztosítani a nyereségnövekedést, mint az a munkás, aki a legkisebb alkatrészt is mindig egy új tábla nyersanyagból akarja kiszabni, mert úgy kényelmesebb. Az egyéni felelősség a rábízott értékekkel azonos arányban növekszik, súlyoso- djk. A munkás, a hivatalnok a rábízott értékért felelős, amely lehet kisebb vagy nagyobb, de végeredményben kis alapterületű. Nem nagyon hasonlítható egy vállalatvezető felelősségével. S egy ponton mégis találkoznak ezek a felelősségek. Ugyanis mindenkinek a maga felelőssége a legsúlyosabb. Itt nem nagyon lehet rangsorolni, s ez természetes. Az adminisztrációval megbízott tisztviselő esetleges felelőtlensége életre visz- szavetihet embereket és sorsokat. Egy lazán értelmezett munkavédelmi előírás adott pillanatban emberéletet követelhet. Egy hanyag, késleltetett telefonkapcsolás döntő mozzanat lehet az orvosi segítség szempontjából. Magunk, mások és a társadalom szoros összefüggéséről van itt szó. A különböző szervekhez elég sok hasznos bejelentés érkezik. Ezek a bejelentések különböző viszszásságokra derítenek fényt, nem egyszer milliós értékek megmentését teszik lehetővé. Ezek a bejelentések voltaképpen hasznosak, de — ha nem is kérdőjelezik meg a társadalmi morált — mégiscsak töprengésre kényszerítik az embert. Milyen módon halmozódhattak föl ezek a problémák? Hol volt s mit csinált az a személy, (vagy azok a személyek) aki felelősséggel tartozik a történtekért? Miért másoknak, kívülállóknak kellett fölfigyelni ezekre a jelenségekbe? S idetartozik még valami. Nem egyszer az is kiderül, hogy a jóakaratú bejelentő furcsa szemüveget visel, amely csak a mások felelősségén, magatartásán esett csorbákat rögzíti —vagy nagyítja fel. Helyzeti problémák ezek. Egy dolog megítélése gyakran attól függ, hogy hol történik. Ott — riasztó jelenség. Itt — föl sem tűnt, hogy van. A kiinduló pont csak az lehet, hogy mindenkinek a saját felelőssége a legsúlyosabb, de ide még az is szükséges, hogy mindenki önmaga vállán is érezze ezt a súlyt. Jó, de mi az ember teendője? Előre is elnézést kérek a kissé profán példáért. A közelmúltban érdekes sportvonatkozású hírt közöltek a hírügynökségek. J. Luciano, St. Louis-i ökölvívóbajnokat meg kellett operálni. Altatták. A bajnok számolni kez- kett, ötnél már öntudatlanul s gépiesen. Az orvosok keze már mozdult a műtéthez, de amikor a beteg elmorogta a kilencet, nyomban fölébredt, leugrott a műtőasztalról. és védőállásba helyezkedett. Bódult állapotban is működésbe léptek a sportreflexei: tudta, hogy nem szabad megvárnia a teljes kiszámolást ... Persze, a felelősség nem jelent — s nem jelenthet — egy állandóan pattanásig feszült, gépies állapotot, de a reflexszerűségre nagy szükség van — legyen szó vezetői döntésről, határidőikről, a nyári táborokban felügyelő pedagógusokról, akár egy szerény beadvány ügyintézőjéről, akár azokról a hanyag anyagkezelőkről, akiket K. Gy. a levelében jogosan elítél. A felelősségérzetnek a társadalommal és embertársainkkal szemben mindig reflexsze- rűen kell érvényesülni, és mindig, minden jogos, szabályos, igazságos ügyben érvényesülnie kell. A látszólag legjelentéktelenebb ügyben is, hisz az ügy mögött mindig ember áll. Ma más, holnap mi. A mi társadalmunk több és más jellegű egyéni felelősséget követel az állampolgáraitól, mint más társadalmak, de az ember maga is több felelősséggel tartozik. Hisszük, valljuk, magunk is alakítjuk, hogy a szocialista társadalomban az ember fokozottan visszaszerzj a megelőző társadalmakban elvesztett helyét, szabadságát, felelősségét. Fokozatosan megszűnik az elidegenítettsége, és ez egyformán érvényes a munkájára, a társadalom irányításában és az elosztásban való részvételére is, és az egymáshoz való viszonyra. S egyre növekszik a felelőssége, amely nem önmagáért való egyéni kérdés, de még inkább nem az a felelőtlenség amely már a saját pillanatában átlép a társadalmi szférába, ahol kemény közösségi szankciókba ütközik. Mindezeket egyben válaszként is szántam K. Gy. elvi jellegű fejtegetéseire. amelyek közéletünk sarkpontjainak egyikét, az egyéni felelősség bonyolult kérdését feszegették. Thiery Árpád Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Bolgár Népköztársaságba Testvéri fogadtatás Szófiában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság kormánya meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével kedden délelőtt hivatalos baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség utazott a Bolgár Népköztársaságba. A látogatás alkalmával kerül sor a két ország új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének aláírására. A delegáció tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Pap János, az MSZMP KB tagja, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára, Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszterhelyettes és Roska István, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, aki a bolgár fővárosban 'csatlakozott a küldöttséghez. A magyar párt- és kormányküldöttség útban a Bolgár Népköztársaság felé, a Román Szocialista Köztársaság területe felett átrepülve, táviratban üdvözölte Nicolae Ceauses- cut, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét és Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. a piacon (3. oldal) Üregek a belváros alatt (3. oldal.) „£s a falu város“ (3. oldal) Hagy károk a mezőgazdaságban (5. oldal) Súlyos balesetek (5. oldal) Még meg sem száradt a tinta... (5. oldal) Mintegy másfélórás repülőút után, napsütésben ereszkedett le Szófia központi repülőterén a magyar párt- és kormány- küldöttség IL—18-as gépe. A betonon ünneplő ezrek várták delegációnkat; a repülőtér főépületét bolgár és magyar zászlók díszítették. Az épület homlokzatán helyezték el Kádár János, Fock Jenő és Todor Zsivkov arcképét. A felsorakozott díszegység parancsnokának jelentéstétele után a magasrangú magyar vendégek tiszteletére 21 tüzérségi díszössztűz dördült, majd felcsendültek a magyar és a bolgár himnusz hangjai. Kádár János és Fock Jenő Todor Zsivkovnak, a Bolgár KP KB első titkárának, a Minisztertanács elnökének társaságában ellépett a díszegység előtt, majd a magyar államférfiak üdvözölték a fogadtatásukra megjelent vezető bolgár személyiségeket. Ott voltak Sztanko Todotrov, Borisz Velcsev, a Bolgár KP KB titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Tano Colov, Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek, Cola Dragoicseva és Todor Pavlov, a Bolgár KP Politikai Bizottságának tagjai. Jelein volt a repülőtéren a fogadtatáson a bolgár közélet számos más ismert személyisége, és ott voltak a magyar kolónia tagjai. Ezután Kádár János és Fock Jenő a szófiai dolgozók küldötteit köszöntötte. „Hurrá!” — hangzott az ütemes kiáltás és bolgár, magyar zászlók emelkedtek a magasba. Kádár János és küldöttségünk tagjai mosolyogva, integwve viszonozták a szívélyes üdvözlést Hatalmas rózsacsokrot adtak át az úttörők a magyar vendégeknek, majd Todor Zsivkov lépett a szónoki emelvényre, hogy üdvözölje a magyar párt- és kormányküldöttséget. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a párt és a kormány több Zsivkov üdvöxlő besséde t vezető személyisége. A képen: Péter János külügyminiszter búcsúzik Kádár Jánostól. Középen: Bondor József építésügyi — Kedves Kádár elvtárs! — Kedves Fock elvtárs! — Kedves magyar elv-társak és barátaink! A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság kormánya és a bolgár nép nevében nagy örömmel, a legszívélyesebben üdvözlöm önöket, a testvéri magyar nép küldötteit bolgár földön —, kezdte beszédét Todor Zsivkov, majd így folytatta: országaink, népeink és pártjaink — a munkában és harcban hű barátként és szövetségesként — következetesen hozzájárulnak a szocialista világközösség és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének megszilárdításához. — Most ismét lehetőségünk nyílik arra, hogy véleményt cseréljünk kapcsolataink alakulásáról és a nemzetközi helyzet problémáiról. Meggyőződésem, hogy találkozásaink és megbeszéléseink ezúttal is elősegítik a mindenoldalú együttműködést, a két ország közös céljai, a szocializmus és a béke érdekében. — Közös céljainkat és tennivalóinkat megszabjuk a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásával. Mélységes meggyőződésünk, hogy ez a szerződés — amelyet áthat (Folytatás a 2. oldalon.) Jégverés Belvárdgyulán Hatalmas pusztítást végzett a jég a belvárdgyulai Közös Űt Termelőszövetkezet földjein. Képünk a tsz dohányültetvényén készült. Szokolai felv. és városfejlesztési miniszter. tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Baranyai Ipari Vásárt Megkezdődött a helyszíni munka A Baranyai Ipari Vásár többi propagandaanyag is — előkészülete utolsó fázisba a vásári belépők, meghívók, lépett, megkezdődött a helyszíni munka. Az első szabadtéri kiállítási objektumról — a Mecseki Szénbányák nagyméretű hangereiről — tegnapi lapunkban már fényképfelvételt is közöltünk. A kiállítási terület felparcellázását a napokban végezték el a Baranya megyei Tervező Vállalat geodétái. A villanyszerelés kissé akadozva indul, kevés a kivitelező, a hátralévő időszak azonban mindenképpen elegendőnek ígérkezik a szerelési munkák elvégzésére. Az elmúlt hétfőn a MTESZ ipargazdasági szakosztálya összehívta a tudományos egyesületek képviselőit, amikoris javaslatok hangzottak el a zsűri személyi összetételét illetően. A szak- zsürinek körülbelül 30 tagja lesz. A résztvevő vállalatoktól most bekérik azon termékek leírását, amelyekkel a versenyben részt kívánnak venni, és ezt a zsűri már előzetesen tanulmányozza. A vásár rendező bizottsága egyébként a filmbemutatók lebonyolításával a FÉNY- SZÖV-öt bízta meg, valamennyi divatbemutató gazdája: a MERUKER Vállalat. A vásárt hirdető röplapok már elhagyták a nyomdát, ét hamarosan elkészül • oklevelek. Ezen a héten érkeznek meg továbbá Budapestről a vásár díjainak, az eozin plaketteknek a selyemtokjai. Ügy értesültünk, hogy a BIV iránt a KONSUMEX is érdeklődik, talán még irodát is nyit piackutatási célból. Ez a külkereskedelmi vállalat fogyasztási, köztük tartós fogyasztási cikkek importjával foglalkozik, általában hiánycikkeket hoz be külföldről. Nagyon szívesen látnánk. Amennyiben sikerre vezetnek a tárgyalások a Zománcipari Művekkel, a TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat a vásár időtartama alatt exportcikkeket — Magyarországon nem forgalmazott edényeket — árusítana. BIV-cigaretta nem lesz — eredetileg az volt a terv —, viszont a Fecske cigaretta- doboz sárga zárócsíkjára mégis felkerül a BIV emblémája. Ezeket a cigarettákat Baranyában, Tolnában és Somogybán hozzák forgalomba, tehát azokban a megyékben, ahonnan a MÁV a vásár idejére, oda-vissza, kedvezményes utazást biztosít. A BIV sajtótájékoztatóját július 31-én tartják, másnap, augusztus 1-én délelőtt 10 órakor lesz az ünnepélyes megnyitó. A vásárt Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes nyitja meg.
