Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

1969. Július 6.

Dtmanftm aaoio

9

HÍV MINKET A SZERTEHULL ÁMZÓ ÓCEÁN...

A BOLDOQ SZIQETEK

Tudtak-e az ókorban Amerikáról?

I.

A Dunántúli Napló június 22-i száma kivonatosan közölte Thor Heyerdahl cikkét legújabb expedíciójáról. Heyerdahl ugyanis, az egyiptomi és . mexikói kultúrák rokon- illetve azonos vonásaira hivatkozva, bizonyítani kívánja, hogy a mexikói műveltség az egyiptomi hatása alatt fejlődött ki, vagyis az ókori hajózás tudománya és technikája képes volt a kantinensközi érintkezés fenntartására.

Ezért egyiptomi mintára, pa- plruszkákából készített hajón útra kelt, s valószínűleg hamarosan kiköt Amerika partjain. Az út sikere erős érvet fog szolgáltatni a tudósok túlnyomó része ellenében, kik mindmáig tagadják nemcsak az ókori érintkezés lehetősé- , gét, hanem egyáltalán a kulturális hasonlóságot is.

Magam több mint negyven esztendeje foglalkozom az ókori nagykultúrák hirtelen megjelenésével és közös mozzanataival, s e problémakörön belül természetesen Eurame- rika kérdésével. Anyaggyűjté- ■ sem első, még igen hiányos • es sokhelyt téves eredményét Szíriát oszlopai cím alatt fog- i laltam össze; a munka évekig í hányódott a kiadók süllyesz- | tőiben, míg végül az Egyete- . mi Nyomda 1942-ben és fél- j évvel utóbb második kiadás-j bán is megjelentette. Azóta, , természetesen igyekeztem anyagát minél teljesebbé tenni és hibáit kiküszöbölni, s így j érthető kíváncsisággal várom I Heyerdahl beszámolóját.

Munkám mostani, javított és ' . bővített alakjában az idevágó anyag több száz gépelt lapra terjed, s így e rovat szerkesztőjének mégoly szíves Invi- | tálasa is * csak kis részének juttathat helyet. Az adatok; v._ ónként a következő kérdések köré csoportosulnak;

‘ (D Volt-e tudomása az j ókornak az Atlanti-óceánban •' fekvő szigetekről és a túlnan levő szárazulatról?

(5) Volt-e érintkezés közöt- tűk?, . _

(5j Miben áll az ó- és újvilági nagykultúrák rokonsága?

Az elsővel kezdem tehát.

AZ

aranyalmAk földje

Gibraltár a történet előtti időkben és a kora ókorban a mediterráneum embere számara gyakorlatilag a világ végét jelentette; amit az óceán titkairól megtüdolt. mesés köntössel ruházta fel. Az Atlanti tengerben nyugodott le a Nap, a néphit oda helyezte ia holtak birodalmát, a boldogok országát, a másvilágot. Ott keresték az örök élet titkát, az életfát, az alvilágot és az Ég kapuját, az üdvözöltek országát s a boldog őshazát. Ott, Héraklész Oszlopain túl terült el Usziri-Oszirisz országa, Amenti vagy Aaru. a babiloni Aralu, a héber Séol, a görög Hadész és Elüszion, a kelta Aval un.

„Nyugat felé. Nyugat felé!” (Amenti, Amenti!) — jajveszé- kelle ötezer éven át az egyiptomi sirató asszonyok kara. ott. Nyugaton volt Jalu, a „második Egyiptom”, Sekhet- Hetep, a „lelíek örök hazája”, ahoVé a „halál-vízén” át eveztek a holtak lelkei az ősi cletkereszt jelével, a tau-val díszített bárkáikon. Csodálatos és vágyott haza, mert „a halott abba az országba tér, ahol az istenek fiatalok vol- 1ak”. Usziri, az ifjú isten és király uralkodott itt, „Jalu mezőin”, „a szent Amenti földjén”, „a halál vizein túl”. Fia. „Hor és követői” innen költöztek Egyiptomba „a Nyugati Föld első lakóinak jelével” vagyis Usziri tiarájával, és megalapították a mitikus karvalydinasztiát, melynek tagjai „halott félistenekké” lettek, „tizenegyezer évvel ezelőtt”, mint Manetho. az egyiptomi pap irta ie. a III. században.

ítt'volt a babiloniak Ara- JwJa, költői nevén Kumugea,

Új óriás torony

„a Vissza-nem-térés országa”; ide kívánta átok-áldással a babiloni ember az öt kísértő halott szellemét: „Menne már Nyugatra, az alvilágba, Nedű isten, a kapuórző, tartsa fogva ott. nehogy kiszabaduljon.” Erre járt Gilgames, a sumér Héraklész, hogy találkozzék ősatyjával, a vízözön! túlélt Utnapistimimel, és hogy a tenger mélyéről felhozza az élet növényét. Ide ragadta Henó- chot is, Noah atyját és Káinén király fiát a vihar: „Az örvény elragadott Nyugat felé, ott látták szemeim az Ég dolgait, amelyek ezután lesznek.”

Itt volt Avalun szigete, az emberiség eredethelye a kelta druidák tanítása szerint, a Fény Országa, az ígéret Földje, az Élők Országa, az Ifjúság Földje és mint Echtra Kondla Kain szágája mondja: „A Győztesek hazája, ahol ismeretlen a halál és az öregség”, az Almák Szigete ez, vagyis a Paradicsom, a Gyönyörök Kertje; innen vándorolt Eire zöld szigetére, Írországba az „isteni nemzedék’ a Naparcú Hős, Ogma Grian

I Oszlopain, azaz Gibraltáron túl fekvő szigetekről, szárazföldekről, birodalmakról beszél, s a történet az ő képze- I létének szüleménye. Platón legfontosabb idevágó helye így szól: „A torkolat előtt, melyet Héraklész Oszlopainak neveznek, sziget terült el, nagyobb, mint Ázsia és Líbia (Afrika) együttvéve, s erről a szigetről át lehetett járni más szigetekre, emezekről pedig a szemben fekvő egész világrészre, amely ezt az úru tengert valójában körülveszi.” De Platón nem áll egyedül, előtte és utána számos szerző tesz határozott említést óceáni szigetekről, sőt távolabbi vidékekről is. Proklosz (V. sz.) Platón Timaioszának kommentárjában említi Marcellus (IV. sz.) Aithiopiaka c. elveszett művét, melyben régi történetírókra hivatkozik, akik azt állítják, hogy „az ő idejükben a Külső Óceánban két kisebb, Perszephonénak szentelt sziget és három nagyobb feküdt: az egyik Amunt (az egyiptomi kos-istent) tisztelte, a másik Plutónt, a harmadik, ezer stádium hosszúságú, Po- szeidónt. Ezeknek a szigeteknek lakói megőrizték atyáik hagyományát egy óriási szigetről, mely valaha azon a tájon terült el, évszázadokon át uralkodott a Külső Tenger szigetein, s ugyancsak Po- szeidón tiszteletére volt szentelve.” Az óriási sziget, csakúgy mint Platónnál, Atlantisz- szal azonos, s ezek az adatok a hagyomány elterjedtségéről tanúskodnak. Proklos elmondja azt is, hogy az újplatonista Krantor 300 évvel Szolón után (ie. IV. sz.) ellátogatott Egyiptomba, s Szaisz-Szaj városában Nit istennő papjai megmutatták neki az oszlopokat, amikre Atlantisz története hieroglifákkal fel volt róva. Krantor tehát olvashatta agt. amit Szuchisz, a szaiszi pap Szolónnak elbeszélt. Proklosz a legkiválóbb újplatonista /olt, kisujjában az egész gö- 'ög tudásanyag, nagy rendszerező, azaz fölöttébb megbízható szerző. Mestere, Szü- -ianosz, Krantorról ugyanúgy ayilatkozik, mint ő, ennek cözlése tehát közismert ada- ék kellett hogy legyen. Másfelől Platán elbeszélésének nai vizsgálója. H. S. Bellamy 'ölteszi, hogy Szolónnak (VII —VI. sz.) szándéka volt az Sgyiptomban hallott és hazáéban már feledésbe ment At- antisz-hagyományt felújítani, le a politikai események meg- ikadályozták benne. Így a vele családi emlék, illetve irökség maradt: Szolón fel- egyzései rokonára, Dropidész- ■e szálltak, s aztán a nemze- lékek során az idősebb Kri- iaszra. Kallaeszchoroszra, az fjabb Kritiaszra, s tőle jutot- ak Platónhoz (450 körül).

Várkonyi Nándor

Ez lesz a XX. század egyik legmagasabb építménye — egy 725 méter magas torony Pu- teaux-ban, Párizs elővárosában. A tér központi támasztó oszlopa a Défense téren fog állni, ezért a tornyot máris Défense-toronynak keresztelték el.

Ma a legmagasabb fémtornyok: a 333 méteres tokiói televízió adótorony, amely 1958-ban épült és a 320 méter magas, 1889-ben épített és a XIX. század csodájának tartott párizsi Elffel-torony. A Défcnse-toronv magasságát tekintve korunk minden vasbeton-építményét felülmúlja. A moszkvai televíziós torony magasága 533 méter, és jelenleg ez a legmagasabb torony a világon. Az Egyesült Államokban az „Empire State Building” felhőkarcoló „csupán” 448 méter magas.

A Défense-tornyon 640 méter magasságban két, kétszintes „korongot” helyeznek el. s mindegyiknek 1400—1700 négyzetméter hasznos területe lesz. A felső forgó „korongban”, amely a percmutató sebességével fog mozogni, s egy óra alatt tesz majd meg egy tel■ U

ip

1. Eiffel-torony (320 méter) *. Tokiói televíziós torony (333 méter) 3. Empire State Building (448 méter) 4. Moszkvai televizlótorony (553 méter) 5. a Párizs elővárosában terve- zett torony (725 méter).

jes fordulatot, — a tervek szerint éttermet rendeznek be.

Az új tornyot J. Polack belga építész tervezte. Ugyancsak ő készítette az „Atomium” pavilon tervét a brüsz- szell világkiállításon. Polack számításai szerint a Défensr- torony építését 30 hónap múlva fogják befejezni.

orsza

g°n.

at

Aínch vezetésével. Ide vonultak a kelták lelkei a halál után, idehozta Artur királyt nővére hajón, és itt várja hazája feltámadását; utána mentek és vele vannak legendás társai, Myrddin (Mérlin) a varázsló, Kondla, Kukulain, Loeagir és Ogier a Dán.

Itt feküdt Hadész, a görögök alvilága, ezért Nyugatnak fordítja hajóját Odüsszeusz.1 mikor feléje indul; itt volt az Istenek Kertje, Zeusz és Héra nászának helye és a boldogok Elüszionja; ide került, akit az istenek megkíméltek a testi haláltól; itt voltak a boldog szigetek, ide vezette Zeusz hérószok kiirtott nemzetségének maradékait; Atlasz országolt itt, „a tenger sötét mélyeinek ismerője”, ezen a tájon, „az Okeanosz roppant folyamán túl” virult a Heszperidák aranyalmákat érlelő kertje; Démétér, a Föld és a Kalász istennője, a ter- méstadó, egészen idáig vándorolt. „Ürnő, honnan vették lábaid az erőt, hogy Nyugatig elvigyenek, egészen fekete emberek közé, az aranyalmák földjére?” (Kallimachosz.) A „Tenger köldökén”, Ögügia szigetén lakott Atlasz leánya, j Kalüpszó nimfa, akihez a nagy világjáró görög, Odüsszeusz is elvetődött. De ez volt Po- szeidón, a tengeristen birodalma is.

ÁT LEHETETT JÁRNI MÁS SZIQETEKRE

Platón már pompás regében írja le Poszeidón csodás szigetét, a világbíró Atlantiszt, melynek hatalmas királyai és elbizakodött népei, le akarván igázni az emberiséget, sereget indítottak Líbia (Afrika) és Európa eljen. de a hellének siódéi vitézül megfutamították őket. I

Gyakran tüntetik fel úgy. mintha Platón volna az egyetlen ókori író, ki a Héraklész I

Exportált címek

Egy Angliában élő kereskedőnek, George Agieneik eredeti ötlete támadt. Külföldre akarja „kölcsönözni” az angol arisztokrácia címeit. A leleményes üzletember már társulatot alapított, amelyet jegyzékbe is vettek.

Agie abból indul ki, hogy a lord és herceg-címet nemcsak Angliában kedvelik. E rangok „értéke” még nagyobb külföldön, főleg az Egyesült Államokban. Ezért nem kételkedik vállalkozásának sikerében. Azt tervezi, hogy felajánlja az angol arisztokratáknak; he- lyezíkedjenek el a különböző külföldi .részvénytársaságok igazgatósági tanácsaiban. Agie biztos abban, hogy Eürópában és Amerikában sok cég ráharap erre a csalétekre. Agienek az a véleménye, hogy például két, azonos cikkeket gyártó részvénytársaság közül az tudja majd nagyobb siker-, rel értékesíteni termékeit, amelyiknek a vezetőségében herceg vagy gróf is lesz.

Agie nem sok reménnyel biztatja a bárókat és a si- réket: véleménye szerint irántuk nem lesz különösebb „kereslet”. Agie listáján máris 98 herceg és lord szerepel. A furfangos üzletember úgy véli, hogy ha jelöltjei nem fognak tiltakozni új szerepkörük ellen, évente 100—300 fontot kereshetnek a cégek vezetőségi tagjaiként. Agie a közvetítésért ennek az összegnek 25—30 százalékát fogja kérni.

Gát a Voltán

Növekszik az ember alkotta legnagyobb tó

Ahol egykor alsó folyásánál a Volta folyó számtalan kanyarral tört utat magának a déli Ghana zöld hegyei között, most a Föld legnagyobb mesterséges tava születik. Felülete ez Idő szerint 7800 négyzetkilométer — kb. akkora, mint Baranya és Tolna megye együtt — hossza pedig körülbelül 400 kilométer. E nyugat-afrikai ország képe az emberi kéz munkája nyomán jelentősen megváltozott.

Egykor zabolátlan folyó szelte át ezt a vidéket — a portugál felfedezők kacska- ringós folyása miatt Voltának (kanyargónak) nevezték el. Az évszakoktól függően hol széles folyóvá terebélyesedett, hidakat és fákat sodort magával, hol — szárazság idején — ágyában alig csörgedezett. Most megszelídült és fittyet hány az időjárás szeszélyeinek.

A tavat nem annyira az

amúgy is mindig zöld vidék felélénkítésére, mint inkább energiaforrásnak szánták az ország számára, amelynek se szene, ne olaja. A turbinák; amelyek jelenleg az akosom- ból gátnál működnék, 512 megawatt áramot tudnak termelni, többet, mint amennyire Ghánának jelenleg szüksége van. Abban az esetben, ha az ország növeli iparát, a kapacitást új generátorok segítségével 768 megawattra lehet bővíteni. Togo és Dahomey, a két szomszédos kis állam szeretne . Akosombóból olcsó áramot kapni, ami Ghánának újabb kemény deviza- forrásokat nyitna meg.

Egyelőre a mesterséges tó kapacitása szállító útként kihasználatlan, pedig bizonyára olcsóbb és biztonságosabb volna, mint azok az utak, amelyeket a heves és tartós esőzések gyakran elmosnak és használhatatlanná tesznek.

A csillogó tó 80 OOO embert űzött él a falvakból és a településekről. A halászok és kisparasztok. akik egykor a Volta alsó folyásánál éltek, s akik nehézkesebbek és maradibbak az európaiaknál, nehezen voltak rávehetök arra, hogy máshová, más nyelven beszélő, más törzsek közé költözzenek. Még ma is menekülteknek érzik magukat és semmiképp sem fogják fel ésszel, hogy őket a gazdasági haszon kedvéért telepítették át.

Egyelőre a tó még nem „emésztette meg” a vidéket. Az ember a balparton körülbelül 100 kilométert utazik felfelé Pandu Irányában, a távolban a vizen sok ezer kis pontot vesz észre: ezek fakoronák, amelyek kiemelkednek a vízből — a víztől elfoglalt részen díszlettek. A hegykúpokból szigetek lettek, amelyen az elhagyott növénytelepülések kakaófái lassanként elvadulnák, kúszónövények fonják körül. Hosszú partrészek. árterületek nyomasztó benyomását keltik. Valószínűleg még évtizedekig tart, amíg a tó és környéke harmonikus egészet alkot.

A CBC kanadai állami rádió és televízió társaság egy idő óta semmiféle dohányárut nem reklámoz.

MINDENFÉLE — mindenfelől

A képen látható plakettet fogják az Apolló—11 űrhajósai a Holdon hagyni, amikor július 20-án leszállnak. A holdkomp leszállási állványzatához erősítik, amely a Földre való visszatérésükkor ottmarad.

A plakett felirata: Itt léptek először a Holdra a Föld boly- 6 emberei. Időszámításunk szerint, 1969. július. Az egész emberiség nevében békés szándé kkal jöttünk.

A Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa Kon- j gó) tudományos kutató célokra atomreaktort vásárolt. A kormány az atomreaktor rádióizotópjait a gyógyászatban, az ásványkincsek felkutatásánál és hasznosításánál, valamint a vetések védelménél szándékozik felhasználni. Ezáltal az atomreaktorral rendelkező fejlődő afrikai országok száma háromra emelkedett. Kinshasa Kongón kívül Ghánának és Egyiptomnak is van atomreaktora.

♦

Afganisztán északi részén mészkőből kifaragott, tyúktojás nagyságú szobrocskát találtak, amely emberi fejet ábrázol. A leiét húszezer éves. A jégkorszakból származó, sa kelet-spanvolországi, az észak- és dél-afrikai barlangokban megmaradt sziklarajzok jól ismertek, de az ebben a korban készült, s mind a mai napig megmaradt szobrok igen ritkák. A világ múzeumaiban csupán néhány ilyen szobor található

1 „Agy-kivándorlás” Svájcból. A statisztikai adatok szerint a svájci főiskolák végzős hallgatóinak 17 százaléka vándorol ki az Egyesült Államokba. Mivel az európai átlag e téren 5,4 százalék, Svájc büszke erre a magas arányra, de a gazdasági körök ugyanakkor nyugtalankodnak is miatta.

+

A négymillió lakost számláló Rio de Janeiróban szerény számítások szerint nyolcmillió patkány garázdálkodik. Ha nem hoznak hathatós intézkedéseket ellenük, a kártékony rágcsálók száma 1971-re túlszárnyalja majd a 170 milliót. Azonkívül félő, hogy bu- bópestis-járvány üti fel a fejét.

♦

A jövő évben fognak első ízben közlekedni olyan szuper gyorsaságú szerelvények Moszkva és Leningrad között, amelyek óránkénti átlagsebessége eléri a 200 km-t. Rigóban már szériában gyártják e vonatok különleges villanymozdonyait. E mozdonyok különleges konstrukciója lehetővé teszi, hogy a nagysebességű vonatok a jelenlegi alépítményt használják.

1

i