Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

1969. Júliust Dunammi nanto Tsz-küldötíség utazik Dániába Az út, ^amelyet a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa és a két baranyai tsz szövetség szervez, fő célja a fejlett dán állattenyésztés legkorszerűbb módszereinek megismerése. E tapasztalatok iránt megnyilvánuló érdek­lődés igen élénk, s különö­sen figyelemre méltó, hogy a kiutazó harminc tagú kül­döttség huszonkét tagja ba­ranyai. Az indulás időpont­ja augusztus vége, s a cso­portnak 14 nap áll rendelke­zésére, ebből három napot töltenek Svédországban, a többit Dániában. A svédek­nél elsősorban az új sertés­fajtákkal, és a sertéstelepek építészeti megoldásaival, il­letve az épületek belső tech­nológiáival ismerkednek meg. Dániában a modem szarvas­marha-telepeket tanulmá­nyozzák. Megélénkül a Ház, mindenki tapsol Mikor jó egy felszólalás? Népművelők évadzárása Csütörtökön a Doktor Sán­dor Művelődési Ház újon­nan átalakított modem szín­háztermében találkoztak a város népművelői és a nép­művelésben résztvevő szer­vek képviselői, hogy a lezá­rult évad tapasztalatait és gondjait megvitassák. Dr. Borsos József a Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának ve­zetője referátumát a népmű­velés általános gondjaival vezette be. — A népművelés jelen pil­lanatban azért van nehéz helyzetben, mert a társadal­mi elvárások sokkal széle­sebb körben érvényesülnek a népművelőkkel szemben, mint amilyen hatáskörrel a nép­művelés valójában rendel­kezikmondotta. Példa­képpen a népművelésnek a tömegkommunikációs eszkö­zök felhasználásában betöl­tött csekély szerepére utalt. Bevezetőjének további részé­ben a népművelés egyes kulcskérdéseit elemezte, meg­említve. hogy az erős fluk­tuáció megszüntetését, a sze­mélyi ellátottság javítását csak a jelenleginél nagyobb költségvetési kerettel lehet megvalósítani. A hozzászólóik felvetették átfogó népművelési törvény szükségességét. A résztvevők megelégedéssel fogadtak az ifjúság körében végzett zenei ismeretterjesztés és nevelés sikereit. Ugyanakkor hozzá­tették, hogy a hangverseny szervezést ki kellene terjesz­teni az üzemi dolgozókra és az ipari tanulókra is. munkatársunk telefon jelen­tése. Gergely Lajos, a Baranya megyei képviselő csoport ve- í zetője, 1963 óta a 26. ülés­szakon vesz részt, de tagja volt már az ideiglenes nem­zetgyűlésnek is 1944-ben. Tőle kérdezem: — Miikor jó egy felszóla­lás? — Ha kapcsolódik a köz­ponti témához, jelen esetben a pénzügyminiszter expozéjá­hoz, és ha a helyi problémák­ból csak annyit tár fel, amennyi egy országos testü­letet még érdekelhet. Persze az sem jó, ha túl általános szinten mozog. Ez a 17 fel­szólaló? Hát volt köztük, aki egy kicsit elkalandozott a tárgytól, csip-csup ügyecs- kékkel hozakodott elő és mon­dott olyanokat is, amiket már hárman elmondtak előtte. De, ha a régebbi ülésszakokkal hasonlítom össze, nem vitás, | hogy egyre kevesebb az ilyen | felszólaló. Ami még gyakran hiány­zik, a hév, a szenvedély, a , meggyőző erő. Egy fiatalem­ber tűnik fel olykor a terem közepén, kiválaszt magának egy fejet és megrajzolja, ta­lán a Magyar Nemzet szá­mára. De azt nem tudja meg­rajzolni, ami a fejekben van. — Én azon tűnődtem az utolsó felszólalás alatt, — vall az egyik képviselő —, hogy mit csinálnak a nemzeti szín karszalagos teremfelügye­lők, amikor nincs ország- gyűlés? — Ez se rossz — bólint rá a társa. — De mit csinálnak a fotósok és az operatőrök?... Az első nevetés Orbán László művelődésügyi miniszterhe­lyettes felszólalása közben harsant. ö is olvassa beszé­dét, nem is lenne jó, ha fel­készülés nélkül, „svádájuk- ban” bízva emelkednének szó­lásra a képviselők, de hatá­sosan építi fel mondanivaló­ját és kiválóan poentíroz. — Amikor arról szól. hogy a fércművek kiadásából les: több pénz az értékesebb al kotások megjelentetésére, frappáns hasonlattal él. — Olyan ez, mint amikor kocsmában alakítják meg az alkoholellenes ligát és költsé­geit a kocsma bevételeiből fe­dezik. ö kapja az első felszólalás- közbeni tapsot is. — Ha kimegyek az iskolá­ba, nem tudom, hogy mint képviselő, vagy mint minisz­terhelyettes szégyenkezzem-e jobban? A pedagógusok tele van­nak adminisztratív teendők­kel és sok bürokratikus sza­bály nehezíti munkájukat. — Például, ha villamossal utaz­nak, rá kell írniuk a jegyre, hogy mikor vették igénybe és el kell számolniuk vele. Es most jön a csattanó: — Pedig, ha rájuk bízzuk : a gyerekeink nevelését, a vil- j lamosjegyekkel való gazdái- kodást is rájuk lehetne bíz­ni... Megélénkül a Ház, min­denki tapsol, helyesel. Igen, ilyesmiből kellene több. Persze a Pénzügymi­nisztérium sem hagyja magát, mire Vályi Péter válaszára kerül a sor, már neki is van­nak adui. összefoglalóját így fejezi be: — Köszönöm a bírálatokat és az önbírálatot is. Mert Or­bán elvtárs nyilván önkritiká­nak szánta, amit a villamos­jegyekről mondott, ugyanis a kezemben van egy 1966-os rendelet, mely a művelődés­ügyi tárca vezetőjére bízza, hogyan rendezi saját hatás­körében a jegyek ügyét. A Vidám Színpadon régen volt ekkora sikere egy be­mondásnak. Nem valószínű, hogy né­hány évvel ezelőtt a minisz­terhelyettes, éppen a parla­mentben bírálta volna a társ­minisztérium merevségét, az pedig majdnem bizonyosra vehető, hogy a fenti választ Szeretik a gépeket a görcsönyi téglagyárban nem a nyilvánosság előtt kap­ja. A pénzügyminiszter egyéb­ként válaszolt Korpái János- né képviselő, a nyereségrésze­sedés elosztásának rendszerét bíráló észrevételeire is. — Nem az a probléma — mondotta —, hogy a jelenlegi elosztási rendszert megszün­tessük-e, hanem az, hogy mit tegyünk a helyébe. Mert a különböző munkakörök kö­zötti eltérő felelősségnek a jövőben is ki kell fejeződnie valamilyen módon és mér- i fékben. Dr. Szabó József, megyénk képviselőjének felszólalására ma délelőtt kerül sor, majd interpellációk hangzanak el. Dr. Kéri Tamás A gépsorok egyik része már helyükön van csarnokában. a görcsönyi téglagyár Gyorsított eljárással — egyévi börtön Derékba tört fák, vízbe lökött padok — A Jelenkor nyárt száma. A „Jelenkor” című irodalmi folyóirat legközelebbi, július— augusztusi száma összevontan jelenik meg. A Pécsi Állatkert június­ban új állattal gyarapodott. A hím majmok mellé Buda­pestről sikerült egy nőstény példányt is szerezni. A nős­ténymajom megszerzése azért jelentős dolog, mert majmo­kat csak kemény valutáért lehet vásárolni. Ä hím ma­jom. amelyhez az új lakót be­tették, hamar megbarátkozott „élettársával”, s az állatkert­ben mindenki megnyugodva várta, hogy a majom-frigy al­kalomadtán utódott is ered­ményez. Sajnos, nem így történt. Az ápolók egyik nap véresen, és súlyosan megsebesítve talál­ták a nőstényt. Hiába külö­1 nítették el az újdonsült „férj­től”, már nem lehetett meg­menteni: rövidesen kimúlt. Bár az állatkertben több helyen is tábla figyelmezteti a látogatókat, hogy az álla­tokat tilos etetni, jelen eset­ben ennek a figyelmeztetés­nek a megszegése okozta a tragédiát. Tegyük hozzá: a tényen semmit sem változtat, hogy valaki jószándékúan akart1 ételt adni az állatnak. Az történt ugyanis, hogv egy bedobott falatra, s minden bizonnyal jó falatra, mindkét állat rávetette magát, a nős­tény megszerezte, amit a hím nem tudott elviselni és halá­losan megsebesítette párját Az abaligeti csónakázó tó körül vasárnapról hétfőre virradóra vandál kezek pusz­títottak. A tó körüli padok lécei megcsonkítva, jól lát­szanak a friss törések. Mint mondják, néhány padot nem­csak megcsonkítottaik, hanem a vízbe is dobtak. A szabad­téri színpad melletti parkosí­tott részen négyéves ültetésű díszfák lombkoronái hajlanak ! a földre, — garázda kezek de- I rékba törték. — Mintegy ! 60 OOO forintot fordítottak par­kosításra és íme... — Nagyon megdöbbentett az a kép, amely Itt a tó kö­rül hétfő reggel fogadott ben­nünket — mondja az abali- geti turistaház és tábor gond­noknője. Minden jóérzésű ember, aki látta, felháborodva beszélt er­ről az eléggé el nem ítélhető cselekményről. A tó körül vagy húsz padot tettek tönk­re, 17 díszfát törtek el. Fel­szakították a közelben lévő árok egyik fahídját is. Saj­nos, már nem az első eset, hogy garázdaság nyomait ta­pasztalják. Nemrég egy sze­gedi vendégcsoport parkírozó autóbuszának szélvédő abla kait törték be éjjel, feszeget­ték az élelmiszeres bódét, a presszót is hívatlan vendégek látogatták. . . Rózsamező Pogányban Félmillió rózsaszál von tarka szőnyeget, borít ré­szegítő illatfelhőt a pogányi tsz háromholdas kertészete fölé. Tavaly telepítették, au­gusztusban szemezték. s most ötvennégy rózsafajta bontogatja szirmait. Csau- színü a Wiener charm, bar­na a Tánya, fehér a White Christmas, kék az Intermez­zo. Babarózsák a samba, rumba, paprina. Virág van itt Pogányban mindenfelé: az irodák előtt, a tyúkfarmok körül, az utak mentén. Minden talp- alattnyi területet felhasz­náltak. — A talaj kiválóan alkal­mas — mondja Hentz Kál­mán főkertész, aki eddig 16 aranyérmet és egy nagydí­jat nyert rózsáival. — Ál­landó védelem, permetezés és gondozás következtében bebizonyosodott, hogy nagy­üzemi szinten is lehet szép, nemes rózsákat nevelni. — Nézze ezt a dús lombozatot, ez a tüdeje. Hosszú, acélos szárak. — Nagyon munkaigényes... — öt-hat tagú brigád csak ezzel foglalkozik. Az áttörés, vadalás és virág­vágás idején 12 asszony segít a „rózsaföldön". Misota István főkönyvelő asztalán három szál lila rózsa. Illatuk betölti a szo­bát. — Egy hete van itt — mondja a főkönyvelő — nem hervad, nem hullatja szir­mait. — Az értékesítés hogy történik? — A virágot a pécsi és kaposvári kertészeti válla­lat veszi át. A töveket az utak, falvak, vállalatok par­kosításához kívánjuk érté­kesíteni. Tizenkét forintért adunk I. osztályú töveket, az eredés szinte 100 száza­lékos. Az élettartama pe­dig legalább 15 év. A „sze­gediek” konkurráínak ve­lünk, de jóval magasabb áron, a dunántúli talajra nem éppen alkalmas fajtá­kat árulnak. Egyébként az év végére Zágráb, Ljubljana és Maribór környékén is előfordulhat, hogy pogányi rózsák virulnak. Ugyanis előzetes tárgyalások tör­ténnek szemző gallyak át­adására.. —- A szakemberek ho­gyan értékelik? — Szegeden két éve ezüst érmet szerzett Hentz Kál­mán rózsáival. Negyven fo­kos melegben másfél napig utazott a kényes virággal. A kiállítást megtekintette Erdei Ferenc, akinek ked­veskedni akartak a legszebb rózsákkal, ö Hentz Kál­mánéból Választott, ,. L, J. A padrongálákat és fákat törőkét néhányan látták éj­jel, körülbelüli személyleírást adtak róluk. A cipőnyomokról a rendőrség gipszmintát vett — ezek alapján már hétfőn sikerült a tetteseket Kanyó Sándor 21 éves, a Pécsi Já­rási Építő Ktsz segédmunká­sa és Bihari Bertalan 21 éves. az Ércbányászati Vállalat csil­lése személyében megtalálni. Mindketten abaligeti lakosok. A Sásdi Járási Ügyészség mindkettőjüket gyorsított el­járással szerdán — a társadal­mi tulajdon rongálása miatt, — a kár 8630 forint — a Sásdi Járásbíróság elé állí­totta. A Járásbíróság Kanyó Sándort 1 év két hónapi, Bi­hari Bertalant 1 évi szabad­ságvesztésre ítélte és elren­delte letartóztatásukat. Milyen emberek azok, akik „kedvtelésből”, vagy ki tudja mitől indíttatva pusztítják gondos kezek munkáját, a köz tulajdonát? A két fiatalemberrel a pé­csi Büntetés Végrehajtási In­tézet egyik szobájában be­széltem. Még civil öltönyt vi­seltek mindketten... Kanyó Sándor csak a pad­lót néá. — Nagyon ittasak voltunk... — Mennyit ivott? — Egy üveg sört, két fél hubertust, egy fél konyakot, egy fél rumot. — Nagyon erősnek éreztük magunkat... — Büntetve volt már? — Még soha. Egyszerűen nem tudom megindokolni a tettemet, csak az ittassággal és az erősködéssel, virtusko­dással. — Húsz pad, 17 fa eltérése, munkának sem kevés. Mennyi ideig tartott? — Negyed óra, alig 10 má­sodperc alatt végeztünk egy paddal... — Megbánta tettét? — Igen. Bihari Bertalan is hason­lóan mondja. Arra nem em­lékszik, hogy mennyit, de na­gyon sokat ivott. „Erősnek éreztem magamat”. Mint mondja, eddig még nem volt büntetve és bánja tettét. Ok az Ital, a virtuskodás. Drága „mulatság” volt, mert á bíróság mindkettőjüket kö­telezte az okozott kár megfi­zetésére is. Csak helyeselni le­het a bíróság gyors és ke­mény ítéletét. Nemrég az abaligeti műve­lődési ház udvarán lévő ke- rekeskút kerekét és a kút- hengert szerelte le valaki... G. F< Ősszel próbaüzem Most már szinte minden nap történik valami „ese­mény” a 78 milliós költséggel épülő görcsönyi téglagyárban. Az elmúlt héten betonalapok­ra szerelték az úgynevezett Koller járatot — egy har­minc tonnás monstrumot —v amely a bányából kikerülő agyagot homogénizálja, ösz- szeőrli, paszírozza. Ugyanitt történik a nedvesítés, majd szénnel keverik. Ez tulajdon­képpen a gyártás első állo­mása. Tegnap befejeződött a prés­gép és levágó automata ösz- szeszerelése és rögzítése az alaphoz. Itt az elmondottak szerint előkészített agyag tég­laformát nyer és a levágó au­tomata a kívánt méretre szab­dalja. óránként tízezer tégla kerül ki a gépből. Két óra alatt egy lakáshoz is szükséges téglamennyiséget készít el. A nyerstégla ezután egy szállítógép és egy „okos” ele­vátor közreműködésével a szá­rító kocsira kerül. Egyszerre ötszáz. Eddig jutottak a mechani­kai berendezések szerelésével, természetesen ezzel párhuza­mosan az elektrotechnikai és energiahálózat építése is fo­lyik. A tégla további útja során a szárítóba kerül, ahol ned­vességtartalmát 8—10 száza­lékra csökkentik. A szárítás után ér hozzá először mun­káskéz, ugyanis az égetőkocsi­ra történő átrakást nem au­tomatizálták. A következő ál­lomás: a 80 méter hosszú kemence, amelyen keresztül érve 36 órás utazás után kész a tégla. Csak osztályozni kell és vagonbarakni. Egyébként a hónap közepén átadják a gyár 300 méter hosszú ipar­vágányát. Az évi 48 millió tégla ké­szítésére alkalmas üzemben mindössze 170 munkás dolgo­zik majd. A munkakörök be­töltésére nagy számban nőket tudnak alkalmazni, hiszen in­kább csak figyelő szolgálatot, mint fizikai munkát kell vé­gezni. A hagyományosan m'ű- ködő gyárakban ilyen meny- nyiségű tégla előállításánál 300, nehéz fizikai munkát végző munkást kell foglal­koztatni. A Téglaipari Vállalat ve­zetői úgy tervezik, hogy még 1969 őszén sor keiül a próba- üzemelésre L. Állandó munkara, azonnali felvételre alkalmasunkt hegesztőket, lakatosokat, mg. gépszerelőket, esztergályost, gépjármű villanyszerelőt, vasipari segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint, teljesítménybér vagy órabér. Jelentkezés „Ezüstkalász’' Tsz Baksa, ócsárdi üzemegységében. i 1 Dráma a drót mögött Egy jó falatért... l\var a Balatonon A hét közepén visszatért a nyár a Balatonra. — Csü­törtökön már a főszezonra jellemző forgalom volt a nya­ralótelepeken. A Balaton törzs- közönsége a hűvösebb, eső- sebb időben sem vesztette el a kedvét. A külföldiek közül is több ezren vártak türelme­sen a nyár visszatértére. — Csütörtökön újabb csehszlo­vák és osztrák autókaravánok futottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom