Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló XXVL évfolyam, 152. szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. július 4., péntek A vízgazdálkodás helyzetéről tanácskozott csütörtökön az országgyűlés Az országgyűlés csütörtökön Fehér Lajosnak, a Miniszter­tanács elnökhelyettesének fel­szólalásával folytatta a tava­lyi költségvetés megtárgyalá­sát A miniszterelnök-helyet­tes felhasználta az alkalmat, hogy röviden értékelje a re­form eddigi eredményeit és annál részletesebben szóljon ,a gazdálkodás soron következő legfontosabb feladatairól. Hangsúlyozta: az eltelt másfél év eredményei szemmel látha­tóan bizonyítják a reform életképességét. A továbbiak­ban — mondotta, a legfonto­sabb a jelenleginél kedvezőbb gazdasági szerkezet és ezen belül a jobb gyártmányössze- tétel kialakítása, hogy gyor­sabban növekedhessek a nem­zeti jövedelem és jobban ki­elégíthessük a termelési és fo­gyasztási igényeket Természe­tesen elsősorban a, keresettebb termékeket előállító ágazatok részarányát kell növelni. Vé­leménye szerint azonban túl lassan szorulnak ki az elavult termékek és ez is hozzájárul a munkaerőgazdálkodás és a bérpolitika joggal bírálható jelenségeinek fennmaradásá­hoz. Kitért Fehér Lajos a terme­lékenység sok oldalról bírált kedvezőtlen színvonalára, ame­lyet véleménye szerint csak átmenetileg vehetünk tudomá­sul. Azt a túlbiztosítást, ami a munkaerő-vonalon számos üzemben, vállalatnál folyik, meg kell szüntetni, hogy le­hetővé válják a dolgozók át­irányítása olyan területre, ahol égető munkaerőhiány van, egyebek mellett a szol­gáltatások területére. Ehhez nagyobb mozgékonyságra van szükségük a vállalatoknak, amit akadályoz a túlzott cent­ralizáció. A tröszti és más na­gyobb szervezeti formában működő egységeknek, különö­sen az élelmiszeriparban, a textiliparban és a belkereske­delemben nagyobb önállóságot kell adni. Miután a vitában sok szó esett a fogyasztás, a keresetek és az árak kérdéséről, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese részletekbe menően foglalko­zott ezekkel. Mérlegelve a nemritkán ellentétes vélemé­nyeket, hangsúlyozta, hogy az összfogyasztás lényegesen nö­vekszik — ami döntő jelentő­ségű —, mindazonáltal egyes kiskeresetű, nagycsaládú réte­gek feltétlenül éraéken yen rea­gálnak bizonyos árváltozások­ra, amit nem szabad figyel­men kívül hagyni. A reáljö­vedelmek a tervezett 14—16 százalékkal szemben, 19—20 százalékkal nőttek három év alatt, de az is igaz, hogy a reálbérek jóval lassabban kö­vetik ezeket. A jövedelmek nagyobb dif­ferenciálásának szükségességét azzal indokolta, hogy a mai különbségek a legfelelősségtel- jesebb munkát végző vállalati vezetők, valamint a műveze­tők és a munkások, egyszer­smind a szakmunkások és a szakképzetlen dolgozók kere­sete között túlságosan cseké­lyek ahhoz, hogy az emberek valódi képességei szerinti jobb munkára ösztönözzenek. Ne a jelenlétet, hanem a teljesít­ményt bérezzük, és honoráljuk jobban a szorgalmat, a ráter­mettséget, a nagyobb gyakor­latot — jelentette ki. Az élel­miszerellátás, speciálisan a húsellátás nehézségeivel kap­csolatban megemlítette, hogy már tettek bizonyos központi intézkedéseket, amelyek hatá­sára javul a helyzet. Ami az iparcikkek választékát illeti: a kereskedelem ne rendeljen el­avult, vagy minőségileg meg Mm felelő termékeket, ez a Fehér Lajos felszólalt a par­lamenti ülésszak második napján. leghatásosabb fogyasztói ér­dekvédelem. Az ármozgások­ról elmondotta, az összárszín­vonal emelkedése a megenged­hető évi 1—2 százalék alatt marad és a rugalmas árrend­szer mindenképpen pozitív ha­tással van a termelésre és így a fogyasztásra is. Utalt az ár- csökkentésekre is, amelyek a ruházati iparban július elseje után kezdődtek. A továbbiakban említést tett a korszerű, rugalmas, közép- és kisvállalatok növekvő sze­repéről, és nehezményezte, hogy mostohagyerekek a hitel- ellátásban. Hangsúlyozta a ta­nácsi gazdálkodás továbbfej­lesztésének fontosságát, ami­hez azonban a minisztériumok több ágazati segítsége, útmu­tatása szükséges. Fehér Lajos a kormány külpolitikai tevé­kenységének rövid összefogla­lásával fejezte be nagy érdek­lődéssel fogadott felszólalását A vitában résztvevő képvi­selők többsége a mezőgazda­ság, illetőleg 4 termelőszövet­kezetek munkájával foglalko­zott a továbbiakban. Szabó István Hajdú megyei képvise­lő, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke a reform kedvező hatásának tu­lajdonította a mérleghiányos termelőszövetkezetek számá­nak csökkenését és a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek egy ré­szének észrevehető fejlődését. Említést tett a tsz mellékte­vékenységekről is, és kijelen­tette, hogy a tevékenységgel semmi kapcsolatban nem álló üzletelések és manipulációk, (Folytatás a 2. oldalon II Ivovi pártmunkások Pogányban Séta a rózsák között — Elismerő vélemény a baromfinevelésről Kirándulás Harkányba, Sellyére és Drávaszabolcsra ilflw ' - 1 Lvovi vendégeink a pogány! tsz majorjában. ; ■ Ötvenöt méteres aknatorony Petőcön 130 vas;on vasanyag az „óriáskútban“ Bevetés előtt a zsalus brigád Az „óriásikét” — az Ércbá­nyászati Vállalat petőci szál­lító aknája —, tavaly, a 18. bányásznapra készült el. Az aknamélyítők szocialista mun- kaversenyvállalásuknak meg­felelően augusztus 30-án el­érték a feltárási programban előírt 1160 méteres mélységet, s ezzel megkezdődhetett a be­ruházás második üteme: a szerelvényezés. Maga a mé­lyítés négy évig tartott. Ez idő alatt 70 ezer köbméter követ távolítottak el a föld mélyéből, s mintegy 20 ezer köbméter betont építettek be. A rendkívül nehéz munkát szovjet gépek és technológiák segítségével végezték, ezért is érdekes a most kapott hír: a szerelvényezés technológiá­ját teljes egészében hazai szakemberek alakították ki. Az aknamélyítésnél alkal­mazott berendezések kiépíté­se után november 23-án ke­rültek helyére az első, végle­ges vasak. A fémcső kasveze- téses mammut-akna azóta ösz- szesen 130 vagon vasanyagot „nyelt” el. A szerelés a ter­vekben meghatározott 11 hó­napon belül fejeződött be, s most már csak a föld alatti rakodóterekben folynak ki­sebb munkák. Az aknamélyí­tőket, illetve szerelőket az építők váltották fel. A több mint egy kilométer mély akna felett megkezdő­dött a mecseki bányavidék legnagyobb és leglátványo­sabb aknatornyának építése. A csúszó zsalus módszerrel ké­szülő épület végleges magas­sága 55 méter lesz. Az alap 8.6 méteres. Maguk a beton főlek 50 centisek. A toron? négyszögletes, s nemcsak i szállítóberendezéseknek, d< több irodának is helyet ad. / magyar ércbányászat ez idő szerinti legnagyobb beruházá­saként megvalósuló IV-es üzem az eredeti programozás szerint 1973-ra készült volna el, az elmúlt évek tucatnyi — mélyítési, szerelési, stb. —, rekordja azonban előrelátha­tóan legalább két évvel csök­kenti a kivitelezési időt. A repülőtér után balra ka­nyarodva, fiatal fákkal szegé­lyezett műúton érkezett a kül­döttség a pogányi Tavasz Ter­melőszövetkezet majorjába. Valentin Revát és a Ívovi kül­döttség tagjait, Novics Jánost, a Megyei Pártbizottság titká­rát Gyenis Pál, a pécsi Járási Pártbizottság első titkára, Kis- laki László, a termelőszövet- 1 kezet elnöke és Emberovics György párttitkár köszöntötte., A majorközpont majdnem néptelen volt. — A munka dandárjában vagyunk — mondotta többek között K isiaki László. — Ara­tunk! Jó termést várunk. Ár­pából 20, búzából 22—24 má­zsa közötti hozamra számítunk holdanként. Ezt közölték a kombájnosok a gabonatáblák­ról. Ez a virágcsokor, amivel önöket köszöntöttük, rózsate­lepünk szimbóluma. Amikor elültettük, terveztük, hogy 800 ezer forint bevételre teszünk szert belőle. De az érdeklődés oly nagy, meglesz az egymillió forint értékű forgalom. A tö­veket értékesítjük. Székesfe­hérvárra, Kaposvárra, Pécsre száll!tunk belőle. A jövő héten járási tanács elnökök érkez­nek, akik szintén vásárolnak falvaik szépítésére. A rózsa­kertben 8—10 asszonynak tu­dunk állandó munkát biztosí­tani. — Közepes gazdaság va­gyunk — folytatta tájékozta­tóját Kislaki László. — A nö­vénytermesztés mellett az ál­lattenyésztés, ezen belül a ba­romfi tenyésztés egyik jöve­delmező ága gazdaságunknak. Kérem nézzék meg épületein­ket. A majorság széles betonút- ját, mindkét oldalon rózsabok­rok szegélyezik. Előbb a tég­lából épült három „nevelde” egyikéhez tartottak a vendé­gek. — Negyvenezer tojótyúk az állományunk — folytatta az ismertetést Kislaki László. — Az elmúlt évben 11 millió to­jást kaptunk, ez a mennyiség öt millió forintot jövedelme­zett. Most ventillátorral hűt­jük, télen meleg levegővel füt- jük a házakat — (öt van be­lőlük, kettő alumínium hul­lámlemezekből összeállítva). — A higiéniára fokozott gondot fordítunk. Dolgozóink fehér­köpenyben végzik munkáju­kat. — Ocsiny harasó ... ocsiny harasó ... nagyon jó — mon­dották a vendégek, nem fu­karkodtak az elismeréssel a 7elfes lendülettel megkezdődött az aratás Az őszi árpa 25 százalékra áll — Szerdán már a búzát is aratták Két esőnélküli nap elég volt ahhoz, hogy a kombáj­nok végre igazán megindul­hassanak. Szerdán délután már alig volt Baranyában olyan termelőszövetkezet, ahol nem arattak. Hogy milyen lassú és nehéz volt az idei indulás, arról a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályára július 2-án beérkezett statisztikai je­lentés is árulkodik. Tavaly ezen a napon úgyszólván túl volt a megye az ősziárpa-ara- táson, most alig egynegyedé­vel birkóztak meg az üzemek. Ez a 25 százalék azonban mindössze 4 ezer holdat rejt, hisz az árpa termesztése köz­tudottan visszaszorulóban van, s szerepét egyre inkább a ta­karmánybúzák és a kétsze­resek veszik át Az eddig learatott terüle­teken az árpa meglepően jó terméssel fizet. A pellérdi Új Barázda Tsz-ben kedden és szerdán 80 hóid őszi árpát arattak le s a holdaníkénti átlagtermés 20 mázsa volt ami kiváló eredmény s egyben idei rekord is. Jó termést mutat az árpa a szentlőrinci Úttörő Tsz-ben is, ahol szerdán dél­ben 4 kombájnnal kezdték meg a betakarítását. A dom­bosabb fekvésű és lazább ta­lajú kővágószöllősi tsz árpa- tábláiról viszont szerdán már levonultak a kombájnok, itt a talaj hamarabb felszikkad, mint a mélyebbfekvésű terü­leteken, s gyorsabban érik a gabona is. S míg a Dráva menti síkságon, s a szigetvári járás alsó felében még az árpa betakarításával küszköd­nek az üzemek, addig Kővá- gószöllősön tegnap már búzát arattak. Félő. hogy az eső miatti több napos várakozás végül is munkatorlódáshoz ve­zet, ezért az üzemek közül egyre többen tértek vissza a tavaly már úgyszólván mel­lőzött kétmenetes aratáshoz. — Szerdán a pécsi járás több gazdaságában megjelentek a rendre arató gépek, s megkezd­ték az olasz búzák aratását; renden lévő gabonában a fel­szedő kombájnok igen gyor­san tudnak haladni. A mun­katorlódást elkerülendő ny­modon igyekeznek az üzemek előbbre hozni az aratás kez­detét. összesen 86 490 hold búza vár learatásra a megye ter­melőszövetkezeteiben — nem számítva a közel 15 ezer hold takarmánybúzát — amelyből július 1-ig mindössze 387 hold volt betakarítva. Tekin­tettel a kedvezőtlen időjárási körülményekre, a rossz talaj- viszonyokra és a nedves szal­mára, a szokásosnál több gép­hiba várható, s számítani kell a géptörésből származó idő­kiesésre is. Hogy ez az idő minél kevesebb legyen, az üzemek kívánságára a Cser­kúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat ügyeletet szervezett az aratás idejére. A javító szolgálat műhelykocsijai hí­vásra a helyszínre sietnek, hogy a gyors hibaelhárítással minél zökkenőmentesebbé te­gyék a betakarítást. helyszínen sem, de búcsúzás­nál is hangoztatták, milyen kedvező benyomást tett rájuk a rend, a tisztaság, a fegye­lem. És minden, amit a közös gazdaságban hallottak, láttak. Külön megragadta figyelmü­ket, hogy az idős. nyugdíja­saikról, milyen humánusan gondoskodnak. Reva elvtárs a szívélyes fo­gadtatást köszönő szavaiban — maga és a küldöttség vala­mennyi tagja nevében — a barátság legmelegebb hang­ján beszélt a magyar és szov­jet emberek e kis találkozójá­nak tovább gyümölcsöző nagy eredményéről. A nyílt és őszinte szavak, tiszta érzéseket fogalmaztak, akkor is amikor Sztrij város dolgozói nevében — Obrocza képzőművész alko­tását, egy linoleum metszetet, mely Lenin portréját ábrázol­ja — átnyújtotta a közös gaz­daság vezetőinek. A pogányi vezetők baranyai népművésze­ti tárgyakkal kedveskedtek szovjet barátaiknak. A kedves találkozás baráti kézfogással ért véget. Vendé­geink Pogányból Harkányba utaztak. A kellemes nyári dél­után fürdésre alkalmas idejét további felüdülésre használták. A fürdőhelyről Sellyére utaz­tak, ahol az arborétumban hosszan sétáltak. Este a drá- vaszabolcsi termelőszövetkezet gazdáit keresték fel Ívovi ven­dégeink és a társaságukban levő megyei vezető pártmun­kások. Nagy István Magyar párt- és kormányküldöttség utazik a Bolgár Népköztársaságba A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormá­nyának meghívására július 8- án Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével hivatalos ba­ráti látogatásra utazik a Bol­gár Népköztársaságba a Ma­gyar Népköztársaság párt- <• kormányküldöttsége. i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom