Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

V» Ofr*"» ft 1959 iúlius 20. Áz illetékesek válaszolnak „Mégis épülnek garázsok?” Kivételesen eugedél j ezt ük Pécs m. j. Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottság 30/19«». (IV. 18.) számú vb. határozattal, valóban megtiltotta a belváros területén történő kisgarázs építkezéseket. A határozat meghozatalakor a vb. előtt még kérdéses volt, hogy a Szigeti városrész és a Déli városrész, valamint a vá­rosközpont hőellátását biztosító úgynevezett HK2-es kőközpontot hol építik fel. A tervek szerint a Jókai u. 46. számú épület udvarában kellett volna telepí­teni. A területen személygépko­csi garázsok üzemeltek, amelye­ket az építkezés miatt szanalni kellett. A szanálás csak a ga­rázstulajdonosok kartalanitása után történhetett meg. A vb. e tények Ismeretében mégis úgy döntött, hogy a belváros képé­nek megőrzése végett kimondja a garázsépítési tilalmat. A Pécsi Tervező Vállalat még 1968-ban a Déli városrész rész­letes rendezési tervében már eredetileg tervezte a Móricz Zsigmond tér 14—15. számú épü­letek mellett a 16 kisgarázs ép,- tését a Jókai u. 46. sz. épület udvarában lebontandó garázsok kártalanítására. A Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat a részletes rendezés! tervben megjelölt területre 1969. II. 20-án Kártalanítás címén épí­tési engedélyt kért, illetve ka­pott. Ezt követően az t. sz. Lakás­szövetkezet Igazgatósága felleb­bezett, és a Városi Tanács VB építési osztálya az építési enge­délyt felfüggesztette, a folyamat­ban lévő munkákat leállította. Az osztály előtt ugyanis ekkor már ismeretes volt a belváros­ban kimondandó garázsepítési tilalom terve. A határozat meghozatala után a Városi lan ács VB illetékes szakigazgatási szervei az érde­kelt 16 kisgarázs üzemeltetőjé­vel kártalanítási egyezséget igyekeztek kötni. Az üzemelte­tők azonban kizárólag a laká­suk közelében lévő cseregarázso­kat voltak hajlandóak kártala­nításként elfogadni. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága a 39/1969. sz. vb. határozatát min­den vonatkozásban továbbra is hatályban tartja, azonban a lIX2-es hőközpont megépítésé­nek fontosságára való tekintet­tel kivételesen engedélyezte a Móricz Zsigmond tér 14—15. szá­mú épületek mellett kártalaní­tás céljára — az eredeti ren­dezési tervnek megfelelően — a 16 kisgarázs megépítését. Dr. Németh Lajos „Nagyon rossz a szentlörinc —abaligeti út" Soron kívül megjavítjuk J uhász Jenő levélíró m egállapítása helytállóak. A S'zentlörinc—Cserdi közti útszakasz itatásos hen­gerelését soronkívül még ez évben, előreláthatólag jú­lius—augusztus hónapokban elvégezzük. Hetvehely és Bükkósd községek közti utasszakaszt — beleértve Bükkösd község átkelési szakaszát is — impregnált zúzalékkal kátyú mentesítjük, majd záróré­teggel lezárjuk. Sajnos, ez utóbbi munka mielőbbi el­végzését az akadozó kőanyag ellátás gátolja. Maros}' István a KPM Közúti Igazgatóság főmérnöke „Vendégfogadás Udvarnál” Még az idén A szerző — többek között — szóváteszi az udvari határ- átkelőhely kulturálatlanságát. ami elsősorban az ivóvíz, víz­öblítést! W. C., törülköző stb. hiányában nyilvánul meg. E megállapításokkal, mint üze­meltető, teljes mértékben egyetértek, annál is inkább, mivel e hiányosságok meg­szüntetésére a szükséges in­tézkedéseket megtettem. A szóbanforgó átkelőhelyet ugyanis csak 1969. január 1- vel vette át a vám- és pénz­ügyőrség üzemeltetésre. — A meglévő épületeket stb. a Ba­ranya megyei Tanács létesí­tette 1967-ben, de a fennálló hiányosságok megszüntetésé­ről — bár azok a határátkelő- hely megnyitásától kezdődően fennálltak — nem gondosko­dott. Az átvételt követően megrendeltem az átkelőhely korszerűsítési terveinek el­készítését; és ha a kivitelező Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat is úgy akarja, a korszerűsítési korszerűsítjük munkák ebben az évben bc- j fejeződhetnek. Zoltán Sándor alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságá­nak osztályvezetője Április 17-én leszakadt az úttest a Felsőmalom utcai piacon. A Víz- és Csatornamüvek ígéretet tett, hogy a gödröt a legrövidebb időn belül helyreállítja. Meddig kell még várni a „legrövidebb időn belüli” helyreállításra? OOk M/M IA ‘A/háú 11i ily ik / l i/ i/1 \A/jiAÁ/ v> u Leveleink nyomában Továbbra is jó lesz a bor Évek óta fürdeni tilos Í hosszúhetényi strandot még a 11. világháborút megelőző idő­szakban építették. Állítólag abban az időben működőképes volt. Aztán az ötvenes évek ben tel)es mértékben elhanya­golták. Végre pár évvel ezelőtt újjáépítették. Az újjáépítés so­rán tatarozták a medencét, valamint öltözőt építettek. Ezt rcö- vetően néhány napig használható volt a fürdő, de sajnos egyszer reggel a következő feliratú tábla várta a fürdeni óhajtókat: ,.Á medencében fürdeni hatóságilag tilos!” Azóta eltelt néhány év s a tábla még mindig ott áll. ha csak az idő­járás viszontagságai tönkre nem tették. Ezúton kérem az illetékest két, hogy mielőbb intézkedjenek, hisz egy pár ezer embert számláló község fürdési igénye nem lebecsülendő. A falu KISZ szervezete szívesen felajánlja segít­ségét, ha arra igényt tartanak. Szántó Ferenc Hosszúhetény, Fö u. 56■ „A Villányi Tsz pécsi, Jó­kai utcai poharazójaban egy idő óta savanyú és zavaros bort mérnek. Mi pécsiek, akik munka után szívesen betérünk egy-egy pohár jó zarnatú vil­lányi borra, csalódottan ta­pasztaltuk a minőség ilyen nagymérvű megromlását. Nincs szándékunkban és lehe­tőségünk sincs rá, hogy ennek okát megvizsgáljuk, de a tsz vezetőségétől elvárjuk, hogy a fogyasztók érdekében mielőbb intézkedjenek, ha azt akarják, hogy poharazójuk újra vissza­nyerje korábbi forgalmát, jó hírnevét... A főposta dolgozói.” A levél, vagy inkább leve­lek nyomán —, mert mások is kifogásolták a bor minőségét —, felkerestük Arnold Jánost, a villányi tsz elnökét, aki sze­mélyes kivizsgálás után a kö­vetkezőkről tájékoztatta szer- kesztőségün két. — Pécsi boltvezetőnk való­ban komoly szakmai hibát kö­vetett el, amikor a nagy hor­dókban maradt mintegy tíz- tizenöt liternyi bort átfejtés nélkül kimérte, mert ettől kapta úgynevezett darab izét, amit joggal kifogásoltak fo­gyasztóink. Ez a jövőben már nem fordulhat elő, mert szi­gorú utasítást kapott, hogy készletéről, illetve rendelési igényéről időben értesítse pin­cészetünket. Természetesen mi is gondoskodunk arról, hogy a nyári hónapokban kisebb hordókban szállítsuk a bort, mert ezáltal is megelőzhetjük az. említett bajok megismétlő­dését. Ami pedig a minőség teljes szavatolását illeti, tájékozta­tásul elmondotta még, hogy minden szállítmányt lepecsé­telt bormintával egyidőben ad­nak át a boltvezetőnek, hogy szövetkezeti vagy hatósági el­lenőrzés esetén azonosítani tudják a kimért bor minősé­gével. Ezzel is biztosítják, hogy ne fordulhasson elő ^fcncsolás” vagy más „művi” beavatkozás, tehát a fogyasz­tók bizalommal látogathatják megszokott poharazójukat. „Hogyan lehet Orfűn nyaralni?” Újság az ajándékpavilonban Az üdülőtelepre címzett postai küldemények házhoz kézbesítése a külterületi kezelő elfoglaltsága és túlterhelése miatt jelenleg nem oldható meg. Előreláthatólag az ősz folyamán Orfűn fiókposta nyílik, s ekkor a kérdéses terület postai ellátása is megoldódik. Ami a hirlapel- látást illeti. intézkedtem, hogy az üdülőtelepen létesí­tett ajándékpavilonban a jö­vőben hírlapot is árusítsanak. KANTOR SÁNDOR igazgatóhelyettes, üzemviteli vezető Színház és galéria a labirintusban „Üregek a Belváros alatt” — ezzel a témával többször foglalkozott a Dunántúli Napló a Kossuth tér, Rákóczi út és Bem utca alatt felfede­zett pincékkel kapcsolatban. Úgylátszik, hogy a forgalom biztosítása érdekében valóban szükség van ezeknek a pin­céknek feltöltésére. Mégis, fel­merni a kérdés: nem lehet­ne-e a Belváros kiterjedt pin­cerendszerének legalább egy részét megmenteni és restau­rálni? Azt hiszem, érdemes volna a régi Pécs pincerendszerét — ahol a forgalmat nem ve- i szélyezteti — feltárni és hasz- I nálható állapotba helyezni. ; Nemcsak a vendéglátóipar ve- ; hetné igénybe ezeket a föld- I alatti termeket — néha való­tlanéin itt lehetne elhelyezni a pécsi pinceszínházát is és pincegalériát is lehetne léte­síteni. Dr. Angyal Endre tud. kutató Festő és más szakipari KAPACITÁSSAL RENDELKEZŐ SZERVEZETEK RÉSZÉRE ALKALMI VAGY FOLYAMATOS MUNKÁT BIZTOSÍTUNK. Alvállalkozói vagy más vállalkozási formában kedvező feltételekkel szerződünk! m— Baranya megyei AÉV műszaki osztá Nincs már függöny h úzoga tcis Örömmel tapasztaltam, hogy az utóbbi időben a függöny- huzogalás és Csenge tyüzés megszűnt a mozikban. Ezt a „szubjektív” eredetű megálla­pítást készséggel könyvelem el pozitívumként a vállalat ja­vára. (Az ajtók minimálisra nyitását azért még legutóbb is tapasztaltam.) Az egyik pénztárnál az előzékenység és barátság osság is mintha ja­vult volna, a másiknál nem vettem észre (a harmadikkal szemben azelőtt sem volt ki­fogásom). Ha az említett eredmény valóban az én levelemnek és az Önök közreműködésének a következménye. úgy talán mégis megérte mindkettőnk részéről a fáradságot. Dr. BuváH András Szerkesztői Szenetek V. I.-né Komló: A bíró­ságon a házasság felbon­tással együtt kérje a lakás megosztását is. Gothár Janosné: A gyufa árát nem emelték fel, ha­nem csak a választékot bő­vítették. Ezután is van 30, 40 filléres gyufa és ehhez egy harmadik fajta is ke­rült, melynek 50 fillér az ára. Az olcsóbb fajták is mindig kaphatók. Szili József: Az Állat- forgalmi Vállalat a felvá­sárlást egyelőre leállította, aminek feloldására számí­tani lehet. Ezért a levá­gásra szánt tehenet jelent­se be a körzeti felvásárló­nak, aki majd előjegyzésbe veszi. Búzakalász út és a kör­nyék lakóinak üzenjük, hogy a közút portalanítá­sához szükséges a bitu­men és zúzalék terítés. Amíg a jármüvek le nem járják, valóban ragad, kü­lönösen most a melegben. Éppen ezért újabb zúzalé­kot terítenek rá, hogy ne ragadjon. Kisvaszariak: Az autó­busz-váró alapozásához szükséges anyag a tanács­kirendeltségen található, maga az épület, mely le­mezekből és üvegből ké­szül —, augusztusra meg­lesz, amire tervezték is, Már három hónapja... Az Endresz György u. 151. sz. épület 10 emeletes és a lift hiánya rendkívül sok ne­hézséget jelent a lakúk több­ségének. Az épületet április­ban adták át a PIK-nek és a beköltözés idején a lift mű­ködött is, de csak annyi idő­re,* amíg a lakók holmijait szólították. Miután minden lakó beköltözött, a szerelők közölték, hogy a motor főten­gelye elgörbült és a lift nem használható. Ennek már három hónapja. Még egy egészséges embernek is nehéz naponta többször fel és lemennie a felsőbb eme­letekről. De a házban sokk többgyermekes csalad, idős ember, terhes asszony szív- és légzőszervi beteg járja na­ponta a sok emeletet keserves kínok között. Enyhén szólva, nemcsak embertelen, de egye­nesen emberkínzást jelent gyalog róni az emeleteket. A budapesti Gép- és Felvo­nószerelő Vállalat pedig nem siet megjavítani és átadni a liftet, hanem különfélékre hi­vatkozik. Sürgős intézkedést kérünk! A III. kér. Endresz György u. 151. sz. épület lakóinak aláírása Füst a nem dohányzóban Kis fiammal a hónap ele­jén Nagykanizsára utaztam a reggeli személyvonattal. Ke­restünk egy nem dohányzó szakaszt s helyet foglaltunk az ablak mellett. A takarítók kitakarítottak ugyan, de a kis asztalkáról teljesen megfeled- kezdtek s fiam lett az első áldozat. Tiszta kabátjával, mi­előtt észrevettem volna, bele­könyökölt a zsíros, szenes masszába. Nem dohányzó szakaszban ültünk. Gondoltam, itt nyu­godt lehetek. Csalódtam. Be­jött egy egyenruhás fiatal­ember, azonnal rágyújtott. — Mutatták neki a felírást, le­gyintett, s mondta, hogy ő a füstöt kifelé fújja az ablakon. Szerencsétlenségünkre, a hu­zat mind befelé terelte. Szentlőrincen egy nyolcta­gú munkabrigád is felszállt hozzánk. Ezek is rögtön rá­gyújtottak és a tenyerükkel takarták el a cigarettát. Lát­ták a felírást, de nem vették komolyan. A kalauz legalább négyszer átvonult Barcsig, ott váltás volt. Az új kalauz „sem vett észre semmit.. Viszont a kanizsai kultúr- váróterem minden elismerést megérdemel. Minden felírás, minden szabály érvényesült benne: csend volt, senki nem dohányzott, senki nem étke­zett. Itt pihentem ki az út fá­radalmait. Kerti Sándor iskolavezető Cserkút lií vehetik-.' ni ilieliiieuviöMetlf Sütő György»« .Mohács­ról kérdezi: A niuukál- taló az illetmény földei el- veheli-e azon a eimen, hogy 11,69. .július I. napjá­val munkahelyei változtat dolgozója? Az illetményföld jut­tatás mértékét, módját és a vele kapcsolatos kérdéseket a 36 1967. (X. 11.) Korm. sz. r„ vala­mint a 12 1968. (III. 16.) MÉM sz. rendelet szabá­lyozza. Ezek szerint: © Abban az esetben, ha a dolgozó illetmény- földre jogosító munka- viszonya megszűnt, vagy áthelyezés folytán olyan munkakörbe került, ahol illetményföldre már nem jogosult, vagy a munka- viszonyt közös megegye­zéssel, vagy a munkavi­szonyra vonatkozó szabá­lyoknak megfelelő fel­mondással szüntették meg, a JOGOSULT KÉ­RÉSÉRE engedélyezni kell az illetményföldnek a gazdasági év végéig való használatát. © Ha a munkaviszony fegyelmileg, vagy az is­mertetettektől, a jogsza­bályban felsoroltaktól el­térő módon szűnt meg, akkor a földhasználatot azonnali hatállyal meg kell vonni. Ez esetben is a meg­vonásig felmerült tényle­ges és szükséges költsé­geit meg kell téríteni az illetményföld használójá­nak. Ilyenek: művelési, vetési, növényápolási, költségek és a vetőmag ellenértéke. Egyéb kiadá­sok megtérítését a volt dolgozó nem kérheti pl.: adó, biztosítási díj stb. Ezeket nem lehet megté­ríteni. Felhívjuk olvasónk fi­gyelmét arra, hogy a jogszabály azt tartalmaz­za, hogy a volt dolgo­zónak — illetményföld használójának — kérnie kell munkáltatójától, hogy engedélyezze a földnek a gazdasági év végéig tör­ténő használatát. 8. 3. évek óta havi 2«0 forintos termelőszövetkeze­ti munkaképtelenségi jára­dékban részesült. Ezt ke­vésnek találta, ezért 500 forintot meghaladó kereset­tel munkaviszonyba lépett és a nyugdíjhoz még szük­séges éveket megszerezte. Majd kérte nyugdíja meg­állapítását. Kérelmére a nyugdijat meg is állapí­tották. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kötelezte azon járadékösszegek megfizeté­sére, amelyet az 500 forin­tot meghaladó keresetű munkaviszonya alatt fel­vett, Kérdése, hogy jogos-e a Nyugdíjafolyosító Igaz­gatóság követelése? A követelés jogos! Az 1966. évi 30. sz. tvr. 17 §-a értelmében öreg­ségi munkaképtelenségi járadékot annak a ter­melőszövetkezeti tagnak lehet megállapítani, aki a termelőszövetkezet kö­zös munkában, de má­sutt sem tud dolgozni, ellátatlan és számottevő jövedelme nincs. ön a járadék folyósí­tása alatt munkaviszony­ba lépett, s ezen munka- viszonya alatt keresete a havi 500 forintot jóval meghaladta. Ezt a tényt nem jelentette be a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóságnak, annak ellenére, hogy e kötelezettsége fennállt. A most írtak alapján nem állt fenn a termelő­szövetkezeti járadékra való jogosultsága. Ezért a jogtalanul felvett ellá­tásokat köteles visszafi­zetni. A visszafizetésre a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság határozattal köte­lezi, amely jogorvoslati lehetőséget Is biztosít. Ha a határozatban foglaltak­kal nem ért egyet, mód­jában van azt a biztosí­tott fellebbezési határ­időn belül megfellebbez­ni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom