Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

Ara: 1 fonni Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló >xvlévfolyam, 172.«záw Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja tw».júiíu*w..wtómap A tartalomból: Merénylet Nixon ellen? (2. oldal) „Gázriadó” az építőknél (3. oldal) A korszerű ismeretekért Az országban az elsők I A baranyai állami gazd 30-ra befejeződik a; Harmincmázsás termésátlag búzából Terméskiesések az időjárás miatt — Több mir Figyelmetlenség — és ami mögötte van (4. oldal) Hárman a nyárban (4. oldal) Beszélgetés a Hold-utasokkal (9. oldal) A majsi határban rendfelszedővel felszerelt kombájnokkal csépelik az új termést. Erb János felvétele Törvényerejű rendelet a nemzetközi távközlési egyezményről cörott laságokban z aratás Szentlőrincen it 20 milliós kártérítés T öbb mint harminc oldaton sorakoznak a TIT Bara­nya megyei Szervezeté­nek témajavaslatai, ame­lyeket a megye valamennyi vállalatának, intézményének, Szemének megküldött Egye­di előadásokat munkásaka­démiákat, tsz- és ifjúsági akadémiákat szabadegyete­meket „szerkeszthet” e té­mákból minden intézmény, igényei és elgondolásai sze­rint A ITT megtette a maga ajánlatát az előadásokhoz kivétel nélkül tud kitűnő elő­adókat is biztosítani, helyie­ket vagy központi előadókat — de mindenképpen szak­májuk, területük jó isme­rőit A több mint harminc ol­dalon sorakozó címek rend­kívül érdekes képet adnak arról, hogy milyen határok közt milyen új területek felé mozog manapság az emberek érdeklődése. Tekintettel ar­ra, hogy a TIT elnöksége az előző években felvetődött kí­vánságok, igények tapaszta­latait is beledolgozta tervei­be — ez valóban ki is derül a témákból, témacsokrokbóL A témajavaslat átolvasása­kor számtalan olyan tárgy­körrel találkozhatunk, amely valóban most, szinte a leg­utóbbi hetekben került az emberek érdeklődésének kö­zéppontjába A jogtudományi témák között például renge­teg, a napi gyakorlatban hasznosítható téma szerepel, olyanok mint „A válások tár­sadalmi okai”, a fiatalok há­zassága a munkaviszony, a kollektív szerződések, kárté­rítések, a földtulajdon kér­dései, a balesetek jogi vonat­kozásai stb. A közgazdasági szakosztály tervét szinte az első ponttól az utolsóig fel­sorolhatnánk. annyira a leg­frissebb problémákkal foglal­koznak ezek az előadások, s felölelik a gazdasági reform szinte valamennyi fontos, és ma valóban az érdeklődés középpontjában álló problé­máját. Itt kell megemlíteni a TIT egy újszerű ismeret- terjesztési formáját, a gazda­sági továbbképzőt is. Tavaly hirdette meg elő­ször a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat a vállala­tok közép- és alsószintű ve­zetői részére tartandó gaz­dasági továbbképzőit A kez­deményezésnek nagy sikere volt, Baranyában 82 vállalat használta ki a lehetőséget, s e szám világosan mutatja, hogy milyen meglévő, égető szükségletet elégített ki a TIT-nek ez a vállalkozása. A közgazdasági szakosztályon belül pedig külön szervezőgárda alakult ezek­nek a nagyon komoly és nagyon magasszintű tanfolya­moknak a lebonyolítására. Az AKÖV például a TIT ajánlatára a hálódiagrammos tervezésről indított szabad- egyetem rendszerű előadás- sorozatot dolgozói részére. A Duna—Karasica menti Ter­melőszövetkezetek Területi Társulása vezetőképzést ol­dott meg ilyen formában. Ép­pen azért, mert a gazdasági továbbképző kezdeményezése jónak és szükségesnek bizo­nyult, a következő évadban két egyenként 10 előadásból álló sorozat tervét dolgozták ki, egyik a gazdasági reform tapasztalataival, másik a munkaerőgazdálkodással és anyagi ösztönzéssel foglalko­zik, Mai igényeket, újfajta is- meretszomjat elégít ki vég­eredményben majdnem az egész tématervezet. Még az irodalmi témáknál is egy sor ilyen címmel találkozunk: napjaink költészete, a mai regény problematikája, Brecht és a szocialista dráma fejlő­dése — és így tovább. De a legutóbbi években felmerült érdeklődéshez alkalmazkodik a hadtudományi tómasorozat is, valamint egy sereg nem­zetközi-politikai tárgykör. — Az emberek egyre szélesebb körben kívánnak informá­lódni a világról, akár a nem­zetközi helyzetről, akár a kozmosz meghódításáról (a csillagászati szakosztály egy­re növekvő feladatköre), akár pedig olyan új, vagy leg­alábbis az utóbbi időben „felfedezett” tudományágak­ról van szó, mint például a demográfia. Ez utóbbiból tizenhárom, külőn-külön is rendkívül izgalmas témát tű­zött napirendre a TIT téma­javaslata. A következő év ugyanak­kor a felszabadulás 25. év­fordulójának és a nemzetközi munkásmozgalom egy kiemel­kedő jelentőségű emlékévé­nek: Lenin születése 100. év­fordulójának jegyében telik el. A TIT már eddig is kü­lön gondot fordított a mun­kásmozgalmi évfordulókra, hiszen ezek a legalkalmasab­bak arra, hogy a figyelmet, érdeklődést ráirányítsák a mélyebb, világnézeti, filozó­fiai tartalmakra is. Az 50 éves munkásmozgalmi év­fordulók jó és rossz tapasz­talatait egyaránt felhasznál­ták az idei tervezet elkészíté­sénél. A témák a legkülön­bözőbb területeken hajléko­nyán és természetesen kap­csolódnak az évfordulók al­kalmaihoz. A jogi, művésze­ti, irodalmi, közgazdasági, történelmi, egészségügyi té­mák kapcsolódását nem is kell külön magyarázni. De érdekessége a témajavaslat­nak, hogy még a látszólag tá­voleső tudományágakban, — kémiában, fizikában stb. — is felbukkannak olyan előadások tervei, amelyek szerencsésen és jól dolgozzák fel a felszabadulás óta el­telt 25 év változásait Í gy például külön téma­ként jelölték meg a fi­zikai előadások között a felszabadulás után elért eredmények taglalását a sugárzó elemek gyakorlati al­kalmazásában. A magyar vegyipar és a magyar gyógy­szeripar 25 éves eredményei­vel is egy-egy előadás fog­lalkozik. A mezőgazdasági té­mák között egész sor ilyen jellegű akad. De még a ma­tematikában is megtalálha­tunk ilyen témajavaslatokat: „A számítógépek fejlődése az elmúlt 25 évben”. Az egész­ségügy általános fejlődését áttekintő előadáson kívül egy előadás foglalkozna kü­lön a munkásvédelem fejlő­désével a szocialista Ma­gyarországon. Hymódon tehát egy igen átgondolt, s a mai igények­hez, aktualitásokhoz kapcso­lódó tématervezet áll azok­nak a szerveknek, intézmé­nyeknek, üzemeknek, válla­latoknak a rendelkezésére, amelyek a megyében vala­mennyien megkapták a TIT megyei szervezetétől a téma- javaslatokat. Rajtuk áll, mit, hogyan, milyen mértékben hasznosítanak a jó ajánlat- bóL Baranya megye valamennyi állami gazdaságában július 30- ra befejeződik az aratás. Az ország többi részét figyelem­be véve a baranyai állami gazdaságok gabomatarlói csen­desednek el az elsők között A megye tíz állami gazda­sága közül hét már teljesen befejezte a gabonafélék beta­karítását, csupán a bogád- mindszenti, a szentegáti és a Görösgali Állami Gazdaságban aratnak még. A megye állami gazdaságai­ban 22 450 holdon vetettek ga­bonaféléket A 20 350 hold bú­za 92 százalékát már learat­ták. A termésátlag nagyon jó­nak mondható: holdanként át­lagosan 21—22 mázsa. Vannak azonban kimagasló termésát­lagok is. Így Villányban és Bolyban a holdankénti termés­átlag 25 mázsa felett volt a Szentlőrinci Állami Gazdaság­ban 28—30 mázsás átlagter­méssel számolhattak. Az őszi árpa betakarítása — 900 hol­don — teljesen kész. A ter­mésátlag jónak mondható. Be­fejeződött az aratás a rozsföl­deken is. A tízmázsás holdan­kénti termésátlag a szakem­berek szerint jó eredmény. A 400 holdnyi tavasziárpa és a 700 holdnyi záb 40 százalékát aratták le eddig. A szakvéle­mények szerint a tavaszi árpa nagyon jó, a zab pedig köze­pes termést ígér. Sopromfalvi Hugó, az Álla­mi Gazdaságok Országos Köz­pontja Baranya megyei főosz­Egy hónapos szakmai gya­korlatra tegnap délután az Erfurti Orvosakadémia 21 me­dikusa érkezett meg Pécsre Az NDK-beli vendégeket az orvosegyetem KISZ-bizottság vezetői fogadták és kísérték szálláshelyükre a Felsőfokú Vegyigépészeti Technikum kol­légiumába. Az erfurti orvos- tanhallgatók a klinikákon és a különböző egyetemi intéze­tekben fognak dolgozni, sza­badidejükben pedig a KISZ Korszerűsítik a vízi közlekedést A Duna Bizottságban Ma­gyarország vállalta a dunai víziút egységes radar-bójáinak kipróbálását. Egységesíteni kell ugyanis a radarhullámo­kat jól visszaverő bójákat mégpedig a Duna—Majna— Rajna víziút átadásáig, ami­től a nemzetközi hajóforgalom lényeges fellendülése várható. A Duna Bizottság nyolc tag­jának tervei szerint Magyar- ország készítette el az egy­séges jelnek javasolt 18 radar­bója mintapéldányát. A na­pokban a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei befejez­ték az első próbát, s a labo­ratóriumi vizsgálatok alapján a 18 közül kiválasztották azt a hármat, amely a radar kép­ernyőjén a legtisztább, legfé­nyesebb jelet mutatja. tályának növénytermelési fő­mérnöke elmondta, hogy a ka­lászosak szempontjából az idei év jónak mondható, ha a kö­zelmúlt hetekben a viharos időjárás nem szólt volna köz­be, mely igen jelentős jégká­rokat okozott a Pécsi és a Bo- lyi Állami Gazdaságban, eset­legesen most rekordterméssel dicsekedhettünk volna. Tájé­koztatása szerint az aratást követő munkák is igen jó ütemben haladnak a megye állami gazdaságaiban. * Július 18-án volt utoljára jégverés Baranyában. Ekkor a beremendi, egyházashaxaszti, szederkényi és bolyi növény­táblákon okozott kisebb káro­kat. A korábbam jégkárt szen­vedett területek nagy részén, a pécsi, szigetvári, siklósi és sásdi járásban befejeződött a kárrendezési jegyzőkönyvek elkészítése. Végeidé közeledik ez a munka a mohácsi járás­ban is. Az Állami Biztosító Bara­nya megyei Igazgatósága a jegyzőkönyvek alapján foly­tatja a kártérítések kifizeté­sét A Bolyi Állami Gazda­ságnak 5,2 millió forintot utal­tak át a hét végén. A kapos- szekcsői tsz gabona-viharká­raira egymillió, a mágocsi Bé­ke Tsz 700 ezer, a borjáéi szö­vetkezet 811 ezer, a mohácsi Űj Barázda Tsz 788 ezer fo­rintot kap az Állami Biztosí­tótól­bizottság gondoskodik szóra­koztatásukról. A vendégek ha­zautazásuk előtt egy hetet töl­tenek az orvosegyetem siófoki üdülőjében, négy napot pedig Budapesten. Az Erfurti Orvos­akadémia viszonzásul 21 pécsi orvostanhallgatót lát vendégül. A pécsi csoport ma indul az NDK-ba. A vendéglátók a szakmai gyakorlat végén Rü­gen szigetére és Drezdába vi­szik el kirándulásra. Az Elnöki Tanács most megjelent törvényerejű ren­deletével kihirdette a Mont- reuxben, 1965 novemberében kelt nemzetközi távközlési egyezményt. A Magyar Nép- köztársaság az egyezményt 1969. július 20-án megerősí­tette, s az erről szóló okira­tot Genfben, a Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitká­ránál letétbe helyezte. A rendelet közli a nemzetközi távközlési egyezmény teljes szövegének hivatalos magyar fordítását. A rendelet megjelenésével kapcsolatban a Postavezér­igazgatóságon az MTI mun­katársának elmondottál?, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesületben résztvevő orszá­gok kormányküldöttei kötöt­ték meg 1965 novemberében az egyezményt, amely 1967- ben lépett életbe. Az egyez­ményt azonban valamennyi aláíró kormánynak meg kel] erősítenie az illető országban érvényben levő alkotmányos szabályok szerint. Hazánk több más országgal együtt az idén ratifikálta a nemzet­közi távközlés jogi kérdéseit valamint a Nemzetközi Táv­közlési Egyesület szervezeti felépítését, működését sza­bályozó egyezményt. Ez egyébként a negyedik egyezmény azóta, amióta a Nemzetközi Távközlési Egye­sület jelenlegi formájában működik. Korábban ugyanis teljesen független szervezet­ként dolgozott az 1865-ben Párizsban alakult Nemzetközi Távíró Egyesület amelynek hazánk is alapító tagja volt A mostani Nemzetközi Táv­közlési Egyesület az ENSZ szakosított szervezeteként 1947-ben Atlantic Cityben alakult. A tagországok meg­bízottai időnként felülvizsgál­ják az érvényben levő egyez­ményt, amelyen átvezetik a különféle okok miatt szüksé­gessé s egyébként is gyakor­lattá vált módosításokat. Az egyezmény korszerűsítése szükséges azért is, hogy a műszaki, tudományos, techni­kai fejlődés eredményeit az egyesület céljának megfele­lően alkalmazhassák, s ennek jogi akadálya ne. legyen. A Nemzetközi Távközlési Egye­sületnek jelenleg 136 ország tagja, az egyezmény megkö­tése óta 8 ország csatlako­zott hozzá. Békegyűlés Meszesen Felszólal a cattarói tengerészlázadás egy résztvevője. Békegyűlést rendez hétfőn, július 28-án délután 5 óra­kor a Hazafias Népfront Me­szestelepi Bizottsága a me­szestelepi pártszékházban. A gyűlésen felszólal Beliczai Béla tengerészveterán, aki résztvevője volt a cattarói tengerészlázadásnak. i Megjelent a sárga- és a görögdinnye a pécsi piacokon. Szokolai felv. Erfurti medikusok Pécsett A pécsi fiatalok ma indulnak az NDK-ba Haflama Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom