Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-26 / 171. szám
f969. Július 26. ímnantmt napid 3 Tanév után — új tanév előtt Beszélgetés dr. Tóth Józseffel, az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságának igazgatójával Az MSZMP KB Titkárságának 1967. májusi határozata értelmében a megyei pártiskolákat és a Marxizmus—Oenínizmus Esti Egyetemeket Oktatási Igazgatóság elnevezéssel egyesítették. Megyénkben az 1968—69-es tanévben történt meg az egyesítés, létrejött a megyei Oktatási Igazgatóság. Or. Tóth József igazgatóval beszélgettünk az elmúlt tanév tapasztalatairól és az új tanév elő készítéséről. — Beváltotta-e megyénkben az Oktatási Igazgatóság megszervezése azokat az elképzeléseket, melyek létrehozását célozták? — Az Oktatási Igazgatóság létrehozásával a pártiskola és az Esti Egyetem tekintélye tovább növekedett, elfoglalta méltó helyét felsőoktatási intézményeink körében, szélesedtek lehetőségei alapvető feladatainak elvégzésében. Az intézmény főfeladatai a következőkben határozhatók meg: biztosítani a párt-, állami- és mozgalmi káderek, a propagandisták alap- és továbbképzését, valamint a párt-, állami- és mozgalmi vezetők továbbképzését. Az * Oktatási Igazgatóság létrehozása mindenek előtt lehetővé tette az oktató erők jobb kihasználását, aktivizálását, a tanító és nevelő munka magasabb színvonalra emelését. Jelenleg az Oktatási Igazgatóság 12 főhivatású, 45 tiszteletdíjas és kb. EO óraadó előadást tartó oktatót foglalkoztat. Közülük heten rendelkeznek tudományos fokozattal, tizen pedig most készülnek ennek elnyerésére. A korábbi gyakorlattal, az elkülönült tanszékekkel szemben most a pártiskolát és az esti egyetemet átfogó egységes tanszékek működnek, melyek a tanszéki munka színvonalának emelését, a tanárok továbbfejlődési lehetőségeit, specializálódását, az elmélyültebb elméleti tevékenységet eredményesen tudják biztosítani. A tanszéki viták, a tudományos dolgozatok vitája, a politikai tájékoztatás fokozása a tanárok részére több lehetőséget biztosít a felkészülésre, a továbbképzésre. Míg korábban a két önálló pártoktatási intézményben szerzett tapasztalatok elszigeteltek maradtak, addig most azokat az egész Oktatási Igazgatóság munkájában tudjuk hasznosítani. Az egyesítés új követelményeket támaszt a vezetés elé, új munkastílust kellett kialakítani. — Milyen helyet foglal el az Oktatási Igazgatóság a megyében folyó marxista—leninista propaganda munkában? — Az Oktatási Igazgatóság e'é, létrehozásakor olyan feladatot is állítottak, hogy legyen a megyében folyó pártpropaganda bázisa, gyakoroljon kedvező hatást a tömegpolitikai tevékenységre, vállalja a propagandisták munkájának segítését, legyen kezdeményező az elméleti, politikai kérdések kimunkálásában. E feladatok megoldásával nagy segítséget tud nyújtani ez Igazgatóság a megyei pártvezetésnek. Az elmúlt esztendőben megkezdődött ezeknek i\ célkitűzéseknek a végrehajtása. Az Oktatási Igazgatóság tanárai a különböző megyei tanfolyamokon. továbbkéDzéseken igen sok előadást tartottak. Rendszeresen resztvettek vezető párttestületek tanácskozásain. Többségükben vállaltak pártr-, vagy közéleti megbízatást. A Tanácsköztár- ság 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferenciánk mindenekelőtt a megyében folyó helytörténeti kutatómunkát segítette, örvendetes, hogy a pártszervek, a propagandisták egyre inkább úgy tekintenek intézményünkre, mint egy elméleti konzultációs központra; rendszeresén megkeresik vagy telefonon, vagy személyesen tanszékeinket. hogy kérdéseikre választ kapjanak. Az Oktatási Igazgatóság épületében kapott helyet a KISZ megyei vezetőképző iskola és egy szakszervezeti iskola is. Tanáraink ezeken rendszeresen előadásokat, tájékoztatókat tartanak. — Az Oktatási Igazgatóság milyen tanfolyamokat szervezett az 1968/69-es tanévben? — Az elmúlt tanévben is megszerveztük az oktatást a hagyományos tanfolyamokon. A pártiskola egy éves és öthónapos tagozatait 120-an végezték el. Az Esti Egyetem pécsi és kihelyezett tagozatain kb. 1200-an tanultak. Az elmúlt évben az Esti Egyetem mellett egy speciális tanfolyamot szerveztünk nemzetközi politika és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései címmel, melyet 60 párt- és tömegszervezeti propagandista látogatott rendszeresen. Az Esti Egyetem szakosított to- gozatai a szocializmus politikai gazdaságtanával foglalkozó két éves tanfolyammal bővültek, melyen az elmúlt tanévben 25-en tanultak. Az elmúlt oktatási évben két ízben szerveztünk 1—1 hetes tanfolyamot az Esti Középfokú Iskolák propagandistái részére, melyeken különösen módszertani kérdésekben adtunk segítséget munkájukhoz. A pártiskolán speciális két hónapos tanfolyamot szerveztünk 60 új párttitkár részére, akiket a legutóbb választottak meg és elsősorban a pártmunka elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoztunk. Egy alkalommal szerveztünk kéthónapos továbbképző tanfolyamot párt- és tömegszervezeti vezetők részére, akik a korábbi években végeztek magasabbfokú párt- vagy tömegszervezeti iskolát. E tanfolyam célja a legújabb elméleti, politikai, nemzetközi kérdésekkel való alaposabb ismerkedés volt, magasszínvonalú előadások, kon- cultációk. tájékoztatók segítségével. — Milyen tervei vannak ai Oktatási Igazgatóságnak az 1969/70-es tanévre? — Az Esti Egyetem pécsi és kihelyezett tagozatain jövőre is kb. 120O-an tanulnak majd, ebből 450 lesz az új hallgatók száma. Űj szakosított tagozat ként indítjuk meg, 25 hallgatóval a magyar munkásmozgalom története 2 éves tanfolyamot. Egy éves speciális tanfolyamot szervezünk Pécs és a megye művelődésügyi, közoktatási vezetői részére, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és vezetési ismeretekből. Ismét megtartjuk a továbbképző tanfolyamot az Esti Középfokú Iskolák propagandistái részére. Ezen túl szervezünk egy tanfolyamot a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti oktatásban tevékenykedő propagandisták továbbképzésére is. A következő tanévben a pártiskola egyéves és öthóna- pospos tanfolyamán ismét 120- an tanulnak majd. Gazdasági és politikai vezetők részére a megyei pártbizottság megbízása alapján külön-külön szervezünk 2—2 hónapos továbbképző tanfolyamokat. Tervbevettük a megyei Politikai Akadémia megszervezését, ahol időszerű politikai és elméleti kérdésekről tartunk majd előadásokat. többszáz résztvevőnek. Szeretnénk intézményünket a korábbi zártságával ellentétben a jövőben nyiltá tenni. Az Esti Egyetem, a pártiskola érdekesebb előadásait ezután a propagandisták, párt és tömegszervezeti vezetők bármikor meghallgathatják, azok időpontját velük közölni fogjuk. Kibontakozóban vannak elképzeléseink a tanszékek, a tanárok elméleti tevékenységének továbbfejlesztésére is. Elvégezzük Boly község gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális helyzetének szociológiai felmérését, azt tanulmányban feldolgozzuk. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot rendezünk, melyen elméleti és politikai tevékenységének jelentőségét akarjuk méltatni. 1970-ben lesz 25. évfordulója megyénkben a pártiskolai oktatás megkezdésének. Ezt gazdag programmal kívánjuk megünnepelni. összegezni akarjuk a megyei pártoktatás történetét, hagyományait, tapasztalatait. Külön gondot fordítunk az oktató és nevelőmunka negyedszázados tapasztalatainak és feladatainak elemzésére. Végezetül: egy év alatt sok jó felismerést és tapasztalatot szereztünk, felmértük az Oktatási Igazgatóság lehetőségeit, feladatait. A jövőben ezek fel- használásával szeretnénk eleget tenni a követelményeknek, megfelelni azoknak az igényeknek és céloknak, me lyek Igazgatóságunk létrehozását célozták. Mitzki Ervin tj árvízvédelmi központot építenek Mohácson a Duna partján. A háromszintes irodaházat a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói ez év őszén adják át rendeltetésének. Szokolai fely. Bábolnaiak kiállítása Moszkvában Pénteken útnak indították Bábolnáról azt a 3 óriás kamiont, amely a Moszkvában augusztus 20-án nyíló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra viszi a baromfiistálló épületelemeit, berendezéseit. A 396 négyzetméteres alumínium istállót a helyszínen szerelik össze a bábolnai szakmunkások. A teljesen automatizált épületben külön bemutatják azokat a technológiai berendezéseket. amelyek a bábolnai iparszerű tartási rendszer nélkülözhetetlen részei. A szárnyasokat a jövő hónap közepén indítják útnak két gondozó kíséretében egy IL—14-es különrepülőgépp;l. A kiállítás kéthetes időtartamára a speciális takarmányokat is Bábolnáról szállítják. A nagyharsányiak jogos kérése Portalanítsák a Hegy és a Beloiannisz utcát! Nagyharsányban a legdrágábbal. az emberi élettel, az emberi egészséggel packáznak. Immár egy éve mindenki elismeri, mindenki pecséttel igazolja, hogy a helyzet tarthatatlan és mindenki pecséttel ellátott írással hárítja a másikra a felelősséget. A Hegy és a Beloiannisz utcában nehezen lélegzenek a fák, vastag porréteg lepi levelüket, nem is zöldek. inkább szürkésfehérek. A fák nem tudnak védekezni, de az utcában lakó emberek védekezésre készülnek. Törvénytelen védekezésre. Az asszonyok azt hangoztatják, ha rövid időn belül nem szüntetik meg a tüdőre lerakodó, veszélyes, szilikózist okozó port, ha nem nyithatják ki továbbra sem nappal az ablakukat. ha nem teríthetik ki száradni a ruhát, akkor szépen sorban leülnek az útra és nem engednek arra egyetlen autót sem... Ez az áldatlan állapot a BCM építésével együtt kezdődött. örültek az emberek, sőt büszkék voltak arra, hogy hazánk egyik legnagyobb létesítménye. itt Beremend és Nagyharsány között épül fel. Teherautók jöttek, a Hegy és a Beloiannisz utcán keresztül szaladgáltak, kővel megrakott an és üresen. Az utak rongálódtak, és ezzel együtt rongálódott a két utcában lakók egészsége. Az ablakokat becsukták, éjszaka száríthatták kimosott' ruháikat. Ekkor még azt gondolták: több mint három mil- liárdba kerül a BCM építése és egy ilyen nagy építkezésnél' annyi pénz csak akad [ majd. amennyiért ezeket az utakat portalanítani lehet. Vártak türelemmel: Nem akadt néhányszázezer forint. Ekkor a Beloiannisz utca tanácstagjához, Ambrus Sándor tanítóhoz fordultak: járjon már el az érdekükben. Az utcában összeírták a felnőttek, a gyermekek számát és ezzel érvelve beadták a kérelmet. A válasz meg is érkezett a Járási Tanács egészségügyi csoportjától dr. Pássá Éva hygienikus orvos aláírásával. A válasz lényege: a panaszt a tanács továbbítsa a B. m. Állami Építőipari Vállalatnak, személy szerint Nemeskéri László igazgatónak. Ez megtörtént. 1968. augusztus 6-i dátummal meg is érkezett az igazgató válasza: a vállalat ezügyben nem illetékes. kéri továbbítsák a panaszt az ÉVM Beruházási Vállalat beremendi kirendeltségéhez. A levél rendben elment és rendben meg is jött a válasz 1968. november 1-i dátummal, Jaszenovics Miksa kirendeltségvezető aláírásával: „Tárgyi üggyel kapcsolatban hozzánk érkezett panaszukra válaszolva bejelentjük, hogy a nagyharsány—beremendi közforgalmú út forgalomhelyezése 1968. október 30-án megtörtént. Fentiek alapján a Beloiannisz forgalma visszatérhet a régi mederbe, véleményünk szerint ezzel a lakók panasza orvoslást nyert...” Bár így történt volna! Az utat valóban átadták, de az autók továbbra is most is a Hegy. illetve a Beloiannisz utcában száguldoznak. Egy éve is élmúlt, hogy megkezdték a küzdelmet a por ellen. Az eredmény sajnos az. amit Petz Gábor tanácstitkár jósolt: gyűlik a papír és gyűlik a por. A papírok közt válogatva az ember olyan írásra is bukkan, amely a községi tanácsot teszi felelőssé, mondván: övé az út, neki kell gondoskodnia a karbantartásáról. A községi tanácsnak viszont nincs pénze. Volna egy lehetősége: lezárni a gépkocsi forgalom elől ezeket az utakat, de akkor meg az a vád érné őket, hogy akadályozzák a BCM építkezését. A különböző vállalatok akadálytalanul használják az utakat, a karbantartásukhoz a legutóbbi időkig egy fillérrel sem járulták hozzá, a községi tanács pedig pénz hiányában, képtelen megszüntetni a port. . Egy év alatt mindössze annyi történt, hogy a vállalatokkal együtt bejárták a területet és a vállalatok papírom már ígérték, ingyen adnak követ, ingyen szállítják a követ a helyszínre... De még nem adtak követ, még nem szállítják a követ. Kő és szállítás csak papíron van. Por viszont, a valóban. Több, mint egy éve nyelik a port a két utcában lakók. Türelmük fogytán és félő, hogy a papi* rokon rögzítettek nem válnak rövid időn belül tetté, akkor egészségük védelmében valóban kiülnek az útra az asz- szonyok és nem engedik arra a gépkocsikat. Tettük semmiképpen sem lenne helyeselhető, de aki csak végigmegy ezen a két utcán, megérti elkeseredésüket. Szalai János Huszonhét fajta paradicsom Kísérleti telep Villányban — 118 mázsás termés holdanként ■ w |0 i Előzetes bejelentés nélkül áron mevessziik és kifizetjük r ■■ v I r ■ w rr r m naszoa szeme voeoarmuvei Hétköznap 8—15 óráig, szombaton 8—11 óráig AUTOKER HASZNÁLT AUTÓ KERESKEDELMI EGYSÉG Budapest, XIX., Hullay Jenő u. 137. Telefon: 473-999. Ügyintéző: Erdei István Az enyhén emelkedő domboldalon — pontosan kimért — j 10 holdas parcellát választ j ketté egy keskeny út. Aztán | ezt a két részt — kereszt- ! irányban — szintén utak oszt- ' ják meg, rácsozatszerűen. Má- I jus óta a Duna—Tisza-közi ; Mezőgazdasági Kísérleti Inté- I zet villányi telepe ez. Az össz- i terület tulajdonképpen itt 80 i hold, de egyelőre tíz holdon folytatnak kísérleteket. A telepvezető Herbert János mu- j tatja meg a mini-parcellákat: ' fűszerpaprika, zöldborsó, uborka, mohácsi kelkáposzta, de zömében paradicsom, méghozzá huszonhét különböző fajta. — Mi a kutatás célja? — Nagyon sokrétű a feladatunk, de talán rövidebben ösz- szefoglalva ez a következő: a megyei zöldségkultúra összefogása, továbbá fajtafenntartás, illetve fajtanemesítés, végül pedig a korszerű, nagyüzemi termesztés-technológia kidolgozása — mondja a telepvezető. Az intézet központja Kecskeméten van, élén dr. Mészöly Gyula akadémikussal. Az egész hazai paradicsom-vetőmag szükségletet ők biztosítják. Mészöly Gyula akadémikus nevéhez — többek között — kilenc — államilag elismert 1— új paradicsomfajta fűződik, például a K3, K42, K-törpe, K-export stb. Néhány érdekes adat: a háború előtt Magyarországon a paradicsom átlagtermés 50—60 mázsa volt holdanként, ez — közvetlenül a háború után, munkaerő- hiány, műtrágyahiány és egyebek miatt — lecsökkent 35 mázsára. Az intézet dolgozóinak eredményes kutatásai révén már 1966-ban 100 mázsa fölé emelkedett a holdankénti átlag. 1968-ban — az össz-pa- radicsomterülefen, pontosan 35 ezer holdon — már 118 mázsa volt az átlag. Magyarországon csak a felszabadulás óta foglalkoztak tudományos szinten, paradicsomnemesítéssel. Az új fajták létrehozása mellett egy sor más feladat is hárult a kutatókra. A mennyiségre vonatkozó eredményeket — e fenti adatok bizonyítják —, de egyébként is, jóval évekkel ezelőtt még — nagy tömegben — csak augusztus elején jelent meg a paradicsom, ma már július közepén is — viszonylag elérhető áron kerül a fogyasztó elé. Mindezt a koraérő fajták nemesítésével érték eL Lényeges feladat, hogy az úgynevezett piros-futószalagot biztosíthassuk, zömében a konzervipar számára —mondja Herbert János. — Régebben néhány hét alatt lefutott a paradicsom, egyszerre olyan nagy tömegben, hogy a konzervipar nem győzte a feldolgozást. Most július közepétől egészen késő őszig, vagyis, amíg az első fagy meg nem érkezik, , mindig van paradicsom. A korszerű termesztés-technológia a gépesítést célozza. Itt a telepen láttam, hogy a paradicsomot iker-soros rendszerben ültetik. A két-kéf ikersor között 120 centiméteres távolság van. S ezzel lehetőség j győződhetnek, nyílik a gépi talaj művelésre, | növényvédelemre, betakarításra. szállításra. — Intézetünkben előrehaladott kísérletek folynak a paradicsom gépi betakarítására. Ennek előfeltétele azonban nemesítési feladat: olyan paradicsomfajtát kell nemesítenünk, amelynek legalább 80 százaléka egyszerre érik be, továbbá a paradicsom rugalmas legyen, vagyis ne zúzódjon a gépi beavatkozás során, könnyen szakadjon le a száráról, amikor a rázó berendezésre rákerül. Egy saját tervezésű, illetve -egy amerikai gyártmányú kombájnunk van — mondja Herbert János. A villányi telep különben az elmúlt napokban hozta nyilvánosságra felhívását a megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei számára: minden hét hétfőjén az érdeklődők számára bemutatják a huszonhét fajta, illetve fajtajelölt paradicsomot s ezek között megtalálhatók az új korai, illetve új konzervipari paradicsomok is. A tudomány tehát „leköltözött” a helyszínre és a kutatások eredményességéről a mezőgazdasági üzemek megK. F.
