Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-25 / 170. szám

1969. július 23. Dunammt napio Országos javaslat: Baranyában szervezzék meg elsőnek a jégelhárítást Kísérleti év 1970-ben? — 11 millióba kerül a hálózat felállítása — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság azt java­solja, hogy elsőnek Baranyá­ban a siklósi és mohácsi já­rás területén kellene megszer­vezni a jégeső elhárító szol­gálatot. Természetesen ez még nem végső döntés, je­lenlegi ismereteink alapján azonban ez látszik a legvaló­színűbbnek. Dr. Czakó Flórián, az Ál­lami Biztosító osztályvezetője mondotta ezt tegnap az Ál­lami Biztosító Országos Köz­pontjában, ahol I. I. Burcev professzor, a szovjet jégelhá­rítás szakértője tartott sajtó- tájékoztatót a magyar újság­íróknak. A szovjet szakember a fővárosi lapok munkatársai előtt is megismételte, amit Ba­ranyában mondott: Szívesen segítenek, vállalják, hogy ma­gyar jégelhárítási szakembere­ket képeznek ki a Kaukázus­ban, s ha a magyar szervek igénylik, szovjet jégelhárítási szakembereket küldenek Ma­gyarországra, illetve Baranyá­ba, segítenek a magyar jégeső elhárító szolgálat kiépítésé­ben. Dr. Wirth Endre, a Me­teorológiai Intézet tudomá­nyos főmunkatársa a hazai jégelhárítás egyik legismer­tebb nevű kutatója elmon­dotta, hogy más országokban is tanulmányozták a jégeső­elhárítás módját. Azokban az országokban azonban csak a termés 20—25 százalékát si­került megvédeni a jégesőtől, míg a Szovjetunióban 80—85 százalékos arányt értek el. — Ezért célszerűnek látszana, ha a szovjet módszert vennénk át azzal az eltéréssel, hogy vezető szerepet juttatnánk a hazai gyártmányú rakéták­nak. I. I. Burcev tájékoztatójá­ból kiderült, hogy a Szov­jetunióban a Mezőgazdasági Minisztérium tartja kézben és koordinálja a jégelhárítást. — Ezután a hazai jégeső-el- hárító hálózat megszervezése került szóba, amivel kapcso­latban a Dunántúli Napló is több kérdést tett del. A többi között megkérdeztük, hogy ki szervezi meg, ki finanszírozna Magyarországon, illetve Ba­ranyában a jégelhárítást, mi­kor kerül rá sor, s hol tar­tunk a hazai rakétakutatá­sokkal? Dr. Czakó Flórián és dr. Wirth Endre elmondotta, hogy eredetileg 1969-ről volt szó, időközben azonban technikai és egyéb nehézségek merültek fel. A legnagyobb probléma az, hogy a jégeső-elhárításnak még nincs autentikus gazdája. Az Állami Biztosítónak hasz­nos a hálózat megszervezése, hiszen az elmúlt évben is 400 millió forint jégkártérítést fi­zettek ki az országban. (Ha a jégeső-elhárítás megvalósul­na, természetesen mérsékelnék a biztosítási díjakat.) Az Ál­lami Biztosító azonban nem közigazgatási szerv, illetve ha­tóság, s egyébként is a jégeső­elhárítás az egész népgazda­ság érdeke, ezért a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányításával, koordinálásával kellene meg­szervezni a szolgálatot. Való­színű 1970 a fordulat éve lesz, jövőre Magyarországon is megkezdődik a jégeső-elhárí­tás, egyelőre kísérleti jelleg­gel. Ami a költségeket illeti: 10—11 millió forintba kerül­ne a baranyai hálózat kiépí­tése. Ennek fejében két járás területét lehetne megvédeni a jégesőtől, tehát a befektetés — a legrosszabb esetben an­nak zöme — már az első év­ben megtérülne. Tartósnak ígérkezik A hazai jégelhárító rakétá­ról szólva Baj Attila, az Or­szágos Űrkutatási Bizottság tagja elmondotta, hogy a Mű­szaki Egyetem, a MÉM és más szervek segítségével si­került előállítani egy hazai gyártmányú 7—10 kilós rakéta kísérleti példányait. A raké­tát mintegy 20 kilométeres körzetben 10 krn-es magas­ságba lehet kilőni. Az ener­giaforrás jó. a kísérleti ered­mények biztatók, így a proto­típus elkészítésének sem lesz majd akadálya. — Magyar — A Baranyai Ipari Vásáron bemutatja konzerv­és húsipari gépeit a Sopiana Gépgyár Képünkön: az EH—52 típusú gép makettjét láthatják az olvasók. Utcáról utcára Villamosítják a Shell szervizt — Bővítik a Kiég. irodaházát Alapozzák a Gázmű bemutatótermét a szép idő A hét második fele Európa legnagyobb részén derült, vagy csak mérsékelten felhős, szá­raz, csendes időjárással kez­dődött — mondta Rajkai Ödön, a Központi Meteoroló­giai Intézet tudományos fő­munkatársa. Péntekre a meteorológusok időnként kissé megnövekedő felhőzetet várnak, de esőt nem. Szerintük a szél éjsza­ka gyenge, napközben mérsé­kelten erős lesz. A fülledt, meleg idő tovább tart. A várható legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 15—20 fok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 30 fok körül lesz. Ami pedig a távolabbi ki­látásokat illeti, hétfőig a leg­alacsonyabb hajnali hőmér­séklet 16—21 fok között, a legmagasabb nappali hőmér­séklet 30 fok körül lesznek, öt milliméternél nagyobb eső az ország területének 40 szá­zalékán várható. A Fürst Sándor utcában — a Zsolnay-gyár után, a ben- zinkúttal szemben — a mo­dern lakóépületek között új elemek emelkednek a magas­ba. — Ez lesz a vállalatunk új székháza — mondja Bert- rám Jenő, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazga­tója. A jelenlegi „székházunk” elavult, tatarozni nem érde­mes. A jövő évben elkészül az új épület, étteremmel, gará­zsokkal, s akkor átköltözünk. A munkák most jól haladnak. A kivitelezés egyharmada ké­szen áll. öt millióba kerül ez a beruházás. ♦ A Zsolnay utcában a DÉ- DÁSZ létrás kocsija fut, a Budai vámon túl, a Tulipán- csárdával szemben megáll. Kábeleket húznak a munká­sok. A Shell-szerviz állomás villamosítására készülnek. — Ma is számos helyen dol­goznak munkásaink — mondja Mendly Péter művezető. — A Radnóti utcában egy beton- oszlopot állítunk vissza, az álló kandelábert kidöntötte lovaskocsi. Üjmecsekalján az épülő rendelőintézet nagyfe­szültségű hálózatát és a köz- világítás kábelfektetését vé­gezzük. Szkókóban, Bálicsban, Ürög-alsó völgyben a hálózatot rekonstruáljuk. Kispostavölgy­ben a kövilágítást bővítjük. * A Zsolnay és Fürst Sándor utcában járkálva elnézegettem a Balokány-fürdőt. Megszé­pült, kibővült, így élőiről jó arcot mutat. Hátulról? Kevés­bé. A vasúti sínek alatt lévő beton palánk erősen hiányos. Célját nem szolgálja. Nem ke­rítés. A fák sem tetszenek, amelyek a hátsó kerítés mel­lett kiszáradva állanak. Hány darab? Számolni próbáltam. Négy... tíz... huszonnégy .. * A kisállomás déli oldalán új épület. Két szintes. Nemrég épült. Az „ÉM Gyárkémény-, Kazán-, Kemenceépítő, Hő- és Savszigetelő Vállalat telephe­lye. — Mostanában mi a legna­gyobb munkájuk? — Százkétméteres alagút- kemencét építünk a Téglaipa­ri Vállalatnak. Részben itt a telepen, részben Keresztes­pusztán szereljük össze. — Tessék mondani, mi en­nek az utcának a neve? — Sport utca 2/a. — Azelőtt? — Nagy Lajos utca volt Át­keresztelték, csak még utca­tábla nincs. — Ha ön levelet vár, mi­lyen névre küldik? — Gauder István. Istmétlem Sport utca 2/a. * Az utca következő épülete a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat TMK-üzeme, j Mintatelep. Minden gépnek : megvan a kijelölt helye. Sza- [ badella József portás büszkén ! mutatja a korszerű épületré- j székét. Nemrég épültek. Iro- [ dák, étkezdék, gépszerelő mű- I helyek. Az egész telep körül­kerítve. •a. Tizenöt évi börtön Megmérgezte, fejbe vágta, majd megfojtotta kislányát — Ez az a kalapács? — Igen. — És ez a fürdököpeny öve? — Igen. A kérdéseket tegnap tette fel a bíró a vádlottnak, Kut- nyánszky Ernőné, 40 éves alsómocsoládi lakosnak, aki fekete ruhában, fekete fejken­dőben állt a Megyei Bíróság előtt. Az egész községet megren­dítő bűncselekmény történt március 26-án. A vádiratból, a vádlott és a tanúk vallo­másából a következő ténye­ket lehetett megállapítani. — Kutnyánszkynénak volt egy Márta nevű, 13 éves kislánya. A kislány hosszabb ideje szenvedett gerincferdülésben, — gyógyítani gipszbe tették a felső testét. Ez azonban nem akadályozta, hogy iskolába járjon, jól is tanult. Már­cius 25-én a gyermekről le­vették a gipszet és fűzőt ka­pott. Jobban volt és már ha­jolni is tudott. Akivel talál­kozott. annak elmondottá örö­mét. Az anyja azonban már ek­kor előkészítette halálát. Már­cius 26-án a kislány fáradt­ságról, fejfájásról panaszko­dott. Ez kapóra jött anyjának terve végrehajtására. Meg- mérgezési szándékkal 6 tardilt adott be a gyermeknek este, amitől a kislány mély álom­ba merült. Kutnyánszkyné le­fektette lányát, ő pedig be­kapcsolta a televíziót és a „Sárga autó utasai” című bűn­ügyi filmet nézte végig, majd ő is lefeküdt. A lakásban volt a szomszédék 11 éves kislánya is, aki többször Kutnyánsz- kyéknál aludt, ö is lefeküdt aludni. — Azt láttam, hogy Kut- nyánszky néni éjszaka több szőr felkelt, gyufát gyújtott és a kis Mártához hajolt, majd isméi visszafeküdt — mondta vallomásában a tár­gyaláson. Másnap reggel a szomszéd kislány iskolába ment. „Márta beteg, nem megy iskolába, mond meg a taní­tónak” — üzent a kislánnyal az asszony. A kis Márta még délben sem ébredt fel. — Láttam, hogy nem halt meg, behoztam egy kalapá­csot és előkészítettem a für­dőköpeny övét is — mondta a vádlott. A kalapáccsal az­tán ötször az alvó lány hom­lokára sújtott, majd az oda­készített övvel megfojtotta. — Kutnyánszkyné, amikor látta, hogy lánya halott, kinyitotta a gázcsapot és fölibe hajolt, öngyilkos akart lenni. A szomszédoknak feltűnt, hogy egész délután nem látják őket, bementek a lakásba és eléjük tárult a látvány: a kis­lány a sezlonon feküdt halva, az anyja pedig a földön esz­méletlenül. — Nem tudom, nem tudom, miért tettem — hajtogatta a tárgyaláson. Kiderült az is, hogy Kutnyánszkyné édes­anyja 1968. december 6-án öngyilkos lett, a kútba ug­rott. Kutnyánszkyné nagy­bátyja is öngyilkossággal ve- ' tett véget életének... A vád­lott később tettének indokául édesanyja öngyilkosságát, il­letve lánya betegségét emlí­tette. A Pécsi Megyei Bíróság tegnap hozott ítéletével Kut- nyánszky Emőnét, — akit az igazságügyi orvosszákértői vé­lemény teljesen beszámítható- nak nyilvánított — előre ki­tervelt módon elkövetett em­berölés bűntettéért 15 évi sza­badságvesztésre ítélte. Az ügy­véd enyhítésért fellebbezett. G, F, A kövezetlen úton haladva a PIK telepe, az AKÖV ja­vító műhelyei mellett értem a Bolgár Néphadsereg útjára. A Húsüzem előtt, az utca- fronttal párhuzamos épületen állványok. — Űj laboratórium és hiva­tali helyiség épül — tájékoz­tat dr. Pataki István, a Hús­ipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat vezetője. Kétmillió forintos beruházás. A munkák jó ütemben haladnak. Október végén befejezik az építést. * A belvárosban sorrendet tar­tani nem tudok. Az SZTK utcájában — a Kisfaludy ut­cában — a megyei kiegészítő parancsnokság és egy másik épület között szorosan vasbe­ton vázak emelkednek. Már a harmadik szinten építkeznek. — Irodaházunkat bővítjük — adja a szíves választ Új­vári László ezredes. A Megyei Tanács támogatásával építke­zünk. Ez a rész igen korsze­rű lesz, alul garázsokkal, a szinteken kényelmes helyisé­gekkel. Kétmillió forint a be­ruházás összege. 1970 tavaszán költözünk. Mi lesz a Váradi Antal utcai épületünkkel? Felettes parancsnokságunk ké­sőbb dönti el. * A Perczel utcában a Szé­chenyi Gimnázium politechni­kai műhelyének homlokzatá­ról a csőállványokat leszed­ték. Ez a rész, akár csak az udvaron lévő, esztétikus, hom­lokzati vasbordázata érdekessé teszi. Most villanyt szerelnek, parkettát raknak. A közel négymilliós beruházás határ­ideje „megcsúszott”. Szerző­dés szerint július 31-gyel kellett volna átadni. Tervmó­dosítás történt. A végleges át­adást megmondani nem tud­ták. * A Kossuth Lajos utcában az Állami Biztosító új székházá­nak majdnem a szomszédsá­gában — régóta be-, illetve kidőlni készülő épülettel szemben — pontosan a Kos­suth utca 34. szám alatti üres telken vasálláványok alatt az aknamélyítők dolgoznak. Több­szintes pince húzódik ezen a részen, erre úgy lehet építeni, ha megfelelő cölöpalapozást tesznek. Most azt csinálják. Később három és félmillió forintos költséggel ide épül a Gázmű bemutatóterme, ahol nemcsak különböző gázkészü­lékeket állítanak ki, de ta­nácsadó szolgálatot is rendsze­resítenek. Az építkezést 1970- ben befejezik, s egyben az üz­letet megnyitják, ha vétót nem emel a Műemléki Felügyelő­ség. Nagy István Egyperces interjú Megkezdődik Sellyén a helyreállítás — Elkészült a sellyei kastély helyreállításá­nak költségvetése. A ki­vitelezés összege meg­haladja a 4 millió fo­rintot. A tervdokumen­tációkat csütörtökön sokszorosították Pécsett, még aznap gépkocsival kihozták — válaszolta kérdésünkre Géczi Sán­dor, a Sellyei Építő Ktsz műszaki vezetője tegnap délelőtt. — A következő lépés? — Tervzsürit hívunk össze telephelyünkre a munka gyorsítása érde­kében. Ha a zsűri elfo­gadja a tervet már te­lefonálunk is Pestre a MÉM-be, ahonnan a pénzt sürgősen átutal­ják. — A tetőzetet fel­rakják, de mi lesz m fűtéssel? — Melegvizet javaso­lunk fűtés céljára. Az épület két szárnyában egy-egy kazánt helye­zünk el és radiátorral fűtjük az épületet. — Építőanyag? — A TÜZÉP központ segít, viszont a cement­beszerzés okoz gondot, úgy néz ki, Tatabányá­ról kell hoznunk, de számítunk ígéretük alap­ján a beremendiek tá­mogatására is. — Mire a gyerekek megérkeznek az iskolá­ba olyan lehetőséget te­remtenek, hogy a kollé­giumban lakni lehet? — Természetesen. El­távolítottak a tartályt a födémről, nagyon veszé­lyes munka volt, a vas­gerendákat is leszedtük, ez sem volt könnyű. Egy dolog, ami nyugtalanít, az Országos Műemlék Felügyelőség. Mind a mai napig nem érkeztek hozzánk, sem személye­sen, sem levélben nem kerestek meg. Ha az építkezés megkezdése előtt, vagy alatt Jönnek kéréssel, kívánsággal, el­képzelésünket felboríta­nák. — nist — Két vaklárma Kétszer riasztották tegnap a tűzoltókat Baranyában. A mohácsi tűzoltóegységre helyből érkezett a telefonér­tesítés: ég a tartósító üzem melletti villanyoszlop. — A helyszínen azonban kiderült, hogy a tartósító üzemben en­gedéllyel égették el a tava­lyi burgonya tárolására hasz­nált szalmát. A szigetvári tűzoltókat a mernyei községi tanácstól hívták ki. mondván, hogy a fali határában ég egy kom­bájn. Mire az egység kivo­nult, a faluban közölték: nem őnáluk, hanem a szomszédos Kálmáncsa határában lángol a mezőgazdasági gép. Gyors rádióértesités Barcsra, a bar­csiak kivonulnak. Kiderült: csak avartűz volt. Nem tudjuk pontosan, hogy a két felesleges kihívás meny­nyi költséget okozott a tűz­oltóságnak. De ha a költsé­gektől eltekintünk, akkor is világosan látszik, hogy a be­jelentett két esetnél sokkal súlyosabb tűzhöz nem me­hetett volna ki a mohácsi tartósító üzemhez, illetve a Mernyére vaklárma követ­keztében kihívott tűzoltó- egység. Vigyázzunk tehát, s mielőtt a telefonhoz nyúl­nánk. Igyekezzünk gyorsan eldönteni, hogy valóban tűz­veszély van-e. Vállalatok, intézmények, figyelem! Tűzoltókéizülékek. tűzcsapok, tömlők javítását, nyomáspróbáját és ellenőrzését minden mennyiségben vállaljuk. Kézi tűzoltókészülckcl azonnal cserélünk! OLCSÖ, GYORS, ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS Kössenek szerződést az Elzett Fémlemezipari Művek Tűzoltókészülékek Gyárának pécsi telepével Pécs. Hő­erőmű, 33. épület. Tel.: 65-68

Next

/
Oldalképek
Tartalom