Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

1969. Július 24. »unftntmt ndpio' Eltemették Ángyán János professzort A pécsi köztemetőben teg­nap délután nagy részvéttel helyezték örök nyugalomra dr. Ángyán János nyugalma­zott egyetemi tanárt, aki éle­tének 83. évében — hosszú betegség után — július 19- én hunyt el. A' Pécsi Orvostudományi Egyetem saját halottjaként temettette el a kiváló okta­tó és gyógyító proíesszort. Dr. Ángyán János professzor 1924-től 1959-ig tanított a Pé­csi Tudományegyetem orvosi karán, illetve az önálló Pé­csi Orvostudományi Egyete­men. Ez alatt a három és fél évtized alatt a gyógyító és kutató orvosok százait ne­velte, valóságos belgyógyá­szati iskolát teremtve maga körül, s jelenleg minden ha­zai kórházban, klinikán mű­ködnek tanítványai. Nyuga­lomba vonulásáig az Orvos- tudományi Egyetem belgyó­gyászati klinikájának igazga­tója volt és a beteg emberek tízezreinek adta vissza az egészségét. Eredményes okta­tói és áldozatos gyógyító te­vékenysége elismeréséül a Munka érdemrend ezüst fo­kozatával és a Kiváló orvos címmel tüntették ki. Tavaly orvosi működésének 60. év­fordulója alkalmából gyé­mántdiplomát kapott A temetési szertartáson részt vett a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem tanári kara, az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Belgyógyász Társa­ság és a társegyetemek vala­mint Pécs város és Baranya megye számos képviselője. Az egyetem nevében dr. Boros Béla rektor, a Magyar Belgyógyász Társaság képvi­seletében dr. Hámori Artur professzor mondott búcsúzta­tót. A szertartáson jelen volt dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter, az elhunyt professzor volt tanítványa és adjunktusa is. A hajdani ta­nártársak és tanítványok megkoszorúzták dr. Ángyán János sírját. Moszkvai egyetemisták Pécsett — A moszkvai műszaki egyetem építészmérnöki ka­rának húsz negyedéves hall­gatója volt három napig a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat vendége. A szovjet diákokat Petz Ru­dolf, a Budapesti Műszaki Egyetem ipari és mezőgazda- sági épülettervezési tanszé­kének adjunktusa és Meskó Sándor nyelvtanár kalauzol­ta. A leendő építészek meg­tekintették a tv-tarony épí­tési munkáit, az újmecsek- alji városrész építését, a sik­lósi kenyérgyár és a harká­nyi üdülőtelep munkálatait. Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Kedvező lehetőségek zöldség- és gyümölcsexportra A szezont meg, kell hosszabbítani — A népgazdaság legdinamikusabb ága — Tíz kooperációs szerződés Szerdán délelőtt a Külkeres­kedelmi Minisztériumban dr. Bíró József miniszter sajtó- konferencián tájékoztatta az újságírókat a gazdasági élet csaknem egészét érintő külke­reskedelmi kérdésekről. — Ez év első felében erő­teljesen, dinamikusan fejlőd­tek nemzetközi gazdasági kap­csolataink — állapította meg a miniszter —, a teljes kül­kereskedelmi forgalom az elő­ző év azonos időszakánál mint­egy 12 százalékkal volt na­gyobb. Devizahelyzetünk, nem­zetközi fizetési mérlegünk szempontjából előnyös volt a behozatal és a kivitel növeke­dése, valamint a fő országcso­portok szerinti megoszlása is. 1969 első felében a külke­reskedelem kedvezően, alapjá­ban véve a gazdasági reform célkitűzéseinek megfelelően alakult, s ebben a rövid idő­szakban a magyar népgazda­ság legdinamikusabb ágazatá­nak bizonyult. A múlt évben fokozatosan javult a termelés és a külkereskedelem kapcso­lata, közelebb került egymás­hoz a belső és a külső piac. 1969 I. félévében a rubellel fizetett exportunk több mint 10, dollárral fizetett kivite­lünk több mint 25 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A kivitel a szocialista országokba a me­zőgazdasági cikkek kivételével minden árufőcsoportban jóval több volt az előző évinél. Vo­lumenben a gép- és finom- mechanikai termékek szállítá­sa nőtt a legnagyobb mérték­ben az ütemet tekintve a könnyűipari cikkek exportja növekedett a leggyorsabban. A dollárral elszámolt export va­lamennyi árufőcsoportban nőtt, a legjelentősebb a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek növekedése volt. 1969 első félévében behoza­talunk a rubel elszámolású piacokról 8, a tőkés országok­ból 16 százalékkal volt több, mint az előző év azonos idő­szakában. Az import a köny- nyűipari termékek kivételével minden árufőcsoportban na­gyobb volt az előző évinél, a legnagyobb arányban az anya­gok és félkésztermékek beho­zatala növekedett. A miniszter a továbbiakban a mezőgazdasági és élelmi- szeripari export néhány kér­désével foglalkozott. — Az 1971—1975 közötti idő­szakban elérhető forgalomnö­vekedés nagyságáról ma még nehéz számszerűségeket mon­dani. Az azonban látható már, hogy 1971. és 1975. között sem lesz lassúbb az árucsere növe­kedésének üteme, mint a je­A Szovjetunióba irányuló friss és feldolgozott zöldség­gyümölcsexport a kormánykö­zi megállapodásnak megfele­lően öt év alatt 1970 végéig csaknem megkétszereződik. — Szólnom kell azonban ar­ról, hogy a zöldség- és gyü­mölcstermelés, valamint fel­dolgozás aránylag magas, las­san térülő költségekkel jár, ami versenyképességünket nagymértékben rontja. A ked­te a tőkés cégekkel létrehozott kooperációs megállapodásokat. Megállapította, hogy elsősor­ban vállalati kezdeményezés­re, de hatósági preferenciák nyújtása mellett tavaly 28 megállapodás született, az idén eddig 10 kooperációs szerző­dést írtak alá a vállalatok és több olyan tárgyalást folytat­nak, amelyeknek befejezése még ez évben várható. Tavaly a kooperációs szerződések alap­lenlegi ötéves terv periódus- zi gazdasági kapcsolatok hi­bám. I zottsága június elején értékel­vezőbb piaci feltételek bizto- j ján hozzávetőlegesen 2 millió sításához több intézkedésre dolláros export bonyolódott, van szükség. Megfelelő tároló- kapacitás létesítésével el kell érni a szezon meghosszabbí­tását, javítani kell a csomago­lást, a választékot Gondos­kodni kell a szállítások meg­felelő ütemességéről. Ezek az intézkedések részben javíta­nák a zöldség-gyümölcsexpor­tunk rentabilitását. 1 A termelővállalatok export érdekeltségének növelését köz­pontilag is rendszeresen szor­galmazzuk. A mezőgazdaság­ban azonban több tényező ép­pen ellenkezőleg hat A ter­mékforgalom például — bár általában többcsatornás — mégis erősen kötött. A rögzí­tett áru vásárlásoknál megle­hetősen nehéz a termelőkkel érzékeltetni a külföldi piacok árítéletét. A felvásárlást, fel­dolgozást és értékesítést vég­ző trösztök helyzeti előnye, a kötött forgalmi pálya és a fix árak együttes hatása nehezíti a mezőgazdasági termelővál­lalatok érdekeltségének érvé­nyesítését. — Magyarországnak a fej­lett tőkés országokkal bonyo­lított kereskedelméből a Kö­zös Piac országai mintegy 50 százalékkal részesednek, s a Közös Piacra irányuló expor­tunk mintegy 60 százaléka ag­rártermék. A termékcsoport­ban azonban az export pers­pektíváit az EGK agrárpoli­tikája bizonytalanná, kétsé­gessé teszi. A Közös Piaccal szembeni kereskedelempoliti­kánk ismeretes kiindulópontja, hogy a Közös Piac létezését realitásként tudomásul vesz- szük, de a szocialista országok elveihez híven, elítélünk min­denfajta diszkriminációt és to­vábbra is fellépünk az ilyen törekvések ellen. A Közös Piac eredetileg 1970. január 1-től csak mint közösség kívánt a szocialista országokkal árucsereforgalmi megállapodásokat kötni. Meg­ítélésem szerint azonban 1969-et követően is bilaterális kapcsolataink maradnak a Kö­zös Piac országaival. A sajtókonferencia egyik témája a nemzetközi ipari kooperáció volt. A nemzetkö­Az ősszel újra eljövök...® Zsuzsa Előtérben az anyanyelvi nevelés A nemzetiségek helyzetéről tárgyalt a siklósi járási párt és tanácsi vb Műszaki fejlesztés: Új és ésszerűsített gépek az Ércbányánál Minden robbantáskor 35—40 csille kőzetet kell csillébe rak­ni. Minden rakodásnál 100— 150-szer kell átnyomni a ra­kodógép súlyos kanalát, hogy a vágat oldalában lévő kőze­tet is fel tudja rakni. — Nehéz, időt rabló munka volt — mondta tegnap Burai János szakvezető vájár, ami­kor Mátrai Árpád, az Ércbá­nya Vállalat és Németh Lajos, a III-as üzem főmérnökeinek kíséretében a VIII. szinti mun­kahelyen jártunk. Alig három hónapja, hogy a PML—5 rakodógép korsze­rűsített változatát üzembe he­lyezték, amelynek értékelésé­re most került sor. — Amióta ez itt van, több­nyire 130 százalék körül ál­lunk. Persze nemcsak azért, de az biztos: sokkal gyorsabb és könnyebb vele dolgozni — mondott véleményt a vájár. A módosítások lényege, hogy a gyorsan kirojtosodó kötele­ket, amely állandó balesetve­szélyt jelentett, amellett a «sere is időt vett igénybe, el­hagyták. Helyette az emelő­szerkezeten levő lyukak és az alvázra szerelt kúpalakú acél- tuskók egymásba kapaszkodá­sa — mint a fogaskerék — látják el a kötél vezető fel­adatát Ugyanakkor megoldották az önműködő forgatást egy hid­raulikus motor segítségével. A nagyobb áteresztő szelepek pedig a gyorsaságot biztosít­ják. Ez a gép azonban nem az egyetlen a közelmúltban hasz­nálatba került gép»ek, bányá­szati munkaeszközök közül. A rövid bányajárás alkalmával egész sor, a bányamunka meg­könnyítését szolgáló dologgal találkoztunk. Itt van mindjárt a német gyártmányú fejlám­pa, amely jóval könnyebb a réginél, és a benne lévő lúg zselatinosítva van, nem tud a bányászok derekára folyni. Az üzemi sérülések nagy hánya­da ebből adódott. A hidrauli­kus csilletovábbító megszün­tette a láncpályát, amellyel annyi sok baj volt. Láttunk egy nagyteljesítményű tark- rétgépet. Ez 10—20 centiméter vastagságban cementhabarcsot lövell a bányafolyosó falára, megakadályozza a kőzet le­hullását. A kutató fúrásnál is forradalmi változás történt. Az eddigi csigaorsós és fogaslé­ces előtolás helyett hidrauli­kát alkalmaznak, ami a költ­ségeket mintegy 50 százalék­kal csökkenti, a teljesítmény­ben pedig 30 százalékos emel­kedést biztosít. Kifele jövet több helyein felfüggesztett villamos veze­téket láttunk. Mátrai Árpád főmérnök elmondotta, hogy a nagy költségű akkumulátoros mozdonyok helyett, ahol mód van rá, felsővezetékes mozdo­nyokat kívánnak alkalmazni, ami az előbbinél sokkal ol­csóbb. Meglepő eredmény kapnánk, ha az elmondottak gazdasá- célszerű, gi hasznosságát megkísérel­nénk kiszámítani, nem beszél­ve a nehéz bányamunka meg­könnyítéséről. L, J. A siklósi járás lakosságá­nak több mint 13 százaléka nemzetiségi: zömében szerb- horvát, illetve német anya­nyelvű, s a Baranyában élő nemzetiségieknek közel negye­de ebben a járásban lakik Indokolt volt tehát, hogy az MSZMP járási bizottsága és a Tanács végrehajtó bizott­sága együttes ülésen vizsgál­ja meg helyzetüket és tár­gyaljon a szükséges tenni­valókról. Dr. Vida Sándor vb-elnök jelentésében megállapította, hogy a felszabadulást követő évek eseményei — a német nemzetiségiek kitelepítése, majd a Jugoszláviával való viszony megromlása — kedve­zőtlen légkört alakított ki. Az MSZMP 1958 óta követett nemzetiségi politikája azon­ban alapvető változást hozott és különösen a délszláv la­kosság körében tapasztalható, hogy egyértelműen pártunk és államunk mellé álltak. Po­zitívan értékelhető változás tapasztalható a németségnél is, bár náluk még mindig érezhető bizonyos befeléfor- dulás, amelynek feloldása fon­tos feladat Tizenhat nemzetiséglakta község helyzetének tanulmá­nyozása alapján megállapít­ható, hogy különböző ténye­zők hatására egy természetes asszimilációs folyamat megy végbe. Ezt azonban sem gyor­sítani, sem lassítani nem sza­bad. Meg kell adni minden lehetőséget a nemzetiségiek­nek kultúrájuk, nyelvük, ha­gyományaik ápolására, nem­zetiségi jellegük megőrzésére. Különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után gyorsan emelkedett a koráb­ban nagyon elmaradott dél­szláv lakosság életszínvonala és a modern életnek mind­azok a tartozékai, amelyek a városi embernek természete­sek, egyre jobban terjednek a nemzetiségi községekben is. Jellemző, hogy Kásádon, ahol a felszabadulás előtt mind­össze két padlós ház volt, ma már a lakóházaknak csak­nem háromnegyed része par­kettás, padlós és kilenc új házat építettek, 21-et pedig modernizáltak. Ebben a 600- nál alig több lelket számláló kis községben ma 50 tv, 110 rádió, hét személygépkocsi, 35 motorkerékpár és számos ház­tartási gép található. A vizsgált nemzetiségi köz­ségek 232 tanácstagja közül 113 nemzetiségi. A nemzetiségi kultúra ápo­lásának alapja az anyanyelvi nevelés. Ez általános iskolai szinten általában megoldott. Nincs azonban a járás terü­letén nemzetiségi óvoda. — Ilyen intézmény létesítésén fáradoznak most. Természete­sen kétnyelvű oktatás lenne hogy a gyerekek a későbbiekben is könnyen bol­doguljanak mind a magyar nyelvvel, mind anyanyelvűk­kel. Ma már kialakul a nem­zetiségieknek egy' olyan köre, amelyre feltétlenül számítani lehet a nemzetiségi kultúra és a hagyományok ápolásában. Ebben egyébként nagy segít­séget nyújthatnak a nemzeti­ségi könyvtárak, amelyek azonban általában alapos fej­lesztésre szorulnak, hogy ren­deltetésüknek meg is felelje­nek. A délszláv községekben a műkedvelő tevékenység is elősegíti ezt a célt. Ugyanez nem mondható el a német községekről, amelyekben alig folyik szervezett anyanyelvi népművelési tevékenység. A hozzászólásokban meg­állapították, hogy a járás te­rületén a nemzetiségi lakos­ság helyzete semmiben sem marad el a magyar lakosság helyzetétől. Megegyeztek azon­ban abban, hogy az anya­nyelvi nevelésben további lé­péseket kell tenni, mert ha e téren nem biztosítják a maxi­mális lehetőségeket, máris siettetik az asszimilációt. Gondoskodni kell megfelelő anyanyelvi ismerettel rendel­kező pedagógusokról, fejlesz­teni kell a nemzetiségi isko­lákat, biztosítani a nemzeti­ségi fiatalok továbbtanulását. Megszívlelendő javaslatként hangzott el: változtassák meg a ma érvényben lévő anya­nyelvi oktatási rendszert, — amely szerint a szülő csak akkor dönthet e kérdésben, amikor gyermeke bekerül az általános iskolába, ha később meggondolná magát, már nincs lehetőség a gyerek anya nyelvi oktatására. Az együttes ülésen határo­zatokat fogadtak el a nemzeti­ségiek körében végzett mun­ka további javítására vonat­kozóan és úgy döntöttek, hogy a jövőben rendszeresen megtárgyalják majd a járás­ban élő nemzetiségek hely­zetét Megint itt volt, megint énekelt, megint sikert ara* tott — Koncz Zsuzsa. Köz* ben, a fellépés szünetében, ültünk a szabadtéri színpad öltözőjében, fejünk fedett életveszélyesen ropogott a hullámpala, mert néhány lel­kes beatgyerek belépőjegy hiányában azon ál nyargalt a nézőtérre. — Beszéljünk kicsit a fesztiválról! — A jóisten se’ tudja még, hogy mi lesz, mert a közön­ség szavazatai döntik el a végleges sorrendet. Igaz, az első elődöntőn a zsűri ne­kem ítélte a legtöbb pontot* de ez még nem jelent sem­mit. Ha jól emlékszem, ta­valy Harangozó Tériké a Még hazakísér című dal elő­adásával a harmadik elődön­tőben is a legtöbb pontot kapta a zsűritől, de a döntő­be be sem került ez a dal. Azért remélem, nem járok így. Bár, sosem lehet tudni. — De milyen a fesztivál színvonala? — Az eddigi dalok között csak egy-kettő volt, ami úgy- ahogy tetszett nekem. Sze­rintem a dalok is, hangsze­relésük is, szövegük is elég poros. Szerencsémre az a dal, amit énekeltem, nekem tetszik, úgy érzem, illik az egyéniségemhez és hangsze­relése is sikerült. — Mostanában ritkán lép fel együtt régi társaival, az Illés-zenekarral. — Kétségtelen, de szó sincs hűtlenségről, vagy arról, hogy valamiért nem tudunk, vagy nem akarunk együtt dolgozni. Sőt, még most is ők szerzik dalaimat, ők hangszerelik, s az ő kísére­tükkel énekelem azokat le­mezre. Ez azonban többre nem kötelez, és mostanában kizárólag szervezési okok miatt a pódiumon ritkábban lépünk fel együtt. Aztán van már saját kísérőzenekarom is. De mondom, stúdióban még mindig velük dolgozom. — Tervei? — Csütörtökön azt hiszem megtudom, hogy körülbelül mire számíthatok az idei táncdalfesztiválon. Szeptem­berben lesz néhány vizsgám, mert szeretném befejezni a jogi kar harmadik évfolya­mát. Most várok egv tele­font a Liberty nevű ameri­kai világcég nyugatnémet szervezőjétől. Tárgyalt ugyan­is velem, s úgy látszik, hogy az ősz elején kimegyek Nyu- gat-Németországba, s egy tel­jes lemezre veszik fel több dalomat. Aztán az ősszel megint lesz egy, a mostani­hoz hasonló körmflsor az or­szágban, azt hiszem, fellépek benne, s talán Pécsre is el­jutok. (F. D.) Vj határátkelő Kőszegen Az osztrák határ-menti Kő­szegen elkészült az ország egyik legszebb közúti határ­átkelő állomása. A háromszin­tes üveg, nyersbeton és apró mozaik-burkolatú, modem épület kilencmillió forintba került. Óvja egészségét EXPORT Szívjon jj|ii bolgár Plovdiv füstszűrös cigarettát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom