Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

1969. Július 24. Jmnaritmi napio 3 Komlói Helyiipari Vállalat: A termés fele már biztonságban van Kevesebb dotációval megy a „szekér“ K ezdjük azzal, hogy tavaly több mint hétmillió forint termelési dotációt (ma termelési árkiegészítés a ne­ve) kapott az államtól a Komlói Helyiipari Vállalat. Persze ennek az összegnek több mint felét adó címén visszafizették. Annak idején ezt a támogatást három évre ígérték. Az idén januárban aztán váratlanul új rendelet látott napvilágot, ha­tálytalanítva a korábbit. Ezekszerint a rászoruló vállalatok­nak március végéig kérelmet kell benyújtaniuk, s a Pénzíigy- minisztériur^ egyedi elbírálás alapján dönt. A döntés megszü­letett: a komlóiak az idén még 2 millió forintot kapnak. De jövőre már egy fillérre se számítsanak. Az eszközöknek mindegy, az embereknek nem Felkerestük Zseni Pált, a vállalat igazgatóját Hogyan megy a „szekér” kevesebb ter­melési árkiegészítéssel? — Váratlanul jött az egész, azt hittük, három évig kapjuk — mondotta az igazgató. — Az intézkedés, nyilván, meg­felel a nyereségcentrikus gaz­dálkodás gondolatának, a gya­korlatban azonban már kü lönféle akadályokba ütközik a dolog. Először is a 2 évtized alatt létrejött iparszerkezetet el kell ismerni. Nem szabad lehúzni a rolót, amíg ki nem alakul­nak a homogénebb feltételek, mint ahogy nem lehet leta­gadni, likvidálni a bányát. Az eszközöknek mindegy, ha nem kapnak állami támogatást, de az embereknek nem. Ha az „R”-alap kevesebb lesz mint tavaly, annak ellenére, hogy a vállalati kollektíva esetleg jobban dolgozott, akkor ez társadalmilag igazságtalan. Ki­számítottuk, ahhoz, hogy 2000 dolgozónknak ideális feltétele­ket, megfelelő technikai szín­vonalat teremtsünk, nos, an­nak a vonzata körülbelül 70 millió forint. Hol kaptunk mi a múltban ennyit? ... A helyiipari termelési dotá­ció, illetve hát, a termelési árkiegészítés elmaradása a vállalatnál működési elégte­lenséget nem okozott. A várt anyagi érdekeltségi 'alap azon­ban megcsappant. Például nincs célprémium. Az idén el­ső félévben fele annyit sem fizettek ki ezen a címen, mint tavaly első félévben, pedig ak­koriban érthetően tartózko­dóak voltak. A dotáció feltöl- tötte a fejlesztési alapot is. Tavaly több mint 2 millió fo­rintot tett ki. Terhére már év közben különféle gépeket sze­reztek be, fokozhatták a ter­melékenységet. Nyereséges cikkeket gyártani Most viszont az új helyzet­nek megfelelően kell beren­dezkedni. Hogyan kívánják el­lensúlyozni az árkiegészítés­kiesés hatásait? Vegyük sorra a lehetőségeket. A kapacitást a jelenleginél jobban kihasz­nálni nem lehet, ez kiesik a számításból. Zömmel nők dol­goznak, a harmadik műszak beállítása megoldhatatlan. Ma­rad a termelékenység fokozá­sa. Ezt az eddig beszerzett gé­pek is lehetővé teszik. Állan­dóan napirenden lévő kérdés: az igazgatási költségek csök­kentése. Egy további lehető­ség: a bedolgozói hálózat („dollárt — otthon”) szélesíté­se, amely a piachatásokra ru­galmasabban reagál. Ehhez persze forgóeszköz szükséges. Kértek, de nem kaptak támo­gatást a Megyei Tanácstól. Je­lenleg több mint 200 bedolgo­zójuk van. Szándékosan hagytuk leg­utoljára a legfontosabb lehe­tőséget, s ez pedig: a termék- összetétel megváltoztatása. A cikkskálán belül a nyereséges termékek részarányát kell nö­velni, a ráfizetésesekét pedig csökkenteni, vagy teljesen megszüntetni. Élni is fognak ezzel a lehetőséggel, új meg új, nyereséges divatcikkeikre próbálnak piacokat keresni. Hogy aztán év végén mennyi lesz a nyereség, a nyereség- részesedés? Jóslásokba ne bo­csátkozzunk. Mit hoz a jövő a komlói középüzemnek? A legfonto­sabb kérdés: a piac. — Nem vagyok pesszimista — nyilatkozott az igazgató. — Ami a hosszabb távú elgondo­lásokat illeti, sok a bizonyta­lansági tényező. Nem tudjuk előre, milyen „cövekei” lesz­nek a gazdálkodásnak. Mi job­ban rá vagyunk utalva a piacra, mint mások, hiszen cikk. Ügy érzem, az igények változását követni tudjuk, piackutatási eszközeink nagy­jából kezdenek megfelelni. Célunk a piaci kapcsolatok megalapozása, megszilárdítása. Érdekképviseletet várnak A Komlói Helyiipari Válla­lat tagja a Kereskedelmi Ka­marának. Nincsenek megelé­gedve azzal a segítséggel, amit kapnak. Szerintük a Kamara nem gyakorlatias témákkal foglalkozik. Egy olyan szerve­zetre lenne szükség, mint pél­dául a Ruházati Egyesülés. Zseni Pál igazgató azokkal a véleményekkel ért egyet, ame­lyek a Kereskedelmi Kamarát egy szocialista GYOSZ-nak szerették volna elképzelni. A vállalatok érdekképviseletet várnak. Olyan gyakorlatias munkát végző szervezetet sze­retnének. amely felelősséggel ad tanácsot, transzmissziós szerepet tölt be. A Komlói Helyiipari Válla­lat most az elmaradt árkiegé-. szítés hatásait igyekszik ellen­súlyozni, de azért fél szemmel a jövőbe néz. Annál is in­kább, mert 1970-ben már egy fillért sem kap az államtól. Miklósvári Zoltán Harminc-negyven vagon búzá t tárolnak egy-egy garmadába n a szabadtéri tárolóhelyen a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szentlörinci átvevőhelyén. A zsákolt gabonából épített támfalak közt műanyagfóliában tárolt búzát ponyvákkal védik az esőtől és a széltől. Nagyon hamar megtérülnek a védekezésre fordított költségek Jégelhárítós rakétákkal? Látogatás Baranya kritikus területein Szovjet professzor hasznos tanácsai magyar szakembereknek termékeink nagy része divat- továbbiakban A néhány napig Pécsett tartózkodó Ivan Ivanovics Burcev professzor, — a szov­jetunióbeli Nalciki Magashe­gyi Geofizikai Intézet igaz­gatóhelyettese — megtekintet­te Baranya jégeső-veszélyes területeit. A keddi program­ja meglehetősen zsúfolt volt; belvárdgyulad termelőszövet­kezet, délben repülőút Pécs— Mohács—Villány—Pécs vona­lán, majd konzultációs meg­beszélés a kora esti órákig Villányban, mezőgazdasági szakemberek társaságában. Arról már beszámoltunk, — hogy a mintegy hétezer főnyi személyzettel tevékenykedő — nalciki intézet közel kétmillió hektárnyi területet tart vé­delme alatt, légvédelmi üte­gek és rádiólokátorok segít­ségével. Tehát bőséges tapasz­talatokkal rendelkeznek és most már az a kérdés, hogy a nalciki jégelhárítási mód­szerek mennyiben alkalmaz­hatóak hazánkban, pontosab­ban Baranya két legkritiku­sabb járásában? — Nagyon lehangoló lát­ványban volt részem Belvárd- gyulán — mondotta I. I. Bur­cev. — Torna Gizella, a ter­melőszövetkezet főkertésze megmutatta a július 6-i rop­pant nagy kárt okozó jégve­rés nyomait. Láttam, hogy az egész szőlőkultúra tönkre­ment, amelyet még a jövő évben sem hever ki. Húsz percen át pusztított a jég. Hasonló látványban része­sültem a Pécsi Állami Gaz­daság József-majori gyümöl­csösében is. A 300 holdnyi gyümölcsösben 4 millió fo­rint kár keletkezett. Már en­nek a két mezőgazdasági üzemnek sajnálatos példája is indokolja a jégkár elleni vé­dekezés megszervezését, sze­rintem elsősorban itt, Bara­nyában. — Speciális esetnek tartja ezt a megyét? — Igen. A rendelkezésemre álló néhány adatból és a re- pülőúton szerzett tapasztala­taim alapján bátorkodom ezt kijelenteni. Mert például ná­lunk, Kaukázusban, a védett területek jeges napjainak szá­ma évente átlagosan 10—15- re tehető, és már ez indokol­ja a védekezést. Baranyában, és éppen a mohácsi és siklósi járásokban 18—20 jégverési nappal számolnak a szakem­berek, több éves tapasztalatok alapján. Tudomásom szerint egy-egy esztendőben a 35—40 millió forintot is meghaladta a jégverés okozta kár összege, az említett területen. I. I, Burcev professzor a elmondotta, hogy a repülőút — bár vi­szonylag rövid ideig tartott, következésképpen alaposabb vizsgálatra nem is kerülhetett sor — arra mindenesetre jó volt, hogy megállapítsák: van-e lehetőség ezen a vidé­ken rádió-lokációs rendszer elhelyezésére, méghozzá úgy, hogy ötven kilométeres kör­zetben biztonságos méréseket továbbítson. Aztán: van-e biz­tonságos hírközlési lehetőség? Milyen mértékben függ a vé­dekezés gazdasági hatékony­sága a vetésterület sűrűségé­től? — A körülmények kedve­zőek — folytatta I. I. Bur­cev —. A Tenkes-hegy, vagy a nagyharsányi hegy — nagy­szerűen kiemelkedő pontja a vidéknek, tehát a lokátorokat itt kellene elhelyezni. A két járás hírközlési rendszere na­gyon is megfelelő. A vetés­sűrűség szintén jó, főleg egy­séges! Nálunk, sajnos Észak- Kaukázus Atragyinszkij kör­zetében a védett területnek egyharmad része nincs mű­velés alatt, mert terméketlen, vagy pedig erdő borítja. Vi­szont a védekezésben ez az egyharmad rész nem mellőz­hető, mert beékelődött a kul- túrterületek közé. Emiatt te­hát a védekezés gazdasági ha­tékonysága jobban érvénye­sül önöknél, itt Baranyában. — A tapasztalatok alapján, mit tanácsolna szakembere­inknek? — Először is három-négy személyt ki kellene jelölniök, akik nálunk, Nalcikban, mondjuk két-három hónap alatt, speciális kiképzésben ré­szesülnének. Elsajátítanák a rádió-lokátorok kezelését, hogy aztán itthon, betanítsák a kezelőszemélyzet többi tag­jait. Ugyancsak két-három embert szívesen fogadnánk, akár féléves időtartamra is, a rádióösszeköttetés gyakorlati ismeretének elsajátítására. — Ami a berendezést illeti, ajánlanám a Don-gyártmányú lokátorok alkalmazását. Kis­méretű típus, viszonylag nem is drága, könnyen kezelhető, egyébként egy kisméretű te­remben elhelyezhető. Nálunk kitűnően bevált. Végül pedig: összegezve baranyai tapasz­talataimat, most már bátrab­ban tanácsolnám, hogy ne jövőre, hanem már az idén kezdjék meg a védelmi rend­szer szervezését és kiépítését. Ez persze privát véleményem, hiszen végül is a magyar szakemberek tudják, milyen mértékű anyagi forrás áll ren­delkezésükre. Annyi biztQS, hogy a jégverés elleni véde­kezésre fordított költségek, nagyon hamar megtérülnek. Ami még ezen a délutáni megbeszélésen elhangzott, szintén különös figyelmet ér­demel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még a múlt esztendőben létrehozott egy munkacsoportot, amely­nek tagjai, kintjártak Kauká­zusban, a nalciki intézet terü­letén. Az ősz folyamán elké­szítettek egy tanulmánytervet, a mohácsi, illetve siklósi já­rás területén lebonyolítandó védekezési módszerekre vo­natkozóan. Ebben szerepel többek között az a javaslat is, hogy a nalcikiaktól elté­rően, ne légvédelmi lövedéke­ket alkalmazzunk, hanem — hazailag gyártható, már kí­sérletezés alatt álló — raké­talövedéket. Az egész védelmi rendszer felállításához per­sze pénz kell. Remélhetően — az Állami Biztosító buda­pesti székházában éppen ma sorrakerülő sajtótájékoztatón — errevonatkozóan is választ kapunk. Rab Ferenc Kempingsátrak javítását és impregnálását vállaljuk, nagyobb tétel esetén azonnal a helyszínen is. Egyes darabokat üzemünk­ben 48 órán belül. SZENTLÖRINC ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZ­TÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Szentlőrinc Erzsébet utca 6. szám. Telefonszám: 255. Búsaprismák a szabad ég alatt Baranya az „éllovasok“ között Négy évvel ezelőtt még a külkereskedelemnek köszön­hettük, hogy viszonylag za­vartalan volt a kenyérellátás — sok ezer vagon búzát im­portáltunk —, most pedig fé- lig-telt raktárakkal értük meg az aratást. A tavalyi rekord- termés után újabb rekordra számít a mezőgazdaság, s ez az öröm mellett súlyos gon­dokkal is jár. Az előzetes számítások szerint csak Ba­ranyában 6000 vagon búza telel majd a szabad ég alatt. Újszerű szerződések Délelőtt 11 óra van, de Szendrő Károly, a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója már a fél megyét maga mö­gött tudja. — Az idő nagyszerű, s a munka teljes lendülettel fo­lyik. A kenyérgabona felét le­aratták, s a termés minde­nütt biztonságban van. Ta­valy 17 mázsás holdankénti átlagot ért el a megye, az idén azonban újabb rekord várható: 18—18,2 körül lesz az átlag. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi 2500 vagonnal szemben, idén 6000—6100 va­gon búzát kell a szabadban tárolnunk. A feladat olyan óriási, hogy segítséget kellett kérnünk: újszerű tárolási szerződéseket kötöttünk az ál­lami gazdaságokkal és szövet­kezetekkel. A szerződések értelmében a baranyai állami gazdaságok 1000, nyolc — gabonafelvá­sárló helyektől távol eső —, szövetkezet pedig 600 vagon gabonát tárol saját területén. A fennmaradó mintegy 4500 vagon a vállalat begyűjtő­helyeinek közvetlen közelé­ben — de ugyancsak a sza­bad ég alatt kap helyet. — A Gabonafelvásárló tá­rolási és kezelési díjat fizet ezért a „szolgáltatásért’ — s a szükséges védelmi anyago­kat is teljes egészében biz­tosítja. — A károk kit sújtanak? — .4 tavalyi 2500 vagon utolsó 200 vagonos tételét most, július 10-én mertük fel A talajra először 40 centis salakréteget, majd 4—6 centi- méteres homok „pajzsot” te­rítenek. Erre jön a nagy sza­kítószilárdságú nylon-fólia. A prizma oldalát búzás zsákok­ból építik. Egy-egy prizma alapterülete 8x40 méter, átlag­magassága pedig 2,5 méter. Amikor elkészül, az egészet vízhatlan ponyvával borítják be, melyet nehéz súlyokkal rögzítenek. — A salak nagy eső ese­tén átereszként viselkedik, a homok védi a fóliát, a fólia pedig szárazon tartja a priz­mát ... — És ha nedves gabona ke­rül bele? — Minden szállítmányt el­lenőrzünk, s aztán két napon­ként „lázmér őzzük” a priz­mát. Ha melegedést észlelünk, azonnal meg kell bontani... — „Áivevős” szemmel mi­lyen a termés? — A nedvességtartalom el­fogadható, a minőség azonban ingadozó... Közös erővel Magyartelek. A termelőszö­vetkezet központjától néhány száz méterre gabonatisztító és szárítógépek dübörögnek. A vontatók egymást érik. Az egyik prizma már kész, a má­sik épül. Nagyváradi János elnök a nedvességtartalmat el­lenőrzi: ez most a legfonto­sabb. — 14,5 százaléknál nagyobb nedvességtartalom esetén szá­rítás nélküi egyetlen szem se kerülhet a prizmába. — Á gépek ...? — A mieink is itt vannak, s a Terményforgalmi is adott. Közös az érdek ... — ön miért vállalta a tárolást? — A legközelebbi tároló­hely 18 kilométerre van. Ha minden fordulóval megtesszük ezt az utat — qz 22 ezer kilo­méter. Most, amikor még ennyi autó, meg vontató is kevés lenne... — És meddig marad itt a gabona? Februárig. Akkor egyéb­Pécsváradon — s a minőség j ként direkt jól jön a szállí- kifogástalan volt. Egyszóval: I lés: télen úgy is gond' a ha maradéktalanul betartják! szállítóeszközök kihasználása. a technológiai utasítást, nincs aggodalomra ok... — És betartják? — Ezt mindennél szigorúb­ban ellenőrizzük. Két naponként „lázmérés“ Szentlőrinc, villanymalom. Közvetlen a malom szomszéd­ságában, a 6-os út mellett, két hatalmas búza-prizma áll, de már épül a harmadik, sőt A látottak és az elmondot­tak kedvező benyomást kel­tettek. A búza-prizmákat min­denütt nagy gonddal, elővi­gyázatossággal építik. Szendrő Károly villám-ellenőrzésünk végeztével ki is jelentette: ha ez a megoldás nem is tekint­hető véglegesnek, a helyzet megnyugtató. S ha már a gabonatárolás­ról volt szó, egy mondatot az aratás állásáról is: a Ga­bonatröszt felmérése szerint Baranya az „éllovasok” között a negyedik is. Louer József van> ha nem is az első, de malomvezető mutatja a fris- : f7: első három kozott egeszen sen készült alapot: felázástól j biztos, hogy ott van ... nem kell tartani... 1 B. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom