Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
1969. Július 24. Jmnaritmi napio 3 Komlói Helyiipari Vállalat: A termés fele már biztonságban van Kevesebb dotációval megy a „szekér“ K ezdjük azzal, hogy tavaly több mint hétmillió forint termelési dotációt (ma termelési árkiegészítés a neve) kapott az államtól a Komlói Helyiipari Vállalat. Persze ennek az összegnek több mint felét adó címén visszafizették. Annak idején ezt a támogatást három évre ígérték. Az idén januárban aztán váratlanul új rendelet látott napvilágot, hatálytalanítva a korábbit. Ezekszerint a rászoruló vállalatoknak március végéig kérelmet kell benyújtaniuk, s a Pénzíigy- minisztériur^ egyedi elbírálás alapján dönt. A döntés megszületett: a komlóiak az idén még 2 millió forintot kapnak. De jövőre már egy fillérre se számítsanak. Az eszközöknek mindegy, az embereknek nem Felkerestük Zseni Pált, a vállalat igazgatóját Hogyan megy a „szekér” kevesebb termelési árkiegészítéssel? — Váratlanul jött az egész, azt hittük, három évig kapjuk — mondotta az igazgató. — Az intézkedés, nyilván, megfelel a nyereségcentrikus gazdálkodás gondolatának, a gyakorlatban azonban már kü lönféle akadályokba ütközik a dolog. Először is a 2 évtized alatt létrejött iparszerkezetet el kell ismerni. Nem szabad lehúzni a rolót, amíg ki nem alakulnak a homogénebb feltételek, mint ahogy nem lehet letagadni, likvidálni a bányát. Az eszközöknek mindegy, ha nem kapnak állami támogatást, de az embereknek nem. Ha az „R”-alap kevesebb lesz mint tavaly, annak ellenére, hogy a vállalati kollektíva esetleg jobban dolgozott, akkor ez társadalmilag igazságtalan. Kiszámítottuk, ahhoz, hogy 2000 dolgozónknak ideális feltételeket, megfelelő technikai színvonalat teremtsünk, nos, annak a vonzata körülbelül 70 millió forint. Hol kaptunk mi a múltban ennyit? ... A helyiipari termelési dotáció, illetve hát, a termelési árkiegészítés elmaradása a vállalatnál működési elégtelenséget nem okozott. A várt anyagi érdekeltségi 'alap azonban megcsappant. Például nincs célprémium. Az idén első félévben fele annyit sem fizettek ki ezen a címen, mint tavaly első félévben, pedig akkoriban érthetően tartózkodóak voltak. A dotáció feltöl- tötte a fejlesztési alapot is. Tavaly több mint 2 millió forintot tett ki. Terhére már év közben különféle gépeket szereztek be, fokozhatták a termelékenységet. Nyereséges cikkeket gyártani Most viszont az új helyzetnek megfelelően kell berendezkedni. Hogyan kívánják ellensúlyozni az árkiegészítéskiesés hatásait? Vegyük sorra a lehetőségeket. A kapacitást a jelenleginél jobban kihasználni nem lehet, ez kiesik a számításból. Zömmel nők dolgoznak, a harmadik műszak beállítása megoldhatatlan. Marad a termelékenység fokozása. Ezt az eddig beszerzett gépek is lehetővé teszik. Állandóan napirenden lévő kérdés: az igazgatási költségek csökkentése. Egy további lehetőség: a bedolgozói hálózat („dollárt — otthon”) szélesítése, amely a piachatásokra rugalmasabban reagál. Ehhez persze forgóeszköz szükséges. Kértek, de nem kaptak támogatást a Megyei Tanácstól. Jelenleg több mint 200 bedolgozójuk van. Szándékosan hagytuk legutoljára a legfontosabb lehetőséget, s ez pedig: a termék- összetétel megváltoztatása. A cikkskálán belül a nyereséges termékek részarányát kell növelni, a ráfizetésesekét pedig csökkenteni, vagy teljesen megszüntetni. Élni is fognak ezzel a lehetőséggel, új meg új, nyereséges divatcikkeikre próbálnak piacokat keresni. Hogy aztán év végén mennyi lesz a nyereség, a nyereség- részesedés? Jóslásokba ne bocsátkozzunk. Mit hoz a jövő a komlói középüzemnek? A legfontosabb kérdés: a piac. — Nem vagyok pesszimista — nyilatkozott az igazgató. — Ami a hosszabb távú elgondolásokat illeti, sok a bizonytalansági tényező. Nem tudjuk előre, milyen „cövekei” lesznek a gazdálkodásnak. Mi jobban rá vagyunk utalva a piacra, mint mások, hiszen cikk. Ügy érzem, az igények változását követni tudjuk, piackutatási eszközeink nagyjából kezdenek megfelelni. Célunk a piaci kapcsolatok megalapozása, megszilárdítása. Érdekképviseletet várnak A Komlói Helyiipari Vállalat tagja a Kereskedelmi Kamarának. Nincsenek megelégedve azzal a segítséggel, amit kapnak. Szerintük a Kamara nem gyakorlatias témákkal foglalkozik. Egy olyan szervezetre lenne szükség, mint például a Ruházati Egyesülés. Zseni Pál igazgató azokkal a véleményekkel ért egyet, amelyek a Kereskedelmi Kamarát egy szocialista GYOSZ-nak szerették volna elképzelni. A vállalatok érdekképviseletet várnak. Olyan gyakorlatias munkát végző szervezetet szeretnének. amely felelősséggel ad tanácsot, transzmissziós szerepet tölt be. A Komlói Helyiipari Vállalat most az elmaradt árkiegé-. szítés hatásait igyekszik ellensúlyozni, de azért fél szemmel a jövőbe néz. Annál is inkább, mert 1970-ben már egy fillért sem kap az államtól. Miklósvári Zoltán Harminc-negyven vagon búzá t tárolnak egy-egy garmadába n a szabadtéri tárolóhelyen a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szentlörinci átvevőhelyén. A zsákolt gabonából épített támfalak közt műanyagfóliában tárolt búzát ponyvákkal védik az esőtől és a széltől. Nagyon hamar megtérülnek a védekezésre fordított költségek Jégelhárítós rakétákkal? Látogatás Baranya kritikus területein Szovjet professzor hasznos tanácsai magyar szakembereknek termékeink nagy része divat- továbbiakban A néhány napig Pécsett tartózkodó Ivan Ivanovics Burcev professzor, — a szovjetunióbeli Nalciki Magashegyi Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese — megtekintette Baranya jégeső-veszélyes területeit. A keddi programja meglehetősen zsúfolt volt; belvárdgyulad termelőszövetkezet, délben repülőút Pécs— Mohács—Villány—Pécs vonalán, majd konzultációs megbeszélés a kora esti órákig Villányban, mezőgazdasági szakemberek társaságában. Arról már beszámoltunk, — hogy a mintegy hétezer főnyi személyzettel tevékenykedő — nalciki intézet közel kétmillió hektárnyi területet tart védelme alatt, légvédelmi ütegek és rádiólokátorok segítségével. Tehát bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek és most már az a kérdés, hogy a nalciki jégelhárítási módszerek mennyiben alkalmazhatóak hazánkban, pontosabban Baranya két legkritikusabb járásában? — Nagyon lehangoló látványban volt részem Belvárd- gyulán — mondotta I. I. Burcev. — Torna Gizella, a termelőszövetkezet főkertésze megmutatta a július 6-i roppant nagy kárt okozó jégverés nyomait. Láttam, hogy az egész szőlőkultúra tönkrement, amelyet még a jövő évben sem hever ki. Húsz percen át pusztított a jég. Hasonló látványban részesültem a Pécsi Állami Gazdaság József-majori gyümölcsösében is. A 300 holdnyi gyümölcsösben 4 millió forint kár keletkezett. Már ennek a két mezőgazdasági üzemnek sajnálatos példája is indokolja a jégkár elleni védekezés megszervezését, szerintem elsősorban itt, Baranyában. — Speciális esetnek tartja ezt a megyét? — Igen. A rendelkezésemre álló néhány adatból és a re- pülőúton szerzett tapasztalataim alapján bátorkodom ezt kijelenteni. Mert például nálunk, Kaukázusban, a védett területek jeges napjainak száma évente átlagosan 10—15- re tehető, és már ez indokolja a védekezést. Baranyában, és éppen a mohácsi és siklósi járásokban 18—20 jégverési nappal számolnak a szakemberek, több éves tapasztalatok alapján. Tudomásom szerint egy-egy esztendőben a 35—40 millió forintot is meghaladta a jégverés okozta kár összege, az említett területen. I. I, Burcev professzor a elmondotta, hogy a repülőút — bár viszonylag rövid ideig tartott, következésképpen alaposabb vizsgálatra nem is kerülhetett sor — arra mindenesetre jó volt, hogy megállapítsák: van-e lehetőség ezen a vidéken rádió-lokációs rendszer elhelyezésére, méghozzá úgy, hogy ötven kilométeres körzetben biztonságos méréseket továbbítson. Aztán: van-e biztonságos hírközlési lehetőség? Milyen mértékben függ a védekezés gazdasági hatékonysága a vetésterület sűrűségétől? — A körülmények kedvezőek — folytatta I. I. Burcev —. A Tenkes-hegy, vagy a nagyharsányi hegy — nagyszerűen kiemelkedő pontja a vidéknek, tehát a lokátorokat itt kellene elhelyezni. A két járás hírközlési rendszere nagyon is megfelelő. A vetéssűrűség szintén jó, főleg egységes! Nálunk, sajnos Észak- Kaukázus Atragyinszkij körzetében a védett területnek egyharmad része nincs művelés alatt, mert terméketlen, vagy pedig erdő borítja. Viszont a védekezésben ez az egyharmad rész nem mellőzhető, mert beékelődött a kul- túrterületek közé. Emiatt tehát a védekezés gazdasági hatékonysága jobban érvényesül önöknél, itt Baranyában. — A tapasztalatok alapján, mit tanácsolna szakembereinknek? — Először is három-négy személyt ki kellene jelölniök, akik nálunk, Nalcikban, mondjuk két-három hónap alatt, speciális kiképzésben részesülnének. Elsajátítanák a rádió-lokátorok kezelését, hogy aztán itthon, betanítsák a kezelőszemélyzet többi tagjait. Ugyancsak két-három embert szívesen fogadnánk, akár féléves időtartamra is, a rádióösszeköttetés gyakorlati ismeretének elsajátítására. — Ami a berendezést illeti, ajánlanám a Don-gyártmányú lokátorok alkalmazását. Kisméretű típus, viszonylag nem is drága, könnyen kezelhető, egyébként egy kisméretű teremben elhelyezhető. Nálunk kitűnően bevált. Végül pedig: összegezve baranyai tapasztalataimat, most már bátrabban tanácsolnám, hogy ne jövőre, hanem már az idén kezdjék meg a védelmi rendszer szervezését és kiépítését. Ez persze privát véleményem, hiszen végül is a magyar szakemberek tudják, milyen mértékű anyagi forrás áll rendelkezésükre. Annyi biztQS, hogy a jégverés elleni védekezésre fordított költségek, nagyon hamar megtérülnek. Ami még ezen a délutáni megbeszélésen elhangzott, szintén különös figyelmet érdemel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még a múlt esztendőben létrehozott egy munkacsoportot, amelynek tagjai, kintjártak Kaukázusban, a nalciki intézet területén. Az ősz folyamán elkészítettek egy tanulmánytervet, a mohácsi, illetve siklósi járás területén lebonyolítandó védekezési módszerekre vonatkozóan. Ebben szerepel többek között az a javaslat is, hogy a nalcikiaktól eltérően, ne légvédelmi lövedékeket alkalmazzunk, hanem — hazailag gyártható, már kísérletezés alatt álló — rakétalövedéket. Az egész védelmi rendszer felállításához persze pénz kell. Remélhetően — az Állami Biztosító budapesti székházában éppen ma sorrakerülő sajtótájékoztatón — errevonatkozóan is választ kapunk. Rab Ferenc Kempingsátrak javítását és impregnálását vállaljuk, nagyobb tétel esetén azonnal a helyszínen is. Egyes darabokat üzemünkben 48 órán belül. SZENTLÖRINC ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Szentlőrinc Erzsébet utca 6. szám. Telefonszám: 255. Búsaprismák a szabad ég alatt Baranya az „éllovasok“ között Négy évvel ezelőtt még a külkereskedelemnek köszönhettük, hogy viszonylag zavartalan volt a kenyérellátás — sok ezer vagon búzát importáltunk —, most pedig fé- lig-telt raktárakkal értük meg az aratást. A tavalyi rekord- termés után újabb rekordra számít a mezőgazdaság, s ez az öröm mellett súlyos gondokkal is jár. Az előzetes számítások szerint csak Baranyában 6000 vagon búza telel majd a szabad ég alatt. Újszerű szerződések Délelőtt 11 óra van, de Szendrő Károly, a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója már a fél megyét maga mögött tudja. — Az idő nagyszerű, s a munka teljes lendülettel folyik. A kenyérgabona felét learatták, s a termés mindenütt biztonságban van. Tavaly 17 mázsás holdankénti átlagot ért el a megye, az idén azonban újabb rekord várható: 18—18,2 körül lesz az átlag. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi 2500 vagonnal szemben, idén 6000—6100 vagon búzát kell a szabadban tárolnunk. A feladat olyan óriási, hogy segítséget kellett kérnünk: újszerű tárolási szerződéseket kötöttünk az állami gazdaságokkal és szövetkezetekkel. A szerződések értelmében a baranyai állami gazdaságok 1000, nyolc — gabonafelvásárló helyektől távol eső —, szövetkezet pedig 600 vagon gabonát tárol saját területén. A fennmaradó mintegy 4500 vagon a vállalat begyűjtőhelyeinek közvetlen közelében — de ugyancsak a szabad ég alatt kap helyet. — A Gabonafelvásárló tárolási és kezelési díjat fizet ezért a „szolgáltatásért’ — s a szükséges védelmi anyagokat is teljes egészében biztosítja. — A károk kit sújtanak? — .4 tavalyi 2500 vagon utolsó 200 vagonos tételét most, július 10-én mertük fel A talajra először 40 centis salakréteget, majd 4—6 centi- méteres homok „pajzsot” terítenek. Erre jön a nagy szakítószilárdságú nylon-fólia. A prizma oldalát búzás zsákokból építik. Egy-egy prizma alapterülete 8x40 méter, átlagmagassága pedig 2,5 méter. Amikor elkészül, az egészet vízhatlan ponyvával borítják be, melyet nehéz súlyokkal rögzítenek. — A salak nagy eső esetén átereszként viselkedik, a homok védi a fóliát, a fólia pedig szárazon tartja a prizmát ... — És ha nedves gabona kerül bele? — Minden szállítmányt ellenőrzünk, s aztán két naponként „lázmér őzzük” a prizmát. Ha melegedést észlelünk, azonnal meg kell bontani... — „Áivevős” szemmel milyen a termés? — A nedvességtartalom elfogadható, a minőség azonban ingadozó... Közös erővel Magyartelek. A termelőszövetkezet központjától néhány száz méterre gabonatisztító és szárítógépek dübörögnek. A vontatók egymást érik. Az egyik prizma már kész, a másik épül. Nagyváradi János elnök a nedvességtartalmat ellenőrzi: ez most a legfontosabb. — 14,5 százaléknál nagyobb nedvességtartalom esetén szárítás nélküi egyetlen szem se kerülhet a prizmába. — Á gépek ...? — A mieink is itt vannak, s a Terményforgalmi is adott. Közös az érdek ... — ön miért vállalta a tárolást? — A legközelebbi tárolóhely 18 kilométerre van. Ha minden fordulóval megtesszük ezt az utat — qz 22 ezer kilométer. Most, amikor még ennyi autó, meg vontató is kevés lenne... — És meddig marad itt a gabona? Februárig. Akkor egyébPécsváradon — s a minőség j ként direkt jól jön a szállí- kifogástalan volt. Egyszóval: I lés: télen úgy is gond' a ha maradéktalanul betartják! szállítóeszközök kihasználása. a technológiai utasítást, nincs aggodalomra ok... — És betartják? — Ezt mindennél szigorúbban ellenőrizzük. Két naponként „lázmérés“ Szentlőrinc, villanymalom. Közvetlen a malom szomszédságában, a 6-os út mellett, két hatalmas búza-prizma áll, de már épül a harmadik, sőt A látottak és az elmondottak kedvező benyomást keltettek. A búza-prizmákat mindenütt nagy gonddal, elővigyázatossággal építik. Szendrő Károly villám-ellenőrzésünk végeztével ki is jelentette: ha ez a megoldás nem is tekinthető véglegesnek, a helyzet megnyugtató. S ha már a gabonatárolásról volt szó, egy mondatot az aratás állásáról is: a Gabonatröszt felmérése szerint Baranya az „éllovasok” között a negyedik is. Louer József van> ha nem is az első, de malomvezető mutatja a fris- : f7: első három kozott egeszen sen készült alapot: felázástól j biztos, hogy ott van ... nem kell tartani... 1 B. S.
