Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

4 Dunommi napio 1969. júliussá Az új tv-torony „árnyékában" Az adóállomás belülről — Mi az a fading ? Pécsi szakemberek, újítása — A kisnyárádiak köszöneté Nem kell lesár ni a Bem utcát Megszüntetik a forgalmi korlátozást Csodálatos ez a torony! Szinte észre sem vesszük, a I mellette szerényen meghúzódó új, kétszintes, modern épüle- I tét, amely a műsorsugárzás „agya”, „lelke”: az új adó­állomás. Sugár Gusztáv állomásve­zető és Künn Béla üzemmér­nök szívesen vállalkozott az épület bemutatására. Idegennek belépni tilos! Az emeleten vannak az adótermek, ahová idegennek belépni tilos, de most kész­ségesen mutatták meg a vil- lódzó, vibráló berendezéseket, monitorokat, műszereket. A tágas mikrohullámú teremben látható berendezések kötik össze a pécsi állomást Buda­pesttel és Belgráddal. Az adó­kezelő technikus előtt három képellenőrző monitor is van. Az egyik a magyar tv mű­sorát mutatja, a másikon azt a képet, amit a nemzetközi műsorcsere keretében a ju­goszláv tv-nek továbbítanak, a harmadik képernyőn a ju­goszláv műsort látjuk, amit Budapestre közvetítenek. A kép és a hang útját kö­vetve jutunk el a tv adó­terembe, ahol már — dél van — az ipari adást tugározza a 4kW-os új adó. A tágas teremben meglepően kevesen dolgoznak. Milcsalek László az ügyeletes csoportvezető teljesít szolgálatot. — A műszerek, vagy a kép­ernyőn látható monoszkóp beszél a szakembereknek? — Mi az üzenetet műsze­resen ellenőrizzük. A monosz­kópot inkább a tv-nézők hasz­nosítják, mert a készülékeket azzal lehet jól beállítani. A monoszkóp minden egyes ré­sze valamire jellemző. — Mit tegyen a néző? — A készülék finomhango­lóját úgy állítsa be, hogy a legyezők szárai egymástól mindjobban elkülönüljenek, és alul a baloldalon látható kis négyszögek a feketétől a fe­hérig minden árnyalatot kü­lönböztessenek meg. Az emeleten kapott helyet az URH adó. Délelőtt és kora­délután a Kossuth műsort sugározza, majd az URH prog­ramot közvetíti. Külön épületben van az ál­lomás energia központja, ahol még az építők dolgoznak. Ez az új tv-adó június 24- től sugároz műsort. — A régi adó?^ — Eredeti helyén, sugár­zásra készen áll. Az új adó­val történjék bármi, ott a régi, egy kapcsolás és az adás megy tovább, mintha mi sem történt volna Később a régi tv-adót áthelyezzük az új épü­letbe, továbbra is üzemképes marad, és éppen az a nagy- jelentőségű, hogy a műsor- sugárzásra ezután két adó is rendelkezésre áll. Csoda történt? Az új adóállomás működé­se óta a tv-nézők véleménye megoszlik. Egyik olvasónk Stefán Ferenc, a Népfront kisnyárádi elnöke, maga és a község nevében írt szerkesz­tőségünknek: ... — csoda történt... valamelyik keddi est óta a tv képernyője cso­dálatosan szép és jó képet mutat, szebb és jobb a ju­goszláv adásnál... Szívesked­jék rövid leírást adni, mi is történhetett, mi játszott köz­re, ennek a tv-adásnak meg­változásában?! — Mi örülünk az elisme­résnek, de tudunk előfize­tőink panaszairól is. — Az épülő betontorony vasszerke­zete „beárnyékolt” egy bizo­nyos területet — mondja Su­gár Gusztáv. — A Mohács környékiek ezfért igen rossz minőségű képet és hangot kaptak. Ez az állapot fenn­maradt volna az új torony elkészültéig. Olyan megoldást, újítást találtunk, amely lehe­tővé teszi, az épülő torony sugárzásra való felhasználá­sát, már az építés alatt is, ugyanakkor nem zavarja az építők munkáját. Az építés- vezetők — Korbély Győző és Haris Vince segítségével — ezt sikerült. Ideiglenes anten­na-rendszert helyeztünk el az épülő torony 140 méter ma­gas szintjén. Ennek eredmé­nyeként javult meg a vétel Mohács környékén. A magasabban elhelyezett adó-antenna és a nagyobb tel­jesítményű adó ugyanakkor megkívánja a nézőktől, hogy antennáikat ennek megfelelő­en újra állítsák be. — Ezt kellene tenni azok­nak az előfizetőknek — foly­tatja Künn Béla, akinek az új adó üzembehelyezése óta a képminőség nem kielégítő. Ezt tanácsoljuk elsősorban a nagy vasbeton épületekben lakó nézőinknek, ahol az ed­digi szoba-antenna helyett — ha az újra beállítás ered­ménytelen lenne — külső an­tennára is szükség lehet. Az új adóval a készülékek kép­minőségének mindenhol javul­nia kellett és az ellátott terü­let is nőtt. — Eszerint a korábban ese­tenként észlelt zavarok telje­sen megszűnnek? — Ezt nem mondhatjuk, hiszen továbbra is az eddigi mikrohullámú láncon érke­zik a kép és a hang. Különö­sen nyáron zavarják a műsor átvételét a magas légtérben lejátszódó elektromágneses je­lenségek, ezek okozzák az úgynevezett mikrohullámú fadingot. Ezeket a hibákat észlelik a nézők a hang be- zajosodásában és a kép szem- csézetté válásában, esetleg a kép teljes eltűnésében. Mit ígér a jövő? — A jövőről néhány mon­datban? — Most már üzemszerűen sugározunk az új tv-adóval az új toronyról. Egy-két év múlva, a torony végleges el­készülte után az ideiglenes antenna-rendszert olyan vált­ja fel, amely az adó 3 kW-os teljesítményét 60 kW-ra emeli, és ezzel tovább széle­sedik az adó által ellátott te­rület. Ekkor kerül sor az úgynevezett polarizáció változ­tatására is. — Mit jelent ez? — A jelenleg vízszintesen álló előfizetői antennákat füg­gőlegesre kell majd állítani. Ezért javasolják már most azoknak, akik antennát sze­reltetnek fel. úgy készíttes­sék el, hogy az átállítás köny- nyen megoldható legyen. A polarizáció változásáról idő­ben tájékoztatjuk nézőinket. Napi gondjaink mellett örü­lünk, hogy áz új tv-adóállo- más elkészült, működik. Ez a lényeg. A betontorony „ár­nyékában” az állomás dolgo­zói arra törekednek, hogy a nézőknek lehetőleg zavartalan vételi lehetőséget biztosítsa­nak. Nagy István Már hírt adtunk arról, hogy egy vízmosásos üreget és egy pincét találtak a Bem utca szomszédságában. Mind­kettő az úttest alatt folytató­dott. Az üreg, illetve a pince miatt kellett elterelni az au­tóbuszforgalmat, életbe lép­tetni a forgalmi korlátozást. Az a veszély fenyegetett, hogy a helyreállítás során fel kell bontani az úttestet, ami pe­dig avval járt volna, hogy — a gyalogos forgalom kivé­telével — egy időre teljesen le kell zárni a Bem utcát. A veszély nagyon reális volt, hiszen a három hónapra tervezett Kossuth téri pincefeltárások immár tíz hó­napja tartanak, ,s eddig szinte minden pincefeltárás azzal járt, hogy újabb, nem várt pincékre bukkantak. Ezért volt kellemes meglepetés a Városi Tanács építési és köz­lekedési osztálya, valamint a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat helyszínen dolgozó mun­kásai számára, hogy — vég­re! — rendhagyó esettel ta­lálkoztak a Bem utcánál. Az említett pince ugyanis a Bú­torházat szegélyező járda alatt folytatódott, s csupán a Bú­torház bejárata alatti térségig ért. A pinceburkolat jó álla­potban van, így lehetőség nyí­lott arra, hogy — az úttest PályaTáJasztási felvilágosítás Az Országos Oktatási Tanács most lezajlott ülésének napirend­jén szerepelt egyebek közt a pálya­választási tanácsadás helyzetével, az Iskolai pályaválasztási munka továbbfejlesztésével foglalkozó elő­terjesztés. Az előterjesztés szerint számottevően Javult a tanulók és a szülők informáltsága, az üzemek és az Iskolák közötti kapcsolat. Mindehhez figyelemre méltó se­gítséget nyújtott, hogy pályavá­lasztási tájékoztató füzetek, szak- maismertetö könyvek Jelentek meg, iskolai filmek készültek, rendszeressé vált a tájékoztatás pályaválasztási kérdésekről a na­pilapokban és a pedagógiai szak­sajtóban, a rádióban és a tele­vízióban. Sokat fejlődött az Isko­lákban a pályaválasztási tanács­adó és felvilágosító munka, álta­lánossá váltak e témával össze­függő osztályfőnöki órák, szülői értekezletek, ankétok, üzemlátoga­tások. felbontása nélkül — a nyílást eltömedékeljék. Hasonló volt a helyzet a vízmosásos üregnél is, mely szerencsére nem bizonyult nagy átmérőjűnek, így itt is bontás nélkül végezhették el a tömedékelést. A munkák a befejező szakaszhoz közeled­nek, így mód nyílik arra, hogy idővel megszüntessék a forgalmi korlátozást a Bem utcában. Erről a Kossuth téri mun­kálatokat irányító operatív bi­zottság ülése, illetve helyszíni szemléje < alapján döntenek majd. Elsősorban a Bányásza­ti Aknamélyítő Vállalat, illet­ve a Víz- és Csatornaművek helyszínen dolgozó munkásai­tól függ, mikor lesz szabad a forgalom a Bem utcában. A haj-kányi kertészet te- ' rületén „épülő” társasházak egyik lakásvárományosa, Jankovits Ferencné példás önfegyelemmel így foglalta össze a címben szereplő „ha­táridők” történetét:-— Múlt év decemberének végén még zokszó nélkül tudomásul vettük az építők érvelését Ha jól emlék­szem annak idején a mostoha időjárásra fogták az átadá­si határidő elcsúszását. No­ha sokalltuk, hogy az új ter­minust kerek fél évvel meg- toldották,„de türelemmel vol­tunk, pedig a zsebünkre ment Közben ugyanis le­járt az általunk fogadott műszaki ellenőr szerződése és újat kellett fogadnunk, aki érthető óvatosságból csak a végleges határidő lejártá­val számolja fel a járandó­ságát ... Jankovits Ferencné sze­rint ezt a „véglegest” július 1-re ígérte a Siklósi Építő Ktsz, de ennek lejárta után egy nappal már a „legvég­sőre”, július közepére mó­dosította az átadás napját. A helyszínen látottak alap­ján most már valóban úgy néz ki, hogy sor kerül rá, de tegyük hozzá mindjárt, hogy kevés köszönettel. — Ugyanis az építő ktsz elnöke szerint — ez csak „műszaki átadás” lesz, ami korántsem jelenti még a „beköltözhető- séget”, mert mint kiderült, Lukács György áiveüe a Joliot Curie emlékérmet Magyarországon elsőként Lukács Györgynek ítélte oda a Béke Világtanács Elnöksé­ge a nemzetközi békemoz- galom legmagasabb kitünte­tését, a Joliot Curie emlék­érmet. A közelmúltban tar­tott berlini BVT-ülés döntött a most 84 esztendős világ­hírű magyar tudós kitünte­téséről, s az emlékérmet szombaton bensőséges ün­nepségen nyújtották át az Országos Béketanács szék- házában. Az eseményen meg­jelent a Béke Világtanács magyar tagjai közül Hubay Miklós író, dr. Radnót Mag­da professzor, dr. Káldy Zol­tán evangélikus püspök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát Bugár Jánosné fő­titkárhelyettes képviselte. a telket csak félig-meddig közművesítették. Az ivóvíz- vezeték megvan ugyan, de csatornázás, illetve szennyvíz elvezetés híján aligha kap­nak „lakhatási” engedélyt a társtula j donosok. Pedig Jankovitsné szerint annakidején „közművesítve” vásárolták meg a telkeket a községi tanácstól. Halljuk hát mi volt a véleményé erről dr. Sárosi Mátyásnak, a vb elnökének. — Valóban így van, és mi mindent el is követünk, hogy az építkezések végére elké­szüljön a közművesítés, de sajnos, nem kaptunk rá ki­vitelezőt. Azaz végszóra, mégis sikerült megállapod­nunk a baranyai építőkkel, de sajnos szeptemberig vár­nunk kell rájuk, mert ak­korra lesz csak emberük a harkányi munkára... • — E szerint mikorra vár­ható hát a végleges határ­idő? — Szeptember végére, de legkésőbb október elsejére, tehát arra a napra minden feltétele meglesz a lakható­sági engedély kiadásának ... Igaz, jócskán „rozsdás” lesz addigra a kerek 9 hónappal előbb beígért lakáskulcs, de a tulajdonosok nagyon re­mélik, hogy újabb „utánre- szelés” nélkül immár vég­leg beilleszthetik majd ajtó­záraikba ... —a—gy— A negyedik határidő Két levél és a hittan A HITTAN BEÍR AT ÁSOK IDEJÉN a siklósi járás egyik községében a pedagógusok fölfigyeltek, hogy az ötödik osztályban a vallásoktatásra beiratkozok száma a tavalyi­hoz képest ugrásszerűen meg­emelkedett. Tavaly a negyedi­kesek közül négyen jelentkez­tek, az idén ugyanebből az osztályból tizenhármán. A za- varbaejtó eredményt jelentet­ték az iskolaigazgatónak. A szülőkkel való beszélgetések nyomán kiderült, hogy a köz­ségi református pap írógépen sokszorosított, személyre szóló levelet küldött a híveknek, a község katolikus papja pe­dig szószékről kétszer is fi­gyelmeztette a szülőket, hogy nem lehet elsőáldozó és bér­málkozó az a gyermek, aki nem jár hittanra. „ ... Az Alkotmány biztosít­ja minden szülőnek ezt a jo­gát. Éljünk is vele annál is inkább, hiszen gyermekünk keresztelésekor az Ur szent templomában erre fogadalmat is tettünk. Hogyan várhatjuk akkor Isten áldását, ha foga­dalmunkat megszegjük? Isten áldását kérve életükre, szere­tettel köszönti kedves Mind­nyájukat ...” — olvasom a református pap levelében, amely alatt ugyan szerepel egy aláírás, de az összehason­lításnál a laikus számára is azonnal kiderül, hogy nem a református pap saját kézírá­sa. A katolikus papnak is van tfg levele, melyet a községi tanács vezetőinek hivatalos ér­deklődésére válaszol! „Az ál­talános iskola vezetői tájé­koztattak, hogy több szülő azon indokkal íratta be gyer­mekét hittanra, hogy a temp­lomban a szószékről elhang­zott, hogy új rendelkezés van, és aki nem jár hittanra, nem vehet részt a bérmáláson .. — szól a tanács levele. A pap teljes válasza a következő volt: „Válaszolva levelére közlöm, hogy a levelükben ne­kem tulajdonított kijelentést: Aki nem jár hittanra, nem vehet részt a bérmáláson — nem tettem meg. Minden év­ben, az idén is résztvehettek az első áldozáson azok a gye­rekek is, akik nem iratkoztak be hittanra. De, kihirdettem a templomban. hogy akik nem vesznek részt az elsőál- dozási oktatásokon, nem le­hetnek első áldozok. Az első áldozáshoz szükséges hittani ismeretek elsajátítására egy év szükséges, és mivel a püs­pök úr újabban a bérmálás alkalmával személyesen győ­ződik meg a bérmálkozók fel- készültségéről, buzdítottam a szülőket, hogy írassák be a gyermekeiket hittanra”. Ennyit a levelekről és a té­nyekről, amelyek közül termé­szetesen egyiknek a jelentő­ségét sem szabad túlbecsülni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem beszélhetünk őszin­tén ezekről a kérdésekről. A hittanbeiratásnak, a hit­oktatásnak — mint sok más dolognak — gyakorlati és elvi oldala van. A gyakorlati ol­dalból kiindulva azt hiszem elfogadható, hogy a kérdéses faluban a két, különböző egy­házhoz tartozó pap hivatali buzgósága, az a körülmény, hogy egyházi hivatásuk sze­rint hivatásszerűen megfelel­jenek; fontos szerepet játszott itt. Alátámasztja ezt, hogy a falu körülbelül fele-fele arányban katolikus, illetve református — szinte egyfor­ma lendülettel láttak mun­kához. Ezeket a körülménye­ket még akkor is figyelembe kell venni, ha a siklósi já­rásban az idén, legalábbis egyes községekben a hitokta­tás iránti felkészülés volt tapasztalható, összefüggésben áll ezzel az a körülmény, hogy a siklósi járásban bér­málás lesz. A szülők egyes községekben csoportosául je­lentkeztek a hittanbeiratá- soknál, és ezeken a helyeken mindenki egy, csaknem szte­reotip szöveget mondva hi­vatkozott a vallásszabadság­ra. VALLASSZABADSAG van NÁLUNK. Ez kétségtelen. Az állam és az egyház viszo­nyát magasszintű megállapo­dások szabályozzák, és ezek betartása mindkét oldalon kötelező. Ezek a megállapodá­sok. ha nem is tartalmaznak mindenre kiterjedő részlet- megoldásokat, a módszerek — a helyiek is — csakis e megállapodásra épülhetnek. Ez alapelv. A vallásszabad­ság kétoldalú. Minden él-1 lampolgár lelki ismerete, sza­bad belátása szerint gyakorol­hatja a vallását, de szabad belátása szerint meg is vál­toztathatja, föl is adhatja azt. A vallásszabadság fizi­kai és lelki szahadság, nem korlátozható. Ezt a szabad­ságot intő levelekkel, figyel­meztető célzásokkal, a lélek­nek szóló figyelmeztetések­kel befolyásolni — a nem kö­vethető módszerek közé tar­tozik. Visszatérve a siklósi járás­ra: volt község, amelynek is­kolájában tavaly mindössze egyetlen beiratkozó akadt, az idén viszont tizenkilenc. Más községekben a szám azonos a múlt évivel, megint más köz­ségekben alapos csökkenés ta­pasztalható, és nem ritka az olyan körzeti iskola, ahol az idén egyetlen gyerek se je­lentkezett hitoktatásra. Nem nagyon szeretek a számokkal — vagy csupán a számok­kal — érvelni, mert szük­ségképpen csak a mennyisé­gi oldalra figyelmeztet, de mégiscsak mond valamit, hogy a siklósi járásban az itt el­mondott problémákkal együtt is összességében, a tavalyihoz képest csökkent a hittanra beiratkozottak száma. Érdekes közelebbről meg­figyelni — például a cikk ele­jén említett iskolában — a hittanra járás struktúráját. Nagyonis gyakorlatias képet mutat. Tavaly a két hatodik Osztályból összesén öten jár­tak, a két hetedikből hár­man, a két nyolcadikból sen­ki. Az idén az összes hatodik­ból egy jelentkezett hittanra, I a hetedik osztályokból hár­man, a nyolcadikból senki. A hittanra járók száma a hatodik osztálytól kezdve va­lósággal lezuhan. Tulajdon­képpen érthető. Részben köz­belép itt a szülői óvatosság, mert hiszen közeledik a kö­zépiskola ideje, a hittan nem vetne jó fényt a gyerekre, részben pedig a gyerek eb­ben az életkorban egyre job­ban mentesül az abszolút szü­lői befolyás súlya alól, a vé­leményét, az elképzeléseit már inkább érvényesítheti. A vallásosság fogalma az utóbbi évek folyamán módo­sul! Az emberiség, a tudo­mány — különösen az utóbbi két évtizedben — kézzelfog­ható eredményeket, mindenki számára cáfolhatatlan bizo­nyítékokat teremtett a mate­rialista világnézet mellett. Társadalmunkban nem be­szélve arról az el nem ha­nyagolható körülményről, hogy az ország felnőtt lakos­ságának túlnyomó része — vallási hovatartozásra való tekintet nélkül — egy hu­mánus tartalmú politikai koncepcióban az igazságos társadalom végső kialakítá­sán fáradozik. Ami pedig a vallást illeti? A két körül­mény nagymértékben befo­lyásolta. Nagyon sokan, negy­ven éven alul túlnyomó több­ségben — az isten elismeré­sének kivételével tulajdon­képpen már nem is valláso­sak, legalábbis nem a klasz- szikus értelmezésben. — A szertartások, egyházi mecha­nizmusok már mind keve­sebb vonzással rendelkeznek, és maga az isten fogalma isi inkább gyakorlatias, mint el­vont elemeket tartalmaz. Ezt támasztja a!á> hogy a ka­tolikus egyház hivatalos filo­zófiája, a neotomizmus, és más vallásfilozófiák, miután klasszikus érveik a huszadik század embere előtt elvesztet­ték „valóságértéküket” — megkísérlik a mai tudomány cáfolhatatlan eredményeit, fő­ként ismeretelméleti vonat­kozásban a vallás céljaira, a hívek visszaszerzésére fel­használni. De az idő, a tudo­mány, az általános felvilágo­sodás a materializmusnak dolgozik. Ami természetesen nem jelentheti azt. hogy 'a társadalom feladhatja a har­cot. Nem, a harcot nem le­het feladni. E HARC LÉNYEGE: egyrészt megszüntetni a val­lás anyagi-társadalmi alap­ját, másrészt kihangsúlyozni a munka felvilágosító jelle­gét, a harcnak azt a részé! amely az ideológiai munka keretein, a kispolgári néze­tek rendszere elleni harc keretein belül folyik. A harc alapelve pedig: tudni, hogy a vallás része az ideológiai harcnak, és világosan látni, hogy mikor és meddig ma­gánügy a vallás, és mikor, milyen szempontból veszti el ezt a jellegé! A módsze­rek, a magatartás kialakítá­sát alapvetően ez határozza meg. Mert a határvonalat többnyire csak „incidensek” árán lehet átlépni. Társadal­milag is, egyénileg is, on­nan és innen. Ez vonatkozik a hittanra is. Thiery -Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom