Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-18 / 164. szám
Ara: 80 fiilét Világ proletárjai, egyesüljetek! »XVI.éwoiTam, 164.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1909. július is.,péntek A világ dolgairól — világosan Napjainkban nem könnyű Befutott az első vonat a BCM pályaudvarára A várható forgalom: 500—550 vagon naponta A IV. ötéves tervben Pécsbánya-rendező és Villány között is felújítják a vonalat Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője vág ta el a szalagot, ezzel szabad utat nyitott a vonatnak Bérc mend felé. Szokolai felv. eligazodni a világ dolgaiban. Bonyolult és ellentmondásos a nemzetközi helyzet, gyorsan peregnek az eseményeik. Sokszor kevés vagy nem elég megbízható az informá- eióeanyag vagy éppen olyan sok, hogy nehéz osztályozni a tényeket, érveket, történéseket. Előfordul, hogy nehézségekbe ütközik egy-egy óriási dokumentum feldolgozása, rendszerezése, érdemi megállapításainak kigyűjtése és értékelése. Fáradságos munka nyomon követni az akciókat és a reakciókat, a választ és a viszonválaszt, kideríteni, jól megkülönböztetni az okokat és az okozatokat. Nem vitás, hogy a tájékoztatástól sok függ. Amit nem ismerünk, arról nem tudunk védeményt mondani, amit nem követhetünk nyomon, annak összefüggéseit sem tárhatjuk fel. Valóban informáltalak kell lennünk. Ezt; az igényt — amelyet szerencsére már egyre kevesebben tekintenek illetlen vagy illetéktelen kíváncsiságnak — a hírközlő eszközök és a tájékoztatás egyéb csatornái igyekeznek mind jobban kielégíteni. Bár — ahogy mondani szokták — „az információból sohasem elég”, nem kétséges, hogy ma a külpolitikával „nem profi” módra foglalkozók is egyre több és jobb ismereteket kapnak a nemzetközi eseményekről. — Am bizonyos határon túl hiába zúdítjuk az emberekre a tények özönét, nem tudják elraktározni és főleg megemészteni azokat. Ez történt például a kínai „kulturális forradalom” első időszakában, amikor már ösz- szelolyt a rémisztő pekingi eseményekről szóló, lényegében azonos típusú jelentések végtelen sora. Érdemes ezen elgondolkodni, mert akkor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás további javítása mellett — egyre inkább előtérbe kerül egy másik gond: mit kezdjünk az információkkal, miként dolgozzuk fel, csoportosítsuk, értékeljük azokat, vagyis röviden: hogyan politizáljunk velük? A gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban egy-egy esemény megítélésénél nagy segítséget nyújt a világpolitikai helyzet helyes értékelése. Annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy napjainkban történelmi párharcot vívnak a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői. Ebben a harcban a forradalmi világmozgalom — egyes osztagainak nehézségei ellenére — folytatja támadását, amit leginkább a szocialista építés előrehaladása, a tőkés országokban folyó osztályharc éleződése, a gyarmati rendszer szakadatlan bomlása, s az a tény bizonyít, hogy a béke erőinek összefogása révén sikerült megakadályozni a világháború kirobbanását. Az imperializmus, bár mint világrend- szer nem lett erősebb, helyenként ellentámadással próbálja útját állni ennek a számára kedvezőtlen folyamatnak. Mindebből két következtetés adódik: az egyik, hogy a forradalmi erők offen zíváját történelmi tények bizonyítják, amelynek nem mond ellent, hogy az imperializmus helyenként és átmenetileg támadásba lendülhet a kor tendenciáit tekintve akkor is csak defenzív, védekező hadműveletre kényszerül a forradalmi erőkkel szemben. A másik következtetés, hogy az impe- railizmus sorozatos ellentámadásai egyik vagy másik országban, időlegesen érhet- mk és érnek is el sikereket, ettől még az általános erőviszonyok nem változnak a javára. Ezekkel az alapvető mozzanatokkal függ össze az a gyakorta hallott kérdés is: hol húzódnak ma a nemzetközi osztályharc fő frontjai, pontosabban, milyen erők állnak szemben az imperializmussal. Nos, a front egyik oldalán három erő áll: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Ök alkotják ma az ántiimperialista derékhadat. A szocialista világrendszer nem az egyetlen, hanem a döntő erő ebben a küzdelemben. Az események vizsgálatánál elengedhetetlen a gazdasági indítékok elemzése. Sajnos, ezeknek az összefüggéseknek nem mindig tulajdonítunk kellő jelentőséget, mintha a nemzetközi politikát el lehetne szakítani a világgazdaságtól. Pedig nem lehet, s ha erről elfeledkezünk, akikor egyebek között a harmadik világ egy-egy jobboldali fordulatánál (vagy azt megelőzően!) nem mutatunk rá a kapitalista világgazdaság sokszor áttételes, mégis meghatározó befolyására, nem világítjuk meg az adott puccs mélyebb okait. De más példák is arra intenek, hogy a gazdasági háttér és indítékok vizsgálata nem nélkülözhető a nemzetközi események jó megértéséhez. Nagy segítséget nyújthat a nemzetközi tájékozódásban a saját erőink mellett a szembenálló fél alapos ismerete. Az imperializmus állandó jellegzetességein kívül új vonásait is számba kell venni, hiszen — egyebek között — állammonopolista jellegének erősödéséből látható alkalmazkodási törekvése a két rendszer harcának feltételeihez, a tudományos-műszaki forradalom követelményeihez. Nem téveszthető szem elől taktikája sem, amellyel bomlasztani próbálja a szocialista országok belső rendjét és szövetségi kapcsolatait. A tisztánlátás feltétele még, hogy világosan álljanak előttünk harci céljaink, amelyeket a nemzetközi küzdőtéren el akarunk érni. A gyakorlati politizálásban például sokat segít annak felismerése, hogy napjainkban az imperialistaellenes akcióegység elsőrendű célja változatlanul a hős vietnami nép sokoldalú támogatása, alapvető láncszeme a háborús veszély elhárítása, s a leghalaszthatatlanabb feladat elejét venni az atomfegyverek tovaterjedésének. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása nagy nyilvánosságot kapott. Mégis: aki nemcsak ismerni akarja, mi történt Moszkvában, hanem önálló következtetésekre is kíván jutni, annak végig kell mennie az alapkérdéseken: mit mondtak a testvérpártok a világhelyzetről, milyen képet festettek az imperializmusról, hogyan vették számba sajáit erőinket, miben látják az összefogás lehetőségét, milyen harci célok felé törekednek, mit tartanak a kommunista és munkáspártok legfontosabb feladatainak. Az események rohanó forgatagában elengedhetetlen, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján, világnézetünk, eszményeink. tö- rekvésediík talaján véleményt alkossunk magunknak a történteknői. Ez különösen fontos azoknak a munkájában, akik nemcsak részét alkotják a közvéleménynek, hanem formálni is kívánják azt. P. X. Tizenegy hónapi, erőltetett ütemű munka után a közelmúltban befejeződött a Villány—beremendi szárnyvasút építése, s tegnap délután 13 óra 50 perckor befutott az első vonat az új Beremendi Cemenit- és Mészmű pályaudvarára. A villányi állomáson a siklósi járás párt- és állami vezetői, valamint a beruházás irányításában és a kivitelezésben résztvevő vállalatok küldötteinek népes csoportja fogadta a MÁV pécsi igazgatójának különvonatát, mélynek utasai között ott volt Szikszai Tibor, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője, valamint a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat és a sajtó számos képviselője is. A három kocsiból álló motorvonat a külön erre a célra szerkesztett menetrendnek megfelelően 12 óra 45 perckor érkezett az új szárnyvasút kiinduló pontjához, amely a jövőben VillányA Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke beszámolt a magyar párt- és kormányküldöttségnek a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról és az ottani tárgyalásairól. A honvédelmi miniszter jelentést tett a magyar katonai delegációnak a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról. A kormány a küldöttség tapasztalatait hasznosnak ítélte és a beszámolót tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a levéltári anyag védelmének új szabályozásáról, valamint a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola létesítéséről szóló miniszteri indítványokat és úgy határozott, hogy azokat — törvényerejű rendeletek alkotását javasolva — a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A művelődésügyi és a kohó- és gépipari miniszter közös kiágazás néven szerepel majd a MÁV kiadványaiban. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője rövid avató beszédében elmondotta, hogy a reneszánszát élő magyar vasút ezen új létesítménye szűkebb hazánk, Báranya, gyorsütemű fejlődésének egyik szemléletes bizonyítéka. Azon a vidéken, ahol eddig a „vicinális” is csak óvatosan haladhatott, ettől a naptól kezdve a legkorszerűbb vasúti kocsik és mozdonyok is mindennaposak lesznek. A Villányból induló szárnyvasút a BCM pályaudvari vágányaival együtt éppen 10 kilométer hosszú, s mintegy hatvan millió forintba került. Pontosan 13 óra volt, amikor a nemzeti színű szalag átvágása után a vonat elindult az ország legfiatalabb pályaudvara, „BCM-város” felé. A szigorú műszaki rendszabályoknak megfelelően a sebesség mindössze 10 kilométer volt: az új, még „mozgásban” lévő töltés a laza zúzottelőterjesztése alapján a kormány elhatározta, hogy a Dunaújvárosi Felsőfokú Kohóipari Technikum átszervezésével a Nehézipari Műszaki Egyetemen kohó- és fémipari főiskolai kart hoz létre, amely Dunaújvárosban működik. A honvédelmi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács úgy döntött, hogy a katonai főiskolák végzős növendékeinek tisztté avatását a jövőben összevont, nyilvános avatóünnepség keretében alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án a parlament és az állami zászló előtt rendezik meg. Az első nyilvános tisztavató ünnepségre 1969. augusztus 20-án délelőtt 10 órakor kerül sor. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter napirenden kívül tájékoztatást adott a mezőgazdasági munkák állásáról, megállapította, hogy a kedvezőbb időjárás hatására a termés betakarítása meggyorsult és jó ütemben folyik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt kő-korona egy ideig óvatosságot követel. Az „év leglassúbb gyorsvonatát” Nagy József vezette. A pálya nagy ívben jobbra kanyarodva indul Villányból Beremend felé, s mintegy az út közepéig állandóan emelkedik. Hosszú ideig partok között halad, de aztán, egyszerre kitárul a táj: jobbról feltűnik a Szársomlyó zöldbokros sziklakúpja, balról pedig toronydaruk és betontornyok emelkednek a végtelen mezők fölé. A BCM pályaudvara egyelőre három vágányú, de rövidesen további két vágánypár épül. A méltóságteljes lassúsággal beérkező vonatot Csi- kán János, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója fogadja, aki a felhasználók nevében ünnepélyesen köszönetét mondott a MÁV-nak és az építőknek, a vasút gyors és kifogástalan minőségben való megépítéséért. A gyár teljes elkészülte után 500— 550 vagon „fordul” majd meg ezen az állomáson, teljes üzemmenet esetén ugyanis napi 400 tonna fűtőolajra. 500 tonna gipszkőre, 700 tonna pernyére és 80 tonna segédanyagra lesz szükség. De visz- szafelé se mennek üresen a vonatok! Előreláthatóan 3300 tonna zsákolt és 2000 tonna ömlesztett cement indul útnak minden nap. A hatalmas beruházásból elsőként üzembehelyezett vasúton már a közeljövőben is 1000—1200 tonna anyagot szállítanak az építkezés színhelyére a különböző vállalatok. 1970 első felétől — amikor már a technológiai, illetve gépi egységek is érkeznek —, 1300—1500 tonnára nő ez a szám. Az építkezés 11 hónapja alatt 150 ezer tonna földet mozgattak meg, s 22 ezer tonna zúzott követ, illetve 12 ezer tonna talajjavító bányakavicsot használtak fel. A több mint egymillió tonna cementet termelő BCM népgazdasági jelentőségének figyelembevételével egyébként már elkészült a második lépcső programja is: a IV. ötéves terv folyamán Pécsbányaren- dező és Villány között teljes hosszában felújítják a vasútvonalat, s ezzel Beremend közlekedés szempontjából is egyszer és mindenkorra megszűnik „isten háta mögötti hely” lenni. •• Ülést tartott a Minisztertanács A tartalomból.. Az Apollo II. túl a félúton (2. oldal) A népművelés korszerűsége, feladatai (3. oldal) Újjávarázsolják a Park mozit (3 oldal) Körséta a BIV kiállítási területén (5. oldal) Augusztusban költözködik az SZTK (5. oldal) Rádió* és Tv-műsor (6. oldal) Szombaton kezdődnek a szegedi szabadtéri játékok Szombaton este a Dóm téren, a hagyományoknak megfelelően a kürtök hangján ismét felcsendül a „Szöged hírős város” kezdetű népdal bevezető dallamsora, jelezve az 1969. évi szabadtéri játékok kezdetét. Az 1959-es felújítás óta tizenegyedszer rendezik meg ezt a nagy nyári kulturális eseménysorozatot Az idei nyitódarab Kodály Háry János című dal játéka lesz. A következő napon, vasárnap Aszaf- jev Bahcsiszeráji szökőkút című balettjével nagyhírű vendégegyüttes, a Tarasz Sev- csenko nevét viselő Kijevi Állami Akadémia Opera- és Balettszínház százhúsz tagú csoportja mutatkozik be. Júliusban ez a két darab lesz felváltva műsoron. Augusztusba» Bizet Carmenjének francia nyelvű előadásait láthatja a közönség, a fő szerepekben neves külföldi vendégművészekkel. Az ember tragédiája három alkalommal kerül az idén színre. A játékok befejező szakaszában a Magyar Állami Népi Együttes ősbemutatóként adja elő új műsorát. Jeles napok címmel. Holdkörüli pályán a Luna 15. A Luna 15. szovjet automatikus űrállomást csütörtökön holdkörüli pályára vezérelték, s így az a Hold újabb mesterséges bolygójává vált. A holdkörüli pálya paraméterei megközelítik az előre kiszámított adatokat. Az űrállomással megbízható rádiókapcsolatot tartanak fenn. A telemetrikus adatok szerint a fedélzeti berendezések normálisan működnek. A Luna 15. automatikus űrállomást július 13-án bocsátották fel. A Föld és a Hold közötti út 102 órája alatt az űrállomással 28 alkalommal létesítettek rádióösszeköttetést, amikor pályaméréseket végeztek. ellenőrizték a fedélzeti rendszer működését és tudományos kutatásokat végeztek. Annak biztosítása érdekében, hogy az űrállomás a megadott távolságra közelítse meg a Holdat, június 14-én módosították pályáját. A Hold megközelítésekor a Luna 15- öt ismét betájolták a világűrben és magyar idő szerint délelőtt 11 órakor bekapcsolták hajtóművét. E pillanatban az állomás a Hold Földről nem látható oldala felett tartózkodik. A fékezőművelet után az űrállomás a Hold mesterséges bolygójának pályájára tért. A koordinációs számítóközpont folyamatosan dolgozza fel az érekező információkat
