Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

Ara: 80 fiilét Világ proletárjai, egyesüljetek! »XVI.éwoiTam, 164.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1909. július is.,péntek A világ dolgairól — világosan Napjainkban nem könnyű Befutott az első vonat a BCM pályaudvarára A várható forgalom: 500—550 vagon naponta A IV. ötéves tervben Pécsbánya-rendező és Villány között is felújítják a vonalat Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője vág ta el a szalagot, ezzel szabad utat nyitott a vonatnak Bérc mend felé. Szokolai felv. eligazodni a világ dolgaiban. Bonyolult és ellentmondásos a nemzetközi helyzet, gyor­san peregnek az eseményeik. Sokszor kevés vagy nem elég megbízható az informá- eióeanyag vagy éppen olyan sok, hogy nehéz osztályozni a tényeket, érveket, történé­seket. Előfordul, hogy ne­hézségekbe ütközik egy-egy óriási dokumentum feldolgo­zása, rendszerezése, érdemi megállapításainak kigyűjté­se és értékelése. Fáradságos munka nyomon követni az akciókat és a reakciókat, a választ és a viszonválaszt, ki­deríteni, jól megkülönböztet­ni az okokat és az okozato­kat. Nem vitás, hogy a tájékoz­tatástól sok függ. Amit nem ismerünk, arról nem tudunk védeményt mondani, amit nem követhetünk nyomon, annak összefüggéseit sem tár­hatjuk fel. Valóban infor­máltalak kell lennünk. Ezt; az igényt — amelyet szeren­csére már egyre kevesebben tekintenek illetlen vagy ille­téktelen kíváncsiságnak — a hírközlő eszközök és a tájé­koztatás egyéb csatornái igyekeznek mind jobban ki­elégíteni. Bár — ahogy mon­dani szokták — „az infor­mációból sohasem elég”, nem kétséges, hogy ma a külpo­litikával „nem profi” módra foglalkozók is egyre több és jobb ismereteket kapnak a nemzetközi eseményekről. — Am bizonyos határon túl hiába zúdítjuk az emberekre a tények özönét, nem tud­ják elraktározni és főleg megemészteni azokat. Ez történt például a kínai „kul­turális forradalom” első idő­szakában, amikor már ösz- szelolyt a rémisztő pekingi eseményekről szóló, lényegé­ben azonos típusú jelentések végtelen sora. Érdemes ezen elgondolkod­ni, mert akkor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás továb­bi javítása mellett — egyre inkább előtérbe kerül egy másik gond: mit kezdjünk az információkkal, miként dol­gozzuk fel, csoportosítsuk, értékeljük azokat, vagyis röviden: hogyan politizál­junk velük? A gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban egy-egy esemény megítélésénél nagy segítséget nyújt a világpoli­tikai helyzet helyes értékelé­se. Annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy nap­jainkban történelmi párhar­cot vívnak a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői. Eb­ben a harcban a forradalmi világmozgalom — egyes osz­tagainak nehézségei ellené­re — folytatja támadását, amit leginkább a szocialista építés előrehaladása, a tő­kés országokban folyó osz­tályharc éleződése, a gyar­mati rendszer szakadatlan bomlása, s az a tény bizo­nyít, hogy a béke erőinek összefogása révén sikerült megakadályozni a világhábo­rú kirobbanását. Az imperia­lizmus, bár mint világrend- szer nem lett erősebb, he­lyenként ellentámadással pró­bálja útját állni ennek a számára kedvezőtlen folya­matnak. Mindebből két kö­vetkeztetés adódik: az egyik, hogy a forradalmi erők of­fen zíváját történelmi té­nyek bizonyítják, amelynek nem mond ellent, hogy az imperializmus helyenként és átmenetileg támadásba len­dülhet a kor tendenciáit te­kintve akkor is csak defen­zív, védekező hadműveletre kényszerül a forradalmi erőkkel szemben. A másik következtetés, hogy az impe- railizmus sorozatos ellentá­madásai egyik vagy másik országban, időlegesen érhet- mk és érnek is el sikere­ket, ettől még az általános erőviszonyok nem változnak a javára. Ezekkel az alapvető moz­zanatokkal függ össze az a gyakorta hallott kérdés is: hol húzódnak ma a nemzet­közi osztályharc fő frontjai, pontosabban, milyen erők állnak szemben az imperia­lizmussal. Nos, a front egyik oldalán három erő áll: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító moz­galom. Ök alkotják ma az ántiimperialista derékhadat. A szocialista világrendszer nem az egyetlen, hanem a döntő erő ebben a küzde­lemben. Az események vizsgálatá­nál elengedhetetlen a gaz­dasági indítékok elemzése. Sajnos, ezeknek az összefüg­géseknek nem mindig tulaj­donítunk kellő jelentőséget, mintha a nemzetközi politi­kát el lehetne szakítani a világgazdaságtól. Pedig nem lehet, s ha erről elfeledke­zünk, akikor egyebek között a harmadik világ egy-egy jobboldali fordulatánál (vagy azt megelőzően!) nem mutatunk rá a kapitalista világgazdaság sokszor áttéte­les, mégis meghatározó be­folyására, nem világítjuk meg az adott puccs mélyebb okait. De más példák is ar­ra intenek, hogy a gazdasá­gi háttér és indítékok vizs­gálata nem nélkülözhető a nemzetközi események jó megértéséhez. Nagy segítséget nyújthat a nemzetközi tájékozódásban a saját erőink mellett a szem­benálló fél alapos ismerete. Az imperializmus állandó jellegzetességein kívül új vo­násait is számba kell venni, hiszen — egyebek között — állammonopolista jellegének erősödéséből látható alkal­mazkodási törekvése a két rendszer harcának feltételei­hez, a tudományos-műszaki forradalom követelményeihez. Nem téveszthető szem elől taktikája sem, amellyel bom­lasztani próbálja a szocialis­ta országok belső rendjét és szövetségi kapcsolatait. A tisztánlátás feltétele még, hogy világosan álljanak előttünk harci céljaink, ame­lyeket a nemzetközi küzdő­téren el akarunk érni. A gyakorlati politizálásban pél­dául sokat segít annak fel­ismerése, hogy napjainkban az imperialistaellenes akció­egység elsőrendű célja vál­tozatlanul a hős vietnami nép sokoldalú támogatása, alapvető láncszeme a hábo­rús veszély elhárítása, s a leghalaszthatatlanabb feladat elejét venni az atomfegyve­rek tovaterjedésének. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanács­kozása nagy nyilvánosságot kapott. Mégis: aki nemcsak ismerni akarja, mi történt Moszkvában, hanem önálló következtetésekre is kíván jutni, annak végig kell men­nie az alapkérdéseken: mit mondtak a testvérpártok a világhelyzetről, milyen ké­pet festettek az imperializ­musról, hogyan vették szám­ba sajáit erőinket, miben látják az összefogás lehető­ségét, milyen harci célok felé törekednek, mit tartanak a kommunista és munkáspár­tok legfontosabb feladatai­nak. Az események rohanó for­gatagában elengedhetetlen, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján, világ­nézetünk, eszményeink. tö- rekvésediík talaján véle­ményt alkossunk magunknak a történteknői. Ez különösen fontos azoknak a munkájá­ban, akik nemcsak részét al­kotják a közvéleménynek, hanem formálni is kívánják azt. P. X. Tizenegy hónapi, erőltetett ütemű munka után a közel­múltban befejeződött a Vil­lány—beremendi szárnyvasút építése, s tegnap délután 13 óra 50 perckor befutott az első vonat az új Beremendi Cemenit- és Mészmű pályaud­varára. A villányi állomáson a sik­lósi járás párt- és állami ve­zetői, valamint a beruházás irányításában és a kivitele­zésben résztvevő vállalatok küldötteinek népes csoportja fogadta a MÁV pécsi igazga­tójának különvonatát, mély­nek utasai között ott volt Szikszai Tibor, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője, va­lamint a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet, a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat és a sajtó számos képvi­selője is. A három kocsiból álló motorvonat a külön erre a célra szerkesztett menet­rendnek megfelelően 12 óra 45 perckor érkezett az új szárny­vasút kiinduló pontjához, amely a jövőben Villány­A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A kormány elnöke beszámolt a magyar párt- és kormányküldöttség­nek a Bolgár Népköztársaság­ban tett látogatásáról és az ottani tárgyalásairól. A honvédelmi miniszter je­lentést tett a magyar katonai delegációnak a Román Szocia­lista Köztársaságban tett lá­togatásáról. A kormány a kül­döttség tapasztalatait hasz­nosnak ítélte és a beszámolót tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a levéltári anyag vé­delmének új szabályozásáról, valamint a Bánki Donát Gép­ipari Műszaki Főiskola, a Gép­ipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főis­kola létesítéséről szóló mi­niszteri indítványokat és úgy határozott, hogy azokat — törvényerejű rendeletek alko­tását javasolva — a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A művelődésügyi és a kohó- és gépipari miniszter közös kiágazás néven szerepel majd a MÁV kiadványaiban. Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezető­je rövid avató beszédében el­mondotta, hogy a reneszán­szát élő magyar vasút ezen új létesítménye szűkebb hazánk, Báranya, gyorsütemű fejlődé­sének egyik szemléletes bizo­nyítéka. Azon a vidéken, ahol eddig a „vicinális” is csak óvatosan haladhatott, ettől a naptól kezdve a legkorszerűbb vasúti kocsik és mozdonyok is mindennaposak lesznek. A Villányból induló szárnyvasút a BCM pályaudvari vágányai­val együtt éppen 10 kilomé­ter hosszú, s mintegy hatvan millió forintba került. Pontosan 13 óra volt, ami­kor a nemzeti színű szalag átvágása után a vonat elin­dult az ország legfiatalabb pályaudvara, „BCM-város” fe­lé. A szigorú műszaki rend­szabályoknak megfelelően a sebesség mindössze 10 kilomé­ter volt: az új, még „mozgás­ban” lévő töltés a laza zúzott­előterjesztése alapján a kor­mány elhatározta, hogy a Du­naújvárosi Felsőfokú Kohó­ipari Technikum átszervezésé­vel a Nehézipari Műszaki Egyetemen kohó- és fémipari főiskolai kart hoz létre, amely Dunaújvárosban működik. A honvédelmi miniszter előterjesztésére a Miniszterta­nács úgy döntött, hogy a ka­tonai főiskolák végzős növen­dékeinek tisztté avatását a jövőben összevont, nyilvános avatóünnepség keretében al­kotmányunk ünnepén, augusz­tus 20-án a parlament és az állami zászló előtt rendezik meg. Az első nyilvános tiszt­avató ünnepségre 1969. au­gusztus 20-án délelőtt 10 óra­kor kerül sor. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter napiren­den kívül tájékoztatást adott a mezőgazdasági munkák ál­lásáról, megállapította, hogy a kedvezőbb időjárás hatására a termés betakarítása meg­gyorsult és jó ütemben folyik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt kő-korona egy ideig óvatos­ságot követel. Az „év leglas­súbb gyorsvonatát” Nagy Jó­zsef vezette. A pálya nagy ív­ben jobbra kanyarodva indul Villányból Beremend felé, s mintegy az út közepéig ál­landóan emelkedik. Hosszú ideig partok között halad, de aztán, egyszerre kitárul a táj: jobbról feltűnik a Szársomlyó zöldbokros sziklakúpja, balról pedig toronydaruk és beton­tornyok emelkednek a végte­len mezők fölé. A BCM pályaudvara egye­lőre három vágányú, de rö­videsen további két vágánypár épül. A méltóságteljes lassú­sággal beérkező vonatot Csi- kán János, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója fogadja, aki a felhasználók nevében ünnepélyesen köszö­netét mondott a MÁV-nak és az építőknek, a vasút gyors és kifogástalan minőségben való megépítéséért. A gyár teljes elkészülte után 500— 550 vagon „fordul” majd meg ezen az állomáson, teljes üzemmenet esetén ugyanis napi 400 tonna fűtőolajra. 500 tonna gipszkőre, 700 tonna pernyére és 80 tonna segéd­anyagra lesz szükség. De visz- szafelé se mennek üresen a vonatok! Előreláthatóan 3300 tonna zsákolt és 2000 tonna ömlesztett cement indul út­nak minden nap. A hatalmas beruházásból elsőként üzembehelyezett vas­úton már a közeljövőben is 1000—1200 tonna anyagot szál­lítanak az építkezés színhe­lyére a különböző vállalatok. 1970 első felétől — amikor már a technológiai, illetve gé­pi egységek is érkeznek —, 1300—1500 tonnára nő ez a szám. Az építkezés 11 hónapja alatt 150 ezer tonna földet mozgattak meg, s 22 ezer ton­na zúzott követ, illetve 12 ezer tonna talajjavító bánya­kavicsot használtak fel. A több mint egymillió tonna ce­mentet termelő BCM népgaz­dasági jelentőségének figye­lembevételével egyébként már elkészült a második lépcső programja is: a IV. ötéves terv folyamán Pécsbányaren- dező és Villány között teljes hosszában felújítják a vasút­vonalat, s ezzel Beremend közlekedés szempontjából is egyszer és mindenkorra meg­szűnik „isten háta mögötti hely” lenni. •• Ülést tartott a Minisztertanács A tartalomból.. Az Apollo II. túl a félúton (2. oldal) A népművelés korszerűsége, feladatai (3. oldal) Újjávarázsolják a Park mozit (3 oldal) Körséta a BIV kiállítási területén (5. oldal) Augusztusban költözködik az SZTK (5. oldal) Rádió* és Tv-műsor (6. oldal) Szombaton kezdődnek a szegedi szabadtéri játékok Szombaton este a Dóm té­ren, a hagyományoknak meg­felelően a kürtök hangján is­mét felcsendül a „Szöged hírős város” kezdetű népdal beveze­tő dallamsora, jelezve az 1969. évi szabadtéri játékok kezde­tét. Az 1959-es felújítás óta tizenegyedszer rendezik meg ezt a nagy nyári kulturális eseménysorozatot Az idei nyi­tódarab Kodály Háry János című dal játéka lesz. A követ­kező napon, vasárnap Aszaf- jev Bahcsiszeráji szökőkút cí­mű balettjével nagyhírű ven­dégegyüttes, a Tarasz Sev- csenko nevét viselő Kijevi Ál­lami Akadémia Opera- és Ba­lettszínház százhúsz tagú cso­portja mutatkozik be. Július­ban ez a két darab lesz fel­váltva műsoron. Augusztusba» Bizet Carmenjének francia nyelvű előadásait láthatja a közönség, a fő szerepekben neves külföldi vendégművé­szekkel. Az ember tragédiá­ja három alkalommal kerül az idén színre. A játékok befeje­ző szakaszában a Magyar Ál­lami Népi Együttes ősbemuta­tóként adja elő új műsorát. Jeles napok címmel. Holdkörüli pályán a Luna 15. A Luna 15. szovjet automa­tikus űrállomást csütörtökön holdkörüli pályára vezérelték, s így az a Hold újabb mes­terséges bolygójává vált. A holdkörüli pálya paramé­terei megközelítik az előre kiszámított adatokat. Az űrál­lomással megbízható rádió­kapcsolatot tartanak fenn. A telemetrikus adatok szerint a fedélzeti berendezések normá­lisan működnek. A Luna 15. automatikus űr­állomást július 13-án bocsá­tották fel. A Föld és a Hold közötti út 102 órája alatt az űrállomással 28 alkalommal létesítettek rádióösszeköttetést, amikor pályaméréseket vé­geztek. ellenőrizték a fedélze­ti rendszer működését és tu­dományos kutatásokat végez­tek. Annak biztosítása érdeké­ben, hogy az űrállomás a megadott távolságra közelítse meg a Holdat, június 14-én módosították pályáját. A Hold megközelítésekor a Luna 15- öt ismét betájolták a világ­űrben és magyar idő szerint délelőtt 11 órakor bekapcsol­ták hajtóművét. E pillanat­ban az állomás a Hold Föld­ről nem látható oldala felett tartózkodik. A fékezőművelet után az űrállomás a Hold mesterséges bolygójának pá­lyájára tért. A koordinációs számítóköz­pont folyamatosan dolgozza fel az érekező információkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom