Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

Ara: 80 fidéi Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam, 163.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. július 17.,csütörtök Az egész emberiség erőfeszítésének nagyszerű diadala Az Apollo ti. űrhajó álban cs Hold felé A tervek szerint Armstrong és Aldrin héttőn hajnalban lép majd hűséges testvérbolygónkra «ÄÄlSPiilii * KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO SZERDÁN, magyar idő szerint délután fél három UTÄN KÉT PERCCEL A FLORIDAI CAPE KENNEDYBEN FELLŐTTÉK AZ APOLLO 11. ŰRHAJÓT, AMELYNEK UTASAI, A TERV SZERINT LESZÄLLNAK A HOLDON. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Csaknem egymillió ember gyűlt össze szerdán az Apollo 11. rajthelye közelében, hogy tanúja legyen a Holdra indu­ló űrhajó fellövésének. Az idő­járási viszonyok kiválóak vol­tak és a rajt az eredeti ter­vek szerint ment végbe. A meghívott vendégek sorá­ban* volt Johnson, volt elnök, Agnew alelnök, a törvényho­zás mintegy 300 tagja és sok más ismert közéleti személyi­ség. A külügyminisztérium meghívására számos Washing­tonban akkreditált diplomata érkezett a helyszínre, köztük Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság washingtoni nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője és Mozsik Imre alezre­des, hazánk katonai és légügyi attaséja az Egyesült Államok­ban. A rajtra az előre meghatá­rozott időpontban, 14 óra 32 perckor került sor. A televí­ziós közvetítés segítségével vi­lágszerte milliók láthatták, amint a hatalmas Satum 5. tí­pusú hordozórakéta első foko­zatának hajtóművei működés­be lépnek, sok kilométerre látható lángoszlopot lövelve ki, "majd a rakéta lassan emel­tedül kezdett. Három perccel a rajt előtt az űrhajó a külső energia­forrásokról már teljesen a bel­ső energiaforrásokra volt át­kapcsolva és a rajtot automa­tikus berendezések irányítot­ták. A hajtómű első fokozata az előírt időpontban vált le és működésbe lépett a második fokozat, amelynek segítségé­vel az Apollo 11. földkerülő pályára állt. A pályán az űr­hajósok még egyszer kipróbál­ják a berendezések működé­sét, mielőtt útra kelnének a Hold felé a harmadik fokozat bekapcsolásával. Röviddel a rajt után az űr­hajósok jelentették, jól van­nak és a rajt kiválóan sike­rült. A Satum 5. rakéta harma­dik fokozatának üzembehelye­zésével az Apollo 11. csaknem pontosan az előre megadott földkörüli orbitális pályára állt rá, nagyjából mintegy 160 kilométerre a Föld felszíne fe­lett. Ezen a pályán az űrhajó, még mindig egybekapcsolva a rakéta harmadik fokozatával, két fordulatot tesz meg. A Satum 5. első fokozatá­nak hajtóművei 3 375 000 kilo­gramm tolóerő kifejtésével indították útnak az űrhajót. A több mint 41 méter hosszú első fokozat leválása után, amely körülbelül két és fél percig működött, a következő hat percen át a második fo­kozat hajtóművei mintegy fél millió tonna hajtóerő kifejté­sével röpítették tovább az Apollo 11-gyet. Menet közben levált az űrhajóról a mentő­torony rakétája, amely a ki­lövésnél fellépő szerencsétlen­ség esetén repítette volna el a szerencsétlenség színhelyéről az űrkabint. A harmadik fokozat első üzembehelyezése adta meg az űrhajónak az úgynevezett ke­ringési sebességet.. Ekkorra már az eredetileg 109 méter hosszú komplexumból csak a mintegy 17 és fél méteres har­madik fokozat és a 16,8 méter hosszúságú űrhajó, illetve ki­szolgáló egység keringett a pályán. A pályaadatok ellen­őrzése szerint a kiindulópont megfelelő volt és nem igényelt lényeges módosítást. Houston: A houstoni földi ellenőrző központ szerdán, magyar idő szerint 17.00 órakor az Apollo 11. legénységének megadta a rajtengedélyt, hogy a Föld­körüli parkolópályáról a Hold felé vezető útra térjenek. Nem sokkal a Hold felé vi­vő pályára állítás után szét­kapcsolták az űrkabint és az azt kiszolgáló egységeket a ra­kéta harmadik fokozatától, amelynek orrában helyezke­dik el különleges védő burok­ban a holdkomp. Az űrkabin eltávolodott a rakétától, ten­gelye körül megfordulva szem- befordult azzal, majd közeled­ve végrehajtotta a két rész összekapcsolását — ahogy ezt a két előző Apollo-manőver során is csinálták — és kihúz­ta a holdkompot a rakétából. A harmadik fokozattól elvált egység indult azután el a Hold felé. Erre a manőverre (Folytatás a 2. oldalon.) AZ APOLLO 11. ŰRHAJÓSAI BESZÁLLÁS ELŐTT. BAL­RÓL JOBBRA: NEIL ARMSTRONG, MICHAEL COLLINS ÉS EDWIN ALDRIN. A tartalomból Kekkonen tárgyalása Londonban (2. oldal) Lesz-e új lakótelep Patacson? (3. oldal) Miért kevés és drága a zöldáru? (3. oldal.) Bánya a nádasban (3 oldal) Guruló kiállítás —- felső fokon (5. oldal) „Tüzes szemmel“ a gabonatáblákon (5. oldal) Minden teherautóra szükség van (5. oldal) Egy évvel ezelőtt, jú­lius 16-án az egész me­gyében befejeződött az aratás-cséplés, igaz vi­szont, hogy az volt az év­század legkorábbi aratá­sa. Most viszont egyetlen gazdaság, a siklósi Ma­gyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet vég­zett ezen a napon a nagy munkával. Szerdán délután a ter­melőszövetkezet mind a tizenkét kombájnja le­állt, jelezve, hogy elfo­gyott az aratni- és csé­pelni valójuk. Tavaly július 2-án, azaz éppen két héttel előbb fejeződött be az aratás Siklóson: elsőként az országban, s ezt a bra­vúrt most megismételték a kombájnosok. A gazdaság 900 hold- nyi búzája — a tervezett 16 mázsa helyett — 21— 22 mázsát adott katasz­teri holdanként. A siklósi gépek a kö­vetkező napokban, he­tekben a környékbeli ter­melőszövetkezetekben se­gítik majd a glabana be­takarítását Tegnap indították útjára azt a vágóhídi gépet a Pécsi Sopiana Gépgyárból, mely a zágrábi általános gép­ipari kiállításon szerepel majd. Az Élelmiszeripari Be­rendezéseket Gyártó Vállalat Pécsi Sopiana Gépgyára határainkon túl is ismert konzerv- és húsipari gépei­ről. Képünkön: csomagolják a Zágrábba induló gépet. Szokolai felv. Hétmillió forint haszon évente Ultraszuper malacnevelő-telep Gyorsítható a sertéshústermelés Homok mint tápszer — Telep panelekből A hazad húsellátás javítá­sa, valamint az export növe­lése érdekében a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium „sertésprogramot” hirdetett meg két évvel eze­lőtt. A tervezet megvalósítása a vártnál lassúbb. Gyorsítá­sára, a sertéshús termelés fo­kozására új lehetőségek kí­nálkoznak. Erről a nagy jelentőségű kérdésről tanácskoztak teg­nap Mohácson a Duna-Kara- sica menti Termelőszövetke­zetek Szövetsége tagjai, a Siklósi és a Pécsi Állami Gazdaság, a Baranya megyei Tanács és az Állattenyész­tési Felügyelőség képviselői. Új beruházás Dr. Bajor Ferenc, az ISTV igazgatója ismertette azokat a konkrét lehetőségeket, me­lyeket egy külföldi cég, a nyugatnémet AGRIMPEX szabadalma alapján építendő központi malacnevelő telep nyújthat a sertéshús terme­lés gyorsításához. A központi malacnevelő telep teljes új beruházás. E beruházás számított költsége évi 60 000 darab négynapos malac átvételét figyelembe véve, mintegy 55 ezer süldő kibocsátásánál mintegy 55 millió forint. Építéséhez 20 millió forint saját erő biz­tosítása szükséges a telepet felépítő termelőszövetkezet­nek, vagy tsz-közi vállalko­zásnak. Számítások szerint az évi 55 ezer 25—30 kg-os süldő­kibocsátás mellett évente hét millió forint tiszta nyereség­gel lehet számolni. A ter­melőszövetkezetek sajáterő biztosításához hitelt is igény­be vehetnek. Ez a kedvez­mény még előnyösebb, ha figyelembe vesszük, hogy a beruházás költsége 3 év alatt megtérül. A gépesített, korszerű tech­nológiával működő telep két típusú speciális műanyag­panel épületekben 75 napon át 28—30 kg súlyig neveli a malacokat. Az egyik típusú istállóban kis rekeszekben egyenkénti batériás elhelye­zéssel, a másikban párosával tartják a malacokat. Eteté­süket automatikusan működő vályúkból biztosítják. Egy központi malacnevelő kombinát elhelyezése mind­össze 4 kataszteri hold te­rületet igényel. Takarmányigény: 60 ezer süldőt kibocsátó malacnevelő kombinát takarmányszükség­lete 8—900 tehén fölözött te­je és 215 vagon abrak. A homok, mint tápszer szintén szerepel az „étlapon". Megfelelő recept szerint ste­rilizált homokból olyan anyagot állítanak elő, mely lassítja a takarmány áthala­dását és segíti a felszívódást. A hmoküzemet külön költ­ségből lehet felépíteni. A központi kombinát új­szerűségénél, szervezésénél fogva felmerül a befejező hizlalás funkciója is, amely nem a telepen történik, ha­nem a kooperáló termelőszö­vetkezetekben, állami gaz­daságokban, háztáji gazda­ságokban. Lényeg az, hogy a nevelő telep jóminőségű, egy­öntetű, jóhízékonysággal ren­delkező süldőket állítson elő és adjon el, előzetes szakta­nácsadás mellett a szerfás istállókkal rendelkező gaz­daságoknak. A magasan képzett mun­kásokkal dolgozó, ipari tele­vízióval felszerelt telep a hagyományos nevelési mód­szerrel szemben egész sor előnnyel rendelkezik: az épü­letberuházások és berendezé­sek költségének csökkentése, a rendelkezésre álló anyagi feltételekkel a leghatéko­nyabb beruházás érhető el; a jelentékeny takarmány­megtakarítás; a kockázat csökkenése, a malacelhullások minimális százalékra való le­szorítása; a folyamatos, egy­öntetű hízóalapanyag biztosí­tása; az olcsó termelés meg­valósítása. Minél előbb A kétségtelen forradalmi sertésnevelés bázisát hat he­lyen építik ki hazánkban: egyet Baranyában, akkor, ha a szövetség tagjai vállalják a vele járó munkákat és költségeket. A tegnapi meg­beszélésen résztvevők han­gulatából mérve következtet­hető. hogy készek az előké­szítő munkára, a határozott és gyors döntésre, annál is inkább, mert néhány nap késedelem egy év elvesztésé­vel járhat. A szövetségbe lépett ter­melőszövetkezetek főkönyve­lői ma folytatják a tanács­kozást. A számok tükrében mérlegelik, hogy a „rajon­gás” mögött van-e hitelfede­zet. Ha igen. akkor remél­hető, hogy megyénkben köz­gazdaságilag a legkedvezőbb helyen felépül az "Itraszuper malacnevelő telep. Nagy István A siklósi tsz befejezte az aratást

Next

/
Oldalképek
Tartalom