Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

z Ounantmi namit 1969. július 16. Franciaország nemzeti ünnepén Párizs: A francia fővárosban hagyományos külsőségek közepette nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelték meg július 14-éí, a Bastille lerombolásának 180. évfordulóját. A képen: Georges Pom­pidou, francia köztársasági elnök nyitott gépkocsin vonul a Champs Elysée-n, az ünnepség szín­helyére. Kétperces leszerelési értekezlet Géni : Kedden délelőtt a genfi leszerelési értekezlet rend­kívül rövid — mindössze két perc, öt másodperces — ülést tartott. Az ülésen az értekezlet elnöke közölte, hogy Nagy- Britannia kérésére a konfe­rencia július 30-án „nem­hivatalos ülést” tart. ame­lyen megvizsgálják majd a bakteriológiai és vegyi fegyverek problémáját. Másrészt jóltájékozott for­rásból jelentik, hogy a kon­ferencia esetleges kiszélesí­téséről az amerikai és a szovjet társelnök folytatja megbeszéléseit. 4 MADRID: A spanyol fő- . városban megnyílt a szívátül­tetés kérdéseivel foglalkozó I nemzetközi tudományos kon- j ferencia, amelynek munkájá- ; ban 17 ország neves szívsebé- I szei vesznek részt. Az értekez- i létén, amelyet Franco tábor­nok államfő nyitott meg, dr. Christian Barnard dél-afri- j kai sebész, az első sikeres szívátültetés végrehajtója is részt vesz. ♦ VARSÓ: A lengyel ifjú­sági szervezetek, kedden mint­egy 3000 résztvevővel ifjúsági találkozót és nagygyűlést ren­deztek a győztes grunwaldi csata emlékére. Az 1410. július 15-én lezajlott grunwaldi üt­közetben a lengyel és litván csapatok nagy győzelmet arat­tak a germán kereszteslovagok felett. 4- GENF: Keddre virradólag : .agy erejű robbanás történt Genf ipari negyedében. Egy ötemeletes épület összeomlott, körülbelül húszán megsebe- j sültek. A robbanás feltehető- I leg M terrorista merénylet kö­vetkezménye. 4 LONDON; Megszakadtak az utolsó kapcsolatok is Nagy- j Britannia és Rhodesia között, i Hétfőn bezárt. Londonban a! ..Rhodesia háza". Tevékcnysé- | gének beszüntetését azt köve­tőén határozta el a brit leül- j ügyminisztérium, hogy Rhode­siában a népszavazás a köz­társaság kikiáltása mellett döntött. I < )sszéeskiivés Nixon ellen New York: Héfőn tanúként hallgat­ták ki a 43 éves jemeni származású Ahmed Namert, akit azzal vádolnak, hogy két fiával tavaly összees­küvést szervezett Nixon meggyilkolására. Az ügyészség tanúja, aki ugyancsak jemeni szárma­zású, azt állította, hogy Na­mer felszólította őt az ösz- szeesküvésben való részvé­telre. Namer tanúvallomá­sában tagadta a vádat és azt mondta, hogy a vád által említett időpontban nem is találkozott a tanú­val, A vádlott csak azt is­merte el, hogy házában két puska volt, hozzáfűzte azon­ban, hogy a jemenieknél ez nem ritkaság. ♦ KINSHASA: A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya és a Közös Piac közötti megállapodás értelmé­ben a Közös Piac tagállamai 18 millió dollár erejéig hozzájá­rulnak a Kongó folyón léte­sítendő vízierőmű építésének finanszírozásához. 4 BANGUI: A Közép-Afri­kai Köztársaság fővárosában bejelentették, hogy eltekinte­nek David Aacko volt köz- társasági elnök bíróság elé állításától, ugyanakkor olyan döntés született, hogy a volt államfőt meghatározatlan ide­ig háziőrizetben tartják. Az a vád ellene, hogy Bokassa tá­bornok. jelenlegi elnök ellen szerver.'edett és külföldi kö­vetségekkel tartott fenn kap- mmtotokat. Borzalmas vasúti szerencsétlenség Üjdelhi: Az indiai Orissa államban, Cut­tack városka közelében egy teher- vonat belerohant egy zarándoko­kat szállító zsúfolt személyvonat­ba. A vasúti hatóságok szerint a tehervonat teljesen szétroncsolta a másik szerelvény utolsó kocsiját. Előzetes adatok szerint több mint száz személy életét vesztette, kö­rülbelül ugyanannyian megsebe­sültek. Az indiai fővárosban attól tartanak, hogy a halálos áldoza­tok száma a kétszázat is elérheti. Vietnami hadműveletek Tűzcsapás Siilenc körzetben + MOSZKVA: Otto Mitterer osztrák kereskedelmi és ipar- ügyi miniszter hétfőn este Moszkvába érkezett. Mitterer vezeti azt az osztrák küldött­ségét, amely részt vesz majd Moszkvában a szovjet—osztrák gazdasági és tudományos mű­szaki együttműködési bizott­ság második ülésszakának munkájában. A soronlévő ülés szakon megvitatják majd a szovjet—osztrák kereskedelem fejlesztésével összefüggő kér­déseket. 4- KAIRO: A Kairói sajtójelen- tések szerint Szudánban ellenfor­radalmi ügynököket tartóztattak le. Köztük van a feloszlatott pár­tok több vezetője. Elsősorban az Umma párt, az alkotmányos front és a demokrata szövetség nevű jobboldali szervezetek vezetőit vették őrizetbe, mert uszítottak és szervezkedtek a forradalmi rendszer ellen. A belügyminiszter bejelentette, hogy vaskézzel tör­nek le minden ellenforradalmi próbálkozást. A hatóságok türel­mét gyengeségnek vélték azok, akiket most letartóztattak, de a kormány előzetes biztonsági in­tézkedéseket tett a haladó vívmá­nyok védelmére. Saigon: A DNFF harcoló alakulatai­nak tüzérsége az elmúlt 24 órában érzékeny veszteségeket okozott az ellenségnek. Kedd­re virradó éjszaka három ra­kéta csapódott be a dalati nukleáris kutatóközpont terü­letére. My Tho városában a hazafiak ugyancsak rakéták­kal elpusztították a Mariomett­karmányzat helyi közigazga­tási hivatalát. Ebben a tarto­mányban egyébként — mint a Felszabadítás Hírügynökség jelenti — a közelmúltban a DNFF harcosai kilenc körzet­ben mértek tűzcsapást az ame­rikai betolakodókra és kiszol­gálóikra. Rajtaütéseik követ­keztében 240 elienséges kato­na pusztult el. Fidel Castro beszéde „Kuba minden forradalmat támogat Latin-fimerikában“ Havanna: * A szigetország gazdasági helyzetéről, a Kubával szem­be« alkalmazott imperialista blokádról és külpolitikai kér­désekről beszélt Fidel Castro kubai miniszterelnök a cukor­nád-aratás megkezdése alkal­mából. A kedden nyilvános­ságra hozott beszéd vasárnap hangzott el az Oriente tarto­mányban elterülő Antonio Guiteras cukornád-ültetvé­nyen. „Az idei aratás — hangoz­tatta Fidel Castro — nehéz köiáilmények között megy majd végbe a sziget imperia­lista blokádja miatt. Az im­perialisták ugyanis nem sokat haboznak, ha arról van szó, hogy a kubai ellenforradalmá­rok segítségével szabotálják a cukornád-vágási kampányt, elpusztítsák az állatállományt és bakteriológiai fegyverekkel tönkretegyék a mezőgazdasági termést.” Külpolitikai kérdéseket érint­ve a szónok kijelentette, hogy „a kubai forradalmi kormány támogat minden forradalmat Latin-Ameri kában”. Fidel Castro kitért a leg­utóbbi perui eseményekre, s kifejtette a kubai kormány álláspontját: „igyekeztünk mérsékelt magatartást tanúsí­tani a Peruban folyamatban levő reformokat illetően, mert nem akarjuk, hogy ránk süs­sék „a perui kormány befo­lyásolásának bélyegét”. Kekkonen ma kezdi tárgyalásait az angol fővárosban London: Kekkonen finn államelnök kedden kezdte meg háromna­pos hivatalos látogatását Ang­liában. A finn vendéget és kíséretét a gatwicki repülő­téren a királyi ház képvisele­tében Alexandra hercegnő fo­gadta. A finn küldöttség a re­pülőtérről vonaton folytatta útját a fővárosba. A finn államférfi látogatá­sától nem várhatók ugyan lát­ványos eredmények, mind­azonáltal feltételezhető, hogy hasznos megbeszélésekre ke­rül sor. A hivatalos tárgya­lások ma, szerdán kezdődnek meg a Downing street 10. alatt. Angol részről Wilson miniszterelnök és Stewart kül­ügyminiszter vesz rajtuk részt. Jóllehet, a megbeszélések fel­ölelik a legkülönfélébb gaz­dasági és politikai kérdéseket, valamint a két ország kapcso­latait. a tárgyalások közép­pontjában az európai bizton­sággal kapcsolatos problémák lesznek. Az angol magatartásra a bizalmatlan tartózkodás a jellemző. A brit kormány — mint régóta köztudott — két pont tisztázását szorgalmaz­za. Egyrészt azt igényli, hogy az európai biztonsági értekez­let megtartása esetén az Egyesült Államoknak és Ka­nadának ugyanolyan hatás­kört biztosítsanak, mint az érdekelt európai országoknak, másrészt pedig, hogy ne szab­ják előfeltételül a német kér­dés valamilyen megoldásának jóváhagyását. A Daily Telegraph keddi száma arról ír, Kekkonen el­nök felkéri majd az angol kor­mányt. igyekezzék meggyőzni az Egyesült Államokat — amely még nem nyilatko­zott —, hogy az értekezlet reális eredményekkel járhat. A lap az elnök közvetítő sze­repére utalva emlékeztet ar­ra. hogy Kekkonen a közel­múltban tárgyalt Koszigin szovjet kormányfővel és lon­doni látogatását újabb utazás követi a Szovjetunióba és más kelet-európai országokba. A Financial Times inkább gazdasági téren vár sikereket az angol—finn tárgyalásoktól és a két ország kereskedelmi forgalmának növekedésére szá­mít. * A brit kormány kezdettől fogva rendkívül hűvösen fo­gadta az európai biztonsági értekezlet összehívásáról szó­ló budapesti felhívást, bár több más NATO-tagállam kor­mánya érdeklődést nyilvání­tott. A Szocialista Internacio- nálé júniusi eastburnei kong­resszusán feltűnő volt, hogy a brit munkáspárti kormány feje hallgatással igyekezett mellőzni a konferencia esz­méjét, míg számos részvevő — így például Brandt nyugat­német külügyminiszter — konstruktív módon foglalko­zott a budapesti felhívással. Angol jobboldali körökben éppen ezért támadásokat in­téznek Kekkonen békepoliti­kája ellen. A Sunday Tele­graph szinte a látogatás elő­estéjén rótta meg a finn el­nököt azért, mert — szerin­te — „Kekkonen túlságosan híven követi az orosz külpo­litikát”. Az Amerika-barát lap különösen azt veti Kekkonen szemére, hogy szorgalmazza az észak-európai atomfegyver­mentes övezet eszméjét, ami­nek logikus következménye lemre Dánia és Norvégia kilé­pése a NATO-bóL Történelmi értékű alkotás K orunk legbefolyásosabb politikai erejének, a kommunista mozgalom­nak egyenesen történel­mi szerepéből és küldetésé­ből fakadó kötelessége, hogy a világ bonyolult folyama­tait sokoldalúan, marxista- leninista módon elemezze és a testvérpártok kollektív munkájával tapasztalataik egybevetésével megjelölje harci osztagainak feladatait • a forradalmi folyamat to­vábbi kibontakoztatásában. Erre elkerülhetetlenül szük­ség van az imperializmus elleni kiélezett harc idősza­kában, amikor e harc kö­vetelményeinek megfelelő, minden kommunista párt és antiimperialista erő által cselekvőén támogatható elvi patform és akcióprogram e küzdelem sikerének feltétele. A moszkvai nemzetközi tanácskozáson a testvérpár­tok eleget tettek a rájuk háruló internacionalista kö­telezettségnek. Elvileg szi­lárd. marxista-leninista elem­zésen alapuló politikai plat­formot hoztak létre, amely minden bizonnyal hatékony eszmei és politikai fegyver lesz a kommunisták és mindazok kezében, akik ké­szek összefogni az emberisé­get fenyegető új háború ve­szélyének elhárítása érdeké­ben, a béke védelmében, vagyis — ami ezzel egyértel­mű — az imperializmussal szemben. A tanácskozás fő doku­mentuma, amely azt taglal­ja, melyek az imperializmus elleni harc feladatai a jelen­legi szakaszban és mit kell tenni a kommunista és mun- kásDártok, az összes antiim­perialista erők akcióegysége érdekében, mindenekelőtt a világhelyzet pontos elemzé­sével tűnik ki. S aki politi­kával foglalkozik, iránta ér­deklődik jól tudja, hogy e kérdésben nagyon ellentmon­dó véleményeket hallani: támadásban van-e a forra­dalmi világmozgalom, helye­sek-e a korunk jellegére, tar­talmára és alapvető ten­denciáira vonatkozó korábbi értékelések — ilyen s ha­sonló kérdések hallhatók. A testvérpártok elemzése vi­lágos választ ad; a forradal­mi világmozgalom, egyes osztagainak nehézségei és kudarcai ellenére, folytatja támadását. Ezt az imperia­lizmus sorozatos ellentáma­dásokkal próbálja megállíta­ni. Bár az ellenfél komoly és veszedelmes, korunkban már, képtelen visszaszerezni a kezdeményezést és vissza­felé fordítani a világ fejlő­dését. De még ebben a hely­zetben sem mond le négy világosan körvonalazható cél­jának eléréséről: gyengíteni a szocializmus állásait, el­nyomni a népek nemezeti felszabadító mozgalmát, aka­dályozni a kapitalista orszá­gok dolgozóinak osztályhar­cát, feltartóztatni a kapita­lizmus hanyatlásának visz- szafordíthatatlan folyamatát. S hogy céljait ne érhesse el, hogy ne hozhasson még szörnyűbb csapásokat az em­beriségre, a munkásosztály­nak, a demokratikus és for­radalmi erőknek, a népeknek össze kell fogniok vele szem­ben. Ez az a helyzetértékelés, amelyre a kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége ma támaszkodik, s ennek alapján vette számba Moszkvában is — a doku­mentum második fejezetében — az antiimperialista erők helyzetét és lehetőségeit. A világon ma három nagy erő — a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalom — áll szemben az imperializmus­sal. Belső helyzetük és egy­ségük dönti el, milyen haté­konyan tudják felvenni a harcot. A testvérpártok e té­ren sem hunynak szemet a nehézségek felett, de beható elemzés alapján úgy vélték, hogy mind a három áramlat rendelkezik azokkal az erő­forrásokkal, tapasztalatok­kal, amelyek szükségesek a sikeres küzdelemhez. Az an­tiimperialista harc távlatai szempontjából elsőrendűen fontos „a szocialista rend­szer, s a munkás és a nem­zeti felszabadító mozgalmak szövetségének megerősödése”. A dokumentum fontos sa­játossága: tiszta, jól követ­hető logikája, világos ren­dező elve. Az, imperializmus helyzetének vizsgálata (1. fe­jezet) és a vele szemben álló erők számbavétele (2. feje­zet) után ad választ arra: mit is kell tehát tenni. A válasz egy szó: összefogni. Milyen alapon? Azon, hogy közös az ellenség, az imperializmus, közös az ér­dek, a béke. Milyen célok érdekében? Segíteni a hős vietnami né­pet, elhárítani a világhábo­rús veszélyt, megvalósítani a békés egymás mellett élést, megakadályozni az atomfegy­verkezést, létrehozni az eu­rópai biztonságot, megszaba­dulni a gyarmatosítás min­den formájának szégyenétől, megsemmisíteni a fasizmus, a fajgyűlölet csíráit is. Kikkel? Munkásokkal, pa­rasztokkal értelmiségiekkel, az ifjúsággal és az öregek­kel, a különböző politikai fel­fogású, filozófiai és vallási meggyőződésű társadalmi ré­tegekkel, mindenkivel, aki megőrizte hűségét a béke és a népek közötti barátság egyetemes eszmén' -': iránt. A kommunisták tehát a legszélesebbkörű akcióegy­ségre szólítják a népeket, egy világméretű összefogás zász­lóvivői — ez a dokumentum nagy tanulsága. D e nem feledik, sőt elő­térbe helyezik saját fel­adataikat. A dokumen­tum rendkívül hangsú­lyos, negyedik része kimond­ja: a kommunista és mun­káspártok tömörítése minden imperialistaellenes erő egye­sítésének legfontosabb té­nyezője Éppen ezért a ta­nácskozás résztvevői kijelen­tették: a testvérpártok né­hány nézetkülönbség ellenére is eltökélten és egységes frontban harcolnak az impe­rializmus ellen. E rövid áttekintés is mu­tatja, hogy a kommunisták, a dolgozók, valamennyi ha­ladó erő megtalálja a doku­mentumban az imperialista ellenes harc konkrét akció- programját. S minthogy ez a program világosan megje­löli a fő ellenséget, a harc fő irányait és eszközeit, moz­gósító ereje is rendkívüli. A moszkvai tanácskozás tehát maradandót, történel­mi értékűt alkotott.' Üzenete azóta már országhatárok fe­lett, kontinenseket átívelve száll: „A szocialista országok népei, proletárok, tőkésorszá­gok demokratikus erői, fel­szabadult és elnyomott né­pek, fogjatok össze .. Súlyos harcok Honduras és Salvador között A Reutcr-iroda mexikói tu­dósítója telefonon érintkezés­be lépett a Prensa Grafica Salvador! napilap szerkesztő­ségével, ahol közölték: San Salvadorban is feszült a han­gulat. Elsötétítést rendeltek el. Az újság szerkesztőségeibe érkezett hírek szerint a har­cok az 1400 kilométeres határ egész szélességében folytak. A legsúlyosabbak a salvadori fő­várostól 80 kilométernyire fekvő El Boy körzetben vol­tak, de salvadori egységek ál­lítólag szintén mélyen benyo­multak hondurasi területre és 100 kilométernyire megközelí­tették a fővárost, Tegucigal- pát­i j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom