Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-12 / 133. szám
I Dunantmi nop io 1969 Júnfirt t*. Nagy életek, nagy emberek Tereket szeretnék adni a városnak... Gyapjas gyűszűvirág (Digitális lanata) Nendtvich Andor Ha az Eszperantó park alatt álló földszintes, műemlékjelle- gű ház ajtaján kopogok, táskámat gyorsan átteszem a jobb kezembe, mert tudom, ballal kell majd kezet fognom. Pedig az a jobb kéz, amely erőtlen és tehetetlen, olyan volt, hogy amikor alig múlt húsz éves, már levelezőlapokra nyomtatták a Pécsről készített művészi grafikáit... De arra is emlékszem, amikor egyszer egy bekeretezett, Klimó-tomyot ábrázoló remek akvarellt hosszasan dicsértem és művésze után érdeklődtem, kiderült, hogy a képet ő festette, Nedtvich Andor, méghozzá III-os gimnazista, tehát 13 éves korában... kis a szoba falaiból alig látszik valami: csupa festmény, csupa kép, s csaknem mind épület: a régi Pécs és egy új, álombéli Pécs rajzai... Mikor már a bronz, nagy ezüst és Signum Laudis érmekkel is kitüntették, s láblövést is szenvedett, végre befejeződött a háború, s 1 így folytathatta egyetemi tanulmányait. Az építészmérnöki oklevelet 1920-ban szerezte meg. Oly kiválóan vizsgázott, hogy az egyetemen mindjárt felajánlottak neki egy tanársegédi állást. Két évi tanársegédeskedés után Franciaországba hívták meg Nendtvich Andort, s miután Párizsban újabb két évet dolgozott, az Egyesült Államokba utazott. Mikor New Yorkban Mr. Henry Osernek átnyújtotta a kitűnő műegyetemi diplomát, az kézbe sem vette. — Budapest? — ismételte halkan, gyanakvóan, közönnyel és kimért kézlegyintésre is alig érdemesítette. Mr. Oserről akkoriban gyakran írtak a lapok. Ö az, aki a világ legdrágább telkein a Wall Streeten és a Trinity Courton építi a felhőkarcolókat. Nendtvich Andornak hűvösen csak eny- nyit mondott: — Tervezze meg a jamaicai színházat! Azzal jelentkezzék! — íme, ez volt az — mutatja a fehér hajú, kissé resz- keteg kezű mérnök. A tervre és az elkészült pompás épület képére ráragyog a déli napsugár. — Oser aztán — meséli mosolyogva — csak egyik kezéből a másikba tet- te-vette, fürkészte, nézegette, majd egy szerződést tóit elém, s megint szűkszavúan, de már hunyorítva csupán annyit szólt: — Kezdeti havi 100 dollár.''— így lettem a legjobb fizetésű embereinek egyike. 1924-től 27-ig éppen húsz felhőkarcoló tervét dolgoztam ki, amikor a túlfeszített hajsza következtében, 31 éves koromban, egy februári éjszakán a munkaasztalomnál ülve, fejemben megpattant egy ér. Agyvérzést kaptam jobboldali láb- és kézbénulással, s beszélni is alig tudtam. A New York-i kórházban aztán az orvoson kívül három hónap alatt senki sem kérdezte meg tőlem, hogyan érzem magam. Erre senkisem ért rá. Ahogy lábra tudtam állni, valósággal menekültem e lelketlen világból. Itthon Pécsett, szülővárosomban aztán újjászülettem. Megtanultam ballal írni, rajzolni... Amíg hallgatom halk, akadozó szavait, egyre nő, egyre magasodik előttem emberi nagysága. — Kétségbeejtőbb helyzetbe ember alig kerülhet. S ő nem adta meg magát, újra megtanult járni, beszélni, írni. rajzolni, dolgozni. Nagyezüstöt akkor ugyan nem kapott, de bizonyos, ebben az időben hajtotta végre élete legnagyobb hőstettét. — 1932-ben már megnyertem a temetői kápolnára kiírt pályázatot, utána a Petőfi (akkor Uránia) moziét, aztán az Üdülőszállót terveztem meg, majd a közelében lévő „Napsugár” villát, több pécsi 1 bérházzal, családi házzal együtt, 1952-ben pedig a Megyei Pártbizottság székházát és a Szabadtéri Színpadot. De 54-ben szívtrombózist kaptam, s akkor már nyugdíjba kellett mennem ... Közben nagy | utakat is tettem. Svédország bál Spanyolországig keresztül- kasul áttanulmányoztam Európát. de beutaztam egész Észak-Afrikát és Miamitól, Caracastól, Havannától Bom- bayon át Sanghájig. Hongkongig, Maniláig utaztam és bejártam Trinidadot, Panamát, Jamaicát, Bahamát, Madeirát, s mind csak azért, hogy tarisznyámban minél több tudást, tapasztalatot hozzak haza, s ezeket itthon hasznosíthassam. A 15—20 nagy, vastag fényképalbum közül előveszünk egyet-kettőt. A sok városképet csak néha tarkítja egy kí- gyóbűvölőt, ragyogó mellű maláj i lányt, vagy pálmák közt cammogó elefántokat ábrázoló fénykép. De a képek mellett általában ott vannak a katedrálisok alaprajzainak, metszeteinek sajátkezű vázlatai, de soknak, mint a Place de la Concorde-nak még a pontos méreteit is bejegyezte .. . Hátúnk mögött vastag keretből a dédapa, aki 1802-ben költözött Késmárkról Pécsre, s aki a „Doroni- cum Nendtvichi” virággal ajándékozta meg a nemzetet, helyeslőén tekint ránk: igen így kell dolgozni... — Aztán 1940-ben Fehér Miklós barátommal meg is írtam az első magyar város- rendezési könyvet. A rengeteg fényképmelléklet, amiket csaknem mind magam készítettem, a kiadást nagyon megdrágította volna, s ezért a sajtó alá rendezés addig húzódott, amíg a háború végképp füstbe nem vitte ... Előttünk az ablak mellett álló asztal tele könyvekkel. Az egyik felsőn ezt olvasom: Pogány Frigyes: „Terek és utcák művészete”. Kinyitom, 1954-ben jelent meg. Az alatta lévő a kéziratban maradt I mű. Böngészem a tartalmat. A két könyv tartalomjegyzéke hasonló felfogást mutat... { , — Ezután már csak egyetlen álmomat szeretném meg- ! valósulva látni. Egész életem I főgondolatát érzem benne. A „Pécsi Műszaki Szemle” Í963. ! évi 4. számában fel is vázol- J tam elképzelésemet. A Bar- \ bakán kiszabadítása már fo- I lyamatban van. De én tereket szeretnék adni e városnak! A terek a városok ünnepnapjai. És terekben Pécs annyira szegény! A város a terv szerint megkapná három leghangulatosabb, legszebb terét! Az egyiket a Dóm főbejárata, a nyugati homlokzat kiszabadításával kapná. A másikat úgy, hogy az Egyetemi Könyvtár előtt a két jelentéktelen házat lebontanánk, s ezzel a remek toszkán homlokzatra az eddigi 80 fokos rálátás 25 fokra csökkenne, sőt a Hunyadi útról is látható lenne. A harmadik teret pedig a Lyceum templom előtt négy ház lebontásával, illetve ezek keleti és nyugati homlokzatú felépítésével nyernénk, ahol egyúttal 84 napfényes három- és kétszobás lakás is létesülhetne. Pécs legszebb, modern és ugyanakkor legpatinásabb terei lennének ezek . .. — Úgy tudom. Fetter Antal, a pécsi Műemlékvédelmi Albizottság elnöke a terveket be is mutatta .. — Igen, a város 1966. május 20-án lelkesen meg is szavazta, csupán a terekre tervezett két szobor ügyét függesztette fel. de a megszavazás ellenére a Műemlékek Országos Felügyelősége a jóváhagyást azóta is húzza-ha- lasztja, állandóan fontolgatja.. . A megálínodott terek rajzai 'kereteikben mintha nehezedve lógnának a falon. Pedig milyen ragyogóak, s mennyire gazdaságosak is. Az elgondolások zseniálisak. A Nobel-díjas Selye professzor szavai jutnak eszembe: nekünk magyaroknak milliókat érő koponyáink vannak ... De persze, persze — óhéber szöveg — senki sem próféta saját hazájában ... Harcos Ottó Tízéves a szigetvári várbarátok köre Tíz évvel ezelőtt, 1959. június 12-én Szigetvárott a Járási Tanács tanácstermében ünnepélyes keretek között megalakult a Szigetvári Vár „Zrínyi Miklós” Baráti Köre, amely Molnár Imrét, a szigetvári gimnázium igazgatóhelyettesét választotta meg elnökéül. 1906 őszén a Kör kidolgozta alapszabályát és nevét a „Szigetvári Vár és Múzeum Baráti Köré”-re változtatta. ' Az elmúlt tíz év alatt a Kör egyre szélesebb körben ismertette Szigetvár és a Zrínyiek történelmi j szerepét; kapcsolatot tar- j tott fenn a Zrínyi Miklósról elnevezett intézmények- ! kel és egyesületekkel; tá- ; mogatta a Zrínyi Múzeum ! munkáját. Minden év szept 6-án pedig, a vár elestének évfordulója előestéjén ünnepélyes megemlékezést tartottak. Felkutatták a még magánkézben, vagy más szervek tulajdonában lévő Zrínyit és korát érintő írásos és tárgyi dokumentumokat. A nemesvirágú kér- tekből, nagyobbacska parkokból sohasem hiányzik a piros gyűszűvirág, ez a bíborszinü harangocskákkal ékes dísznövény, amelynek levelét a szív- gyógyászat célszerű formában nap mint nap felhasználja. A Digitalis purpu- reának szőrös, kisebb és barnásfehér-virágú mostohatestvét e a gyapjas gyűszűvirág. Ez látható a képen. És ezt már csalt kevesen ismerik, mert így vadon ritkán lelhetjük iviagyarországon. Annyira ritkán, hogy hazánkban csak a Pilisben és a Mecsek alján díszük néhány j $ példánya. A gyapjas Digitalis tipikus pontusi növény. — Dél-Oroszország tájairól nyomult fel néhány ilyen növény, főleg hazánk tundras vidékeire, ahol hasonló, számára kedvező élet- feltételeket talált. Ez az erősen mérgező növény első életévében csak tőrózsás leveleket fejleszt. Virágai a második évben jelennek meg s miután magjaival az utódokról is gondoskodott, bevégezte küldetését és elpusztul. A Digitálisról, mint gyógyszerről, csak a XVIII. század végén vett tudomást a hivatalos orvostudomány. 1785-ben jelent meg Withering angol orvos „An Account of the Foxglove and of its Medical Uses: With Practical Remarks on Dropsy and other Diseases” című munkája, melyben a Digitalis levél diuretikus hatásáról értekezik. (A Digitalis levelet egy javasasszony teakeverékében fedezte fel.) Hogy milyen kitűnő szív- gyógyszer, azt később derítették csak fel s egyelőre csupán a bíbor-gyűszűvirágról tudtak. A gyapjas testvér, a Digitalis lanata, nemrég lépett színre, néhány évtizede csak. De mióta belekerült a gyógyszerkincsbe, hatalmas méretekben kezdték termeszteni. Termesztési, aratási és alkalmazási előnyei, csakúgy, mint terápiás fölénye a bíbor gyűszűvirág fölött, okozták, hogy a gyógyszervegyészeti ipar halomszámra kezdte gyártani a Lanata- specialitásokat. A gyapjas Digitalis nagy előnye, hogy szántóföldön termeszthető s hazánkban sok száz holdas kultúra van belőle. Az európai drogpiacra főként Magyar- ország és Bulgária termesztett anyaga kerül. Farmakologiai, gyógyszertani jelentősége az. hogy hatástanilag a D. purpurea és a Strophantus között áll. Az előbbinek glikozidjai lassan, az utóbbi hatóanyagai gyorsan szívódnak fel. A mi gyapjas gyűszűvirágunk jótékony leveleinek ható eleméi gyengé- debben kötődnek a szívhez, a felhalmozódás veszélye kisebb, hatásuk elég gyors, a kiürülés is. Mióta hatóanyagait a Lanatozid -A, -B, -C, D és -E-t kristályos formában is előállították, azóta milligrammra adagolható, akár a Strophantin. Márpedig ez lényeges. Nemcsak amiatt, mert erősen mérgező anyaggal van dolgunk, de azért is, mert ennek a szív teljesítményét szabályozó, vérkeringést javító, a terápiában nélkülözhetetlen szívgyógyszernek az adagolása teljesen egyéni. — „Minden beteg szívnek saját individuális Digitalis adagja kell” mondotta Eden, a Digitalis terápia egyik legnagyobb szakértője. A Digitalis hatásának erősségét biológiai értékméréssel állapítják meg. Eddig béka- és macskaszíven, újabban a galamb szívén vizsgálják a meghatározandó gyűszűvirág- levél kivonatának szívműködést megállító mennyiségét s a hatáserősséget grammonként 10 nemzetközi egységre állítják be. így biztosítják a legpontosabb adagolást a csepp vagy kúp, tabletta vagy injekció alakjában szervezetünkbe juttatott gyapjas gyűszűvirág szívet fiatalító, jótékony erejének. . Baranyai Aurél Hétközi ellenállási akció A dél-dunántúli és az országos karhatalmi szervek 1944 folyamán különös figyelmet fordítottak a partizántevékenység felkutatására és felszámolására. A csendőrség pécsi nyomozó alosztályparancsnoksága 1944. június 19-én azt jelentette, hogy Baranya déli részének erdőiben 40—50 partizán tevékenykedik. Felszerelésük géppisztoly, géppuska és kézigránát. A partizánok lövéseket adtak le a felkutatásukra kirendelt csendőrökre és határvadászokra. A határvadászok a tüzet viszonozták. A partizánok a környező községekből több egyént betoboroztak, közöttük még határvadász honvédeket is. A csendőrség nagyméretű razziát tartott, amelyben több »zázad'csendőr és határvadász ■»itt részt. A razzia következtében 1944. július elején 117 embert vettek őrizetbe partizánszervezkedés gyanúja miatt. Hatvanketten földművesek és napszámosok voltak. A dél-baranyai partizánszervezkedés szorosan összefüggött a Volksbund terrörjával is. Amikor a német csapatok bevonultak Dél-Baranyába, a több nemzetiségű lakosság között kiéleződött az ellentét. A Volksbund politikai irányvonalát nem követő lakosságra azonnal rásütötték a partizán bélyegzőt, s egyre többen és többen érezték magukat bizonytalanságban a sorozatos letartóztatások miatt. Ennek a sorozatos nyugtalanságnak az lett a következménye, hogy a helyi lakosság szervezkedésbe, jogos önvédelembe kezdett. A szervezkedéshez segítséget nyújtottak a Horvátországban tevékenykedő partizánok is, akik május első napjaiban átjöttek Baranya déli részébe és harci tevékenységre képezték ki az itt lakó fiatalokat. „A horvátországi partizánok jelentős propaganda munkát is végeznek — állapította meg a pécsi csendőrkerület. július 14-i jelentése. — Elbeszélték, hogy milyen jó körülmények között élnek a partizánok, a kommunista életforma való a szegény embernek, abban min. denki megtalálja a maga igazságát. A partizánok győzelme biztos, mert nagyon sokan vannak, jól felfegy vérzettek, és hatalmas szövetségesek segítik őket.” Az itt szervezkedő partizánok egyik vezetője Farkas Mihály cukorgyári munkás volt. Kontier Kázmér budapesti műegyetemi hallgató azzal volt megbízva, hogy a partizáncsoport és a budapesti baloldal között hozzon létre kapcsolatot. Augusztus 8-án nyolc embert tartóztattak le partizánszervezkedés miatt. Közöttük egy állatorvost, Miatovics Sándort. 1944 nyarán a csendőrség a Dráva egész bal partját végignyomozta és a Muraköztől a Dráva torkolatig a hiteles dokumentumok alapján mintegy 400 főt vett őrizetbe, s adta át őket a különleges bíróságoknak. A bíróságok 15 halálos ítéletet hoztak. Az íté-. leteket végre is hajtották. A többi elfogott partizánt 2—15 év közötti fegyházbüntetésre ítélték. A halálos ítéletek sem tudtak véget vetni a partizánmozgalomnak. Augusztus végén és szeptember elején újabb és újabb csoportok tevékenysége zavarta a német katonai erőket és a magyar csendőröket. A Dél-Dunántúlon állomásozó magyar katonaság jelentős része a szovjet csapatok közeledésével mindjobban „megbízhatatlanná” vált a németek előtt. A felszabadító harcok előtti napokban a Dráva vonalán magyar katonai egység állt át a szovjet, bolgár és a jugoszláv hadsereg oldalára, s fegyverzetét megtartva harcolt tovább, most már a németek ellen. Néhány magyar katonai alakulat átállásának hadászati, stratégiai "szempontból is nagy jelentősége volt. A pécsi IV. kerületi és folyami dandár 1944 noi vember végén átállásával megnyitotta a Duna-védelem alsó szakaszát, s a szovjet csapatok számára megkönnyítette a dunai átkelést. Az átállás idején a magyar és a német alakulatok között több esetben tűzharcra is sor került. A katonai ellenállás tervei nemcsak az utolsó pillanatban merültek fel. A Kiss János altábornagy által tervezett katonai ellenállás szálai Pécsre is eljutottak. Marossy László pécsi alezredes október 15-én találkozott Budapesten Kiss Jánossal és megbeszélték a Pécsett is szervezendő ellenállást. Ennek értelmében Marossy először a pécsi bányászok között fejtett ki szervező tevékenységet, de elfogták és letartóztatták, hadbíróság elé állították. Csodával határos módon tudott megmenekülni. A katonai ellenállási akciók sorában figyelemre méltó, hősies magatartást tanúsított Mensáros László is, a pécsi MÁV Szállításvezetőség parancsnoka. A felszabadulás előtti napokban azt a parancsot kapta, hogy a német és a magyar csapatok elvonulása titán robbantsa fel a pécsi állomás épületét, a műszaki berendezéseket, a fontosabb vágányokat, az átereszeket és a hidakat, de különösen az aba- ligeti alagútat és a két viaduktot. Ezt a parancsot Mensáros nem hajtotta végre, amiért hadbíróság elé állították, de a tárgyalás előtt öngyilkos lett. A baranyai felszabadító harcok kezdetén egy sásdi gyalogos katona levelet kapott édesanyjától, amelyben az állt, hogy a németek kirabolták a családi házat, élelmiszert, állatokat és ruhákat vittek él. A levelet felolvasta a szakasz tagjainak, s tisztekkel együtt átszöktek a Kiskőszeg alatt harcoló szovjet csapatokhoz. Szökés közben tüzeltek a németekre. Mindezek valóban hétköznapi ellenállási akciók voltak? Igen, mert szinte naponta megtörténtek, nem voltak látványosak, s lassan a feledés homályába merültek. Pedig éppen ezek a tettek estek egybe a jövendő Magyarország igazi érdekeivel, ezek is hozzájárultak az új születéséhez. Fehér Istvár
