Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

ÍH9. fÖnfuj tt. imnanftm naoio i Kádár János elvtárs felszólalása (Folytatás a S. oldalról) Jelenben, sem a jövőben nem mentesülnek pártjaink azon­ban attól a legfőbb marxista —leninista követelménytől, hogy érvényesítsék a szocia­lizmus építésének általános, közös törvényszerűségeit és egyidejűleg vegyék figyelembe országaik adottságait, történel­mi és nemzeti sajátosságait. Akár a szocializmus általános törvényszerűségeinek, akár a nemzeti sajátosságoknak és adottságoknak figyelmen kívül hagyása megtöri a fejlődést, válságokba, zsákutcába vezet. Pártjaink önállóak, a szocia­lista országok szuverén és független országok. Országaink szuverenitása, népeink nemze­ti függetlensége szocialista társadalmi viszonyokkal páro­sul, azokra alapul. A jelenlegi történelmi szakaszban orszá­gaink szuverenitását, nemzeti függetlenségüket egyrészről a többi szocialista országgal fennálló szövetségünk, más­részről társadalmunk szocia­lista alapjainak szilárdsága és továbbfejlesztése biztosítja mindenekelőtt. Nem feledhetjük egy pilla­natra sem, hogy a kommunis­ta és munkáspártok önálló te­vékenységét, sőt létét, a szo­cialista országok szuvereni­tását, nemzeti függetlenségét és fejlődésének lehetőségeit a kapitalista országok reakciós körei, a nemzetközi imperia­lizmus szüntelenül támadja és veszélyezteti. Imperialista el­lenségeink világosan felismer­ték: csak akkor számíthatnak sikerre a szocialista világrend- szer ellen irányuló ellenforra­dalmi terveikben, ha sikerül réseket nyitni és ellentéteket támasztani a szocialista orszá­gok között. Fokozott harcot a burzsoá nézetek ellen A szocialista eszme hívei­nek azonban semmilyen vita hevében sem szabad letémiök az osztályalapról. Mi, magyar kommunisták, • leghatározottabban eluta­sítjuk azokat a nézeteket, amelyek a szocialista orszá­gokat „nagyok” és „kicsik” címén akarják elkülöníteni és elválasztani egymástól. Elutasítjuk azokat a nézete­ket is amelyek a „tömbpo­litika” elleni harc címén egy nevezőre akarják hozni a nemzetközi imperializmus agresszív célú katonai szer­vezetét és a szocialista or­szágok védelmi tömörülését. Kellő szilárdsággal és poli­tikai bátorsággal kell harcol­nunk mindenféle imperialista kísérlettel szemben, amelyek­kel soraink fellazítását és szét­bomlasztását szeretnék elérni. Fokozni kell harcunkat azok­kal a sorainkba behatoló bur­zsoá eszmékkel, s a marxiz­mus—leninizmus elveit eltor­zító revizionista és dogmati­kus. nézetekkel szemben, ame­lyek tévútra vezetnek. A burzsoá nézetek közül kétségtelenül a legveszedel­mesebbek mozgalmunkra a nacionalista nézetek és azok közül is a nacionalizmus szovjetellcnességben meg­nyilvánuló válfaja. Kedves Elvtársak! Nem lehet nem beszélni ar­ról, ami ma a nemzetközi munkásmozgalom legfőbb gondja, a nemzetközi helyzetet bonyolító egyik legnagyobb kérdés. Okmány-tervezeteink nem foglalkoznak a kínai ve­zetők politikájával; ez annak a meggondolásnak a követ­kezménye, hogy a tanácskozás okmányaiban mellőzzük egyes pártok bírálatát. Mégis, az im­perializmus elleni harcról, egységünk erősítéséről szólva, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül azt a letagadhatatlan tényt, hogy ma a kínai veze­tők, s követőik politikája egy­ségtörekvéseink nagy akadá­lyozója és rendkívül bonyolít­ja, nehezíti az imperializmus elleni harcot. A kínai vezetők mai politi­kája objektíve a legnagyobb ajándék, előny és remény a nemzetközi imperializmus szá­mára. A Magyar Szocialista' Mun­káspárt Központi Bizottsága természetesen sajnálja, hogy a Kínai Kommunista Párttal így alakultak a dolgok. De az el­vekben nem lehet megalku­vás és semlegesek sem lehe­tünk. Itt nem két párt vitá­járól és valami alárendelt kérdésről, hanem a nemzetkö­zi kommunista mozgalom, harcunk fő irányvonaláról van szó. Ezért pártunk Központi Bizottsága ismételten határo­zottan elítélte a kínai vezetők kispolgári álradikalizmusát, hegemon törekvéseit, szakadár tevékenységét, nacionalizmu­sát, szovjetellenességét, fegy­veres határprovokációit, egész káros politikai irányzatát. Bennünket továbbra is a ba­rátság és a szolidaritás őszin­te érzése tölt el a kínai nép iránt, amely most súlyos tra­gédiát él át Bízunk abban, hogy Kínában a szocializmus vívmányai nem mennek ve­szendőbe, hogy e nagy forra­dalmi hagyományokkal ren­delkező nép képes lesz leküz­deni a nehézségeket és újra bekapcsolódik közös harcunk­ba, ez elsősorban a kínai nép, de a haladás minden erejének és hívének érdekében áll. és a teherviselésben. Ha mindent viszonylagosan szá­mítunk is, ha őszinték aka­runk lenni, akkor meg kell mondani, hogy a Szovjet unió Kommunista Pártja és a szovjet nép, amely a jo­gokból csak az egyenlő tör­vényes részt igényli magá­nak, mérhetetlenül több fe­lelősséget hordoz vállain bármelyikünknél. Interna­cionalista és önzetlen mó­don, mindenki másnál töb­bet áldozott és áldoz a kommunizmus ügyéért, a nemzetek szabadságáért, a világháború megakadályozá­sáért, az emberiség szebb jövőjéért. valamennyien egyetértünk abban hogy a marxizmus— leninizmus eszméihez való hűséggel, Lenin tanításai­nak hű követésével, mozgal­munk egységének erősítésé­vel, forradalmi tettekkel ünnepelhetjük legméltóbban ezt a nagy évfordulót. Munkánkban meríteni kell rrtindabból, amit Lenin élete és műve adott nekünk, kom­munistáknak, hogy továbbha­ladjunk azon az úton, ame­lyet az ő vezetésével a szov­jet forradalom nyitott meg a nemzetközi munkásosztály, a népek, az egész emberiség előtt. Az Imperializmus reményeit pedig szét kell zúznunk, s a Mao-irányzat által támasz­tott minden nehézség elle­nére erősíteni kell a nem­zetközi kommunista mozga­lom pártjait, a szocialista országok összefogását az im­perializmus elleni harcban. 1 Szovjetunió a béke és a szocializmus fö támasza Kedves Elvtársak! Magától értetődő, hogy az imperializmus reményeket fűz azokhoz a nézeteltérésekhez, amelyek jelenleg megvannak a szocialista világrendszer or­szágai között és a nemzetközi kommunista mozgalom sorai­ban. Az imperialisták a „haladó szocializmus”, az „önállóság”, a „szuverenitás” fogadatlan prókátoraiként a katonai és gazdasági nyomás erejével, csábító szirén hangokkal, nyílt rágalmazással és titkos akna­munkával törekednek soraink megbontására. Egymástól, de főleg és mindenekelőtt a Szov­jetuniótól szeretnék elválasz­tani a szocialista országokat, a kommunista és munkáspár­tokat, attól a Szovjetuniótól, amely létrejötte óta a fő aka­dály terveik útjában. Attól a Szovjetuniótól, amelynek ka­tonai ereje, politikai és erköl­csi tekintélye a legfőbb aka­dálya annak, hogy az impe­rialisták, ha csak saját pusz­tulásuk óráját nem akarják felidézni, nem robbanthatnak ki új világháborút. Az impe­rialisták kénytelenek megfe­lelően számolni a Szovjetunió hatóerejével, szükségképpen minden haladó erőnek is he­lyesen kell látnia a szocializ­mus és a béke fő támaszának szerepét. Nincs egyetlen kommunista és munkáspárt sem, amely­nek története elválasztható volna a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának történetétől, a leninizmus kialakulásától, Le­nin tevékenységétől, aki a modem munkásosztály újtípu­sú forradalmi pártjának elvi és működési alapjait kidol­gozta. Nincs egyetlen szocia­lista ország, amely azt mond­hatná, hogy léte független az első szocialista országétól, de nincs olyan sem, amelynek biztonságát, szocialista fejlő­désének biztató kilátásait, ne védené a Szovjetunió léte, in­ternacionalista politikája, ha­talmas ereje. Gyakran hangoztatjuk, hogy a kommunista világmozgalom valamennyi pártja, a szocia­lista világrendszer minden or­szága egyenjogú. Elvtársaink, a munkások, a dolgozók milliói világszerte méltán becsülik és mindig is becsülni fogják a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szov­jet népet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelemre vitelével, s mindaz­zal, amit azóta tett a Szov­jetunió Kommunista Pártja és népe, nemcsak magára vál­lalta az úttörő, az élen haladó megtisztelő, de terhes szere­pét, hanem vállalva minden ezzel járó lemondást és áldo­zatot, mindenkor méltóan be is töltötte azt A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió ezen szerepét látni — ez nem csu­pán érzelmi kérdés. Ez szoro­san kapcsolódik napirendi kérdésünkhöz, az imperializ­mus ellem harc és egységünk kérdéséhez. Az* imperializ­mussal vívott élet-halál harc­ban, a jelenleg létező két vi­lágrendszer, a kapitalizmus és a szocialista rendszer kö­zötti küzdelemben létkérdés, hogy egységünk erősödjék és az imperializmussal szemben szilárdan egységbe forrott szo­cialista országok, kommunista és munkáspártok álljanak. Egységünknek, az Internacio­nalizmusnak, az összes anti- imperialista erő összefogásá­nak lényeges kérdése a Szov­jetunióhoz való helyes elvi viszony. Tisztelt Elvtársak! A kommunista és munkás­pártok jelenlegi moszkvai ta nácskozása előkészítésének hó- | napjaiban és most, ezekben a napokban nagy lépést tettünk előre. A találkozón összegyűlt testvérpártok egybehangzóan I vallják: parancsolóan szüksé­ges a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai és cselekvési egységének to- vábberősítése. Ez mozgalmunk, minden egyes testvérpárt, a nemzetközi munkásosztály leg­alapvetőbb és közös érdeke. Az egység csak önkéntes alapon valósulhat meg, meg­győződésen alapuló közös munkát követel, nem lehet azt kívülről senkire se rá­kényszeríteni. Kedves Elvtársak! Szóim kívánok a nemzetkö­zi kommunista mozgalom jö­vőre esedékes nagy esemé­nyéről, a halhatatlan Lenin születésének 100. évfordulójá­ról . Helyeseljük azokat a gondolatokat, amelyeket e ki­emelkedő évforduló kapcsán az előterjesztett okmányterve­zet tartalmazz Ügy véljük, Ne gondoljuk azt, hogy egy­ségünk minden közös érdekű kérdésben elérhető lesz, egyik napról a másikra. De nincs kétségünk, hogy ha állhatato­san dolgozunk, törekvéseinket siker koronázza. Azonos következtetésre ju­tottunk abban is, hogy az im­perializmus elleni harc foko­zásához a kommunista és munkáspártok összefogásán túlmenően szükség van vala­mennyi antiimperialista erő tömörítésére. Ennek feltétele a testvérpártok aktív kezde­ményező szerepe. Pártjaink az őszinte együttműködés szán­dékával közelednek minden­kihez, aki hajlandó cseleked­ni a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke érdekében. Az egyenjogú tár­sak szövetségét javasoljuk mindazok számára, akik meg­értik, hogy a népek antiim­perialista összefogása a világ dolgozóinak, az emberiség lét­érdekeinek védelmén alapszik. \ Egyetértünk a dokumentumok tervezetével Tisztelt Értekezlet! Kedves Elvtársak! Végezetül ismételten hang­súlyozni kívánom,». hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége egyetért a beter­jesztett dokumentumok ter­vezetével. azokat jónak tart­ja, elfogadja és elfogadásra ajánlja. Tudatában vagyunk annak, hogy az állásfoglalásainkat összefoglaló és rögzítő okmá­nyok elfogadása, közzététele igen nagy lépés előre, de ez még nem minden. Ezután kez­dődik pártjaink igazi munká­ja az okmányokban foglaltak megvalósításáért Meggyőződésünk, ha abban a szellemben folytatjuk a harcot a továbbiakban, amely szellemben munkál­kodtunk e tanácskozás lét­rejöttén, az eredmények nem fognak elmaradni. Most, ezekben a napokban az egész világ, barát és ellen­ség egyaránt, Moszkvára, a kommunista és munkáspártok értekezletére figyel. Váltsa valóra tanácskozásunk a vi­lág kommunistáinak és hala­dó embereinek e nagy nemzet­közi találkozóhoz fűzött re­ményeit Végezetül biztosítha­tom a testvérpártok képvise­lőit: a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kom­munisták érzik a reájuk há­ruló felelősséget, és készek valamennyi testvérpárttal ösz- szefogva dolgozni, harcolni kö­zös ügyünk sikeréért. Éjféli jelentés Ideiglenes forradalmi kormány Dél-Vietnamban Hanoi: ta egy ideiglenes forradalmi Az ADN hírügynökség je- kormány és egy tanácskozó lentése szerint a Dél-Vietnam fllés m lakítását. Egyidc- mar felszabadított területen j „ ... , június 6-a és 8-a között meg- Ju!eS? elhatároztak a Del-\iet- tartott kongresszus elhatároz- ] nami Köztársaság kikiáltását. Elfogták Panaguliszt, akinek Június 6-ra virradó éjjel sikerült meg­szöknie börtönéből. Panagulisz életfogytiglani börtönbüntetését töl­tötte, mellyel a Papadopulosz miniszterelnök, a görög katonai junta vezetője ellen megkísérelt merénylet miatt sújtották. Képünkön: a görög hatóságok megmutatják az elfogott Panaguliszt a sajtó képviselőinek.-f MOSZKVA: A KGST végrehajtó bizottsága határo­zatának megfelelően Piotr Ja- roszewicz, a KGST végrehaj­tó bizottságának elnöke és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára hétfőn Moszkvában megtartotta a KGST valutá- ris- és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának és a külkereskedelmi és ár­képzési kérdésekkel foglalko­zó munkacsoportjának első szervezési tanácskozását. + VARSÓ: Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK és a Szovjetunió küldöttségeinek részvételével Varsóban ked­den megkezdődött a szocia­lista országok szövetkezeti kutatóintézeteinek első nem­zetközi értekezlete. A KGST együttműködés keretében sor- rakerülő tanácskozás egy hé­tig tart. + TOPOLYA: Topolyán — a Vajdaságban — hétfőre vir­radó reggel hiába keresték a vasárnap este a parkolóhelyen szabályosan lezárt „Su—147— 58” rendszámú zöldesszürke színű autóbuszt, mert az éj leple alatt valaki ellopta... Hétfőn este hat óráig az au­tóbusz nem került meg. Köszönöm a figyelmüket A kommunista és munkás­pártok tanácskozása szerdán folytatja munkáját.-f BRÉMA: A Dél-Afrikai Köz­társaság fajüldöző rezsimje nagy tételben fog „Transall—C—160” tí­pusú katonai szállítórepülőgépeket vásárolni az NSZK-tól. A több­milliós üzletet egy Krupp-érde- keltségű cég bonyolítja le a két ország között 1961-ben létrejött titkos katonai együttműködési megállapodás alapján. ♦ SANTIAGO: Chile közép­ső és déli tartományaiban az elmúlt hét végén pusztító eső­zések és hóviharok következ­tében öten meghaltak. Ez valóban így van; és jól van így. Mostanában azon­ban kevésszer szólunk arról, hogy egyenjogúak vagyunk ugyan, de nem egyforma a helyzetünk a felelősségben + PRÁGA: Prágában meg­nyílt a személygépkocsi-köl­csönzés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencia, amelynek munkájában Bul­gária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország, Ma­gyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői vesz­nek részt. + BARCELONA: A spanyol rendőrség újabb kilenc fiatalt tar­tóztatott le, azzal a váddal, hogy januárban részt vettek a barce­lonai egyetem rektori hivatalának elfoglalásában, és Franco tábor­nok mellszobrát kihajították az egyik emeleti ablakon. Helyzetü­ket súlyosbítja az a körülmény, hogy a rendőrség igyekszik egy fegyveres bankrablásban való részvétellel is vádolni őket. ♦ BUENOS AIRES: A Buenos Aires-i legfelső kato­nai bíróság épületében hétfőn este egy bomba robbanása kö­vetkeztében jelentékeny anya­gi károk keletkeztek. Ongania tábornok bejelentette, hogy oktatásügyi minisztert nevez ki, így a diákok ügyét kivon­ja a belügyminisztérium ha­tásköre alól. A bejelentés nem csökkentette a munkás- és diáktüntetések hevességét. Va­sárnap két rádióállomás kény­szerült hallgatásra, miután a tüntetők behatoltak és elvág­ták a kábeleket. + VARSÓ: Befejeződött No­rodom Phurissara kambodzsai külügyminiszter egyhetes hi­vatalos lengyelországi láto­gatása. A kambodzsai vendég Stefan Jedrychowski meghí­vására érkezett Varsóba, ahol megbeszéléseket folytatott. — Többek között fogadta Ma­rian Spychalski, a Lengyel Államtanács elnöke is. + MADRID: Trujillo néhai do­minikai diktátor lányunokáját az elmúlt héten ismeretlen tettesek elrabolták, majd telefonon 15 millió pezeta váltságdíjat követel­tek érte. A rendőrség széleskörű hajtóvadászata most eredménnyel járt: Maruja Trujillot vőlegényé­vel együtt Madridtól 70 kilomé­terre egy elhagyott tanyán talál­ták meg. A két emberrabló el­menekült.-*• PÁRIZS: Az Egyesül Arab Köztársaság és Olaszor szág képviselői között Rómá ban megkötött megállapodó értelmében nyolcmillió dől lár költséggel tengeralatti ká beit fektetnek le Róma é Alexandria között. A VIETNAMI HABORÜ ELLEN. Az amerikai Vale-egyetem végzós hallgatói tüntető felvonulást ren­deztek a vietnami háború ellen, a hallgatók egy része nyilatkozatban jelentette be, hogy ha behívjak őket katonának, megtagadják annak teljesítéséi. •f MOSZKVA: A Patrice Lt mumba nevét viselő moszt v nemzetközi egyetem idén bocsátj kr első, mérnökszakon végze hallgatóit. Az egyetemen 85 ázsia afrikai és latin-amerikai orszá fiataljait képezik ki az orvos közgazdasági, mérnöki, közgazda sági és jogi fakultáson. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom