Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

♦9í9, Junius 18. önnonttm namo 2,0 vagon gyapjút nyírtak le a bükkösdi juhászok Új cikk: a karácsonyi bárány Még javában tart a gyapjú­szezon, a megye legnagyobb gyapjútermelő üzemében, a Bükkösdi Állami Gazdaságban azonban már. egy hónappal ez­előtt befejeződött a juhok nyí­rása. A gyapjúipar szakembe­rei, a szezon megkezdése előtt, meglehetősen borúlátóan nyi­latkoztak az idei kilátásokról. Félő, mondották, hogy a vál­tozékony tavaszi időjárás — az erős felmelegedések és le­hűlések, a száraz és esős pe­riódusok gyakori váltakozása —- károsan hat a gyapjú mi­nőségére, szakadékony és sár­ga lesz a gyapjú, s a minő­ségi levonások miatt a gyap­jú árak nem érik el a tavalyi szintet, No-s az első nagy szállító, a Bükkösdi Állami Gazdaság esetében nem vált be ez a jóslat. A bükkösdiek kísérlet­képpen két, hónappal előbbre hozták a nyírás időpontját s így éves gyapjú helyett csak 10 hónapos növedéket nyír­tak le a juhokról. Ennek elle­nére 4600 anya átlagában el­érték a 4,6 kilogrammos nyí­rósúlyt, s ezzel beállították a tavalyi országos átlagot. A nyírást teljesen legépesítették, 6 így nem kellett idegen nyí­rókat alkalmazniok, a bük­kösdi juhászok maguk végez­ték el ezt a nagy munkát, méghozzá rekord idő alatt. Áp­rilis végéig összesen 250 má- ísa gyapjút értékesített a gaz­daság, az átadott gyapjú fi­nomsága átlagosan „A” minő­sítést kapott, s a gyapjú tisz­tasága is megfelelt a szabvány Követelményeknek. A korai nyírásra történő át­térés mellett, Bükkösd eseté, ben mégegy érdekességről szá­molhatunk be. Évezredes szó Kás, hogy a juhokat ősszel párosítják, s a kisbárányok télen, kora tavasszal szület­nek meg, úgymond zöldre bá- rányoztatnak. A tejesbárány ezért szezon cikk, s csak hús­vét táján juthat hozzá a fo­gyasztó. Nos a bükkösdi gaz­daságban az idén kísérletkép­pen bevezették a juhok tava­szi párosítását az állomány egy részénél. Egy tarthatatlan tévhit dőlt meg azzal, hogy a fogamzás meghaladta a 80 szá­zalékot, vagyis 100 anyából jelenleg 80 kisbárányt vár. A gazdaság gondosan készül a nyári bárányoztatásra, s ka­rácsonyra mintegy ezer darab zsenge bárányt értékesít ex­portra. A francia, az olasz és más nyugati piacokon, igen ke­resett cikk a tejesbárány, s különösen karácsony táján, mikor ali^úan kínálat, ilyen­kor a szokásos ár többszörö­sét fizetik meg a számukra oly ritka csemegéért. Piaci hidegzuhany *, ímzm®. ■ i Versenyben a kisipar Modem társadalmakban az életszínvonalat nemcsak az egy főre jutó fogyasztási cik­kek, hanem a szolgáltatások mértékével is mérik. A fejlő­dő lakáskultúra, a tartós fo­gyasztási cikkek, az elektro­mos háztartási gépek, a rá­dió, a televízió térhódítása vi­szont megfelelő javító-karban­tartó szakembergárdát követel. Pártunk és kormányunk nem­csak rendeletekkel, hanem ko­moly beruházásokkal is támo­gatást nyújt az ipari javító­szolgáltatóhálózat megterem­téséhez, bővítéséhez. A szolgáltatóházak, autója- vító-üzerriek, szövetkezeti mű­helyek csak nagyobb városok­ban. járási székhelyeken ren­tábilisak. A kisebb települése­ken, községekben a lakosság A szép vonalú, praktikusnak ígérkező dolgozószoba garni­túra prototípusa. A piacképes termékek gyártása jelenti a kivezető utat. ken. II nagy „érvágás“ után a Pécsi Bútorgyáriján \ Manapság egyre gyakrab­ban éri gyárainkat piaci hi­degzuhany. Kiderül, ilyen vagy amolyan termékükre nincs szüksége a fogyasztó­nak. Könyörtelenül le kell állni a gyártással. Az aláb­biakban ilyesmiről lesz szó. Nem kell a piacnak Arad a Duna A bőséges csapadék csak­nem Károm és fél méteres árhullámot indított el a Du­nán. Hétfőn Becsnél tető­zött az áradás 560 centimé­ter körüli vízszinttel. Buda­pestnél még alig érezhető az áradás: péntektől hétfőig mindössze 48 centiméterrel duzzadt a folyó, de a számí­tások szerint szerda délig vagy csütörtökig további 170 centiméteres emelkedéssel eléri a mintegy 450 centi- méteres vízszintet. Árvízve­szély nincs, az áradás előtt ugyanis a sokévi átlagnál mintegy másfél méterrel ke­vesebb víz volt a Dunában. A Pécsi Bútorgyár több mint tíz éven keresztül on­totta a hét darabból álló Mecsek hálógarnitúrát, rend­re átvette a budapesti BŰ­TORÉRT Nagykereskedelmi Vállalat. Tavaly aztán le kel­lett állni a gyártással, a há­lót nem keresték a piacon. A Pécsi Bútorgyár tavaly októ­berben, az idei év első fél­évére ötezer darab két-, illet­ve háromajtós Varia-szek- rényre kötött szerződést a BÜTORÉRT-tel. Mindez tíz­milliós üzlet, az egész 1969-es esztendőre tervezett termelési érték közel fele. Ezután jött a hidegzuhany. Március vé­gén a BÜTORÉRT közölte: Ne gyártsák tovább a szek­rényeket, nem tartanak rá igényt. Mit tehét ilyenkor a gyár? Kötbérezze szerződésszegésért a nagykereskedelmi vállala­tot? Azzal még nem lesz meg a termelési érték. S különben is évek hosszú sora múlt el, igen jó üzleti kapcsolatba ke­rültek. Van üzleti erkölcs is. Minek gyártsanak olyan ter­méket. amelyre a fogyasztók­nak nincs szükségük? Kár a népgazdaságnak. — A BÜ­TORÉRT mindössze arra vál­lalkozott, hogy bizományosi szerződés alapján — vagyis annyit vesz át a gyártól és nem többet, amennyit el tud adni — vállalja a szekrények eladását. De ez a megoldás sem vezetett eredményre. — Amikor abba kellett hagyni a gyártást, az első félévre ter- i vezeti ötezerből már 2400-at j legyártottak. Ez nem kis i mennyiség. A Pécsi Bútor- I gyár maga látott az értékesí- ; téshez. Sikerült is közvetle- i nül a kiskereskedelmi válla­latoknak 1000 darabot elad­ni. Kiderült, hogy a Varia­ban azonban mindenki egyet­értett, hogy a kapacitást tar­tani kell, a munkásokat nem lehet az utcára tenni. Azon­nal hozzáláttak új. piacképes termék kialakításához. ■— A gyártmányelőkészítés, az átál­lás egy hónapig tartott. Az új terméket Kalmár Zoltán, a Pécsi Bútorgyár főmérnöké tervezte: dolgozószoba, amely áll íróasztalból, iratszekrény­ből és tolóajtós iratszekrény­ből. A prototípust május ele­jén mutatták be a kereskede­lem képviselőinek, akiknek megnyerte tetszését. ötven ilyen garnitúrát rendeltek. _Az átállás ezzel nem feje­ződött be, tovább folyik a ter­vezés. Cél: egy korszerű la­kószoba berendezés kialakítá­sa. Két típus lesz, az egyik­nek a szekrénysora három, a másiknak négy darabból áll. Az egyik típust az augusztusi Baranyai Ipari Vásáron már szeretnék bemutatni. Tanulság: megbízhatóbb piacfelmérést! A termelési értékben terv szerint a 9 millió forintnál kellene tartaniuk, ezzel szem­ben eddig a 6,5—7 millió fo­rintnál tartanak. A lemaradás nem annyira jelentős, de eb­ben az évben be kell hozni. Ebben nagyon bizakodnak. Az átállás tehát sikerült, a gyár maga lábalt ki a szerződés­felbontás okozta hullámvölgy­ből, mégpedig igen rövid idő alatt. Az ügynek megvannak a tanulságai. A gyárnak lecke volt és figyelmeztető — több mint egy évtizedig nem volt probléma a gyártmányaik­kal — a jövőben előfordul­hatnak hasonló esetek. Ezért: 1. Olyan — lehetőleg széles — termékösszetételt kell kiala­kítani, amellyel a piac igé­nyeihez rugalmasabban alkal­mazkodhatnak, s akkor nem éri a gyárat meglepetés, ha valamelyik' termék gyártásá­val időközben le kell állni. 2. Lehetőleg több partnerral kell kapcsolatot teremteni. A Pé­csi Bútorgyár mindkét irány­ba megtette az első lépése­ket. De a nagykereskedelem­nek is le kell vonnia a tanul­ságokat. Az igaz, még min­dig jobb, hogy nem utólag szólt, hiszen a hálógarnitúrára nincs szükség, elfekvő készlet lett volna. De alaposabb, gon­dosabb piackutatás esetén már korábban jelezhette vol­na, hogy baj van. Így majd­nem a csőd szélére állította a bútorgyárat. A szerződés-sze- gésnél az ipar a több mint egy évtizedes, jó kapcsolatot méltányolta. Ezt a méltány­lást a nagykereskedelemnek is viszonoznia kell. Hiszen egy­másra utaltak, érdekeik kö­zösek. M. Z. — Az állami gazdaságok na­pokban lezajlott III. országos tanácskozása dr. Pálffy Ká­rolyt, a Villány—Siklósi Álla­mi Gazdaság igazgatóját be­választotta az állami gazdasá­gok vezérigazgatói tanácsába. javító-szolgáltató igényeinek kielégítéséhez égető szükség van a kisiparosokra. (Egyéb­ként az ilyen jellegű munkák közel 50 százalékát ténylege­sen a kisiparosok végzik el.) S a népgazdaság részére is olcsóbb a kisipari engedély — hiszen így beruházás, kocká­zatvállalás nélkül oldható meg a lakosság ellátása. Dr. Gervai Bélával, a KIOSZ elnökével a kisipar helyzeté­ről, szerepéről, perspektívájá­ról beszélgettünk. — Mivel támogatja álla­munk a kisipari munkát, s ez­zel a lakosság ellátásának megszervezését? — 30 szakmában megköny- nyítették az új iparengedélyek kiadását. Az ötezer, vagy en­nél kisebb lélekszámú közsé­gekben nincs mestervizsgához kötve az iparkiadás, elég a 2 éves szakmai gyakorlat. Le­hetőség nyílt a munkaviszony melletti ipargyakorlásra — ál­lami vállalatok, üzemek, ter­melőszövetkezetek, ktsz-ek dolgozói másodfoglalkozásban kaphatnak kisipari működési engedélyt. Néhány hónapja a nyugdíjas szakemberek, nyug­díjuk meghagyása mellett ki­válthatnak ipart a javító-szol­gáltató szakmákban. A családi ház építési igények kielégíté­se, a lakás-karbantartás érde­kében — építő-javító engedé­lyeket is adnak ki mestervizs­ga nélkül, szakmunkás-vizsgá­val rendelkezőknek, A kisköz­ségek új iparosai a korábbi 1 évi adómentesség helyett most 2 évi mentességet kapnak. Szélesítették az átalányban adózók számát — komoly tá­mogatást jelent az önkéntes betegbiztosítás és az újabban bevezetett különböző nyugdíj- kedvezmények, a megnövelt hitellehetőségek. — A tanácsok, az ipart ki­adó hatóságok, hogy élnek a megnövekedett lehetőséggel? — A tavalyi párt- és kor­mányhatározatok nyomán a megyei, járási, községi tanácsi szervek a megnövekedett, tör­vényadta lehetőségek közt ke­resik a legelőnyösebb megol­dást. Ha vannak is kivételek — általában ahol a törvényes feltételek biztosítottak, s a la­kosság igényli —, kiadják az iparengedélyt. Olykor maguk a tanácsok keresik fel a szak­embereket; lakást, műhelyt biztosítanak számukra. Az új iparengedélyek kiadása a la­kosság kényelmét szolgálja, a meglévő iparosok monopol­helyzete megszűnik, megindul a verseny a megrendelőért. — Miben áll a verseny? — Az új gazdasági mecha­nizmus 15 havi gyakorlatát vizsgálva az a tapasztalatunk, hogy a kisiparosok működés nyomán verseny indult a ki: iparosok, a szövetkezeti és á lami vállalatok között a mef rendelőért. A verseny poziti jelei máris mutatkoznak. Töb kisiparos garanciát vállal í általa javított termékért. & ronkívül javítják a nélkülö: heteden használati cikkek: (órát, cipőt). részletfizeté kedvezményt adnak a ni gyobb összegű vásárlásokn; (kárpitosok, asztalosok) el- ( visszaszállítják a javítan; valót. Székesfehérváron például gépjárműjavítók megszerve: ték a vasárnapi ügyeletet. Mi sutt csererádiót, órát adnak megrendelőnek a javítás idt jére. Ezek még nem általánc szokások, de egyre inkább a; zá válnak. Hiszen a versen megköveteli a kisiparosoktc is a megrendelők eddiginél : udvariasabb, gondosabb, job kiszolgálását. — Hogyan alakult a kisipc rosok létszáma? — Márciusban 76 100 kis iparos dolgozott, 3400-zal töbt mint tavaly. S a kisiparosok nál foglalkoztatott munkává lalókkal és az iparitanulókkí együtt 104 ezren állnak a la kosság szolgálatában, örven detes, hogy a kisiparosság zc me vidéken, kis településeke él — ott, ahol valóban a leg nagyobb szükség van rájul S az össztermelésnek 82,2 szá zaléka, a javításból, szolgál tatásból adódik. Bekapcsolód nak a kisiparosok az export termelésbe is, ebből tavaly millió 650 ezer dollár és millió 200 ezer rubel érték- bevétel származott. Nemzetközi konferencia Siklóson A Hágában székelő Nenv zetközi Dokumentációs Szö­vetség (FID), — amelynek szervezetébe 40 európai és tengerentúli ország tartó-" zik, — hazánkban rendezte meg egyik fontos bizottsá­gának — a társadalomtudo­mányi dokumentáció osztá­lyozásával foglalkozó bi­zottság — 20. ülésszakát. A bizottság hétfőn a sik­lósi várban ült össze, ahol a szövetség nevében dr. Föl­di Tamás, a FID magyar bizottságának vezetője nyi­totta meg a nemzetközi konferenciát. Az ■ ülésszak munkájában tíz ország do­kumentációs szakemberei vesznek részt. Amíg „Pcikod 19“ a „férfi“-korba léphet szekrényre mégiscsak szükség van, de persze nem olyan nagy tételben, ahogy azt ere­detileg gondolták Ezt bizo- ] nyitja az is, hogy a kiskeres­kedelemmel a harmadik ne­gyedévre 600 darabra kötöttek szerződést. Nem marad nya­kukon a szekrény, a piac las­san felszívja, erre minden reményük megvan. Sikerült az átállás De más is történt a nagy „érvágás” után. A gyártással, mint említettük, leálltak. Ab­A PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT értesíti kedves megrendelőit, hogy JÚNIUS HÓ 1-TÖL MÉRTÉKUTÁNI férfiszabóságát áthelyezi YBL M. U. 7-BÖL YBL M. U. 5. SZ. ALÁ Női mértékutáni szalonunk változatlanul az Ybl M. u. 7. sz. alatt áll a megrendelők szolgálatára. Tájékozatlanságomat mind­járt elárultam, amikor a csi­kósok füle hallatára „lóistálló­nak” tituláltam a békáspusz­taiak eme büszkeségét, nem csoda hát, ha Verle József brigádvezető elnézően, de azonmód helyesbített. — Istállónak csakugyan is­tálló, de nálunk a jószágot ménnek, szakszerűbben pedig hidegvérű méncsikónak szo­kás nevezni. — magyarázta. Aztán hogyan sikerült, ho­gyan sem, de valamicskét mégis csak törlesztettem az iménti melléfogáson, amikor a jelenlévők éber tekinteté/ tői kísérve jegyezgetni kezd­tem a csikónként kifüggesz­tett táblák adatait.„Jlyeneket: Pakod 19, — Limány 140, — Görösgal 5, — Szentegát 327, és így tovább. — Ügy-úgy ennyi talán elég is az anyakönyvükből, — kukkantott a jegyzeteimbe Mé­száros Vilmos, a növendékjó­szágok egyik csikósa, majd meg is magyarázta a titok­zatos nevek, számok jelenté­sét. Azt, hogy náluk nincs Ráró, Csillag, Bogár, meg ilyesmi, mert az állatok a Il­mán yi, a görösgali. a szente- gáti, pakodi és egy sor más állami gazdaság, illetve tsz törzstenyészeteitől öröklik ne­vüket. A számozásuk meg azt jelenti, hogy születési sor­rendben hányadik csikóját vásárolták fel az említett gaz­daságok törzsjeny észét ének. | Aztán odakint az „időző ka­rámban” is szemügyre vettük a 4—5 mázsás „ménkamaszok” harcurozását. De ahogy a kí­sérőim mondották, ez az „időztetés” — amit én legszí­vesebben „csikózsibongónák” neveznék — csupán rövidke szünete a különben reggeltől estig tartó foglalkoztatásnak. Látszólag nagyon egyszerű az órarendje. A „szoktatás” első művelete reggel hétkor kezdődik, a kö­tőfékek csikónkénti kiporciózá- sával, jászolhoz láncolásával, ami az abrakolással ér véget. Ezután jön a szénáztatás, majd a csikók egy órás szabadtéri jártatása, aztán az említett „időztetés”, majd délben és este ismét a „lekötéses” abra­kolás aktusai. S hogy mégis van különb­ség a háztáji és a ménesbeli csikónevelés között, ez már a déli etetésnél is kiderült, amikor az abrak után nem a rácsra, hanem a földre ku- pacolták a szénaporciókat. — Ezzel kényszerítjük a csi­kót arra, hogy szétvetett mell­ső lábakkal, következtetéskép­pen feszes háttal lakomázzon, ezáltal fejlődik az állat erős, léniás gerincű fedeztető mén­né. Különben a rendszeres le­geltetés is ugyanezt a célt szolgálja — magyarázta a brigád vezető. — A csikók csak kétéves korban kerülnek be az úgynevezett idomító istállók­ba, ahoi 3—4 hónapig tartó fokozatos edzéssel készülnek fel a pályafutásukat végérvé­nyesen eldöntő képességi vizs­gáztatásra — mondotta. — De ami a feltételeket illeti, jobb volna, ha erről már maga az átvevő nyilatkozna, mert az ő válaszában egyúttal benne lesz a mi két és fél éves mun­kánkról alkotott vélemény is. Verle József ék megnyugta­tására hadd kezdjem mind­járt azzal, hogy Salamon Já­nos az Országos Lótenyészté­si Felügyelőség békáspusztai kirendeltségének törzskönyv­vezetője nem fukarkodott az elismerő szavakkal. — Ha csak annyit monda­nék el, hogy a két megyénk 104 fedeztető állomását lát­juk el évente rendszeresen a Bolyi Állami Gazdaság nevel­te ménekkel, ebben már ben­ne van a munkájuk messze­menő elismerése is. Pedig ahogy elmondotta, nagyon szigorú vizsgáztatás előzi meg a felhajtott állatok „jeles” bizonyítványának ki­adását, amire egyúttal ráke­rül az átvétel, illetve a gaz­dacsere pecsétje is, ami az évente átvett 40—45 csikó el­lenében darabonként 60 ezer forinttal gyarapítja az állami gazdaság bevételét. Lássuk hát, mi mindenből kell vizsgázni a méncsikónak. Ahogy Salamon János mon­dotta. a vizsgáztatás rendsze­rint a tavaszi és a kora őszi hónapokban történik es há­rom tételből áll. Az első a lé­pésvizsga. amikor a könnyebb, az 550—650 kiló testsúlyú „je­löltnek” szekér elé fogva 10 és fél mázsás, a nehezebbjé­nek pedig 12 mázsás terhet kell a két kilométeres célig maximum 19 perc alatt meg­tennie. Ezt követi az ..indítási” vizsga, ami szintén földúton, de már szánkó elé fogva tör­ténik. Ennek megfelelően a táv is rövidebb, mindössze 150 méter, de ennek a nehezebb­je abban van, hogy ötven mé­terenként fokozzák a szánkó terhelését, persze ez esetben is a csikó testsúlyának meg­felelően. A harmadik, s egy­ben a legnehezebb tétel az ügető próba, amikor ismét szekérbe fogva 750. illetve 825 kilogrammos terheléssel négy kilométeres távot 18 perc alatt kell megtennie, saját mázsái­val is súlyosbítva. Es mindezeket kiegészítik még a vizsgáztatás előtti és közbeni úgynevezett kondíció kontroll (hőmérséklet, légzés, érverés stb.) vizsgálatok is, mert az sem lehet közömbös, hogy milyen tulajdonságok öröklődnek át az utódokra. — Tehát nincs semmi par­don, — mondotta Salamon Já­nos. — Megyei, vagy orszá­gos fedezőimén csakis olyan csikókból válhat, melyek meg­felelnek a legaprólékosabb követelményeknek is... CT, C*.}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom