Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

1969. Június 8. DQV40 nttni naoto 0 As angol—francia viszony ba­rométere nem mutat változást... A két fél sohasem békéi meg igazán, bár olykor elhangzanak jámbor óhajok ebben az irány­ban. De nem is vesznek össze jobban, mint eddig. Vajon mi választja el egy­mástól ilyen tartósan a két szomszédos népet? A Punch című angol humoros hetilap szerkesztői megpróbálták össze­állítani a kölcsönös vádak lis­táját. A következőképpen sike­rült; MIT GONDOLNAK A FRANCIAK AZ ANGOLOKRÓL? — Pénzzel vannak kitömve, — arrogánsak (különben ho­gyan nevezhetnék a La Manche csatornát English Channel-nek?), —. kizárólag a kutyák iránt ér­deklődnek, — rosszak a kerékpárosaik, — enyhén szólva, ügyetlen sze­retők (igaz, hogy a halvérű an­gol nők ellenállását keli le­győzniük), — még mindig a világ urai­nak hiszik magukat, ami termé­„HaridzsanM-sors Indiában Áldozat az istenei nek Mahatma Gandhi a „haridzsan"-isten gyer­mekei nevet adta ne­kik. Így nevezik őket a sajtóban is, amely az isten gyermekein, az érinthetetleneken elköve­tett kegyetlen bűntettek­ről számol be. Elégetés, feldarabolás, élve elte­metés, az isteneknek va­ló feláldozás, kínzás vagy agyonverés — ezek v a „haridzsan”-okon elkö- ? vetett bűntettek India $ 600 000 falvában nem tar- ) toznak a ritkaságok kö- < zé. De a „haridzsanok”- ') on elkövetett bűntettek- $ nek csak egész kis tö- > redéke kerül a sajtóba. \ A legtöbb bűntett nem £ szivárog ki, mert az érint­hetetlenek félnek attól, hogy ha megmukkannak, ugyanúgy járnak. Indiában ma körülbe­lül 70—80 millió olyan ember él, akiknek érin­tése már egymagában elég ahhoz, hogy a hin­dukat „beszennyezze”. Az érinthetetlenek tisztáta- lansága öröklődik. A ve­lük testi közelségbe ke­rült más kasztbeli hin­duk körülményes „tisz­togatási ceremónia” se­gítségével ismét megtisz­tulhatnak. Az érinthetet­leneket azonban semmi sem tisztíthatja meg. Jóllehet az indiai al­kotmányban azt olvas­hatjuk, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő, s nem lehet kü­lönbséget tenni vallás-, kaszt- vagy nemi hova­tartozás miatt: hogy min­den polgárnak egyforma esélyei vannak: hogy az érintetlenséget az al­kotmány eltörli,' a fal­vakban az érinthetetle­nek sorsa az utóbbi húsz esztendőben szinte sem­mit sem változott. tme, néhány, az utóbbi időben ismeretessé vált eset: Orissa szövetségi államban egy érinthetet­lent valamilyen vita után pocsolyába öltek és beteg feleségét meztelenül vé­gighurcolták a falun. Ut­tar Pradesh-ben egy „érinthetetlen” diákot a hindu diákok megöltek, mert nem tudták elvi­selni, hogy osztályfelvi­gyázónak nevezték ki. Madras államban 43 „érinthetetlen* mezei, munkást a kunyhóban, amelyben menedéket ke­restek, elégettek. Az őri­zetbe vett tettesek kö­zött számos gazdag föld- birtokos is van. Az utób­bi hónapokban ismétel­ten érkezett jelentés em­beráldozatokról — ezek az áldozatok mindig „érinthetetlenek” voltak. Nézőpont szetesext abszurdum, mivel a világ első nemzete a francia, — minden körülmények között megőrzik nyugalmukat, mivel képtelenek bármi iránt is lel­kesedni, — imádják a parádékat, — túl sok fűszert használnak, — sohasem beszélgetnek a vo­naton, az utcán, sőt még otthon sem, — nyomban abbahagyják vi­szont a hallgatást, ha bizalmas vallomásokra adódik alkalom, — nincs semmiféle művészi tehetségük. A géniusz felvilla­násai néhány íróra korlátozó­dik, akik Franciaországban tet­tek szert bizonyos jelentőség­re, de Angliában senki sem hal­lott róluk, — olyan állatokra vadásznak, amelyeket nem lehet megenni, — azt várják, hogy minden külföldi angolul fog beszélni, nem pedig amerikaiul, — mindenen mulatnak, még do Gaulle halálából is tréfát űz­nének, — van humorérzékük, de nem szellemesek. MIT GONDOLNAK AZ ANGOLOK A FRANCIAKRÓL? — túl gyorsan beszélnek. — nem szeretik az állatokat, legfeljebb a serpenyőben, — elmaradottak a mezőgazda­ság terén, — ötéves koruktól permanens részegségben élnek és ráadásul közönséges bort isznak, — Nevetségesen kicsinyes rendőreik vannak, kivéve Maig- ret felügyelőt, aki tulajdonkép­pen angol, — azzal hencegnek, hogy nagy­szerű konyhájuk van, holott az valójában nem egyéb, mint undorító fokhagyma különféle szószokkal keverve, — mindig pompás magyaráza­tokat találnak vereségeik iga­zolására, — démoni szeretők, ami tel­jesen felesleges, tekintettel az életben adódó alkalmak szá­mára, — kellemetlen szokásuk, hogy a pályaudvari megőrzőben bő­röndöket hagynak feldarabolt női hullákkal, — azzal a tudatos szándékkal vezetnek autót, hogy balesetet okozzanak, — kulturális fölényükbe vetett hitük néhány impresszonistá- ra, egy halom olvashatatlan versre, és a Racine-tól szárma­zó kötelező olvasmányokra épül, — katonai erejük mítosza Na­póleonra épül (aki valójában korzikai), pedig tulajdonképpen minden csatájukat elvesztették és mindig az angolokat hívták segítségül, — katolikusok, de nem hivők, — zsarnok családapák és szü­lők, — csak olyankor nem geszti­kulálnak. mikor alszanak, — lelövöldözik a pacsirtákat. Bűnözök a rendőrség szolgálatában Rablóból pandúr A Los Angeíes-i rendőr­ség valószínűleg egyedülálló módszert választott arra, hogy felvilágosítsa a lakosságot, melyek a legjobb módszerek a betörések elkerülésére. Egy évi próbaidő után hat volt bűnözőt polgári alkalmazott­ként a rendőrség szolgálatá­ba állítottak. Az új csoport — miután korábban a hivatásos bűnö­zők trükkjeit alaposan meg­ismerte és gyakorolta — jó szolgálatokat nyújt a lakos­ságnak. így például ' „szak­értők” tájékoztatják a ház- tulajdonosokat, miről isme­rik fel a betörők, hogy lakat­lan-e valamelyik ház. Lou Reiter őrmester, aki az egyévi próbaidő alatt irá­nyította a csoportot, bünte­tett előéletű munkatársait „kiválónak” minősítette és kijelentette, hogy már régen szükség lett volna erre az intézkedésre. A 29 éves Donald Roberts, akit eddig már 29 bűncse­lekményéért büntettek meg, röviden így foglalta össze e kérdést: „fia egy rendőrtiszt­viselő beszél a bűncselekmé­nyek megelőzésének lehető­ségeiről, az emberek meg­hallgatják, de nem veszik elég komolyan. Ha viszont egy büntetett előéletű, a bűn- cselekmények elkövetésében valóban jártas személy be­szél ezekről a témákról, a hallgatók érdeklődéssel fo­gadják magyarázatait, és j hasznosítják tanácsait.” MINDENFÉLE — mindenről Margarita Nazarova Ismert szovjet állatidomár szelídített tigris« nyilvános étteremben „fogyasztja reggelijét”, ami ugyancsak szo­katlan látvány Gorkij városában. • • • JÖ ÜZLET: India az 1967— 68. években 150 millió rúpia értékű gyémántot exportált. Ez háromszorosan felülmúl­ja az ország 1965—66. évi gyémántkivitelét. NEM ROSSZ ÜZLET: Az amerikai New Yersey város egyik nagy ipari vállalatá­nak igazgatója közölte mun­kásaival, hogy havonta tíz dollárt fizet azoknak a dol­gozóknak, akik abbahagyják a dohányzást. Ez mintegy négyezer dollárjába került a munkaadónak, de mégis jó üzletet csinált. Vállalatánál a cigarettaszünetek ritkul­tak, kevesebb volt a munka­megszakítás, s az előző év­hez képest a munka eredmé­nyessége növekedett. A CÁPÁK ÉS1 A ZENE: Az utóbbi években az ausztráliai partok mentén a cápák több mint háromszáz embert fal­tak föl. Theo Brown irányí­tásával dolgozó ausztrál tu­dósok csoportja megállapí­totta, hogy a cápák hajlamo­sak a zene élvezetére. ŰJ SZTÁRJELÖLT: Charles Chaplin, aki annak idején annyira ellenezte, hogy Ge­raldine lánya fiiszínésznő le­gyen, most maga indítja 17 éves Vickie lányát a film­karrier útjára. A film for­gatókönyvét, amelyben Vickie Chaplin bemutatkozik, maga Charlie Chaplin írta. — Vickie az egyetlen igazi sztár a családunkban — jelentette ki Chaplin papa. Ázsia útjain A japán kormány az ENSZ! ázsiai és távol-keleti gazda­sági bizottsága elé terjesz­tette az Indokína—Törökor­szág közötti, összesen 6250 mérföld (egy mérföld =1,6 kilométer) hosszú vasútvonal és az „ázsiai autóbusz szol­gálat” tervét A kétvágányú nemzetközi vasútvonal jelentősen meg­rövidítené az Európából Ázsiába vezető utat Húsz évre tervezett építése körül­belül tízmilliárd dollárba ke­rülne. A japán közlekedés- ügyi minisztérium az útvo­nal előzetes vizsgálati mun­kálatainak finanszírozására 540 millió dollárt irányzott elő. A vasútvonal összekötné Phnom Pent, Bangkokot, Kal­kuttát, Delhit, Rawalpindit, Karacsit, Teheránt. Bagda- dot, Aleppót és Ankarát. Japán ezt a tervet sokkal realisztikusabbnak tartja, I mint a transzázsiai sztráda 1965-ben előterjesztett tervét, mivel azoknak az államok­nak a fő termékei, amelye­ken a vasútvonal keresztül­halad, túlnyomórészt vasérc, faanyag, mezőgazdasági nyersanyagok, — egyszóval terjedelmes áruk, amelyek vasúti szállítást igényelnek. Japán először három ázsiai útszakaszon szándékozik nemzetközi autóbuszjáratokat indítani. Az első, 1150 mér­föld hosszú szakasz Burma és Saigon között épül majd meg. Ez az autóút , áthalad Bangkokon és Phnom Penhen is. A második, 1750 mérföld hosszú szakasz Kuala Lumpu­ron keresztül összeköti Bang­kokot Singapore-ral. A har­madik, 3000 mérföld hosszú­ságú szakasz Kabulon, Ra­walpindi és Delhin át Tehe­ránt köti majd össze Kal­kuttával és Daccával. Damaszkusz belvárosában békésen megférnek a csaeslfogat és a gyorsforgalmú autók. 2600 KILOMÉTERES SÍTÚRA! Egy szovjet női sícsapat (tag­jai között mérnök, technikus, egyetemista egyaránt megtalál­ható) 2600 km-es sítúrát hajtott végre. A „Hóvihar” nevű sl- csapat e nagyteljesítményű vál­lalkozását Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából ren­dezte. Moszkávából Leningrád- ba, majd a szovjet—finn határt átlépve Helsinkibe síeltek a szov­jet nők. NOMEN EST OMEN? Win­chester közelében egy kis község kovácsa és gépésze, négy leány negyvenéves ap­ja, hivatalosan kérte az ille­tékes hatóságoktól, hogy en­gedélyezzék a család számá­ra a Southern név használa­tát. A család eddig a Sex ne­vet viselte, de a vele kap­csolatos sok rossz tréfát már nem bírták elviselni. TETOVÁLÁS HELYETT SZÓR: Ismeretlen idő óta díszítik fia­tal férfiak tetoválással testü­ket. Ennek a „dísz”-nek azon­ban nagy hátránya, hogy azt az embereknek egész életükben hordaniuk kell. Angliában és Ausztráliában újabban egy olyan divat keletkezett, amely talán felváltja majd a tetoválást. Olyan mellre és állta való álszőr­zetet, továbbá álbajuszt vásárol­hatnak az üzletekben, amelyek viselőik számára biztosítják a férfiasabb külsőt. A kétmotoros gép a fák ma­gasságában száll a trópusi éj­szakában. A földről semmi fény sem mutatja az utat. A csilla­gok esőfelhők mö&é bújtak. Csak a műszerfal színes lám- pácskái vetnek kísérteties fényt a két pilóta merev arcára: két névtelen kalandor valahon­nan Európából. Gépük tömve fegyverrel és lőszerrel. Céljuk; egy keskeny földsáv valahol Btafrában. A mélyben váratlanul fölesil­lan néhány benzinnel megöntö­zött rőzsemáglya fénye. A gép percek múlva ott bukdácsol az afrikai sztyeppe száraz fűcsomói között. A sötétből alakok bon= takoznak kL Némán, gyorsan ürítik ki a gépet, s ismét el­tűnnek a bozótban. Velük együtt a gépfegyverek, lőszerládák, ak­navetők, lángszórók. Azon az éjjelen 40 tonna fegy­ver érkezett Biafrába. S így megy ez éjjelről éjjelre. A gé­pek Gabon ba és Sao Tomé- szigeten szállnak föl fegyverrel megrakodva, amely Európából ismeretlen utakon jut a' körül­zárt ibo-földre. Légihíd a biaf- raiak minden reménye. Az ibók második számú remé­nye Rolf Steiner. Feladata ki­lenc fehér zsoldossal együtt megállítani a kormánycsapatok előnyomulását. Amióta Steiner Ojukwu ezredes elit egységeinek a IV. Kommandó Dandárnak parancsnoka lett. kevesebb győ­zelmi hír érkezik Lagosba. Biaf- ra utolsó szabad városa már hetek óta dacol az ostromló kormánycsapatokkal. Es Steiner fekete harcosai minden éjjel újabb és újabb fegyverszállít­mányt kapnak. Steiner, a sovány, magas né­met egyike az utolsó fehér zsol­dosoknak, akik Afrikában nég«~ S5r. cigaretta, erőszak és semmi más Fehér zsoldosok a nigériai polgárháborúban veket vezetnek harcba a nége- | rek ellen. Sok afrikai ország függetlensége véres események­kel kezdődött — a fehér zsoldo­sok »Jóvoltából»’. Moiz Csőmbe katangai elnök százával hozta őket Afrikába. A „fehér óriá­sok” csakhamar a kontinens ré­mei lettek. Algériától Madagasz­kárig rettegtek tőlük. Csőmbe bukása után várakozó állás­pontra helyezkedtek. Egyesek elszegődtek a jemeni királypár­tiakhoz, mások Szaud-Arábiába mentek. A nigériai kormánycsa­patok bombázőgépeit ma fehér pilóták vezetik, néhány millió ibo végső reménye szintén a fe­hér zsoldosokban van. Ezeknek az embereknek kell megvalósí­taniuk az ibóknak azt az ál­mát, amelyet á 16 hónapos i polgárháború és az éhínség sem ! ölhetett ki belőlük? a tartomány j függetlenségét és a végső győ- i leimet. Rolf Steiner 38 éves. Életútja semmiben sem különbözik a ka- landorokétól, akik bármely zász­ló alatt hajlandók harcolni. A második világháborúban a Hit­lerjugend tagja volt, s Rhein- landban az amerikaiak ellen harcolt. A háború után belépett a francia idegenlégióba, s Indo- kínába került. A katonai jegy­zőkönyvek igazolják, hogy két­szer lefokozták; Őrmesterből is­mét közkatona Issfci. Dien Bíen Phunál súlyosan megsebesült, fél tüdejét kioperálták. Ezután öt évet Algériában töltött. Az algériai nép szabadságharcának győzelme utón az OAS terro­rista szervezet tagja lett. Steiner Párizsban tartózko­dott, amikor Ojukwu ezredes tavaly katonai szakértőnek Biaf­rába hívta. Pályafutása itt föl­felé ívelt; csakhamar a IV. Kommandó Dandár parancsno­ka lett. Hónapokig az ellenséges vo­nalak .mögött tevékenykedett gerilláival. Megtámadták az utánpótlást. csapatokat vert szét, s olyan jól harcolt, hogy a kormány csapatok egyre las­sabban nyomultak előre. Végül is megállásra kényszerítette őket. — Steinern ek szerencséje van — mondják katonái, — Ha elfoglalják városainkat, az ős­erdőbe vonulunk — mondja ő maga. — Ott hónapokig, sőt évekig ellenállhatunk. Csak elég fegyverünk legyen ... Ez a gondjuk egyelőre meg­szűnt. A Vöröskereszt gépei mellett minden éjjel jelzés nél­küli repülőgépek is érkeznek Biafrába, de nem gyógyszert, hanem fegyvert szállítanak, S ez van olyan fontos, mint az előbbi, Steiner fehér társa! Európa különböző országaiból valók. ~A 34 éves Taffy őrnagy walesi I í származású. Katanga! veterán. A biafraiak azt tartják róla, hogy nem fogja a golyó. Né­hány héttel ezelőtt egy gép­fegyversorozat kilőtte kezéből a messzelátót, miközben az ellen­séges hadmozdulatokat kémlel­te. A golyók meg sem karcol­ták. Az ír származású Paddy százados 54 éve$*_ 22 éve él Afrikában. Steiner főmechani­kusa. Azt mondják róla, hogy egy puskagolyó hüvelyéből is tud lőfegyvert készíteni. Armand francia ejtőernyős százados Al­gériában szerezte rangját. Ne­vezetessége, hogy kopaszra bo­rotválja fejét. Az angol Alee százados szintén ejtőernyős volt. Még az ágyba is magával vi­szi géppisztolyát. — Különben meztelennek érzem magam — mondja, amikor társai moso­lyognak rajta. A szerencselovagokat, a des- peradosokat a XVI. század zsol­dost romantikája — s persze a pénz tartja össze. Steiner ke­mény fegyelmet tart közöttük. A légiónál megtanulta, hogyan szerezzen tekintélyt önmagának. Gyakran ellenőrző körútra in­dul, hogy lássa, végrehajtják-e parancsát. Ha valami nem tet­szik neki, vadul lövöldözni kezd mindig lövésre kész revol­verével. A XX. század kalan­dora, 7000 márkát keres havon­ta. „Steiner szereti a sört, a jő cigarettát, az erőszakot és más semmit” — írja róla a New York-i Times című lap munka­társa. A kívánság-jegyzék azonban nem teljes. Mert Steiner Ojukwu ezredest is meglepte; örökbe fogadott egy két és fél éves árva íbo kisfiút, és a Félix Chukwuemeka Steiner nevet ad­ta neki. A BÜROKRÁCIA CSODÁ­JA: Mezozcorono olasz kis­város lakóit nagyon meglep­te, hogy 25 év elteltével en­gedélyt kaptak arra, hogy hidat építsenek. Az a híd tudniillik, amelynek építési engedélye most megérkezett, már 1946 óta a helyén áll. HŰTŐKAMRA AZ ESZKI- MOKNAK: Az alaszkai egye­tem technikusait különleges fel­adatta] bízták meg. A Bering- tenger partján lévő Savanoga nevű falu lakosainak kérésére egy óriási méretű hűtőberende­zést építenek. Ugyanis, bár e vidék általában hideg, sőt a téli középhőmérséklet —23 Celsius- fok, a rövid nyár alkalmával erős felmelegedésekre is sor kerül Az eszkimó lakosság számára létfontosságú fókahús tárolása nyári időben nem volt biztonságos, ezért egy közpon­ti hűtőkamrában való raktáro­zással akarják megóvni a fóka- húst a megromlástól. ÉHEN HALT MILLIOMOS: Svédországban éhen halt E. Rosa ismert multimillionios. Hírhedt volt arról, hogy rendkívül fukar volt. Nyolc­vanöt éves korában halt meg agglegényként. Barátainak arra a kérdésére, hogy miért néni nősül meg. mindig így válaszolt: „a nők nagyon sókba kerülnek, és semmiféle hasznot nem hoznak, Rossz befektetés lenne megnősül­ni”. 1 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom