Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

1969. június 6. 5 ounontmi napia A város vonzáskörében Hamarosan kiadják a pécsi járás zöld könyvét Már hétmillió tojást termel Bahsa — Szőlőtelepítés a Mecsek déli lejtőin Egy járás nem nagy terü­let... Lehet-e sajátos arcu­lata egy ekkora térség mező- gazdaságának, s ha igen, mik azok a sajátosságok? A többi között erre keres­tek választ A pécsi járás me­ző- és élelmiszer^azdálkodásá- nak távlati fejlesztési irányel­vei című munkában, egysze­rűbben zöld könyvben, melyet tegnap tárgyalt meg a Pécsi Járási Pártbizottság. Mint vár­ható volt, a válasz határozott igen. Az első és legszembe­tűnőbb sajátosság: Pécs, vagy­is egy nagyváros közelsége. A járás 22 tsz-e közül 5 köz­vetlenül határos a közel más­félszázezres megyeszékhellyel, s a nem határosak legtöbbje — Szentlőrinc, Hosszúhetény stb. — is erősen urbanizáló- dott. Mindez az élet legkü­lönbözőbb területén érezteti hatását, a többi között abban is, hogy — a többi járáshoz ■viszonyítva — igen jónak mondható a szakemberellátott- ság. Pontosan 52 agrár- és egyéb mérnök dolgozik a járás 22 tsz-ében. Egy olyan tsz-t sem találni, ahol a könyvelő­nek nincs megfelelő szakmai végzettsége. Egy másik sajátosság a ba­romfi. A Kaposvári Húskom­binát pécsi kirendeltségének adatai szerint 33,6 millió to­jást vásárolnak fel a baranyai tsz-ektől 1969-ben, s ebből a pécsi járás 17 millióval része­sedik. A baksai tsz ebben az évben már 7,2, a pogányi pe­dig 5 millió tojásra szerző­dött a vállalattal. Mindkét tsz tovább fejleszti tojóállomá­nyát, s olyan nagyságrendű termelésre készül 1975-ig, mellyel csupán néhány álla­mi gazdaság kelhet versenyre. Magától értetődik, hogy a járás azért nem hanyagolja el a „hagyományos” sertés- és szarvasmarhatenyésztést sem. Hat „sertéshúsgyarat”, ugyan­annyi szakosított tehenészeti telepet építenek jelenleg a já­rásban, illetve ennyi építésére adtak ki engedélyt. Ez nem kevesebb, mint amennyit a többi járás épít. A harmadik sajátosság: a viszonylag nagyarányú gyü­mölcstermesztés. A járás te­rületén található az ország egyik legnagyobb gesztenyése, a nagykozári tsz szamóca- és málnaültetvénye az országosan ismert szörpüzemmel. 1969— 1975 között folytatják a gesz­tenyetelepítéseket Pécsvárad körzetében, s mintegy 200 hold minőségi borszőlőt tele­pítenek Pécsváradtól Kővágó­szőlősig a Mecsek déli lejtőin. Igen jelentős dolog ez, hiszen — amint a megye zöld köny­véből megtudjuk —, ez lesz az egyetlen nagyobb arányú szőlőtelepítés az elkövetkező hat év alatt Baranyában. A negyedik — apróbb, de nem elhanyagolható — sajá­tosság, érdekesség: a pécsi já­rásban, közelebbről Egerágon található a megye egyetlen nagyüzemi nyúltenyésztéssel foglalkozó tsz-e. A tsz te­nyészállat előállításra szako­sodott, s 500-ra akarja nö­velni a jelenlegi 300-as anya­állat-létszámot, hogy jobban eleget tehessen ennek a fel­adatnak. Az irányelvek egyéb vonat­kozásban nagyon hasonlítanak a megyei zöld könyvre. A pécsi járás zöld könyvét 80— 100 példányban nyomtatják ki, s minden tsz-hez eljuttatják. A pécsi járásbeliek mellett zöld könyvet készítenek a siklósi, sásdi és mohácsi já­rásban is. Dr Pedersen professzor (képünkön jobbra) dr. Berényi Béla pro­fesszortól átveszi a tiszteletbeli tagságról szóló díszoklevelet Egy cserép virág • • • Pécsett is bemutatkozik az Üjvidéki Szerb Színház Folyamatos szinkron fordítás előadás közben Munkatársunk telefonjelen­tése: Magyarországon vendégsze­repel az Üjvidéki Szerb Szín­ház. Ez alkalomból tartott saj­tótájékoztatót Milos Hadzsics, a színház igazgatója és Di­mitri je Djurkovic főrendező tegnap délután Budapesten a Magyar Sajtó Házában. Elmondották: színházuk sa­játos helyet foglal el a ju­goszláv színikultúrában. Fő célja: új. mai tárgyú ju­goszláv művek előadása, ií­Losoncsi Pál látogatása Hajdú-Biliar | megyében Losonczi Pál. a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke szerdán lá­togatást tett az országos- hírű Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetke­zetben. A látogatáson je­len volt Karakas László, a Hajdu-Bihar megyei Pártbizottság első titká­ra és Harangi Sándor, a Püspökladányi járási Párt- bizottság első titkára is. Az Elnöki Tanács el­nökét és a társaságában levő vendégeket Szabó István, a Nádudvari Vö­rös Csillag Tsz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának el­nöke tájékoztatta a ter­melőszövetkezet életéről, gazdasági helyzetéről, eredményeiről és tervei­ről. Losonczi Pál benső­séges hangú beszélgetést folytatott a termelőszö- ■. vetkezet vezetőségével és > tagjaival. letve átdolgozott, régebbi al­kotások bemutatása. A három jugoszláv filmművészeti főis­kola mellett egyedül az ő színházuk képez növendéke­ket saját stúdiójában. Prózai, opera és balett társulatuk van. Eddig Prágában, Po­zsonyban, Lodzban, Krakkó­ban, Varsóban, Kíevben. Minszkben, Bukarestben és Krájevóban vendégszerepeit a prózai társulatuk, opera- és balettegyüttesük pedig Bul­gáriában és Olaszországban. A Dunántúli Napló kérdé­seire Milas Hadzsics a követ­kezőket válaszolta: — Tudjuk, hogy mind a ju­goszláviai magyar, mind a magyarországi szerb-horvát nemzetiség igényli az anya­nyelvi színházi kultúrát. Azt is tudjuk, hogy Pécs a szór­ványokban élő magyarországi délszláv lakosságnak nagyjá­ból a földrajzi középpontja. Ez az oka, hogy Budapesten kívül Pécsett két előadást tar­tunk. mégpedig június 22-én Lebovíc: Viktória és 23-án Petrovic: Sakule falu, még­hozzá Bánátban c. darabját mutatjuk be. Ez utóbbi mű­vet június 24-én Mohácson is előadjuk. Nagyon örülnénk, ha Pécsett és Mohácson tet­szene színházunk produkció­ja. Egyébként a három mű — Budapesten ugyanis még egy harmadikat is előadunk — ke­resztmetszetét adja az Újvi­déki Szerb Népszínház reper­toárjának. Tehát a mai szerb nemzeti - drámának. Azért, hogy az előadások magyar kö­zönsége is értse a cselek­ményt, úgy tudom Pesten, Pécsett és Mohácson is meg­kísérlik az előadás közbeni folyamatos szinkronizálást, fordítást. Végül szeretném hangsúlyozni: mint szomszé­dos országoknak ismernünk kell egymást és remélem: a szocializmus segít bennünket ebben. Földcssy Dénes Szilára tanárt búcsúztatják a munkatársai Pécsett a Városi Rendelő­intézet röntgenosztályának el­sötétített ablakait tegnap dél­után néhány percre kinyitot­ták. A kábelek és gépek kö­zött fehérköpenyes orvosok, asszisztensek gyülekeztek. Az asztalon cserépben virág. Dr. Szilárd Zoltán röntgen-szak- főorvos a mai nappal nyug­díjba megy... A mindig mosolygós arcú, 68 éves orvos meghatódva áll a gyűrű közepén és hallgatja munkatársai „búcsúszavait”. Néhány mondatban összesűrí­teni egy orvos munkáját nem lehet, őszinte érzések ülnek az arcokon és a szomorúság, hogy a kedves Zoltán bácsit holnap már nem köszönthe­tik reggel, nem fordulhatnak hozzá szakmai kérdésekkel. Nagy tudáséval és tapaszta­latával 1924 óta gyógyítja a betegeket, 1950 óta a Városi Rendelőintézetben. A hivatás- szeretetet édesapjától tanulta, aki Vas megyében volt kör­orvos, egyik fia pedig szintén a nagyapa, az édesapa hivatá­sát választotta,.. Milyen volt itt a helyzet, amikor a rendelőintézetbe ke­rült? A Vegyesipari Vállalat konfekció üzemébe felveszünk fiatalkorú lányokat, akik kedvet éreznek a varráshoz Betanításukat vállaljuk. A betanítás idejére 800 Ft biztosított bért fizetünk. Jelentkezni lehet József Attila u. 21. Üzemvezetőnél. — Egy kis terem és néhány korszerűtlen gép volt a fel­szerelés — emlékezik Szilárd főorvos. — Naponta 10—12 vizsgálatot tudtunk végezni. Ma körülbelül 300 a napi vizs­gálatok száma, korszerű a fel­szerelés, az egyetlen kis terem most hárommá növekedett... A jó munkának azonban csak egyik feltétele a jó felsze­relés, a másik a harmonikus családi élet. Én így éltem. Dr. Marth Sándor orvos — egyik legrégibb munkatársa — 13 éve dolgoznak együtt. — Nagyszerű ember és ki­tűnő kolléga, akinek munká­ja egyszersmind szenvedélye is. Nemcsak szűkebb szakmá­jának kiváló tudója, hanem jártas az orvostudomány egé­szében. Míg beszélgetek Zoltán bá­csival, nyílik a kis szoba aj­taja, a főorvos véleményét kérik. — ^9V gyomorbetegünk vár — a főorvos elnézést kér és már indul is a beteghez, aki mindig az első, bármilyen kö­rülmények között... Kutatásait mintegy harminc tudományos munkában dol­gozta fel, bel- és külföldi kongresszusokon ismertette. Külföldi szaklapok is szívesen publikálták írásait. A kis szoba egyik könyv- szekrényére mutat. — Ez csak kis része annak a könyvtárnak, amelynek ala­pozását én kezdtem — mond­ja. Könyvek, bel- és külföldi folyóiratok érkeznek ide rend­szeresen. Szilárd dr. angolul, franciául, németül, olaszul ír, olvas, beszél. Nemrég Jugosz­láviában volt kongresszuson és — szokásától eltérően — úgy határozott, hogy beszédét felolvassa. De vetítésre került a sor és a vetítőgép lámpája — amely mellett állt — be­világított a szemébe. „Köny- nyeztem, nem láttam a betű­ket, mit tegyek, hát szaba­don és angolul mondtam el, amit akartam ., Tudását, munkabírását 1963- tól mint a Pécs városi egész­ségügyi osztály orvostovább­képző bizottságának elnöke is gyümölcsöztette. A szakmai továbbképzés kitűnő szervező­jének bizonyult, mint ahogy ezt a „búcsúbeszédek” Is mél­tatták. A negyvenöt évi megszokott életritmus most csak zökken, de nem törik meg. Az egész­ségügyi osztály felkérésére to­vábbra is vállalta az orvos- továbbképző bizottság elnöki funkciójával járó sokrétű te­vékenységet. — Meg talán egy kevéssel több időm jut zenével, mű­vészettörténettel foglalkozni. Amikor élete legszebb em­lékeiről kérdeztem, azt vála­szolta, hogy a legszebb szá­mára az volt, amikor az egye­temen figyelve hallgatták elő­adását és megtapsolták a nö­vendékek. Ügy érzem, hogy a tapsok azóta sem csitultak, évtizede­ken át követték Szilárd dok­tort. Kívánjuk, hogy ezután is kísérjék még sok-sok éven át... Fogorvosok vándorgyűlése A hazai stomatológiai ku­tatás úttörőjének, Árkövy Jó­zsef professzor emlékének je­gyében nyílt meg tegnap dél­előtt Pécsett a X. Árkövy Vándorgyűlés az új klinikai tömb előadótermében. — A mintegy kétszáz hazai fogor­vos között külföldi tudósokat is köszöntött dr. Schranz Dé­nes egyetemi tanár, a rende­ző bizottság elnöke: professzor Alexej Dojnikovot, a Szov­jetunió főstomatológusát, dr. P. O. Pedersent a koppenhá­gai egyetem professzorát és Alfred Steiner professzort, aki Jugoszláviából érkezett a szimpozionra. Hazai tudomá­nyos életünk jeles képviselői között köszöntötték dr. Babies Antal professzort, az Orvos­egészségügyi Szakszervezet el­nökét, Berényi Béla profesz- szórt, a MOTESZ főtitkár- helyettesét, dr. Boros Béla egyetemi tanárt, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rekto­rát. Megnyitó beszédet mondott dr. Sugár László, a MFE fő­titkára. Ezt követően dr. Be- rényi Béla professzor dr. P. O. Pedersennek, a Nemzetközi Fogorvosszövetség elnökének átnyújtotta a Magyar Fogor­vosok Egyesülete tiszteletbeli tagságáról szóló díszoklevelet. Pedersen professzor angol nyelven mondott köszönetét a személyét ért megtisztelteté­sért és a tanácskozásnak ered­ményes munkát kívánt. Az ünnepi aktusokat, a há­romnapos előadássorozat nyi­tányaként dr. Schranz Dénes Árkövy emlékbeszéde követ­te, majd a szakreferátumokra került sor. Csütörtökön hu­szonhárom előadás hangzott el a fogászat hazai eredmé­nyeiről magyar kutatók tol­mácsolásában. Pénteken és szombaton folytatják a szak- dolgozatok ismertetését. — A kongresszuson ötven kutató tart előadást. A vándorgyűlés résztvevői a szakmai programon tűi meg­tekintették a Pécsi Nemzeti Színház műsorát, ismerked­nek Pécs város kultúrtörténe­ti nevezetességeivel Kiállítás a Szabadság úton A rák megelőzhető Pécsett 15 év alatt felére csökkent a rákban elhaltak szarna — A rák gyógyíthatatlan — terjedt el a közhiedelemben. Igen, ha későn ismerjük fel. Ha a továbbterjedés előtt gyógykezeljük, igenis gyógyít­ható — mondotta tegnap Deák Barna, egyetemi magántanár, a Városi Rendelőintézet fő­orvosa a „Rákbetegségek meg­előzése” című vándorkiállítás megnyitóján, a nőtanács Sza­badság út 30 alatti helyisé­gében. A tablókon ábrák és szá­mok: szemölcsből keletkezett rákos daganat fiatal nő szá­ján, a gégerák miatt fejvas­tagságúvá duzzadt nyak. felet­te meggyötört férfi arc. Szá­mok: a kezdeti méhrákban szenvedők 79 százaléka ma­rad életben, ha 3 év alatt ! ; felfedezik a daganatot. Tíz | 1 esztendő után csak 68 száza- 1 lék. Az előrehaladott állapot­ban levőknél pedig olyan hosszú felfedezés után csak 39 százalék éli tpl. Még szomo­rúbb a helyzet a gégerák ese­tében ahol 10 éves lappangás után mindössze az emberek 21 százalékának van esélye az életbenmaradásra. Általában könnyen megelőz­hető betegségekből fejlődik ki, a szervezet sejtjeinek és a sejtekből kialakult szövetek­nek rendellenes szaporodása, amelyet ráknak neveznek. A kiváltó okok közül a leggya­koribb: tűző nap állandó ha­tása, szennyezett levegő, fű­szerek, felesleges gyógyszerek, tisztátalanság, vegyszerek, fi­zikai és vegyi ingerek hatása. Kezdődő rákra enged követ­keztetni, vágy legalábbis ta­núja fennáll, a bőrben, em­lőben keletkezett csornósodas, a hosszú ideje nem gyógyult seb, szemölcs vagy anyajegy növekedése. Halálos ítélet? Nem; 1952- ben Pécsett 44-en haltak meg rákban, 67-ben pedig csak 25- en. Az orvostudomány legfőbb törekvése egyelőre a megelő­zésre irányul. Ezért fontos, hogy a nők számára rend­szeresített onkológiai szűrő- vizsgálaton, minél nagyobb számban vegyenek részt, hi­szen a mostani, évenkénti 15 ezer pécsi vizsgálat hatására felére csökkent a rákos meg­betegedésekben elpusztult em­berek száma. Százezer vizsgá­lat olyan fokú felismerést, és ezen keresztül megelőzést biz- | losítana. hogy Pécseit telje- ; sen megszűnne a gyógy itha- * tatlannák tűnő betegség. t •I

Next

/
Oldalképek
Tartalom