Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
tWt. Jfinh» t. onnanrau napio s Áz oktatási reform végrehajtásának tapasztalatai Baranya megyében tatás, a nevelés megnövelteGENTLEMANEK Beat musical bemutató A banán és az öreg bakter. (Előtérben jobbról Hanmann Péter.) Foto: Erb János As oktatás reform bevezetése az 1963/64-es tanévben kezdődött Az elmúlt öt év eredményei és problémái szükségessé teszik az elemző visszatekintést, a kötelező következtetések levonását, a soron következő feladatok megjelölését A közelmúltban ilyen céllal vizsgálta a reform tapasztalatait a megyei Pártvégrehajtó Bizottság is.. Megelőzően iskolai fórumokon, a tanácsok művelődés- ügyi osztályain, tanfolyamokon, pedagógus párttitkári értekezleteken is a reform végrehajtásának tapasztalatai határozták meg a viták, a megbeszélések tárgyát Egybehangzó vélemény, hogy a reform bevezetése óta jelentősen fejlődött megyénkben a közoktatás. A reform jól szolgálja az oktatást, nevelést, erősíti iskoláink szocialista jellegét, előbbre visa kultúrforradalmunkat. Lényegében befejeződött az általános és a középiskolákban az alapdokumentumok bevezetése, kialakult a középiskolák új struktúrája, szakosításának rendszere, s ha nem is a kívánt mértékben, de javult az oktatás személyi' és tárgyi feltétele. Az iskolai alapdokumentumok általában megfelelnek az oktatás, nevelés korszerű követelményeinek, a régieknél jobban igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, nagyobb segítséget adnak a nevelőd munkához, lehetővé .teszik mind a nevelők, mind a tanulók túlterhelésének csökkentését. A tankönyvek nagyobb része jól szerkesztett, tartalmát tekintve jó segédeszköz és az esztétikai követelményeknek is megfelel. Hasznosak és jól használhatók a kiadott nevelési programok is. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a bevezetett alapdokumentumok a megemlített pozitívumok mellett több vonatkozásban problémákkal is terhesek. A tantervet pl. átlagos szellemi képességű tanulókra méretezték. úgyhogy a tananyag elsajátítása komoly erőfeszítést igényeljen. A törekvés feltétlenül helyes, de a mai feltételek mellett a kitűzött célt nem tudták megvalósítani iskoláink. Egész sor ellenható tényező jelentkezett a gyakorlatban, mint a még mindig rendkívül magas osztálylétszám, az egyes pedagógusok nem megfelelő színvonalú pedagógiai kultúrája, a szülők egy részének közömbössége stb. Végül is már az általános iskolások, még fokozottabban a középiskolások túlterhelésének is egyik forrása maga a tanterv. Mint már említettem, a tankönyvek kimé megfelel a reform célkitűzéseinek. E vonatkozásban a problémákat sem elsősorban a tankönyvekben, hanem a tankönyvek használatának gyakorlatában kell keresnünk. Sajnos, a nevelők egy része nem értette meg a tankönyv funkcióját, s a tankönyvnek lényegesen nagyobb szerepet ad. mint szabadna. Eléggé elterjedt felfogás az, ha a tanuló órán nem érti meg az anyagot, majd megtanulja otthon a tankönyvből. Nem vitás, hogy ez a gyakorlat ismét a tanulók túlterhelését fokozza. A tanulók túlterhelésének persze nemcsak tantervi oka van. Őszintén meg keil mondatnunk, hogy az okdetT igényeivel nem tudott lépést tartani a tárgyi és a személyi feltételek biztosítottsága, s egyes tantestületekben a nevelők egy része nem tudta követni sem szakmai, sem etikai vonatkozásban a reform célkitűzéseit, ami közvetlen vagy közvetett módon elősegítette a túlterhelést, befolyásolta az oktatás, nevelés eredményességét, hatékonyságát. Az elmúlt öt évben a különböző iskolatípusok közül az általános iskolák fejlődése volt a legdinamikusabb megyénkben. Az 55 634 általános iskolai tanulónak 89%-a szakrendszerű oktatásban részesül, s a megye 88 körzeti iskolájában jól felszerelt szertárak, nagy értéket képviselő segédeszközök segítségével folyik a tanítás. Csökkeni/ a képesítés nélküli nevelők száma is, a 2359 általános iskolai nevelő közül csupán 119 a képesítés nélküli, ezeknek is többsége diplomaszerző tanulmányt folytat A tankötelesek beiskolázása 98% felett van, de amíg Pécsett a beiskolázottak 97— 98%-a befejezi 8 év alatt az általános iskolát, addig a megyében ez az arány mindössze 70%-os. A lemorzsolódásnak több oka is van, de az okok közül első helyen a bukások magas százalékos aránya áll, amely messze az országos felett, nálunk 4,7%- os. A bukás oka világos: a tanuló nem sajátította el a minimális tantervi anyagot sem. Szorosan összefügg ez a túlterheléssel, amelynek ma egyrészt tantervi okai vannak, másrészt az oktató, nevelő munka kialakult gyakorlati rendszerében kell keresnünk a probléma gyökerét Igen magas a hátrányos helyzetű tanulók bukási aránya, ami az e téren kifejtett erőfeszítéseink kritikája is. Az általános iskolákban elért eredmények és problémák szoros összefüggésben vannak a tantestületek erkölcsi-politikai arculatával és a vezetés színvonalával. A tantestületek egy részében lassú az erkölcsi-politikai- pedagógiai egység megvalósulásának folyamata. Az iskolák nagyobb részében van előrehaladás, jó eredményeket értek el, mégis inkább csak a lehetősége teremtődött meg a nagyobb ütemű fejlődésnek, a hatékonyabb oktató-nevelő munkának, A középiskolák új struktúrája folyamatosan alakult ki, s az új tanévre lényegében be is fejeződik. 22 középiskolában 9293 tanuló részesül középfokú oktatásban, a tanárok száma pedig 529 fő. Az oktatás személyi és tárgyi feltételei nem kedvezőtlenek, de nem is különösen jók. Még mindig kevés a tanterem, a megyében 90 tanulócsoportra 85, Pécsett 185 tanulócsoportra 169 tanterem jut. Elégtelen a kollégiumi ellátottság is, s a középiskolák fele nem rendelkezik megfelelő tornateremmel. Az adott személyi és tárgyi feltételek mellett a középiskolák feladatukat eltérő színvonalon oldják meg. A szak- középiskolák fő feladata a szakmára való jó előkészítés, mig a gimnáziumók kiemelt funkciója a továbbtanulásra való felkészítés. Ez utóbbi azonban nem problémamentes, mert a gimnáziumban érettségizett fiataloknak csak kisebb része tanulhat tovább felsőfokú tanintézetben, a többi elhelyezkedik, munkába áll. Ezzel szemben a munkára nevelés nem elég tervszerű és igen alacsony aktivitású. A tanulók bukási átlaga 14% körül van. Ez nem rosz- szabb, mint az országos átlag, de elgondolkodtató a bukások tantárgyankénti, megoszlása. Nagyon magas a bukások száma matematikából, fizikából, orosz nyelvből és kémiából. Oktatásügyi szerveinknek, iskoláinknak ismé- teltep elemezni kell az okokat és keresni kell a feltételeit annak, hogy a többivel együtt az említett tárgyak tantervi anyagát is jobban sajátítsák el a tanulók. A közvélemény élénk érdeklődéssel kíséri a középiskolai tanulók erkölcsi-politikai arculatának mozgását, változását. Tapasztalhatók negatív jelenségek, újra és újra keletkeznek torzulások, de középiskolai tanulóink többsége pozitívan cselekvő tagja társadalmi életünknek, politikailag aktív, jól tanul, résztvesz az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken, versenyez, vetélkedik s tiszteletben tartja törvényeinket. Persze gondot okoznak a közömbös, a passzív, a retrograd elemek, akik nincsenek sokan, de negatív hatásuk a tanuló ifjúság soraiban nem lebecsülendő, s e negatív hatással szemben nem elég hatékony sem a tantestületek, sem a KISZ nevelő tevékenysége. A reformtörvény az oktatónevelő tevékenység kiemelkedő feladatává tette a világnézeti nevelést. A tantervi anyagban a természettudományok számára biztosított az időbeni nagyobb lehetőség, de különös gonddal kimunkált a társadalomtudományok adta nevelési lehetőségek hatékonyabb kihasználása is. Iskoláink a korábbinál mélyebb és alaposabb marxista ismereteket adnak a természetről és a társadalomról. A világnézeti nevelés módszereiben gazdagabb lett. Nem lehet azonban elhallgatni, hogy a világnézeti nevelés hatékonyságát egyes nevelők részéről jelentősen rontja a csupán ismeretközlő, oktató jellegű módszerek alkalmazása. Ez sajnos oda vezet, hogy a tantervben meghatározott, a tankönyvekben érvényesülő tudományos világnézet hatása a tanulók egy részére nem elég mély, sok esetben világnézeti általánossággá válik, elszakad a konkrét tantervi anyagtól végső soron nem válik eléggé a fiatalok cselekvésének, felfogásának, gondolkodásának mozgatójává. Az oktatási reform végrehajtásának tapasztalatai közül csak néhányat emeltem ki, de e néhány tapasztalat is bizonyítja, hogy a sokirányú fejlődés mellett nem kis számban problémák is vannak. Eltúlozni persze nem szabad a megmaradt és újonnan keletkezett negatív jelenségeket, de elhallgatni sem. Iskolai tantestületi fórumokon, oktatásügyi szerveknél elengedhetetlen a jelentkező negatív jelenségek, torzulások számbavétele, folyamatos felszámolása, mert a további előrehaladásnak, az oktató, nevelő munka nagyobb hatékonyságának ez a kritériuma. Csorba Tivadar Elnézést a kissé meghökkentőnek tűnő hasonlatért, de nekem Schneider—Ondra- cek: Gentlemanek című beat musical-jének premierjén akaratlanul is a Pál utcai fiúk, gyermekkorunk irrímár klasszikussá vált olvasmánya jutott eszembe. Talán azért, mert mindkettőnek a grund a színhelye. A különbség annyi, hogy Bokának és társainak a századfordulón sivár pesti bérházak közé ékelt, farakások labirintusával romantikussá álmodott üres telek jelentette a végtelenséget és a szabadságot; a Gentlemanek a mai Prága egyik elhagyott vurslijának hatalmas vastraverzei közé menekülnek a kollégium szigorúsága elől. És persze különbség az is, hogy a Pál utcai fiúk szelídnek tűnő gittegylet tagjai; itt olyan galeribe tömörültek, amelynek tagjai kezében gyorsan felvillan a rugós kés. A Gentlemaneik cselekménye ott kezdődik, ahol a Pál utcai fiúk története végetér: híre érkezik, hogy a grundot . el kell hagyniok, mert más célra használják fel. Az itt megszokott szabad életmód folytatásához „dohányra” lenne szükségük. A galeri főnöke, Márki külföldiek autóinak ellopásával, majd illő jutalom ellenében való visszaszolgáltatásával szeretne bombaüzletet csinálni. Riválisa, Juan ezt ellenzi, és az események őt igazolják: Márki csak nehezen szabadul a rendőrök kezéből. A galeri tagjai már nem a régi bizalommal fogadják vissza, s amikor megszegi önnön törvényeik egyikét, ami egy jó galeriben mindenkire kötelező és „kihagyja” a sorsoláson neki jutott lányt, a Hercegnőt, leváltják, helyébe Jüant teszik a galeri főnökévé. És mert Juan „dobta” Dámát, az bosszúból felbújt- ja a Márkit, aki már-már gyilkosságot követ el, a gyarlót pedig Jüanra tereli. Végül azonban minden tisztázódik, sőt az is kiderül, hogy a grundot a kollégium gyűlölt nevelője az ő számukra szerezte meg. Ez röviden a cselekménye annak a színpadi műneík, mely az ifjúság szívritmusára írt zenével, tánccal, harsány és lírai jelenetek vállakózásával átszőve Prágából indult el a siker útján. Hazánkban a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős növendékeinek Ódry-színpadi vizsgaelőadásán aratott kirobbanó sikert, majd Veszprémben is bemutatták. A Pécsi Nemzeti Színház együttese, a fiatal balettesek szinte egyedülálló lehetőséget kínáltak e táncos-zenés musical bemutatására. Iglódi István fordítása. Lengyeléi Miklósnak és Sik Ferencnek a helyi lehetőségek kihasználását fokozó átdolgozása méginkább biztosította a darab sikerét. Mert az előadás — hibáival együtt is — lényegesen színvonalasabb, mint az évad többi zenés játéka, mini-operettje volt. Bohuslav Ondra- cek, hazájában népszerű zeneszerző muzsikája a cselekmény mondanivalóját segíti, néhány részlete érzelmileg is fokozza a nézőre gyakorolt hatást, ha nincs is benne olyan melódia, melyet hazafelé dúdolni lehetne ... Talán csak az problematikus, hogy az eredetileg nagyzenekarra hangszerelt muzsikát itt kis hangszeregyüttes szólaltatja meg Hevesi András irányításával, ízlésesen, nem harsányan, de ez sem az eredeti nagyzenekar, sem beat. A tánc, Eck Imre koreográfiája, Vágó Nellynek a színek harmóniáját megteremtő jelmezeiben színrelépő táncosok megelevenítésében ugyancsak jelentős szerepet kap: a mozgás adja meg az előadás alapritmusát, tükrözi a fiatalok állandó nyugtalanságát, vágyakozását, kíséri a dalok lírai vagy drámai mondanivalóját. Ez a mondanivaló, ha nem is próbál a magukra maradt fiatalok égető problémáira feleletet adni, ha a szinte happy end-es befejezés nem is old meg semmit, ha maradandó élményt nem is kapunk, de amíg a nézőtéren ülünk és figyeljük a galeri sorsának alakulását, leköt és elgondolkoztat. A rendező Sik Ferenc érdeme ez, aki érzékelhető lelkesedéssel és gonddal nyúlt a darabhoz. Az ő munkája ötvözte együttessé az eddig össze nem szokott prózai és balett szereplőket, ugyanakkor a banda tagjainak mindegyike egyéniség is maradt. Pintye Gusztáv ládák és vastraverzek költői összevisszaságából megkomponált érzékletes színterén már az első percekben a Márki és Juan ösz- szecsapása, a lánynak a gyufatörvény döbbenetes szertartása szerinti kisorsolása érezteti a nézővel, hogy valami szokatlan tárul eléje. A harsány, vibrálóan mozgalmas jeleneteket aztán lírai csendességű, szordínós képek váltják fel, melyek egyrészt a magukra maradt, meg nem értett, romlottnak kikiáltott fiatalok belső tisztaság- és szeretetigényéről vallanak, másrészt az öregedő, kimustrált eirkuszkocsiban lakó, fiatalkora sikereit visszaálmodó őrről festenek lírai képet. Ezt a szerepet Haumann Péter formálja meg, meleg emberséggel, romantikus lelkesedéssel, az ifjúságát jelentő cirkusz iránti rajongásával, az emberekbe vetett hitével, ami ugyan csorbát szenved, álmai is rombadől- nek, hiszen elvéti világszámát, a „Nagy Halált”, a szakmában sem „jegyzik” már, de megnyugszik, amikor őt nevezik ki a fiatalok otthonává váló grund új gondnokává. Cirkuszi nagy monológjában az egész előadás legszebb perceivel ajándékozza meg Haumann a közönséget. Megérdemelten kapott hosszú és szívbőlfakadó tapsot. A banda két, egymással szembenálló főnökét, Márkit és Jüant Holl István és Csifó Ferenc alakítja. Holl tudatos és sokoldalú színész. Legotthonosabban az effajta szerepekben mozog, ahol ének- és mozgáskultúráját egyéni módon gyümölcsöztetheti. Márkija célratörő, szuggesztív egyéniség, amilyennek a galeri-vezéreket elképzeljük. „Halleluja”-száma az előadás zenei csúcspontját jelenti. Csifó Ferenc Jüanja rendkívül kellemes meglepetés. Űj oldaláról mutatkozik be, mint megnyerő hangú énekes és rokonszenves színész. Benne nem a tudatosság, hanem az ösztönösség dominál, ezáltal válik figurája hozzánk közel- állóan emberivé. A Hercegnő szerepében Ronyec Mária egyéniségének megfelelő, érdekes színészi feladatot old meg. ő képviseli — ruházatában is kihangsúlyozottan — a tisztaságot, ő beszél Jüannak arról, hogy a vagányt is lehet becsülni, hogy a tisztelet és a szerelem mindenkit megváltoztat, és hogy kínálkozik a fiatalok számára szebb, nemesebb életforma is. Ugyanakkor vállalja a galeri-tagságot és szembe tud szegülni a Márkival. A Dáma kissé egysíkúan bosz- szúállóra hangszerelt figurá-\ ját Vhrik Dóra sikerrel tölti meg árnyaltabb érzésekkel Csupa derű, kamaszos pirulás, vágyódás, tiszta érzelemvilág árad a Kölyökből Győri Emil alakításában. Női ruhás jelenetében humorérzékéről is meggyőz. Hasonló humor, éles önirónia teszi egyénivé Sólyom Kati csúnyalányát: Katasztrófát. Sti- mácz Gabriella Cicája mellett a banda többi tagját alakító táncos is megérdemelné, hogy valamennyiök nevét külön megemlítsük, hiszen nemcsak mozgásukkal, hanem a műfajnak megfelelő énekükkel, játékukkal is részesei a sikernek. A Gentlemanek-re minden bizonnyal félévszázad múlva nem fogunk úgy visszaemlékezni, mint a Pál utcai fiúkra. Mégis, a mának szóló, mondanivalójában is elfogadható, amellett szórakoztató, látványos, zenés darabok szűkös választékából e musical bemutatása a dicsérendő ötlet és vonzó megvalósulás szerencsés ötvözetévé vált. A színházi évad utolsó premierjén végre elmondhattuk, hogy minden jó, ha a vége jó! I>r. Nádor Tamás
