Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

tWt. Jfinh» t. onnanrau napio s Áz oktatási reform végrehajtásának tapasztalatai Baranya megyében tatás, a nevelés megnövelte­GENTLEMANEK Beat musical bemutató A banán és az öreg bakter. (Előtérben jobbról Hanmann Péter.) Foto: Erb János As oktatás reform beveze­tése az 1963/64-es tanévben kezdődött Az elmúlt öt év eredményei és problémái szükségessé teszik az elemző visszatekintést, a kötelező következtetések levonását, a soron következő feladatok megjelölését A közelmúltban ilyen céllal vizsgálta a re­form tapasztalatait a megyei Pártvégrehajtó Bizottság is.. Megelőzően iskolai fórumo­kon, a tanácsok művelődés- ügyi osztályain, tanfolyamo­kon, pedagógus párttitkári értekezleteken is a reform végrehajtásának tapasztala­tai határozták meg a viták, a megbeszélések tárgyát Egybehangzó vélemény, hogy a reform bevezetése óta jelentősen fejlődött megyénk­ben a közoktatás. A reform jól szolgálja az oktatást, ne­velést, erősíti iskoláink szo­cialista jellegét, előbbre vi­sa kultúrforradalmunkat. Lényegében befejeződött az általános és a középiskolák­ban az alapdokumentumok bevezetése, kialakult a közép­iskolák új struktúrája, sza­kosításának rendszere, s ha nem is a kívánt mértékben, de javult az oktatás személyi' és tárgyi feltétele. Az isko­lai alapdokumentumok álta­lában megfelelnek az oktatás, nevelés korszerű követelmé­nyeinek, a régieknél jobban igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, nagyobb se­gítséget adnak a nevelőd mun­kához, lehetővé .teszik mind a nevelők, mind a tanulók túlterhelésének csökkentését. A tankönyvek nagyobb része jól szerkesztett, tartalmát te­kintve jó segédeszköz és az esztétikai követelményeknek is megfelel. Hasznosak és jól használhatók a kiadott neve­lési programok is. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a bevezetett alapdokumentumok a meg­említett pozitívumok mellett több vonatkozásban problé­mákkal is terhesek. A tan­tervet pl. átlagos szellemi képességű tanulókra méretez­ték. úgyhogy a tananyag el­sajátítása komoly erőfeszí­tést igényeljen. A törekvés feltétlenül helyes, de a mai feltételek mellett a kitűzött célt nem tudták megvalósí­tani iskoláink. Egész sor el­lenható tényező jelentkezett a gyakorlatban, mint a még mindig rendkívül magas osz­tálylétszám, az egyes peda­gógusok nem megfelelő szín­vonalú pedagógiai kultúrája, a szülők egy részének közöm­bössége stb. Végül is már az általános iskolások, még fo­kozottabban a középiskolá­sok túlterhelésének is egyik forrása maga a tanterv. Mint már említettem, a tankönyvek kimé megfelel a reform célkitűzéseinek. E vo­natkozásban a problémákat sem elsősorban a tanköny­vekben, hanem a tanköny­vek használatának gyakorla­tában kell keresnünk. Saj­nos, a nevelők egy része nem értette meg a tankönyv funk­cióját, s a tankönyvnek lé­nyegesen nagyobb szerepet ad. mint szabadna. Eléggé elterjedt felfogás az, ha a tanuló órán nem érti meg az anyagot, majd megtanulja otthon a tankönyvből. Nem vitás, hogy ez a gyakorlat ismét a tanulók túlterhelését fokozza. A tanulók túlterhe­lésének persze nemcsak tan­tervi oka van. Őszintén meg keil mondatnunk, hogy az ok­detT igényeivel nem tudott lépést tartani a tárgyi és a személyi feltételek biztosí­tottsága, s egyes tantestüle­tekben a nevelők egy része nem tudta követni sem szak­mai, sem etikai vonatkozás­ban a reform célkitűzéseit, ami közvetlen vagy közvetett módon elősegítette a túlter­helést, befolyásolta az okta­tás, nevelés eredményessé­gét, hatékonyságát. Az elmúlt öt évben a kü­lönböző iskolatípusok közül az általános iskolák fejlődé­se volt a legdinamikusabb megyénkben. Az 55 634 álta­lános iskolai tanulónak 89%-a szakrendszerű oktatásban részesül, s a megye 88 kör­zeti iskolájában jól felszerelt szertárak, nagy értéket kép­viselő segédeszközök segítsé­gével folyik a tanítás. Csök­keni/ a képesítés nélküli ne­velők száma is, a 2359 álta­lános iskolai nevelő közül csupán 119 a képesítés nél­küli, ezeknek is többsége diplomaszerző tanulmányt folytat A tankötelesek beiskolázá­sa 98% felett van, de amíg Pécsett a beiskolázottak 97— 98%-a befejezi 8 év alatt az általános iskolát, addig a me­gyében ez az arány mind­össze 70%-os. A lemorzsoló­dásnak több oka is van, de az okok közül első helyen a bukások magas százalékos aránya áll, amely messze az országos felett, nálunk 4,7%- os. A bukás oka világos: a tanuló nem sajátította el a minimális tantervi anyagot sem. Szorosan összefügg ez a túlterheléssel, amelynek ma egyrészt tantervi okai vannak, másrészt az oktató, nevelő munka kialakult gya­korlati rendszerében kell ke­resnünk a probléma gyöke­rét Igen magas a hátrányos helyzetű tanulók bukási ará­nya, ami az e téren kifejtett erőfeszítéseink kritikája is. Az általános iskolákban elért eredmények és problé­mák szoros összefüggésben vannak a tantestületek er­kölcsi-politikai arculatával és a vezetés színvonalával. A tantestületek egy részében lassú az erkölcsi-politikai- pedagógiai egység megvaló­sulásának folyamata. Az is­kolák nagyobb részében van előrehaladás, jó eredménye­ket értek el, mégis inkább csak a lehetősége teremtődött meg a nagyobb ütemű fejlő­désnek, a hatékonyabb okta­tó-nevelő munkának, A középiskolák új struk­túrája folyamatosan alakult ki, s az új tanévre lényegé­ben be is fejeződik. 22 kö­zépiskolában 9293 tanuló ré­szesül középfokú oktatásban, a tanárok száma pedig 529 fő. Az oktatás személyi és tár­gyi feltételei nem kedvezőt­lenek, de nem is különösen jók. Még mindig kevés a tan­terem, a megyében 90 tanu­lócsoportra 85, Pécsett 185 tanulócsoportra 169 tanterem jut. Elégtelen a kollégiumi ellátottság is, s a középisko­lák fele nem rendelkezik megfelelő tornateremmel. Az adott személyi és tárgyi fel­tételek mellett a középisko­lák feladatukat eltérő színvo­nalon oldják meg. A szak- középiskolák fő feladata a szakmára való jó előkészítés, mig a gimnáziumók kiemelt funkciója a továbbtanulásra való felkészítés. Ez utóbbi azonban nem problémamen­tes, mert a gimnáziumban érettségizett fiataloknak csak kisebb része tanulhat tovább felsőfokú tanintézetben, a többi elhelyezkedik, munká­ba áll. Ezzel szemben a mun­kára nevelés nem elég terv­szerű és igen alacsony akti­vitású. A tanulók bukási átlaga 14% körül van. Ez nem rosz- szabb, mint az országos át­lag, de elgondolkodtató a bu­kások tantárgyankénti, meg­oszlása. Nagyon magas a bu­kások száma matematikából, fizikából, orosz nyelvből és kémiából. Oktatásügyi szer­veinknek, iskoláinknak ismé- teltep elemezni kell az oko­kat és keresni kell a feltéte­leit annak, hogy a többivel együtt az említett tárgyak tantervi anyagát is jobban sajátítsák el a tanulók. A közvélemény élénk ér­deklődéssel kíséri a középis­kolai tanulók erkölcsi-politi­kai arculatának mozgását, változását. Tapasztalhatók negatív jelenségek, újra és újra keletkeznek torzulások, de középiskolai tanulóink többsége pozitívan cselekvő tagja társadalmi életünknek, politikailag aktív, jól tanul, résztvesz az iskolai és az is­kolán kívüli rendezvényeken, versenyez, vetélkedik s tisz­teletben tartja törvényeinket. Persze gondot okoznak a kö­zömbös, a passzív, a retrog­rad elemek, akik nincsenek sokan, de negatív hatásuk a tanuló ifjúság soraiban nem lebecsülendő, s e negatív hatással szemben nem elég hatékony sem a tantestüle­tek, sem a KISZ nevelő te­vékenysége. A reformtörvény az oktató­nevelő tevékenység kiemelke­dő feladatává tette a világ­nézeti nevelést. A tantervi anyagban a természettudo­mányok számára biztosított az időbeni nagyobb lehető­ség, de különös gonddal ki­munkált a társadalomtudo­mányok adta nevelési lehető­ségek hatékonyabb kihaszná­lása is. Iskoláink a korábbi­nál mélyebb és alaposabb marxista ismereteket adnak a természetről és a társada­lomról. A világnézeti neve­lés módszereiben gazdagabb lett. Nem lehet azonban el­hallgatni, hogy a világnézeti nevelés hatékonyságát egyes nevelők részéről jelentősen rontja a csupán ismeretközlő, oktató jellegű módszerek al­kalmazása. Ez sajnos oda ve­zet, hogy a tantervben meg­határozott, a tankönyvekben érvényesülő tudományos vi­lágnézet hatása a tanulók egy részére nem elég mély, sok esetben világnézeti álta­lánossággá válik, elszakad a konkrét tantervi anyagtól végső soron nem válik eléggé a fiatalok cselekvésének, fel­fogásának, gondolkodásának mozgatójává. Az oktatási reform végre­hajtásának tapasztalatai kö­zül csak néhányat emeltem ki, de e néhány tapasztalat is bizonyítja, hogy a sokirá­nyú fejlődés mellett nem kis számban problémák is van­nak. Eltúlozni persze nem szabad a megmaradt és újon­nan keletkezett negatív je­lenségeket, de elhallgatni sem. Iskolai tantestületi fó­rumokon, oktatásügyi szer­veknél elengedhetetlen a je­lentkező negatív jelenségek, torzulások számbavétele, fo­lyamatos felszámolása, mert a további előrehaladásnak, az oktató, nevelő munka na­gyobb hatékonyságának ez a kritériuma. Csorba Tivadar Elnézést a kissé meghök­kentőnek tűnő hasonlatért, de nekem Schneider—Ondra- cek: Gentlemanek című beat musical-jének premierjén akaratlanul is a Pál utcai fiúk, gyermekkorunk irrímár klasszikussá vált olvasmánya jutott eszembe. Talán azért, mert mindkettőnek a grund a színhelye. A különbség annyi, hogy Bokának és tár­sainak a századfordulón si­vár pesti bérházak közé ékelt, farakások labirintusá­val romantikussá álmodott üres telek jelentette a vég­telenséget és a szabadságot; a Gentlemanek a mai Prága egyik elhagyott vurslijának hatalmas vastraverzei közé menekülnek a kollégium szi­gorúsága elől. És persze kü­lönbség az is, hogy a Pál ut­cai fiúk szelídnek tűnő gitt­egylet tagjai; itt olyan gale­ribe tömörültek, amelynek tagjai kezében gyorsan fel­villan a rugós kés. A Gentlemaneik cselekmé­nye ott kezdődik, ahol a Pál utcai fiúk története végetér: híre érkezik, hogy a grundot . el kell hagyniok, mert más célra használják fel. Az itt megszokott szabad életmód folytatásához „dohányra” lenne szükségük. A galeri főnöke, Márki külföldiek autóinak ellopásával, majd illő jutalom ellenében való visszaszolgáltatásával szeret­ne bombaüzletet csinálni. Ri­válisa, Juan ezt ellenzi, és az események őt igazolják: Márki csak nehezen szaba­dul a rendőrök kezéből. A galeri tagjai már nem a régi bizalommal fogadják vissza, s amikor megszegi önnön törvényeik egyikét, ami egy jó galeriben mindenkire kö­telező és „kihagyja” a sorso­láson neki jutott lányt, a Hercegnőt, leváltják, helyébe Jüant teszik a galeri főnö­kévé. És mert Juan „dobta” Dámát, az bosszúból felbújt- ja a Márkit, aki már-már gyilkosságot követ el, a gya­rlót pedig Jüanra tereli. Vé­gül azonban minden tisztá­zódik, sőt az is kiderül, hogy a grundot a kollégium gyűlölt nevelője az ő szá­mukra szerezte meg. Ez röviden a cselekménye annak a színpadi műneík, mely az ifjúság szívritmusá­ra írt zenével, tánccal, har­sány és lírai jelenetek vál­lakózásával átszőve Prágából indult el a siker útján. Ha­zánkban a Színház- és Film­művészeti Főiskola végzős növendékeinek Ódry-színpadi vizsgaelőadásán aratott ki­robbanó sikert, majd Veszp­rémben is bemutatták. A Pécsi Nemzeti Színház együttese, a fiatal balettesek szinte egyedülálló lehetősé­get kínáltak e táncos-zenés musical bemutatására. Iglódi István fordítása. Lengyeléi Miklósnak és Sik Ferencnek a helyi lehetőségek kihasz­nálását fokozó átdolgozása méginkább biztosította a da­rab sikerét. Mert az előadás — hibái­val együtt is — lényegesen színvonalasabb, mint az évad többi zenés játéka, mini-ope­rettje volt. Bohuslav Ondra- cek, hazájában népszerű ze­neszerző muzsikája a cselek­mény mondanivalóját segí­ti, néhány részlete érzelmi­leg is fokozza a nézőre gya­korolt hatást, ha nincs is benne olyan melódia, melyet hazafelé dúdolni lehetne ... Talán csak az problematikus, hogy az eredetileg nagyzene­karra hangszerelt muzsikát itt kis hangszeregyüttes szó­laltatja meg Hevesi András irányításával, ízlésesen, nem harsányan, de ez sem az ere­deti nagyzenekar, sem beat. A tánc, Eck Imre koreográ­fiája, Vágó Nellynek a színek harmóniáját megteremtő jel­mezeiben színrelépő táncosok megelevenítésében ugyancsak jelentős szerepet kap: a moz­gás adja meg az előadás alapritmusát, tükrözi a fia­talok állandó nyugtalanságát, vágyakozását, kíséri a dalok lírai vagy drámai mondani­valóját. Ez a mondanivaló, ha nem is próbál a magukra maradt fiatalok égető problémáira feleletet adni, ha a szinte happy end-es befejezés nem is old meg semmit, ha ma­radandó élményt nem is ka­punk, de amíg a nézőtéren ülünk és figyeljük a galeri sorsának alakulását, leköt és elgondolkoztat. A rendező Sik Ferenc érdeme ez, aki érzékelhető lelkesedéssel és gonddal nyúlt a darabhoz. Az ő munkája ötvözte együttes­sé az eddig össze nem szo­kott prózai és balett szerep­lőket, ugyanakkor a banda tagjainak mindegyike egyéni­ség is maradt. Pintye Gusz­táv ládák és vastraverzek költői összevisszaságából megkomponált érzékletes színterén már az első per­cekben a Márki és Juan ösz- szecsapása, a lánynak a gyu­fatörvény döbbenetes szer­tartása szerinti kisorsolása érezteti a nézővel, hogy va­lami szokatlan tárul eléje. A harsány, vibrálóan mozgal­mas jeleneteket aztán lírai csendességű, szordínós képek váltják fel, melyek egyrészt a magukra maradt, meg nem értett, romlottnak kikiáltott fiatalok belső tisztaság- és szeretetigényéről vallanak, másrészt az öregedő, kimust­rált eirkuszkocsiban lakó, fiatalkora sikereit visszaál­modó őrről festenek lírai ké­pet. Ezt a szerepet Haumann Péter formálja meg, meleg emberséggel, romantikus lel­kesedéssel, az ifjúságát je­lentő cirkusz iránti rajon­gásával, az emberekbe vetett hitével, ami ugyan csorbát szenved, álmai is rombadől- nek, hiszen elvéti világszá­mát, a „Nagy Halált”, a szak­mában sem „jegyzik” már, de megnyugszik, amikor őt nevezik ki a fiatalok ottho­nává váló grund új gondno­kává. Cirkuszi nagy mono­lógjában az egész előadás legszebb perceivel ajándé­kozza meg Haumann a kö­zönséget. Megérdemelten ka­pott hosszú és szívbőlfakadó tapsot. A banda két, egymással szembenálló főnökét, Márkit és Jüant Holl István és Csifó Ferenc alakítja. Holl tudatos és sokoldalú színész. Legott­honosabban az effajta szere­pekben mozog, ahol ének- és mozgáskultúráját egyéni mó­don gyümölcsöztetheti. Már­kija célratörő, szuggesztív egyéniség, amilyennek a ga­leri-vezéreket elképzeljük. „Halleluja”-száma az előadás zenei csúcspontját jelenti. Csifó Ferenc Jüanja rendkí­vül kellemes meglepetés. Űj oldaláról mutatkozik be, mint megnyerő hangú énekes és rokonszenves színész. Benne nem a tudatosság, hanem az ösztönösség dominál, ezáltal válik figurája hozzánk közel- állóan emberivé. A Herceg­nő szerepében Ronyec Mária egyéniségének megfelelő, ér­dekes színészi feladatot old meg. ő képviseli — ruháza­tában is kihangsúlyozottan — a tisztaságot, ő beszél Jüannak arról, hogy a va­gányt is lehet becsülni, hogy a tisztelet és a szerelem min­denkit megváltoztat, és hogy kínálkozik a fiatalok számá­ra szebb, nemesebb életfor­ma is. Ugyanakkor vállalja a galeri-tagságot és szembe tud szegülni a Márkival. A Dáma kissé egysíkúan bosz- szúállóra hangszerelt figurá-\ ját Vhrik Dóra sikerrel tölti meg árnyaltabb érzésekkel Csupa derű, kamaszos piru­lás, vágyódás, tiszta érzelem­világ árad a Kölyökből Győ­ri Emil alakításában. Női ru­hás jelenetében humorérzé­kéről is meggyőz. Hasonló humor, éles önirónia teszi egyénivé Sólyom Kati csú­nyalányát: Katasztrófát. Sti- mácz Gabriella Cicája mel­lett a banda többi tagját ala­kító táncos is megérdemelné, hogy valamennyiök nevét kü­lön megemlítsük, hiszen nem­csak mozgásukkal, hanem a műfajnak megfelelő énekük­kel, játékukkal is részesei a sikernek. A Gentlemanek-re minden bizonnyal félévszázad múlva nem fogunk úgy visszaemlé­kezni, mint a Pál utcai fiúk­ra. Mégis, a mának szóló, mondanivalójában is elfogad­ható, amellett szórakoztató, látványos, zenés darabok szű­kös választékából e musical bemutatása a dicsérendő öt­let és vonzó megvalósulás szerencsés ötvözetévé vált. A színházi évad utolsó premier­jén végre elmondhattuk, hogy minden jó, ha a vége jó! I>r. Nádor Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom