Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

I 1969. június 6. Cernik csehszlovák miniszterelnök válaszai magyar újságírók kérdéseire Közlemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának megnyitásáról A Fock Jenő miniszterelnök , csehszlovákiai útjára elkísért I magyar újságírók megkérték Cernik csehszlovák miniszter- elnököt, hogy válaszoljon , együttesen feltett kérdéseikre. Csehszlovákia miniszterelnöke e kérésnek eleget tett. Az alábbiakban ismertetjük a kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Válasz: Ezzel kapcsolatban igen derülátó vagyok, mert meggyőződésem, hogy a CSKP KB legutóbbi ülése, s vala­mennyi állami szerv is rend­kívül nagymértékben hozzá­járult egy nagyon világos po­litikai bázis kialakításához, melynek alapján társadalmi életünkben a kibontakozás le­hetővé válik. 1. kérdés: A közeljövőben milyen gazdasági intézkedése­ket lát szükségesnek minisz­terelnök elvtárs a stabilizáció szempontjából? Válasz: A csehszlovákiai gazdasági viszonyok bizonyos stabilizációjárój beszélünk. Vi­szonylag mélyen szántó elem­zések alapján arra a meggyő­ződésre jutottunk, hogy bizo­nyos gazdasági kiegyensúlyo­zatlanság tapasztalható nálunk, amely a beruházási piac ki­egyensúlyozatlanságából adó­dik, mind a külföldi, mind a belföldi piac vonatkozásában. A stabilizációs folyamat e gaz­dasági kiegyensúlyozatlanság fokozatos helyreállítására vo­natkozik. Arról van tehát szó, hogy bizonyos idő alatt hely­reállítsák a gazdasági egyen­súlyt. Először rövidtávú intéz­kedéseket foganatosítanak, amelyek mindenekelőtt a be­ruházási piac egyensúlyának helyreállítását célozzák. Arra törekszünk, hogy a gazdaság központi irányításának meg­növekedett szerep jusson, s így a beruházási tevékenység spontán alakulását meggátol­juk. A másik problémakör a la­kosság jövedelme és kiadásai közötti arány. A múlt évben a lakosság jövedelme gyorsabb ütemben növekedett a terme­lékenységnél. Most bizonyos szabályozást kívánunk eszkö­zölni, hogy a lakosság jöve­delme összhangba kerüljön a termelékenység növekedésével, és hogy a vásárlóerő értéke egy bizonyos időszak alatt az előállított áru értékére tá­rttá szkod jék. A harmadik problémakör a külkereskedelem terén kiala­kult helyzet. Arról van szó, hogy fokozni kell a végtermé­kek előállítását. Ennek lénye­ge olyan áruknak fokozottabb előállítása, amelyek a külföl­di piacokon gazdaságosabban értékesíthetők. Az az elképze­lésünk, hogy a népgazdasági tervben bizonyos intézkedése­ket összhangba hozzunk azok­kal a lépésekkel, amelyeket a gazdaságirányítási eszközök­nek érvényesítésével kapcso­latban teszünk, úgy, hogy a termelő vállalatok és a keres­kedelmi szervek a gazdasági szabályozók eddiginél fokozot­tabb nyomása alá kerüljenek. Tehát valamennyi intézkedé­sünk egyértelműen a gazda­sági engyensúly megteremtését célozza. összefügg ezzel a népgaz­daság irányításának kérdése is. Meg szeretném jegyezni, hogy az utóbbi időben a köz­ponti és felsőbb vállalati irá­nyítás színvonalának bizonyos csökkenése következett be, egyrészt az irányítási rend­szer területén végrehajtott változások miatt, másrészt azokkal a változásokkal kap­csolatban, amelyeket az állam szervezetének területén haj­tottunk végre. A KB legutób­bi ülésén elfogadott további intézkedések célja, hogy erő­teljes és jó! átgondolt dönté­seket hozzunk és hajtsunk végre az irányítási rendszer megszilárdítása, valamint a népgazdasági tervezés rend­szerének megerősítése érdeké­ben. 2. kérdés: Hogyan látja mi­niszterelnök elvtárs a társa­dalmi konszolidáció perspek­tíváit? •f LONDON: A csütörtöki Times közli lord Brockway, valamint Frank Allaun mun­káspárti képviselő levelét, amelyben az aláírók élesen bírálják a brit kormányt a budapesti felhívás lanyha ke­zeléséért. „Megérett az idő arra, hogy merész cselekvés­re kerüljön sor a békéért. A helyzet maga nyújtja az al­kalmat” — írja a két halpdó angol közéleti személyiség. Először is világos programot dolgoztunk ki, egészen a 14. pártkongresszusig terjedő idő­szakra, olyan programot, amely a CSKP novemberi ha­tározatára támaszkodik és lé­nyegében felöleli a Csehszlo­vákiában végbemenő társa­dalmi konszolidációs idősza­kot. Másodszor a KB áprilisi ülésén igen erőteljes lépések­re került sor a párt és az ál­lam egységes irányításának megerősítése érdekében. Sze­retném megjegyezni, hogy a politikai irányvonal nem vál­tozik, de változások következ­nek be a politikai vonal meg­közelítését, megvalósításának módszereit illetően. Feltételei még a konszoli­dációnak: a CSKP vezető sze­repének a társadalmi tevé­kenység minden területén, a gazdasági tevékenységben és a nemzeti front szervezetében történő megvalósítása: az ál­lamhatalom mechanizmusá­nak megerősítése; a gazdasá­gi reform további kibontakoz­tatása, elsősorban bizonyos, a csehszlovák gazdaság jövő­beni fellendítését szolgáló lé­pésekkel kapcsolatos területe­ken, annak szükségessége, hogy fokozatosan normalizál- juk és konszolidáljuk a test­véri szocialista országokkal, a kommunista pártokkal fenn­álló kapcsolatainkat, amely országokhoz és pártokhoz Csehszlovákiát internaciona­lista kötelékek fűzik. Mindezeket politikai és szervezeti tevékenységünk központjába állítjuk. Szilárd meggyőződésem, hogy mindez a csehszlovákiai viszonyok fo­kozatos konszolidálását ered­ményezi majd. 3. kérdés: Milyen lehetősé­geket lát a magyar—csehszlo­vák politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fej­lesztésére? Válasz: Rendkívül nagy öröm számomra, hogy közvet­lenül pártunk Központi Bi­zottságának ülése után iiyen jelentős találkozóra került sor a csehszlovák és a magyar kormány képviselői között. — I Nagyra értékeljük Fock Je­nő magyar miniszterelnök lá­togatását, amely lényegében j Kádár János és Gustav Hu- j sak közelmúltban történt ta- J lálkozásához kapcsolódik. A megbeszélések során újból bebizonyosodott, hogy a szo­cializmus nagy céljai, az in­ternacionalizmus eszméje, kö­zös érdekeink szorosan össze­fűznek bennünket, és ez jó feltételt biztosít az előttünk álló konkrét feladatok végre­hajtásához. Megbeszéléseink során sok­oldalúan megtárgyaltuk a ma­gyar-csehszlovák együttmű­ködés kérdéseit. Eszmecserét folytattunk azokról a problé­mákról. amelyek egyrészt a szocialista tábor országainak nemzetközi helyzetével, más­részt a világpoltikának közös életünket is befolyásoló je­lenségeivel kapcsolatosak. — Szót vátottunk a szocialista országok védelméről az impe­rialista agresszióval szemben, megbeszéltük a politikai, gaz­dasági és kulturális területen folytatandó együttműködésünk lehetőségeit. Tárgyalásainkat őszinte, elvtársi, légkör jelle­mezte, s azok igen eredmé­nyesek voltak. Számos kér­désben megegyezés született. Így például rövidesen — va­lószínűleg, június közepén, — sor kerül a gazdasági és tu­dományos együttműködési bi­zottságok elnökeinek találko­zására. akik a jelenlegi talál­kozónk konkrét eredményeit tárgyalják majd meg. Itt el­sősorban az 1975-ig szóló nép- gazdasági tervek koordinálá­sával összefüggő kérdésekről lesz szó. Másodszor, a mai helyzet­ből adódó egyes problémák Is szóbakerülnek, például az 1969. évi megállapodások tel­jesítése és az 1970-re vonat­kozó gazdasági és kereskedel­mi egyezmények előkészítése. Ügy határoztunk, hogy ezek­kel a kérdésekkel egyrészt a tervbizottságok elnökei fog­lalkoznak majd — akik jú­nius közepén találkoznak — és tüzetesen megtárgyalják a tervek koordinálásának konk­rét problémáit, továbbá egyes kereskedelmi kérdéseket. A harmadik problémakörbe a kölcsönös kulturális kap­csolatok terén létrejött meg­egyezések tartoznak. Ezen a vonalon korábban bizonyos visszaesés mutatkozott, most azonban állami intézményeink igen erőteljesen munkához lát­nak a kulturális kapcsolatok felújítása érdekében. Cernik miniszterelnök vé­gül megelégedését fejezte ki a magyar kormány képviselői­vel folytatott tárgyalásait il­letően, s hangsúlyozta, hogy Fock Jenő látogatása Gustav Husaknál és Svoboda elnök­nél az együttműködés továb­bi lehetőségeit nyitotta meg. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zásának megnyitásáról Moszk­vában az alábbi közleményt adták ki: Folyó évi június 5-én Moszk­vában, a Kreml-palotában megnyílt a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozása. A tanácskozásra az alábbi 75 kommunista és munkás­párt képviselői érkeztek a szovjet fővárosba: Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Algériai Szocialista Él­csapat Párt, Argentínai Kom­munista Párt, Belga Kommu­nista Párt, Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, Bolgár Kommunista Párt, Bolíviai Kommunista Párt, Brazil Kommunista Párt, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkás­párt, Venezuelai Kommunista Párt, Haiti Kommunisták Egyesült Pártja, Guayanai Népi Haladó Párt, Guadelou­pe! Kommunista Párt, Guate­malái Munkapárt, Németor­szág Kommunista Pártja, Né­met Szocialista Egységpárt, Hondurasi Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dominikai Kommunista Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kommunista Párt, Jordániái Kommunista Párt, Iraki Kom­munista Párt, Iráni Néppárt, Észak-lrország Kommunista Pártja, Ír Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Ka­nadai Kommunista Párt, Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kolumbiai Kommu­nista Párt, Costa-Ricai Népi Élcsapat Párt, Kubai Kommu­nista Párt (megfigyelőként), Lesotói Kommunista Párt, Li­banoni Kommunista Párt, Lu­xemburgi Kommunista Párt, Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja, Martini­que! Kommunista Párt, Me­xikói Kommunista Párt, Mon­gol Népi Forradalmi Párt, Ni­gériai Marxisták—Leninisták, Nicaraguái Szocialista Párt, Norvég Kommunista Párt, Ke­let-Pakisztáni Kommunista Párt, Panamai Néppárt, Pa­raguay Kommunista Párt, Pe­rui Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portu­gál Kommunista Párt, Puerto- ricoi Kommunista Párt, Réu- nioni Kommunista Párt, Ro­mán Kommunista Párt, Sal­vadort Kommunista Párt, San Marinoi Kommunista Párt, Szíriái Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, az Egyesült Államok Kom­munista Pártja, Szudáni Kom­munista Párt, Tunéziai Kom­munista Párt, Török Kommu­nista Párt, Uruguayi Kommu­nista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Ceyloni Kommunista Párt, Csehszlovák Kommu­nista Párt, Chilei Kommunis­ta Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Baloldali Kommunista Párt (megfigyelőként). Ecua- dori Kommunista Párt, Dél- Afrikai Kommunista Párt, két illegalitásban működő párt, amelyeknek nevét biztonsági okokból nem közölték. Az első ülésen, amelyen Aarons, az Ausztráliai Kom­munista Párt országos titkára elnökölt, egyhangúlag elfogad­ták a tanácskozás napirend­jét: fl nemzetközi tanácskozás napján Hável József és Pirityi Sán­dor, az MTI tudósítói jelentik: A hétköznap ellenére csü­törtökön ünnepi hullámhossz­ra váltott át a szovjet fővá­ros hangulata. Zászlók, a nemzetközi kommunista moz­galom egységét éltető felira­tok köszöntik a kommunista és munkáspártok csütörtökön nyíló tanácskozását. Most már a -számszerű tények bizonyít­ják, amit egyébként a kedve­ző előjelű előkészítő munka alapján logikusán gondolni lehetett. Az értekezlet mun­kájában több mint 70 marxis­ta—leninista párt képviselői vesznek részt, többen. mint az előkészítő munka bármely szakaszában. A tanácskozás iránti ér­deklődés nagysága méltó az esemény jelentőségéhez. Az értekezlet munkájáról tájé­koztató több mint 200 kül­földi újságíró, rádió- és tv- riporter, öt világrész sajtóját képviseli. Munkájukat infor­mációs központ könnyíti. A jelzőkkel egyébként fu­karul bánó szovjet sajtó is azt húzza alá: történelmi je­lentőségű esemény kezdődik Moszkvában, amely az egész emberiség érdeklődésének kö­zéppontjában áll. A kommunisták nemzetközi fórumának közösen elfogadott napirendjén szereplő gondo­san előkészített fő dokumen­tum címe: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelen­legi szakaszban és — a kom­munista és munkáspártok az összes imperialistaellenes erők akcióegysége”. Az előkészítő bizottság előterjesztése alap­ján a Világ kommunistáinak csütörtökön kezdődő tanács­kozása megvitatja még három Okmány tervezetét az első: a vietnami nép harcával való szolidaritási nyilatkozat, a második: a világ népeihez in­tézendő békefelhívás, a har­madik: a Lenin-centenárium megünneplésére felszólító ál­lásfoglalás. A tanácskozás na­pirendjéről szólva a Pravda csütörtöki számának vezér­cikke nyomatékosan hangsú­lyozza, hogy az korunk leg­égetőbb kérdését, az imperia­lizmus elleni harcot és a kom­munista és munkáspártok ak­cióegységét foglalja magában. Nyilatkozatok a moszkvai tanácskozásról A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozása nyitónapjának reggelén, a Pravda egy európai, egy ázsiai és egy latin-amerikai testvér­párt vezetőjének nyilatkoza­tát közli. Vasil Bilák, a CSKP El­nökségének tagja, a KB tit­kára, aki a csehszlovák párt- küldöttség tagjaként tartózko­dik Moszkvában. rámutat, hogy az utóbbi években kör­mönfontabbá és elszántabbá vált az imperializmus. Ellene csak egységben. összefogott erőkkel, az egész nemzetközi munkás- és kommunista moz­galom egységakcióival lehet eredményesen harcolni. Bilák kidomborítja az anti- imperialista harcban a szo­cialista világrendszer szere­pét, utalva arra, hogy e harc fő terhét a Szovjetunió vise­li. „Ez történelmi igazság, megcáfolhatatlan valóság, amelyet nem lehet eltitkolni, megmásítani vagy lekicsinyel­ni”. Vasil Bilák kiemeli, hogy a CSKP Központi Bizottsága felhatalmazta a moszkvai ta­nácskozáson résztvevő cseh­szlovák pártküldöttséget; vé­delmezze az elfogadásra ke­rülő okmány szerkezeti fel­építését és értelmezését, kö­vessen el mindent a kommu­nista és munkáspártok lehető legnagyobb egységének eléré­séért. „Azt várjuk, hogy a kom­munista és munkáspártok nemzetközi értekezlete a moz­galom további erősödését ered­ményezi, s ez megszilárdítja valamennyi antiimperialista erő egységét” — mutat rá a csütörtöki Pravdában F. Nasszar, a Jordániái Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára. Ennek az egységnek erősödése nagy jelentőségű lesz abban a vo­natkozásban is, hogy világ­szerte fokozódik a szolidari­tás Vietnam népével, vala­mint az imperializmus és a reakció ellen küzdő más né­pekkel, így az arab népekkel is. Azt, ami egyesíti mozgal­munkat — folytatja a jordá- niai pártvezető — nem ak­názhatják alá sem az impe­rialisták, sem az opportunis­ták, sem pedig az olyan sza kádárok, mint a Mao Ce-tung klikk. Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára „Ko­runk leküzdhetetlen ereje” címmel széles körképet ad a latin-amerikai népek antiim­perialista mozgalmairól hang­súlyozva, hogy a kommunista és munkáspártok ma megnyí­ló nemzetközi tanácskozása, amely az imperializmus el­leni harc újabb fellendítésére hivatott ösztönözni a világ dolgozóit, megfelel a latin­amerikai népek létérdekeinek. Latin-Amerika népei, ame­lyek saját bőrükön érzik a könyörtelen imperialista el­nyomást, indokolt és jogos reménységgel tekintenek a moszkvai értekezlet elé — zár­ja a nyilatkozatát Corvalan. A Pravda csütörtöki száma „A marxizmus—leninizmus zászlaja alatt” címmel vezér­cikkben köszönti a kommu­nista és munkáspártok moszk­vai nemzetközi tanácskozását. A vezércikk méltatja a ta­nácskozás jelentőségét a nem­zetközi kommunista mozga­lom, a munkásosztály, az ösz- szes országok dolgozó töme­gei imperialistaellenes harcá­nak szempontjából, majd meg­állapítja: A tanácskozás a résztvevő valamennyi párt kollektív erőfeszítéseinek eredménye. — Az imperializmus elleni har­cosok százmilliói a föld min­den sarkában köszöntik a kommunisták új világtalálko­zóját. s összehívását nagy si­kernek tekintik a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott harcban. A szovjet kommunisták, szovjet emberek valamennyien büszkék arra, hogy a testvér­pártok akaratából a tanácsko­zást hazánk fővárosában tart­ják meg. Moszkva, az egész ország kapui, örömmel tárul­tak ki a testvérpártok kül­döttei előtt. Az SZKP, a hal­hatatlan Lenin neveltje, azé, akinek születése centenáriu­mát készülnek megünnepelni a kommunisták, az egész vi­lág dolgozói. Az SZKP hű a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus győ­zedelmes eszméihez és önma­gát a nemzetközi kommunis­ta mozgalom elszakíthatatlan alkotórészének tekinti. „Pár­tunk — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára 1969. május 1-én a Vö­rös téren — minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy ez a ta­nácskozás sikeressé váljék”. harc feladatai a jelenlegi sza­kaszban és a kommunista és munkáspártok, az összes anti­imperialista erők akcióegysé­ge. © A Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatban kiadandó dokumentum. Megalakultak a tanácskozás munkaszervei: a titkárság es a szerkesztő bizottság. Az első ülésen felszólaltak: I J. Faria, a Venezuelai Kom- i munista Párt főtitkára, A. Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke, a Libanoni Kom­munista Párt képviselője, G. Dorsilier, a Haiti Kommunis­ták Egyesült Pártjának kép­viselője, F. Nasszar, a Jordá­niái Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, E. Gil, az Ecuadori Kommunista Párt végrehajtó bizottságának és központi bi­zottsága titkárságának tagja. Szíria is elismerte az NDK-t Damaszkuszban csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy Szíria is úgy döntött, diplo- máciailag elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. Két hónap leforgása alatt ez­zel a harmadik arab ország foglal állást az NDK elisme­rése mellett. Korábban Irak és Szudán döntött úgy. hogy diplomáciai viszonyra lép az NDK-vaL ♦ LAGOS: Nigéria haditen­gerészeti erői feltartóztattak egy brit teherszállító hajót, amelyről azt gyanítják hogy utánpótlást szállított a biaf- rai szakadárok számára. Véres incidensek Izraelben és a megszállt területeken Izraelben és a megszállt te­rületeken véres incidensekkel kezdődött a „hatnapos hábo­rú” második évfordulója. A megszállt gazai övezet­ben a csütörtökre virradó éj­szaka arab gerillák megtá­madtak egy izraeli katonai gépkocsit, a gépkocsivezetőt és két utasát megölték — je­lentették be Tel Avivban. S a Jeruzsálem arab óváro­sát övező falon keresztül egy kézigránátot dobtak a reggeli órákban az óvárosba vezető Heródes kapu elé: a robba­nás megsebesített egy izraeli katonát és négy arabot. Iz­raeli katonák rohantak a hely­színre és a fal másik oldalán több arabot letartóztattak. A megszállt Jordán-folyó völgyében a Damaya hídtól észaltra egy izraeli őrjárat megölt egy arab gerillát. Jeruzsálem óvárosában az arab üzletek zárva maradtak csütörtökön az izraeli meg­szállás elleni tiltakozó sztrájk keretében, noha a hatóságok súlyos büntetéseket helyeztek kilátásba. Hasonló sztrájk kez­dődött Nablus városában, a megszólt jordániai területen. A rendőrség jelentése szerint más városokban az üzletek kinyitottak. Jeruzsálem óvárosában a háztetőkön is fegyveres izrae­li katonák őrködnek. Az iz­raeli hatóságok az évforduló előtt számos ,.veszélyesnek” minősített arabot őrizetbe vettek. * <

Next

/
Oldalképek
Tartalom