Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

I

Dunantoii napto

1969. júnlu* Si

BARANYA A HONFOGLALÁS KORÁBAN

MECSEK

Szülőföldünk — Baranya

Fqps rendkívül szép, ma már lüktető életű, új városrészét Űjmecsekaljának hívjuk. Ez a városrész nyugat felé szelíden emelkedő, sík területen épült, amelynek előzőleg Repülőtér, Lóversenytér s még korábban Makárai ja volt a neve. A Makáralja elnevezés érthető, hisz a terü- i let a Makár-.,hegy” tövéhez simul s a domboldaltól csak a Szigeti országút választja el. A Makáralján épült városrész mai névadója mégis a Pécs fölött távolabb emelkedő hegy: a Mecsek.

Ennek a névnek úgy látszik a hegy Pécs feletti kiemelkedő helyzete következtében dinamikája van, hisz II. József 1780-ban készült térképe, az 1838-as Schedius- ' féle térkép, továbbá a múlt ’"század közepén író Fényes Elek és Haas Mihály még csak a város mögött emelkedő gerincet írja Mecseknek s ma már tágabb értelemben a Bük- kösdi völgytől Szekszárd vidékéig terjedő egész hegyvidék összefoglaló neve: Mecsek

Az 1900. évi magyar Hely- Dr. Szász János: ségnévtár Mecsek hegység neA pécsi tejüzem | vet még nem is ismer. Az

Ili

,Feli elé a Dunán!

Mohácsi gyerekek a svéd televízió filmjén

//•

A Svéd Televízió megbízásából színes film készül Európa „nagy öregjé”-ről: a Dunáról. A dokumentumfilmet egy stockholmi házaspár — Peter Nestler filmrendező és magyar származású felesége: Zsóka Nestler — forgatja.

A film címe: „Felfelé a Dunán!”

Ennek megfelelően a forgatást is a magyar Duna-szakasz legdélibb pontján — Mohácson — kezdték el. A rendező elképzelése az volt, hogy a filmet egy tanítási órával indítja, amelynek anyaga a j mohácsi vész és ebből bon- , takoztatja majd ki a további ! képsorokat: a várost és kör- j nyékét. A Városi Tanács mü- l velődésügyi osztálya Kiss Bé- j la nevelőt jelölte ki az óra j levezetésére, mint Mohács tör- ! ténetének kitűnő ismerőjét. ! egyszersmind a KISZ Ifjúsági Háza honismereti és idegenvezetői körének vezetőjét.

A tanítási óra és a forgatás színhelyéül a Park utcai Általános Iskola V. C. osztályát választották, már csak azért is, mert itt tanul a szakkör egyik legképzettebb , úttörő-idegenvezetője: Máté 1

Zoli. Peter Nestlernek az volt j a kívánsága, hogy — fele- j i ésszerűen — négy-öt percig j beszéljen egyfolytában a mohácsi csatáról. Zoli ugyancsak [ kivágta a rezet: a svéd há-í

zaspár legnagyobb ámulatára 20—25 perces előadást tartott a témáról. Valóban előadás volt, hiszen pontos adatokkal, nevekkel szolgált az eseményről. Csak úgy röpködtek az érdekesebbnél érdekesebb ' idézetek, megjegyzések Brodaricstól, Kemál- pasazádetől, Dselálzáde Musz- tafától. ' Gyalókai Jenőtől. A filmesek érdeklődése még csak fokozódott, amikor Máté Zoli nagy fantáziával leírta előttük II. Lajos király halálának valószínű körülményeit.

Ezután pihenő következett, majd a Nestler-házaspár filmre vette a tanítási órát, amelybe utólag vágják majd be Máté Zoli szereplését.

Az óra kitűnően sikerült. Alá vári Katalirí, Gábor Éva, Reisinger Mária, Könyves Zoltán, Pólya Miklós, Reményi Gábor és a többiek remekeltek. Így a rendező megszakítás nélkül dolgozhatott; premier plánban filmezte a felelő gyerekeket, anélkül, hogy azok zavarba jöttek volna.

A hangulatos órát Dunáról szóló népdallal fejezték be, amelyet a nevelő — érdekességként — az egyik ügyes kislánnyal, Amrich Zsuzsannával, vezényeltetett. A svéd filmesek ezen annyira felbuzdultak, hogy moßt már ők kérték Kiss Bélát: énekeltessen még az osztállyal. S egymásután csendültek fel a

tiszta gyermekhangokon a

I szebbnél-szebb Duna menti I népdalok, kórusok — s mind- I ez ugyancsak filmszalagra ke- i rült.

| Délután már csak a két ,',al- | kalmi filmsztárral” — Kiss I Bélával és Máté Zolival — autóztak el a svéd filmesek a mohácsi csatamezőre. Ott, az 1959-ben dr. Papp László j muzeológus által feltárt egyik j tömegsírnál készítettek újabb ! felvételeket. A kép: a hara- j goszöld búzatábla közepén, a hatalmas lehantolt sír mellett magyaráz a tanár az el- mélyülten figyelő gyereknek.

I Üj kép: az úgynevezett „Tö- ! rökdomb” alatt Máté Zoli | nagr buzgalommal, elmerült- : séggel tisztogatja egy emberi | csontváz maradványait.

Felfelé a Duna mellett a í római kori Lugio-ba, azaz Du- I naszekcsőre utazott a társaság. A Várdomb tetejéről —a római forrás és a présház fa- ! lába beépített sírkő mellől — I a „Barbaricum”-ot filmezték:

! a barbárok földjét, valamint ! a Danubius zöld szigetekkel ; tarkított ezüstszalagját és a : Contra Fkxrentiam erőd rom- j jait, amelyekkel az egykori j világbirodalom múltját idézték fel a svéd filmesek.

(IZ)

1913. évi névtár azonban már Mecsekjánosi. Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszabolcs, Mecsekszakál és Mecsekszent- kút helyneveket emleget. — Mindmegannyi a Mecsek környékén, de a tulajdonképpeni Mecsektől Szentkút és Szabolcs kivételével meglehetősen távol fekvő község.

Az 1933-as Helységnévtár szerint Szopok is elidegenedett félreérthető nevétől s a jó öreg Mecsek védelme alá bújt. meri neve ekkor már: Mecsekfalu. Sőt 1830-tól Ma- gyarürög, Mecsekszentkűt, Pa- tacs és Rácváros egyesül a jó hangzású Mecsekalja név alatt.

Ezzel azonban a Mecsek név térfoglalása nem áll meg. A felszabadulást megelőző időben például divatossá válik kérni egy pohárka Mecsekit. Továbbá, ha a pécsi „tüke” kétórás sétára indul, felmegy a Mecsekre, de a Zengőn túli, tájakon barangoló turisták is a Keleti Mecsekben túráznak s még az Abaliget táján síelők is a Mecsekben sportolnak.

Végül pedig az utóbbi években a volt repülőtéren új lakótelep sarjadt s amikor névadásra került sor, ez a szép. modem városrész is a Mecseket választotta névadóul.

1926-ban a Mecsek nagy barátja, akiről a misinai kilátót is elnevezték, Kiss József ezt írja kalauzában: „A Mecsek hegység az északi szélesség 46°5’-től a 46°15’-ig s Greenwichiül számítva a keleti hosz- szúság 18°-ától, a 18°25’-ig átlag 45 kilométer hosszúságban és 10—12 kilométer szélességben terül el”. De 1939- ben az „Idegenforgalmi iroda” kiadásában megjelenő ..Turista térképen” a Szuadó völgyétől a Somogy falu feletti hegyekig, míg a Keleti Mecseken Zobáktól Nádasdig terjed a nagybetűs felírás: Mécséi: hegység. Újabb turista térképeink Szekszárd vidékéig terjedő hegyes-dombos tájat tüntetik fel, azaz ez ma mind Mecsek.

Csorba Győző

Alkonyai a városszélről

Szökik már a fény. Lám: a szótlan, magos tetőkön szalad, száll, s a józan tetők kigyulnak, lobognak. Szelíd máglya most a város, mely ott ég a hegy-láng előtt a tál-völgy ölében. — Tovább száll a fény, fogas dunna-felhők ezüstjén lebeg — finom pír az arcon. Tovább száll a fény, a még ég színén még kicsit tetszeleg, s tovább száll megint, és a mély elnyeli. — A tárgyak homályos szívéből kilép a fátylas sötétség. Siet, s meglepi a földet: csomókban lapul szerteszét, csorog mint a víz, és pocsétákban áll a bokrok tövében — s a jég-arcú hold elindul hűs útján, fehér, nagy madár, elindul hűs útján a vak fák alól.

Tudtommal írásainkban a Mecsek nevet Oláh Miklós pécsi püspöki titkár, később esztergomi érsek említi először. ö „Hungária et Atila” című neves történeti művében ezt írja: „Hinc (ti.: Pet- suaradya-tól) occurrunt Quin- que Ecclesiae (hungari Pets adpellant), quarum arx in ra- dice Metsek montis ardui est condita.” Azaz: „Innen, Pécs- váradjától Kvinke Ekléziéhez — magyarul Pécsnek hívják — érünk, melynek várát a meredek Mecsek hegy tövénél építették,” Oláh ezt l(>3G-ban írta, de a Mecsek név ennél bizonyára sokkal régebbi.

A nevet Klemm Antal neves pécsi nyelvészünk 1935-ben a Pannónia című egyetemi folyóiratban a Mihály személynévből származtatta, ugyanúgy a Misina nevet is. Ez utóbbi a Mecsek Pécs feletti, 534 méter magas keleti csúcsát jelenti, ahol a Kiss József kilátó áll s ahol az új tv-toronv is épül. A Misina jelentése: ..Mihályé, Mihály hegye.” Klemm fejtegetéseiben megemlíti, hogy a „hegyek, várak, erődök védőszentje Szent Mihály volt’ s azon kívül a Mecsek erdő peremén előjövő Mikcs-Mikcse-Mekcse- Mecske fejlődésű helynevek is i a Mihály név származékai.

Mint említettem, helység- névtáraink 1900 előtt nem ismernek Mecsek helynevet, 1913-tól pedig csak Baranyában, a pécsi Mecsekkel ösz- j szefüggésben. De az 1956. évi j Helységnévtárban már fel- ! tűnik a Tolna megyei Bedeg- j kér külterületi lakotthelye- j ként is a' Mecsek. Hogyan.

Mecsek környék

NICOLAI OLA MI \

Ktxwoutr * vrxiwn *

í BVXGAKJA ET ATILA A

, > V * . 1

m mmwmx w$m •

IC<M iASMí >.«V. n*m'.\ *

'im* cr m.i<>

Ali AÍ:.ÍA Cirt iíN

l t n a i d v p

WAU Vő?«* t- V-. . : •*

Míö u

hát több Mecsek név is van az országban?

Igen, Bedeg határában ősi földrajzi elnevezés a Mecsek. Egy hegyecskét hívnak így.

De Baranyában is Van még egy Mecsek. Kisharsány határában, egész északon, a Grétzi erdő szomszédságában egy erdőrészt Mecseknek, \ illetve Hajdus-Mecseknek hív a nép.

Zala megyében pedig egész sorát találjuk a Mecsek elnevezésnek. Pl. Zalaegerszegtől délre Boczfölde határában tűnik fel a Mecsek domb, s a név kissé délebbre Sárhidai dombocska nevében ismétlődik. Egerszegtől nyugatra a kis Dobronhegy és Milejszeg határában részben sík, részben dombos a Mecsek dűlő. (Meglepő, hogy mindkét helyen Rohonc dűlőnév a szomszédja.)

Még meglepőbb, hogy a pécsi Mecsek területén, illetve tövében és a kicsiny határú Dobronhegy kömj’ékén is ilyen különös dűlőnevek, településnevek ismétlődnek:

Dobronhegy környék.

Mecsek

Gölyén,

Mecsek

Gellén,

Ni jász párna.

Koz ár,

Vijasz rét,

Koz ár

Kalocsa,

Szabolcs,

Kolosa,

Kandiké,

Szabócs,

Kandiké,

Vaskapu,

Vastelek,

Döbröcz,

Besenye,

Döbréte,

Besenyő,

Zsuppon,

Szakái,

Zsuppán,

Szakái,

Nyáros,

Gyalán,

Nyáros,

Gyalán.

Tapis,

Zsidó völgy,

Zsebe,

I.apís,

Zsebe,

Aranyos kút.

Zsidó erdő,

Aranyos köt,

Erszeg,

Boda (Buda)

Szarkád,

Milejszeg,

Szarkád,

Szt. Mihály,

Misina,

Buda,

Töttös,

Tubes.

Töttös,

Tuboly szeg,

Istenkút,

Cserkút,

Istenkút,

Cser stb.

I

! I

Ezek a tények még tüzetesebb vizsgálódást és nyelvészeti felderítést igényelnek.

Különös azonban, hogy az ország más tájain egyelőre nem találtam Mecsek helynevet. így például Kiss Lajos Régi Rétköz című művében a Tisza menti táj mintegy 6000 földrajzi helynevét adja közre s ennyi név között a Mecsek egyetlen egyszer sem szerepel.

De átvizsgáltam más, erdélyi, barcasági, Szeged környéki. Hajdúböszörmény határából származó, szigetközi stb. helynévgyűjtéseket is s az itt említett mintegy 30 000 helynév között a Mecsek egyetlen egyszer sem szerepel.

Űgyhát a Mecsek csak a Dunántúlon ismeretes?

Dr. Zsolt Zsigmond

clMl

A Dunántúl nem lesz német terület

A második világháború utolsó éveiben a Pécsett székelő Német Tudományos Intézet — a Deutsches Wissenschaftliches Institut — jelentős apparátussal állt. a német expanziós tervek szolgálatában. Alapvető célja az volt, hogy tudományosan megindokolt télelekkel bizonyítsa a Dunántúl német eredetét,, német jellegét. s ezzel szolgálja a már ismertetett „keleti tér” fasiszta koncepcióját., amely szerint a Dunántúl a német birodalom szerves része lesz. (Süd.gau).

Érdemes néhány gondolatot felvillantanunk a Deutsches Wissentschaftliches Institut érveiből. A német történettu- éaniány különös figyelmet

szentelt a Németország testéből kiszakadt németek sorsénak, szerepének tanulmányozására. Ezekből a vizsgálatokból született meg a néptalaj (Volksboden) és a kultúr- talaj (Kulturboden) tétele, amelyeknek alapvető célja az volt, hogy szilárd történelmi értékeléseket teremtsenek és a népi szupremáciák kérdését eldöntsék.

E tételek szerint ahol a német nép tagjai megjelentek ás munkálkodtak, azt a földet német népi és kultúrtalajjá tették, az a terület tehát német földdé vált. Miután a németek hosszabb idő óta laknak a Dunántúlon, itt maga- sabbrendú művelést, kultúrát teremtettek meg, a Dunántúl

is német terület. Természe- | tes, hogy Baranya és Tolna — ahol több, mint százezer német lakott — mint Schwäbische Türkei különös szerepet játszott a speciális fasiszta élettér-elméletben.

A Dunántúl hovatartozásáról szóló elméleti, ideológiai és politikai viták Magyarország önállóságáért, függetlenségéért folytatott harcnak jelentős szerves részei voltak. A Volksbund 1942—43 folyamán elárasztotta a baranyai és a tolnai német lakosságú községeket azokkal a Németországban készített térképekkel, amelyeken a Német Birodalom határa a Duna, s a Dunántúl Németország szerves része. A Volksbund hivatalos lapjai, elsősorban a Deutsche • Zeitung és a Dutscher Volks- bote néprajzi, népesedési, történelmi és gazdasági cikkeivel, geopolitikai állásfoglalásaival, szinte naponta írtak a ! megvalósulóban lévő „keleti j ' tér” politikájáról, s szították, ' | feszítették a nemzetiségi el- ! j lentéteket. A felszínen úgy j j tűnt. hogy a magyarok és * ,

németek harca zajlik, valójá- ] ban a fasizmus és az anti- j fasizmus erői csaptak össze, amelyből a haladó németek is kivették részüket.

Ebben az elméleti és tudományos küzdelemben jelentős I szerepet kapott a második világháború idején alakult Dunántúli Tudományos Intézet. Az Intézet élén dr. Szabó Pál Zoltán állt, aki közismerten haladó tudós és politikus volt. A Dunántúli Tudományos Intézet alapvető politikai célja az volt, hogy részben ellensúlyozza a Deutsches Wissenschaftliches Institut német expanziós politikát szolgáló tudományos propagandájának hatását, másrészt a táj, Dunántúl természeti viszonyainak, történelmi múltjának feltárásával erősítse a hazához való ragaszkodást. ,.Ezt az alapvető célt csak részben tudtuk elérni, — mondotta a nemrég elhunyt dr. Szabó Pál Zoltán — mert a magyar uralkodó osztályok szűk látókörű, korlátolt tudománypolitikája ’ akadályozott ebben bennün- ! kei*

A német expanziós tervek

ellen lépett fel a Pécsett megjelenő Sorsunk című, irodalmi folyóirat körül csoportosult írógárda egy része is. A folyóirat főszerkesztője Várkonyi Nándor volt. — A Sorsunk lapjain 1941—1944 között németellenes cikkek és tanulmányok jelentek meg, amely cikkek nacionalista korlátjaik és egyéb ideológiai hibáik ellenére is a németek elleni nemzeti összefogást hirdették, a német terjeszkedés ellen léptek fel, s ez abban az Időben bátor kiállás volt.

Várkonyi 1944-ben adta ki Magyar Dunántúl című könyvét, amelyben hiteles történelmi dokumentumokkal — de a magyar nacionalizmus sajátos ideológiájával — cáfolta a Kulturboden és a Volksboden koncepciójának állításait. Várkonyi nem a német fasizmus, hanem általában a németek ellen lépett fel. Pedig ő maga is tapasztalta. hogy a hazai németeket nem lehet, nem szabad egységesnek tekinteni.

Természetes, hogy a hüségmozgalmista németek sem maradhattak közömbösek a Dunántúlról szóló vitákban. — Alapjelszavuk az Együtt a •magyarsággal! volt. Többször kinyilatkoztatták, hogy nem akarnak államot alkotni az államban. A hűségmozgalmis- ták is felkutatták a történelmi tradíciókat, amely szerint a magyar és a német dolgozók a németek betelepítése óta. tehát több, mint kétszáz év óta békésen munkálkodtak a Dunántúlon, nem voltak számottevő nemzetiségi ellentétek. A Volksbund szeparatista céljainak felszámolása után ismét béke lesz e tájakon.

A Dunántúl sorsáról zajló viták azt a legfőbb tanulságot adták a haladó, baloldali erőknek, hogy lehet szélesíteni, bővíteni a német fasizmus élleni tábort, újabb és újabb érdekszférák állnak a nemzeti összefogás politikájának megvalósítására. Mind világosabbá lett Baranyában is a határvonal a fasiszta és az antifasiszta erők között.

Fehér István

t