Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
4 Dtmonftitt napio 1969. Június 29. Tizenhat és fél millió forint sorsa Mire fordítják a község fejlesztési alapot a pécsi járásban ? A pécsi járás 81 községe. Illetve 25 községi közös tanácsa az 1969-es évben 16 és fél millió forinttal gazdálkodik, ennyi a járás fejlesztési alapja. hogyan jött össze ez a pénz, mire fordítják? — erről beszélgettünk dr. Hetessy Györggyel, a Járási Tanács VB titkárával és Neszmély László tervcsoportvezetőveL — A lakosság községfejlesztési hozzájárulása a legnagyobb és évről évre növekvő bevételi forrás, ebben az évben 3 és fél millió forintra rúg. A járási támogatás összege 2 millió 650 ezer forint, ugyancsak nagy tétel, 2,3 millió forint a vállalatok által fizetett kommunális adó. A fejlesztési alapot növeli ezenkívül a községek házhely és házingatlanok eladásából származó bevétele, az előző évi költségvetésből megtakarított összeg, valamint a termelőszövetkezetek hozzájárulása. — Meg kell jegyeznünk, hogy ez az utóbbi forrás egyre gyengébben csordogál, már ami a pénzbeli hozzájárulást illeti. Természetben ugyanakkor évről évre nagyobb segítséget nyújtanak a tsz-ek a községeknek. A baksai tsz például maga épített törpe-vízmüvet Téseny és Tengeri községben, s a költségeket részletekben vonja le a tagoktól. — Várjunk csak, ez a történet folytatást igényel. Tengeri lakossága résztvett a megye legtisztább, legkulturáltabb községe címért folyó versenyben, szépen parkosította a községet s a törpe-vízmű építésénél végzett társadalmi munkájának nem kis része volt abban, hogy az 1500 lakoson aluli kategóriában el is nyerte a címet. A kapott pénzjutalomból higanygőz-világítást szereltek fel a faluban. — Melyik község rendelkezik a legnagyobb fejlesztési alappal? — Nagyságuknál fogva természetes, hogy Pécsvárad és Szentlőrinc. Pécsváradnak három milliója van, ennek túlnyomó része a községben levő üzemektől, vállalatoktól, intézményektől származik, ugyanis a községet koordinációs alapon csatornázzák, a munkálatok még a III. negyedévben megindulnak. Ehhez a magunk részéről 650 ezer forinttal járultunk hozzá. — Mi minden épiilt-létesült, Illetve épül majd a községekben a fejlesztési alapból? — Nem mindent, csak néhány kiemelkedőbb vagy érdekesebb beruházást említünk. Kövágószöllősön most épült egy négy tantermes általános iskola. A községi tanács segítségével a közeljövőben megépül a cserkútiak bekötőútja, noha az ottaniak községfejlesztési hozzájárulása nem tesz ki évi 30—40 ezer forintnál többet. Ugyanakkor folytatódik a szintén Kővágó- szöllőshpz tartozó Bakonya fejlődése is, a tavaly elkészült bekötőút után idén a belterületi utcákat portalaní- tották. hozták rendbe. — Szalántán a régi iskola mellé négy tantermes, tanári szobás új szárnyat építettek. Királyegyházán új orvosi körzet cdakul, mely Sumony és Gyöngyfa egészségügyi ellátását is biztosítja majd. Ennek érdekében Királyegyházán orvosi rendelőt és lakást építenek, az építkezés már folyik. — A hársastelepiek régi kívánsága valósult meg a Hosz- szúhetény és Hársastelep között épült csaknem két kilométeres beköíőúttal Mi alig 80 ezer forinttal járultunk hozzá, a Mecseki Szénbányák segített nagyon sokat, és persze a lakosság sem maradt tétlen. — Baksán a helyi tanács, a tsz. az ÁFÉSZ és a lakosság közreműködésével, valamint a járás segítségével kultúrházat építenek, melyben lesz mozihelyiség, ifjúsági klub, presz- szó, sőt étterem is, a régi kultúrtermet pedig tanteremmé alakítják át. — Hosszúhetényben, szintén koordinációs alapon ipari szolgáltatóház épül, ahol fodrász, cipész, háztartási gép- és tv-javító kap majd helyet. A község adja a telket és 200 ezer forintot, mi 300 ezerrel járulunk hozzá, a KISZÖV, a későbbi üzemeltető pedig 500 ezerrel. — Milyen meggondolások alapján osztotta el a tanács a 2 millió 650 ezer forint összegű támogatást a községek között? — Készítettünk egy ötéves községpolitikai tervet, ezt évekre bontottuk és kiegészí- j tettük a jelölőgyűléseken, illetve a fogadóórákon elhangzott javaslatokkal. Ebben benne vannak a községekben megoldásra váró legfontosabb és legégetőbb feladatok. A végrehajtó bizottság azt vizsgálta, hogy egy-egy feladat milyen széles körben és menynyire fontos szükségleteket elégít ki, figyelembe vette az adott település nagyságát és a járásban elfoglalt helyzetét, ilyen alapon döntött arról, hogy hova mennyi pénzt ad, arra is ügyelve, hogy ne legyen aránytalanság a kisebb községek egymáshoz viszonyított fejlődésében sem, tehát az alapvető szükségletek kielégítése mindenütt biztosítható legyen. Ennek a döntésnek azonban az új mechanizmusban csökkent a jelentősége, hiszen a 16 és fél millió forintnak alig hatodrésze az az összeg melynek odaítéléséről mi döntünk. A hangsúly azon van, hogy maga a község hogyan gazdálkodik. Kéri Tamás Átadták a színházművészeti nívódíjakat Nívódíjasok: Horváth Eszter, Hanmann Péter, Handel Edit, Csifó Ferenc és Ronyecz Mária Szombaton délben Pécs város Tanácsán Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-el- nöke átnyújtotta az 1968—69- es évad színházművészeti nívódíjait. Ismeretes: az elmúlt év szeptemberében a Városi Tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a színházművészet fejlesztése érdekében színházművészeti nívódíjat alapít. Erre a célra évadonként 30 ezer forintot adományozott. Továbbá bizottságot alapított arra a célra, hogy eldöntse: mikor, kik kapják meg a nívódíjat. E bizottságnak hivatalból tagjai Papp Imre, a Városi Tanács vb- elnökhelyettese, — egyben a bizottság elnöke — Szentist- ványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottsága művelődésügyi és propaganda osztályának vezetője, dr. Kolta Ferenc, tanszékvezető főiskolai tanár, a Városi Tanács művelődésügyi állandó bizottságának elnöke, Gábriel József, a Városi Tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője és Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. A nívódíj alapítása óta eltelt első, vagyis idei évadban a következők kapják e díjat: Horváth Eszter 8000 forintot, a Hunyadi László című operában Szilágyi Erzsébet, valamint Puccini: Köpeny című Látogatóban itthon, a tengerekről > i . ' i | üllilili ipia Mohács egyik legimpozánsabb házsora a nyugati városrészen épült. A Liget utcából nyíló házsoron három darab egyemeletes szalagház sorakozik egymás mellett. Szokolai felv. Pécsi diákok az ISDK-ban Holnap, június 30-án reggel harmincöt pécsi diák indul Potsdam mellé, Werder községbe. Hardicsay Lóránt kertészmérnök, szaktanár vezetésével utaznak, s ez lesz a Pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola III. F. szőlész-borász szakközépiskolai osztályának idei nyári ! gyakorlata. — Ez a harmadik NDK utunk — mondotta Hardicsay j Lóránt. — szőlész-borász szak- I középiskolai osztályok közül a mindenkori harmadik osztályt visszük ki oda két évenként Most a harmincöt diákkal hárman utazunk, mint nevelők, s egy tavalyi diákunk jön még el brigádvezetőnek. A Hulmboldt Egyetem Kertészeti Karának kísérleti szövetkezetében dolgozunk majd, I gyümölcsöt szedünk, s egyéb' nyári kertészeti munkát végzünk. Közel 14 hónapi távoliét után a napokban érkezett haza Pécsre Egri László. A középmagas, izmos, 26 éves fiatalember az egyik Duna tengerjáró hajónkon matrózként dolgozott. Telve élményekkel, — a jugoszláv, olasz, török, libanoni, görög majd később lengyel, angol kikötőkből, és természetesen a tengeren, a hajón töltött napokból. A vízzel, mint könnyűbúvár „ismerkedett” meg és elhatározta: matróz lesz, hajós. Sikerült. — Kemény munka, szép élet, romantikus ... — A munka az valóban kemény, szép is, de ami a romantikát illeti, korántsem valami idillikus a hajós élete — mondja. Meg kell fogni a munka elejét is végét is. Én szívesen végzem, így aztán kedvem lelem benne. Csak tréfából kérdem, hogy a rajta lévő ruhadarabok milyen „nemzetiségűek”? Mosolyogva sorolja: — A nadrágom angol, a zakóm libanoni, az ingem nyugatnémet, a nyakkendőm magyar ... Mi a tanuló matróz vagy ahogy ő mondja „dekk-boy” munkája? A kabinok takarításától a mosogatásig, segéd- kezés a rakodásnál, a kikötésnél ... — Az egyik legizgalmasabb a kikötés. Akkor mindenki talpon van. Nagyon kell vigyázni, nehogy a hajó oldala oda ütődjön. Egy színes kavalkád az élet a kikötőkben, Beirutban, Izmirben, ‘ Liverpoolban, Manchesterben ... — Ha kikötünk, akkor irány a város — mondja. — Pireus- ban ettem először osztrigát, polipot, — ízlett. Szalonikiben éppen egy évvel ezelőtt ünnepeltem a névnapomat. Egy bárban. — Nők? — Nekem legjobban a lengyel lányok tetszettek, na természetesen a magyar lányokon kívül! Ügy is mondhatnám, hogy mini-miniben járnak, ragyogóan néznek ki. De mini-mini a divat Angliában is... — Ital? — Csak módjával! De a görög vörösbor az kitűnő. Ha valamelyik kikötőben partra lépnek, legkedveltebb szórakozásuk a mozi. De „bekukkantott” Manchesterben egy sex-klubba is. A klubtagság 1 font. öt filmet játszanak, — általában természetesen a nő a központ. — Natúrban? — Nem. Valami mindig van rajtuk... Kétségtelen hogy ezek a filmek érzékiek, de nem pornográfok. Ezer élmény tolakodik elő, most rendezgeti. Mindig esemény a tengeren, ha magyar hajók találkoznak. Dudával üdvözlik egymást. S ha a kikötőben fut össze az útjuk, akkor kölcsönös a vendégeskedés. Jó kicserélni a tapasztalatokat, látottakat. — Melyik élményemet mondjam? — kérdi szinte önmagától. Beirutban a kereskedők már magyarul szólnak hozzánk. „Kérsz teing?” „Csak neked ez az ár, istenbizony”. Izmirben az aranyművesek utcája. Üzletsorok, — a tulajdonosok a kirakatban dolgoznak, nézni lehet a munkájukat. S ha valaki vásárol tőlük például egy arany karperecét, akkor névjegyüket is nyújtják, amelyre felírják a vásárolt holmit, készítésének idejét — mintegy jótállásként. Vagy meséljem el a tengerész- szé avatásomat? Először is ez nagy esemény, ekkor fogadják be igazán maguk közé a hajósok az újoncot A kapitány megkínál egy pohár tengervízzel; Aztán a tűzoltófecskendőből „megkereszteltek”... Élmény volt az első vihar a Fekete-tengeren, hetes vihar volt, hét méteres hullámok, néha a fedélzetre is zúdultak. Szerencsés természetem van, nem kapok tengeri-betegséget — Milyen a koszt a hajón? — Nagyszerű. Hetente egyszer, de kétszer is mindenkinek a kedvenc ételét készíti el a szakács, — én a rántott csirkét szeretem a legjobban. — Szórakozás? — Könyvtár, asztali foci, rádió, televízió, aztán egy-egy zenekar is összeáll a fiúkból időnként. Dehát legelső a munka a hajón! — Kapcsolat az otthonnal? — Levelezés, vagy nagyon fontos esetben rádió. S ha. már az otthont említettem, hadd mondjam el, hogy természetesen sokat gondolunk haza. Egyik este a hajón meghívtam néhány jópajtást egy kis italra. Ügy éreztem, hogy ünnepelnem kell, de hogy miért azt nem tudtam megmagyarázni magamnak. Később értesültem: aznap volt a nővérem esküvője. Most több mint két hónap a szabadság. Üjra hódol szenvedélyének: könnyűbúvár edzésre jár, — hozott magának egy könnyűbúvár felszerelést. — Ha még itthon leszek, szeretnék indulni a magyar baj— A következő út? A következő út? — Ki tudja? Ahova a parancs szólít. És ismét, távoli tengerekre indul, újabb élmények felé. Garay Ferenc operájában Georgette megformálásáért; Haumann Péter 8000 forintot, Brecht: Kaukázusi krétakör című darabjában Acdak, Arthur Miller: Pillantás a hídról című drámájában Eddie Carbone, Shakespeare: Sok hűhó semmiért című vígjátékában Don Pedro és Heltai Jenő: Lum- páciusz Vagabundusz című tündér játékban Csiriz varga alakításáért; Handel Edit és Csifó Ferenc 5—5 ezer forintot Milares—Lányi—Alonso: A veronai szerelmesek mártíriu- ma című darabjában Júlia, illetőleg Rómeó megformálásáért és Ronyecz Mária 4000 forintot, Brecht: Kaukázusi krétakör című darabjában Gruse megformálásáért. A díjak átadásánál jele® volt Szentistványi Gyuláné, dr. Kolta Ferenc, dr. Borsos József, a Városi Tanács művelődési csoportjának vezetője és Nógrádi Róbert a Pécsi Nemzeti Színház Igazgatója. Ronyecz Mária díját távollétében vették át, mivel a művésznő jelenleg filmet forgat Békés megyében. Horváth Lajos a díjak átadásakor mondott beszédében hangsúlyozta: Pécsi patinás kultúrája fokozatosan fejlődik, s ebben nagy része van a Pécsi Nemzeti Színháznak. A város „A színház örökös tagja” címe alapítása után e nívódíjjal másodízben ismeri el a színház vezetőinek és művészeinek munkásságát Nógrádi Róbert köszönte meg ezután a nívódíj alapítását, s a város párt és tanácsi szerveitől kapott erkölcsi, anyagi támogatást, amely fokozatosan jó légkört segít teremteni a művészi munkához. f. a Elsejétől előreváltott jegyekkel lehet csak Budapesten utazni A Budapesti Közlekedési Vállalat a villamos, autóbusz, HÉV és földalatti vasúti járművein 1969. július 1-től kalauz nélküli közlekedést vezet be. Az új közlekedési rendszer lényegesen eltér az eddigitől: utazni csak előreváltott jeggyel, illetve bérlettel leheti Előreváltott jegyeket a következő helyeken lehet beszerezni: A Fővárosi Dohánybolt Vállalat trafikjaiban, az Utasellátó Vállalat pályaudvari pavilonjaiban, esetleg azokon a vonatokon is, ahol az utasellátó szolgálat működik, a MÁVAUT budapesti pályaudvarain, a MALÉV ferihegyi repülőterén, a Budapesti Közlekedési Vállalat bérletpénztáraiban, a HÉV pénztárakban, végállomásokon az ellenőröknél, közönségszolgálati irodákban, a postahivatalokban. Tervezik a jegyárusítást néhány külterületi KÖZÉRT üzletben, továbbá a külföldiek részére az IBUSZ-irodákban és szállodákban. A BKV mintegy 200 helyen szervezi meg a jegyárusítást. Az előreváltott jegyek kétféle értékben kerülnek kiadásra: 1 forint értékben halványsárga színben, ez a villamosra érvényes, — 1,50 forint értékben, halványkék színben, amely az autóbuszra érvényes. A jegyeket darabonként, valamint 5—10-es tömbökben lehet vásárolni. Az előreváltott jegy kezelése: az utas a jegyét a (piros) nyíllal jelzett irányban a jegykezelő szerkezet nyílásába helyezi, a nyílás alatt levő kart felfelé nyomja. A készülék a jegyet a beállításának megfelelően kilyukasztja és ezzel a jegyet utazásra érvényesíti. Az utasnak az utazás befejeztéig a jegyet meg kell őriznie és ellenőrzés alkalmával az ellenőrnek át kell adnia. Az önkiszolgáló jegykezelési alábbi fényképeink szemléltetően mutatják. A jegyet a nyíllal jelzett irányban a szerkezet nyílásába kell helyezni. A nyílás alatt lévő kart fel felé kell nyomni. A jegy kilyukasztva, érvény« az utazásra.
