Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárját egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 146. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. június 27., péntek RagyiU differenciáltság az ösztöndíjakban Ä következő tanévben tíj ösztöndíj- és tandíjrendszert vezetnek be az egyetemeken és főiskolákon. Ezzel kapcsolatban néhány napja látott napvilágot a művelődésügyi miniszter utasítása a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatható állami támogatásokról, a pénzbem és a kedvezményes természetbeni szolgáltatásokról Az utasítás szövegének áttanulmányozása után leszűrhetjük a tanulságot: hogy az új ösztöndíjrendszer mindenekelőtt a nagyobbfo- kú differenciáltságában tér el a korábbitól. Ez a legfontosabb pénzbeli támogatásban, a tanulmányi ösztöndíjak rendszerében is megmutatkozik. A népköztársasági ösztöndíjat továbbira is megkaphatják a legkiválóbb hallgatók, de az átlageredmények alapján 100-tól egészen 500 forintig húzódik a tanulmányi ösztöndíjak összege. — Ezentúl azonban a pontos összeg eldöntésénél figyelembe veszik a hallgató diákközösségben végzett tevékenységét, a tudományos diákkörben vagy másutt kifejtett munkáját is. A szociális támogatás esetében úgyszintén a differenciáltabb elosztást figyelhetjük meg. Eddig három kategóriát különböztettek meg, a jövőben öt kategóriát. A leglényegesebb változás azonban talán az, amely a hallgatók által fizetendő összegeknél mutatkozik, a természetbeni szolgáltatásokért. Eddig például egységesen 200 forintot fizettek a hallgatók a kollégiumi ellátásért, a jövőben a szociális helyzettől függően 50-től egészen 800 forintig lehet megállapítani a kollégiumi díjat. Hasonlóképp differenciálták az étkezési térítések összegeit is. Mindezekben a kérdésekből pedig a döntés joga természetesen a felsőoktatási intézmény vezetőjéé, megnőtt azonban a diákjóléti bizottság szerepe. így például a következőt olvashatjuk az utasítás szövegében: „ha a dékán döntése a hallgatóknak nyújtandó állami juttatással kapcsolatban eltér a diákjóléti bizottság javaslatától, a KISZ fellebbezéssel fordulhat a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez.” Kikből áll a diákjóléti bizottság? Elnöke a dékán által javasolt megbízott oktar tó, elnökhelyettese a KISZ vezetősége által kijelölt ifjúsági vezető, titkára a dékáni hivatal megbízott munkatársa, tagjai a pártszervezet képviselője, az évfolyamfelelősök és az illetékes KISZ-szervezet két tagja. — ílymódon tehát nem túlzás, ha azt mondjuk: a fiatalok sokkal inkább résztvesznék majd saját juttatásaik, és ösztöndíjuk elosztásának megítélésében, mint korábban. A felsőoktatási intézmények vezetői és a fiatalok egyaránt úgy értékelik az új ösztöndíjrendeletet, hogy az sokkal jobban megközelíti a lehető legigazságosabb megoldást, mórit az eddigtefe. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1969. június 26-i üléséről Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1969. júniua 26-án megkezdte ülését. ■ A Központi Bizottság ülésének napirendjén szerepel: O Beszámoló a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásáról. Előadó: Kádár János élvtárs. O A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudománypolitikájának irányelvei. Előadó: Aczéi György elvtárs. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül résztvesz- nek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, a Hazafias Népfront főtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, alelnöke és főtitkára, továbbá a központi sajtó képviselői. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottságnak jelentést teft a magyar küldöttség munkájáról, amelyet a kommunista- és munkáspártok 1969. június 5—17. között Moszkvában megtartott nemzetközi tanácskozásán végzett A Központi Bizottság megtárgyalta a küldöttség beszámolóját, egyhangúlag elfogadta és teljes mértékben egyetértett a tanácskozáson kifejtett tevékenységével. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága úgy értékeli, hogy a kommunista- és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseménye. Rendkívül fontos lépés volt abban a lankadatlan küzdelemben, amelyet a testvérpártok folytatnak az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért, a békéért, az antiimperialista erők tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A Központi Bizottság teljes egészében magáévá teszi a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elfogadott nagyjelentőségű okmányokat: „Az imperializmus élleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban, és a kommunista és munkáspártok valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége”, a „Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak!”, a „Békefelhívás” című okmányokat, a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának V. I. Lenin születése 100. évfordulójával kapcsolatos felhívását A Központi Bizottság egyetértését fejezi ki a tanácskozáson elfogadott összes szolidaritási nyilatkozatfal. A Központi Bizottság felbecsülhetetlen fontosságúnak tartja, hogy a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kollektíván kidolgozott közös politikai platformmal rendelkezik a legfontosabb feladatok eredményes megoldásához. Az elfogadott okmányokban, elsősorban a nemzetközi tanácskozás fő dokumentumában megfogalmazott feladatok végrehajtása nagyban előmozdítja a nemzetközi kommunista mozgalom harcának sikerét, egyúttal segítséget nyújt valamennyi kommunista- és munkáspárt sajátos feltételek között végzett munkájához. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása az alapvető átalányban elvileg-politikailag helyes elemzését adta a jelenlegi világhelyzetnek, az erőviszonyoknak, a fejlődés fő irányzatainak és kidolgozta az imperializmus elleni harc legfontosabb Időszerű feladatait; mindez fokozza és hatékonyabbá teszi az összes antiimperialista erők tömörítését. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása nélkülözhetetlen a marxizmus— leninizmus eszméi által vezérelt, azonos célokért, de különböző feltételek között harcoló testvéri kommunista és munkáspártok harci tapasz(Folytatás a 2. oldalon) Lábakon áll majd a déli főközlekedési út Elkészült a Siklósi úti felüljáró tanulmányterve 1971-ben kezdődik az építkezés Ojabb, biztató szakaszához érkezett a Siklósi úti vasúti felüljáró építésének ügye. Elkészült a kiviteli tervek alapjául szolgáló tanulmányterv, amelyet csütörtökön délelőtt a KPM pécsi közúti igazgatóságán Kálmán Imre, az UVA- TERV tervezője mutatott be a Városi Pártbizottság, a Városi Tanács és a közlekedés- rendészeti hatóság vezetőinek. Köztudomású, hogy az utóbbi évek nagyarányú forgalomnövekedése milyen súlyos helyzetet teremtett a város közlekedésében ezen a területen, s ha hozzávesszük, hogy a következő években ez a forgalom tovább növekszik, egyrészt az idegenforgalom, másrészt a déli városrész megépítése miatt, akkor nyilvánvaló, hogy elérkeztünk e téren a legvégső határig. Két változatban készítettek tervet Alapelvében a kettő megegyezik: a vasúti átjáró építése szükségszerűen magával hozza a Rákóczi úttól délGomnlka gratulált Lengyel miniszter Pécsett Andrzej Giensz lengyel kommunális-gazdálkodási miniszter táviratot kapott Varsóból, hogy csütörtökön telefonon hívja fel a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárát, Wladyslaw Gcmulikát A Balatonról Pécsre utazva, Dombóvárait útját megszakította, és az ottani tanácsi szervek segítségével néhány perc alatt összeköttetésbe került a lengyel fővárossal. Gomulka elvtársat kapcsolták, aki gratulált Giersznek, építő- és épí- tőanyagipari miniszteri kinevezése alkalmából. A Szejm ugyanis szerdai plénumán több intézkedést tett, többek között a nevezett minisztérium megalakításáról, s Giersznek a tárca élére állításáról. Gomulka elvtárs érdeklődött milyen az időjárás Magyarországon, hogy érzi magát Giersz és a társaságában lévő Z. Drozd, a lengyel kommunális-gazdálkodási miniszter helyettese. — Giersz elmondotta, hogy a Balaton megtekintése után jártak Kaposvárott, Dombóvárról telefonál, az időjárás szeszélyes, egyébként kitűnően érzi magát és most Pécsre utazik. Előzményként említjük, hogy hétfőn az Építési' és Város- fejlesztési Minisztériumban Bondor József miniszter & Andrzej Giersz miniszter aláírta a magyar—lengyel tudományos és műszaki együttműködési megállapodást az 1969. évre és továbbá öt évre. A lengyel miniszter magyarországi programjában szerepelt a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat meglátogatása. Érkezését csütörtök délre jelezték. Mondani sem kell, hogy az egyébként szigorú protokoll időrendje módosult A tiszteletére adott ebédet egy órára rendelték, de a terített asztalhoz három órakor ültek. — Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója itt köszöntötte a lengyel kormányférfiákat, a kíséretében lévő Szilágyi Lajost az ÉVM miniszterhelyettest és a tárca több főosztályvezetőjét. A találkozón részt vett Rikker Mihály az építőipari vállalat főmérnöke, és Bálint János, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója. Nemeskéri László tájékoztatót adott a 800 millió forintos évi program végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és a pécsi kommunális beruházásokról. Majd pohárköszöntőjében maga, és vállalata valamennyi dolgozója nevében sok sikert kívánt Giersz építő- építőanyagipari miniszternek. A lengyel miniszter vendéglátói társaságában autósétát tett a városban. Megnézte a 400 ágyas klinikát és az új- mecseíkaljai építkezéseket. Eiste visszautazott a fővárosba. Nagy István re eső terület úthálózatának gyökeres átalakítását és ebben a rendszerben már megfelelő szerepet kell kapnia az új 6-os útnak is. Amiben különbözik a két változat, az a kivitelezés módjára vonatkozik, s a város vezetőinek nem volt nehéz eldönteni, hogy melyik megoldás mellett maradjanak. A déli irányú főközlekedési út a Rózsa Ferenc utca jelenlegi nyomvonalát követi, s a 15,5 méter szélességű úton kell majd a forgalom zömének lebonyolódnia és ez kapcsolódik majd közvetlenül a 6-os főközlekedési úthoz is. Ebből egyszersmind az is következik, hogy ezt az utat kell először megépíteni, melynek módozatában tér el egymástól a két változat. Az egyik lábazatra emeli az utat és úgy viszi át a vasút fölött, a másik ugyanezt töltéssel oldja meg. A város vezetői az előbbi változat mellett döntöttek, s a kiviteli terveket is majd erre készítik éL Az 1971-ben induló 'első ütemben építik meg ezt a főútvonalat, hozzákapcsolódban a 6-os út Bajcsy-Zsilinszky út és Rózsa Ferenc utca közötti szakaszát a csomópont kialakításával, és a nagyforgalmú Rákóczi úti kereszteződéssel, valamint az úgynevezett déli csomóponttal, amely a déli ipari utat kapcsolja az új főforgalmi úthoz. Ennek az útnak a teljes hossza egyébként 1250 méter lesz, s ebből a lábazatra emelt, hídszerű szakasz 390 méter hosszúságú lesz. A második ütemben kerül sor annak a korszerű vonalvezetésű, keresztezésmentes úthálózatnak a kiépítésére, amely a Bajcsy-Zsilinszky út és a mai Vasút utca forgalmát kapcsolja össze az új főútvonaliak Az első ütemben sorrakerü- lő munkák előreláthatóan két évet vesznek igénybe. Valamivel tovább tart a második ütem, s úgy néz ki, hogy- a hetvenes évek közepén az is elkészül. A nagyarányú építkezés előrelátható költsége 100 millió forint körül lesz majd. Pártcsoportvezetők tapasztalatcseréje Az MSZMP EX. kongresszusán, s ezt követően a vezetőségválasztásokon előtérbe került a pártcsoportok alapszervezeten belül elfoglalt helye, szerepe és a közösségekre gyakorolt hatása. A pártéletben lévő fejlődés a minőségi változás lehetővé tette, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a pártcsoportokra és fontos szerepükre E lényeges pártmunka kérdéseinek megbeszélésére az MSZMP Pécs városi Bizottsága és a Pécsi Kesztyűgyár Pártbizottsága tapasztalatcserére meghívta a Bőrgyár, a Gázmű, a Húsüzem, a Sopia- A* és a Porcelángyár pártszervezeteinek titkárait jéb a pártcsoportok vezetőit. A Kesztyűgyár kultúrtermében rendezett tanácskozáson ott volt Kiss Dezső, a pécsi Városi Pártbizottság osztály- vezetője, Rózsahegyi István, a Megyei Pártbizottság munkatársa és Bezensek Antalné, a Kesztyűgyár Pártbizottságának titkára. Rózsahegyi István mondott tájékoztatót a pártcsoportok pártszervezeten belüli helyéről, munkájának tartalmi vonatkozásairól. Ezt követően több felszólaló fejtette ki véleményét a pártcsoportok munkájával, feladataival kapcsolatban, . A lengyel miniszter (képünkön jobbról a második) és vendéglátói a téren. pécsi Széchenyi Foto: Szokolai m >
