Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-26 / 145. szám
1969, Június 26. Dunor»mti tittous S A fennmaradás mellett döntöttek Rendkívüli közgyűlés a kozármislenyi tsz-ben Harminckétezer pályázó Június 25-én reggel 8 órakor rendkívüli közgyűlésre ültek össze a kozármislenyi Damjanich Termelőszövetkezet tagjai. A napirend, ami miatt a tagságot összehívták, valóban rendkívülinek mondható, hisz első ízben a baranyai termelőszövetkezetek történetében egy közgyűlésnek abban kellett döntenie, hogy mint önálló jogi személy fennmaradjon-« a gazdaságilag csődbe jutott termelőszövetkezet, avagy a felszámolás sorsára jusson, olymódon, hogy a működési engedély megvonása után más szocialista nagyüzemhez csatolják. Hogy a kozármislenyi tsz- tagság az utolsó percig maga sem érezte át a helyzet teljes súlyát, azt a június 16-ra kitűzött első közgyűlés meghiúsulása — a tagság távol- maradással fejezte ki közönyét — is jelzi, de kissé azt is, hogy mi vezette idáig ezt a termelőszövetkezetet. Mint ismeretes, Baranyában 106 tsz készített 1968-ban zárszámadást s a 106-ból mindössze kettő, Mozsgó és Kozárrrus- leny zárta veszteséggel az évet — vagyis jövedelmükből nem tudták fedezni kiadásaikat —, de csak Kozármisleny esetében bizonyult olyan súlyosnak a helyzet, hogy a szanálási eljárást meg kellett indítani. A tsz fizetésképtelenné vált, fedezet nem lévén. a bank felmondta a hitelt, a termelés folytatása csak úgy vált lehetővé, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nagy összegű óvadékot helyezett letétbe a Nemzeti Banknál. Egyidejűleg a Végrehajtó Bizottság a fennálló rendelet értelmében elrendelte a szanálási eljárás megindítását a szövetkezetben, a veszteség okainak feltárására, a felelősség megállapítására, valamint annak eldöntésére, hogy milyen módon teremthetők meg a gaz- daságos működés feltételei. A helyszíni vizsgálat május 19-én indult és május 31-én zárult. A legapróbb részletre is kiterjedő vizsgálat eredményét a szanálási bizottság a szerdai közgyűlésen ismertette a tagsággal. A helyzet alapos ismeretében a bizottság megállapította. hogy a kozármislenyi termelőszövetkezet veszteségeit nem külső körülmények — súlyos elemi csapás, rossz természeti adottságok stb. — okozták, hanem döntően belső szervezési, gazdálkodási hiányosságok idézték elő, s ez eleve kizárja azt, hogy a veszteség rendezésére a szövetkezet állami segítséget kapjon. Egyidejűleg a bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szövetkezetben megvan a lehetősége a hiány kigazdálkodásának, ennek azonban az a feltétele, hogy a tsz tagsága magáévá tegye a bizottság által javasolt intézkedéseket. A mintegy 1,2 millió forintot kitevő hiány megszüntethető, ha a személyes jövedelem és az egyéb juttatások szintjét átmenetileg a törvényben megszabott minimális szintre csökkentik le és a javasolt egyéb intézkedéseket is foganatosítják. A tegnapi közgyűlésen a szövetkezeti tagok átérezve a helyzet teljes súlyát, végül is a termelőszövetkezetük fennmaradása mellett szavaztak, amikor a szanálási bizottság javaslatait elfogadták, vállalva egy teljesen szétzilált, gazdaságilag a végsőkig leromlott szövetkezet helyrehozásával járó felelősséget. A jelenlegi súlyos helyzetet, mint azt a szanálási bizottság megállapította, nem egyetlen év botlása, hanem fokozatos visszaesés, a gazdaság lassú, de biztos leromlása okozta. A kozármislenyi Damjanich Tsz 3783 holdas területtel rendelkezik és 2970 hold — átlag 12 aranykoro- nás — földön gazdálkodik. Jelenlegi nagyságát 1963-ban érte el, amikor egyesült a személyi és a pécsudvardi tsz-ekkel. A szövetkezetnek 546 tagja van, s a három faluból több, mint 400 családot kell eltartania. Nem mostoha adottságú termelőszövetkezet Néhány évvel ezelőtt még kiváló sertéstenyészete volt és törzskönyvi ellenőrzés alatt álló jó tejelő — 3 ezer literen felüli — tehénállománya. Időközben a szervezetlenség, a rossz intézkedések — őszszel olcsón eladták az abrakot, majd jóval drágábban visszavásárolták — s a gondatlanság miatt sertéstenyészetük annyira leromlott, hogy most el kellett rendelni teljes felszámolását. Tehenészetük tejtermelése 1967 óta 800 literrel lezuhant s mint oda nem valót, kizárták a törzskönyvi ellenőrzésből. — Nagy beruházással telepített gyümölcsültetvényeik 'egv része valósággal kipusztult, illetve annyira leromlott, hogy most ki kell vágni. És itt nem mehetünk el szó nélkül a mellett a körülmény mellett, hogy Horváth Sándor a termelőszövetkezet volt elnöke, aki az egyesüléstől 1968 decemberéig vezette a tsz-t, képesítését tekintve, okleveles kertészmérnök volt, de az ugyancsak tavaly távozott főagronómus is kertészmérnöki képzettséggel rendelkezett. A szerdai közgyűlés levonva a kellő tanulságokat, amikor döntött, egyúttal felelősnek mondta ki — bár már nem tagja a tsz-nek, de a fennálló rendelet ezt lehetővé teszi — Horváth Sándort a tsz volt elnökét, s mivel esetében a vizsgálat szándékosságot nem állapított meg, gondatlanságból származó anyagi kártérítésre kötelezte, és jelenlegi munkahelyét felkérte Horvath Sándor elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Várnai László, a szövetkezet főkönyvelője ellen a közgyűlés — mivel nem tsz- tag — szintén nem szándékosság, Iranern gondatlanság miatt fegyelmi és kártérítési eljárás foganatosítását határozta el. A legfőbb ok Várnai László esetében, hogy az 1968-as mérleg eredményét nem a valóságnak megfelelően mutatta ki. A közgyűlés felelősnek találta a tsz vezetőségét Bohár Ernő — jelenlegi tsz-elnök — kivételével, s ezert a régi vezetőséget egyhangú szavazással tisztségétől megfosztotta, egyúttal új vezetőséget választott. Nem lesz könnyű az új vezetőség dolga, hisz a tagság munkafegyelme erősen leromlott. A kialakult helyzetért maguk a tsz tagjai is hibásak, gondatlan gazdái voltak szövetkezetüknek, közönyösen szemlélték lassú leromlását, hisz a tsz-ben eddig úgyszólván csak a háztájinak volt becsülete. Nincs másról szó, mint arról, hogy jobban kell dolgozni, időben szántani és vetni, s ha gazos a föld, neg- kapáíni, de becsülettel. Ezt teszik Baranya és az ország több száz más, nyereséges termelőszövetkezetében. — Rné — Baranya megyéből, illetve Pécsről 127 diák irta meg szerdán felvételi dolgozatát matematikából és fizikából a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. Az írásbelik a minisztériumok és egyetemek öttagú képviseletének felügyelete mel- ett folynak. A köztisztaság helyzete a tanács előtt Az egész kerületet közelről érintő problémát bocsátottak megvitatásra a III. kerületi tanács tagjai elé: a köztisztaság helyzetét. Gyimesi László, a Péc6i Köztisztasági- és Útkarbantartó Vállalat főkönyvelője tájékoztatta a 'tanácstagokat arról, milyen kemény küzdelmet kell folytatniok a város tisztaságáért. Elmondta, hogy még két utcaseprögépet és egy új Kuka-autót vásárolnak, s az év vége előtt szeretnék bevezetni a konténeres szemétszállítást. A két utóbbival főleg a III. kerület gondjait kívánják enyhíteni. A tanács tagjai is elmondták véleményüket kerületük köztisztaságáról. Többen hangoztatták, hogy a rendőri szerveknek sokkal szigorúbban kellene eljárniok a közterületi szemetelőkkel szemben, s jobban élni a helyszíni bírságolás lehetőségével. — Szóltak az építkezésekkel járó köztisztasági problémákról és külföldi példákra hivatkozva javasolták: nem lehetne-e nálunk is lehetőséget teremteni az építkezésekről közterületre lépő gépkocsik tisztítására, amivel el lehetne hárítani a város más területeinek szükségtelen bepiszkí- tását. > ítélethirdetés ma Ki a felelős az ügyvédek haláláért? Az elfogultság látszatának kiküszöbölése érdekében a Kaposvári Járásbíróság dr. Pap Tamas tanácsa folytatta le a tárgyalást az elmúlt év november 28-án halálos balesetet szenvedett dr. Lukács Miklós, dr. Nagy László és dr. Sarbach Géza, valamint a szintén megsérült dr. Koncz Endre mohácsi ügyvédek ügyében, melyben Kosztolányi Vilmos, a Bólyi Állami Gazdaság gépkocsivezetője áll a bíróság előtt halált okozó gondatlan veszélyeztetés vádjával. A több hétig elhúzódó tárgyaláson — melyen a bíróság a tanúkon kívül műszaki és igazságügyi orvostani szakértőket is meghallgatott — tegnap hangzott el a vád- és védőbeszéd. Kosztolányi Vilmos 1968. november 28-án reggel 8 óra 10 perckor indult el tehergépkocsijával a gazdaságból Pécs felé. Hosszabb ideig a Rosta Jenő által vezetett tehergépkocsi mögött haladt, nem előzött, sőt két-három alkalommal, amikor Rosta Jenő megállt, hogy letörölje a szélvédő ablakára fagyott jeget, ö is megállt, s megvárta, míg az előtte levő teherautó tovább indult. A balesetet közvetlenül megelőzően Rosta Jenő ismét megállt, gépkocsijával az úttest jobb oldalára húzódva. A vádlott ugyancsak megállt, de közvetlenül a felezővonal mellett, hogy jó le- gyan a kilátása, majd miután meggyőződött arról, hogy hátulról jármű nem közeledik s a baloldali forgalmi sáv is szabad, az álló jármű kikerülésébe kezdett, szabályos irányjelzést adva. EkkoF tűnt ! fel egy nagy sebességgel kö- 1 zeledő személygépkocsi, a sértettek Volkswagenje. A vádlott fékezett, de az összeütközést már nem lehetett elkerülni. Nemcsak Auschwitzok voltak A darab után eljött a szerző is: Györgye Lebovics ismert jugoszláv drámaíró Belgrádból. Ö az alkotója a Pesten és Pécsett most bemutatott Viktória című Ausch- witz-drámának. A most már több európai országban előadott darab újszerű felfogásban dolgozza fel az Ausch- witz-témát’ ez a mű a szok- ványös zsidó—német szembeállítás helyett általánosít, egybefolyik benne a múlt és a jelen, s mindkét félben egyaránt keresi a hibákat és erényeket. E vonását néhány kritikusa kifogásolta, s most erről beszélgettünk Pécsett Györgye Leboviccsal. aki Zomborban született, s tizenöt éves karában vitték koncentrációs táborba. — Közhely: a jelen nem választható el a múlttól, s a jelen is folyamatosan múlt lesz — mondotta. — Ez az állandó összefüggés a Viktória alapja, s ezért építettem egybe dramaturgiailag is a két idősíkot. Néha nem is lehel megállapítani benne, j hogv egy-egy mondat, egy- j S#y vélemény a koncentrációs 1 Beszélgetés a Viktória szerzőjével táborban hangzik-e el, avagy ma. Persze a történelem nem ismétli meg pontosan önmagát, állandóan átalakul, de valami mindig megmarad, így megmarad sokáig az Auschwitz-téma is. — Azért, mert a háború után több mint két évtizeddel még mindig e témáról írtam, sokan pesszimistának tartanak. De vallom: ez alkotó pesszimizmus. Mert a tiszta optimizmus romboló hatású, az emberi jóságba vetett egyoldalú hit mechanikus hit, s ez nagy veszélyt jelent, mert beköti az ember szemét. Én hiszek az emberi jóságban, de a gonoszságot is szem előtt tartam, mert az is jellemző emberi tulajdonság Ezért meg kell ismernünk a jó emberben a rossz, ás a rossz emberben a jó tulajdonságokat. — Néhány kritikus hiába kifogásolja. hogy a Viktóriában a lágerlakók is bűnhődnek, — vallom, hogy bennünk is volt jó és rossz vonás, mint bármelyik emberben Továbbá én, mint egykori lágerlakó emlékszem: a németek között is volt, aki ott, akkor, a fülünk hallatára megmondta, hogy „szörnyű az, ami itt van és egyszer még tönkreteszi a német népet!” De katonatisztek voltak és a lázadás kockázatát már nem vállalták. — Milyen általános következtetéseket von le mindezekből? — Az az ember, aki mindig akkor megy át az úttesten, amikor zöldet mutat a lámpa s egyáltalán betartja a társadalom írott és Íratlan szabályait. — az is lehet gyilkos. Belső szubjektív körülményeinktől függetlenül kerülhetünk — volens et nolens — olyan körülmények közé, mint például Eichmann körülményei voltak. Ilyenkor tőlünk függ, hogs’ önkontroliunkkal. személyiségünk erejével el tudjuk-e utasítani a gonoszságot vagy sem Legtöbben ilyen helyzetben is I rendszerint a jót, a másik számára ártalmatlan megoldást keresik, de felülkerekedik bennük a saját karrierjük, sorsuk vagy életük fe- i letti félelem. Egyszóval mindenki lehet Eichmann és ezt a véleményemet néhányan nem tudják megbocsátani. En azt írom a Viktóriában, hogy a szél állandóan forog, mindig visszatér, de vajon visz- | szatér-e valaha is az elve- ! szett emberség, a humaniz- ! mus! Mert nemcsak Ausch- j J witzok voltak, hanem a föld- I golyón bárhol lehetnek j Auschwitzhoz hasonló jellegű ! helyzetek, akár tudunk ró- j luk, akár nem. Szerintem a humanitás előtt ma is erős falak állnak, s ezeket csak az igazsággal lehet ledönteni, mindegyik fél alapos vizsgálatával. De sajnos, a földön — mégis erős az embertelenség. Erre a veszélyre hív fel — általánosítva az Auschwitz- témát — a Viktória. FSldecsy Dénes A baleset időpontjában a nagy köd miatt 45—50 méterre lehetett csak látni, s az úttest nedves, sőt — a vádlott és több tanú, valamint a nyomozóhatóság megállapító-' sa szerint — erősen síkos volt. A vádat képviselő ügyész és a védelem nagyjából egyformán értelmezi a vádlott, illetve a sértett gépkocsi sebességére vonatkozó tanúvallomásokat és szakértői szak- véleményeket. Ezek szerint a vádlott 25—30, de esetleg 10— 15 kilométeres sebességgel kerülte ki az álló gépkocsit, míg viszont a sértettek kb 75 kilométeres sebességgel haladtak, tehát feltétlenül jóval gyorsabban, mint amit a látási és útviszonyok megengedtek volna. A vád álláspontja szerint Kosztolányi Vilmos mégis komolyan közrehatott a baleset bekövetkezésében, mert az álló gépkocsit 1,60 méteres oldaltávolsággal kerülte ki, s így teljesen átkerült a baloldali forgalmi sávra. — A KRESZ vonatkozó szakasza szerint viszont az úttesten álló járművet kikerülni csak akkor szabad, ha a kikerülés a közlekedés más résztvevőit, a szembe jövő forgalmat nem akadályozza. Ebben az esetben egyáltalán nem lett volna szabad a kikerülésbe kezdeni, hiszen be nem látható útszakaszon az úttest menetirány szerinti bal oldalát még átmenetileg sem szabad igénybe venni. Ha ez be nem látható kanyarokra vonatkozik, miért ne vonatkozna olyan esetre, amikor az útszakasz a sűrű köd miatt nem látható be? Fentiek alapján az ügyész Kosztolányi Vilmost bűnösnek tartja a vádbeli cselekményben és vele szemben végrehajtható börtönbüntetés kiszabását, mellékbüntetésként pedig foglalkozástól való eltiltás alkalmazását kérte. A védő hangsúlyozta, hogy a vádlott gépkocsi sebessege megfelelt a látási és útviszonyoknak, a sértettek viszont már korábban is és a baleset bekövetkezésekor is túllépték a megengedett sebességet. Már pedig az ügyész által idézett KRESZ-szabály, mely „a közlekedés más résztvevőit” említi, a közlekedésben szabályosan résztvevőkre utal. Az a tény, hogy 40—50 méterre el lehetett látni, kizárja azt, hogy i be nem látható útszakaszról | beszéljünk, különösen, hogy nem előzésről, hanem az annál ] jóval veszélytelenebb kikerü- j lésről van szó. Ami pedig az 1.60 méteres oldaltávolságot j illeti (mely egyébként a védő j szerint 1.40 méter), ez sem szabályszegés, hiszen a meg felelő KRESZ szakasz szerint! az álló jármű mellett kellő j biztonságot nyújtó oldaltávol- j ságra kell elhaladni. vagyis a j szabály épp azért született, hogy leszoktassa a gépkocsi vezetőket a ..centizésről”, melv az adott esetben, síkos úton különösen veszélyes lett volna. Indítványa: a bíróság Koszto- | lányi Vilmost bűncselekmény : hiányában mentse fel az el- I lene emelt vád alól. A bíróság ma hirdet íté- j letet K. T. Megkezdődtek a felvéte ik A felsőoktatási intézményeit nappali tagozatának első évfolyamára 13 500 helyre 32 000 fiatal pályázik. Az egyes, már hagyományosan divatossá vált karokra, illetve szakokra négyszer-ötször annyian is jelentkeztek, mint amennyit felvehetnek. s így különösen az orvostudományi egyetemekre, az állam- és jogtudományi, valamint a bölcsészettudományi karokra pályázóknak lesz nehéz dolguk. A felvételi vizsgák megkezdődtek. A műegyetemi karok, az ipari műszaki felsőfokú technikumok, valamint a tudományegyetemek természettudományi karainak azokon a szakain, amelyeken a felvételi vizsga tárgya matematika és fizika, szerdán készítették el Írásbeli dolgozatukat a pályázók. A következő napon a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen, valamint a három felsőfokú — pénzügyi, külkereskedelmi és vendéglátóipari — szakiskolában kerül sor az írásbeli vizsgákra, 30-án pedig a bölcsészettudományi karokra pályázók dolgozzák ki a központilag megadott írásbeli feladatokat. Az állam- és jog- tudományi karokon július 1-én kezdik az írásbeli felvételi vizsgát a jelentkezők. A tanítóképző intézetek tanítói szakára és az óvónőképző intézetekbe jelentkezőknek már a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkalmassági vizsgát kellett tenniök. Az írásbeli vizsgák után néhány nappal kezdődne'-- meg — a különböző karokon, szakokon eltérő időben — a szóbeli, egyes helyeken a gyakorlati vizsgák. A vizsgáztató bizottságok a pályázóknál a választott szaknak megfelelő alkalmasságot, az alapvető fontosságú tantárgyakban pedig a rátermettséget, a tehetséget és a fel- készültséget teszik mérlegre. Az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kür- schák József matematikai verseny, az Eötvös Loránd fizikai verseny 1—10. helyezettjei, valamint a televízió ..Ki miben tudós?” szellemi ve élke- ■dő első és második helyezést elért résztvevői mentesültek a felvételi vizsgakötelezettség alól, de csak abból a tárgyból. amelyből :> helyezést elérték. A felvételi bizottság határozatáról írásban értesíti a jelentkezőket A 7 elutasítottak- kal közlik a felviteli vizsgán elért pontsz’n v.í. a döntés okát. valamin! a fellebbezési lehetőségeket. Rakodó« munkásokat azonnali belépéssé’ rekeszünk Munkásszállást, terítés ellenében napi egyszeri étkezést, havonta egyszeri hazautazást, munka- és védőruhát biz:osí- tunk. Kereseti lehetőség, napi 10 órás munkaidőre, teljesítménybérben é.'OO Ft-tói 0500 Ft-ig. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél. G E V HIDAS t f
