Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A tartalomból Kiújultak a harcok Közei-Keieten (2. oldal) xxvi.éwciyqm,i«4.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1909. június 25., szerda Nagy érdeklődéssel várjuk a helytállást9 a szép teljesítményeket Egy hétig rétek ügyel az nrszág Meg kezdődtek tus úttörőolimpia versenyei Palkó Sándor ünnepi megnyitója SSSraäS» A Pompidou­karrier közelről (2. oldal) Anyagigények és hiánycikkek (3. oldal) Villamossági győzelem (3. oldal) Utcáról utcára (3. oldal) Kisorsolták a 111. és IV. békekölcsönt (5. oldal) Az úttörőolimpia első napi eredménye (7. oldal) TEGNAP DÉLELŐTT A PVSK PÁLYÁN NYITOTTÁK MEG AZ V. NYÁRI ORSZÁGOS ŰTTÖRÖOL1MPIÁT. A második félév küszöbén Teljesítjük exportfeladatainkat Kis létszámú üzemet ajánl * a Pécsi Bőrgyár Várják a tanács segítségét Tegnap már reggel kilenc órakor szokatlanul nagy volt a forgalom a PVSK stadion­ban és környékén. Zenekarok, úttörő ruhás fiúk, lányok, fáklyávivők, színes mezekbe öltözött fiatalok várták, hogy bevonulhassanak a megnyitó ünnepség színhelyére, a PVSK sporttelepére. Az V. nyári országos út­törőolimpia ünnepélyes meg­nyitóján megjelent Rapai Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tágja, a Baranya megyei Tanács vb- elnöke, Egri Gyula, az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, az- MTS Országos Ta­nácsának elnöke, Molnár György,. a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, Lukács János, a KISZ Intéző Bizott­ságának tagja, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának első titkára, dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Wieder Béla, a Városi Párt- bizottság titkára, Horváth La­jos, a Pécs városi Tanács vb- elnöke, dr. Csernus Kálmán, az MTS Baranya megyei Ta­nácsának elnöke. Pontosan 10 órakor felhang­zott a stadionban az olimpiai szignál és megkezdődött az olimpián résztvevő 20 csapat bevonulása. A csapatokat a gyárvárosi úttörő zenekar ve­zette be a stadionba. Elsőként a Bács megyeiek léptek pá­lyába, Békés-, Borsod megye után a legnépesebb csoport, a fővárosiak következtek. Ti­zenötödik csapatként Szabolcs megye vonult fel, a csapat érdekessége az volt, hogy az első női vezető velük vonult fel és csak fiú sportolókkal képviseltette magát ez a me­gye. A 17.-nek felvonuló Tol­na megye csak 6 versenyző­vel vesz részt az olimpián. — Utolsóként a házigazda bara­nyaiak — második legnépe­sebb csapat — nagy tapsvi­har közepette vonultak be a sportpályára. A Rákóczi indulóra kezdő­dött Baranya megye és Pécs úttörő küldötteinek bevonulá­sa a csapatzászlókkal, ezzel is köszöntötték az olimpia részt­vevőit. Ezután Benkő Gyula, a szervező bizottság elnöke kö­szöntötte az olimpián részt­vevő fiatalokat és megadta az engedélyt az úttörőolimpia zászlajának behozatalára. Az V. nyári országos út- törőolimpiát Palkó Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Megyei Tanács vb-elnöke nyitotta meg. Meg­nyitójában' többek között eze­ket mondta:- - - - ­— Most egy hétig rátok fi­gyel az ország. Szereplésete­ket nagy izgalommal és ér­deklődéssel kíséri a magyar úttörők népes tábora. De sze­retettel és érdeklődéssel vár­juk a szép teljesítményeteket mi felnőttek is. Egyet azon­ban ne felejtsetek el: a ver­senyben nemcsak győztesek, első, második, harmadik he­lyezettek vannak. Valaki le­het negyedik, sőt utolsó is. — Ilyen nagy versenyen ez nem szégyen. Érezze minden ver­senyző és néző, hogy nem­csak az itt elért győzelem, hanem a részvétel és a helytállás is kimagasló ered­mény az úttörő sportéletben. A megnyitót követően En­gel Zoltán, a IV. nyári or­szágos úttörőolimpia bajnoka futva hozta az olimpiai lán­got a stadionba. Amikor a kandeláberben kigyulladt az olimpiai láng, díszlövések és ködgyertyák dörrentek a sta­dionban. Az olimpiai eskü elhangzá­sa után felhangzott a pécsi úttörőolimpia dala. ZJamarosan elérkezik a1 félévi számvetés idő- ' pontja. Bár hátra van | még egy nagyon lényeges egyhét, a vállalatok nagy­jából már tisztán látják, sikerül-e az első félévben maradéktalanul eleget ten- niök export-kötelezettsé­geiknek. Ilyen előzetes mérleg készítését kértük két pécsi vállalattól és egy pécsi ktsz-től. KESZTYŰGYÁR: A részletes eredmények csak július 20-a után lesznek ismeretesek, az azonban már biztos: az első féléves terme­lési programot némileg még túl is teljesítik. Előbbre van­nak a termeléssel, az export­tal; nagyobb tételek már csak a komplettírozásra, más té­telek pedig a kiszállítási ha­táridőre várnak. Éves terme­lési tervük 1 millió 619 ezer pár kesztyű, ennek a fele esik az első félévre. A zöm ex­portra megy, jelenleg körül­belül 20 országba. Érdeklőd­tünk: van-e valami új piacra kilátás? Képviselőjük nemrég az Egyesült Államokban is felvette a kapcsolatokat az ottani kereskedőkkel, kap­tak-e megrendelést? A vá­lasz: Nagyon sok megrende­lése van a Kesztyűgyárnak, lekötött a kapacitás. Óvato­sak, új piacokat egyelőre nem mernek vállalni, hiszen a többlettermeléshez megfelelő anyagbázist kell teremteni. KOSSUTH CIPÉSZ KTSZ: Abban a szerencsés hely­zetben láttak a munkához idén, hogy már az év elején lekötötte egész évi kapacitá­sukat a TANNIMPEX külke­reskedelmi vállalat. Az évi export-terv: 300 ezer pár ci­pő, a féléves tény szám: 182 ezer pár, 30 százalékkal több mint a tavalyi év hasonló időszakában. A féléves terv túlteljesítése 15 százalékos, ehhez tegyük hozzá, mindezt túlórák nélkül, csökkentett, 44 órás munkahéttel érték el. Most reményük nyílt arra, hogy december 20-ig teljesí­tik egész évi termelési ter­vüket. Az így előállt szabad kapacitás lekötéséről (export vagy belföld?) később dönte­nek. Említsük meg még azt, hogy a Kossuth Ktsz az idén nem vesz részt a Budapesti őszi Vásáron, ellenben új modellekkel készülődik a Ba­ranyai Ipari Vásárra. PÉCSI PORCELÁNGYÁR: Az első félévben a szocia­lista országokba irányuló ki­vitel körülbelül annyi, a tő­kés export kevesebb, mint amennyi a tavalyi év hasonló időszakában. A megrendelé­seket teljesítik, kiszállítják; egyes nagyobb tételekből már csak néhány ezer darab le­gyártása van hátra. A „rajt” június elsején volt. A leszerelt György- akna egyik üzemépületében korszerű gépeket állítottak fel, a különböző üzemekből nagy szakmai tapasztalatok­kal rendelkező „stábot” szer­veztek, s ezzel végre meg­valósult a műszaki fejlesz­téssel foglalkozó szakembe­rek , régi álma: a Mecseki Szénbányáknak saját kísér­leti üzeme lett. Az elmúlt év válság-han­gulata és szenvedélyes vitái után egyébként kellemes meglepetésként hatott az újí­tási csoport közelmúltban kiadott közleménye, mely A hasítékbőr kidolgozása 1 bizonyos létszámot köt le a Pécsi Bőrgyárban. Annak el­lenére, hogy nem haszonta­lan munka ?— kevés deviza is van benne — mégis az értékesebb cikkektől von el munkaerőt. A gyár vezetői most azt tervezik, hogy a megyében — lehetőleg Pécs­hez közel — egy kisebb üze­met hoznának létre, ahol női ! szerint tovább emelkedett az i újításokból származó megta­karítások összege. Kétségte­len: az újításokkal kapcsola­tos .új rendeletek csökkentet­ték a benyújtott újítások számát, a javaslatok igényes­sége és műszaki színvonala azonban nőtt, s ez kedvezően hatott a gazdasági eredmé­nyekre. 1967-ben 250 újítást fogadtak el — tavaly pedig 169-et, a gazdasági ered­mény azonban közel egymil­lió forinttal nagyobb volt, mint a korábbi esztendőben. 1968-ban pontosan 19,2 mil­lió forinttal járultak hozzá az újítók a vállalat eredmé­nyességhez. munkaerővel bonyolítanák le a krómozott bőrhasítékok va­salását, csiszolását, festését. A gyár természetesen a szükséges gépekkel is felsze­relné az üzemet Erre alkal­mas épületet — ahol persze a szociális igények is kielé­gíthetők — szívesen beren­dezne a gyár, amennyiben erre vonatkozóan a tanácsi szervektől támogatást kap. Negyven vadásztársaság, ezerhetven vadász Baranyában közel 350 ezer holdat tesz ki az apróvadas terület, ahol a vadásztársasá­gok a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának felügyeletével tervszerű vadgazdálkodást folytatnak. A társaságok minden évben vadszámlálást tartanak az állomány ellen­őrzésére, és ennek eredmé­nyeként állapítják meg a ki­lövési százalékot. Amelyik vadfajtánál csökkenés mutat­kozik, ott igyekeznek előse­gíteni a szaporulatot és mes­terséges tenyésztést is foly­tatnak. Így sikerült például szép növekedést elérni a Sik­lósi Vadásztársaság fácán­nevelőjében, ahol vérfelfris­sítéssel a tojáshozam 16—18 darabra növekedett. Az őznél is szabályozzák a kilövést, mert a bakból 10, a sutából 15, a gidából pedig az állomány 8 százalékát le­het elejteni. Tavaly egyéb­ként 196 őzet, 25 szarvast, 4500 fácánt, 17 szalonkát, 2200 vadkacsát és 104 vad­disznót lőttek ki. A vadászat igen népszerű sport Baranyában. Az apró­vadas területeken 29, a nagy- vadasokon — a Mecseki Er­dőgazdaság rezervátumainak kivételével — 11 vadásztár­saság működik, a kiadott vadászjegyek száma pedig 1070. Megkezdték az ősziárpa aratását a vajszlói Zöld Mező Termelőszövetkezetben is. Szokolai felv. Tizenkilencmillió forint — újításokból

Next

/
Oldalképek
Tartalom