Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

Dunonmti n to 1969, június !t As emberek érdekében9 velük egyetértésben Javult és egyszerűbbé vált az államigazgatási munka Palkó Sándor elvtárs nyilatkozata Hét évvel ezelőtt, 1962-ben alakultak Baranyában az első közös községi tanácsok. Azóta csaknem egyharmadára, 109-re csökkent a községi tanácsok száma. Az a folyamat, mely a községi tanácsi hálózat ész­szerű átszervezését célozza, nem fejeződött be. Július 1-én újabb összevonásokra kerül sor, ezzel a körzetesítés első megyei szakasza lezárul. Eb­ből az alkalomból kértünk in­terjút Palkó Sándor elvtárs­tól, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnö­kétől. Kérdés: — Ml indokolta a szervezeti változásokat? Válasz: — Baranyában nem­csak a községi tanácsok át­szervezése kezdődött meg. 1956 óta megszűnt a villányi, sellyei és a pécsváradi járás is. Az apró községek összevo­nását közös tanácsi irányítás alá ugyanolyan okok indokol­ták, mint a járások összevo­nását: a tanácsok vezetői szakmailag és politikailag mind rátermettebbekké váltak az állami irányító munkára, többre voltak képesek, mint az eredetileg adott munkate­rület Nagyobb területet irá­nyítani kevesebb, jobban kép­zett munkaerővel — ez volt az egyik cél. — Másrészt átalakult, illet­ve átalakulóban van a falu. Nem csak azért, mert álta­lánossá váltak a szocialista termelési viszonyok. De ezzel együtt, illetve ennek követ­keztében iparosodott a mező- gazdaság. A gépek, vegysze­rek, nagyüzemi termelési mód­szerek új követelményeket ál­lítottak az emberek elé. Az egykori egyetlen tanító mel­lett megjelent a falun az ag­rármérnökök, technikusok, ipa­ri szakmunkások tömege. —. Látszólag ellentmond en­nek, hogy az elmúlt két év­tizedben sokan elhagyták a falut, városba költöztek. Az urbanizálódási folyamatban ez is törvényszerű. Baranyának — Péccsel együtt körülbelül 450 ezer lakosa van. Testvér­megyénk székhelyének, Lvov városának például több, mint 500 ezer! És ezt az 500 ezer lakosú várost kevesebb tanácsi funkcionárius igazgatja, mint a mi megyénket és városain­kat összesen. Világjelenség, hogy a mezőgazdaság iparoso­dásával, az ipar túlsúlybaju- tásával a nemzetgazdaságban áramlás van a faluból a vá­rosba, illetve új városok és városias nagyközségek jönnél létre. Ezeket a törvényszerű folyamatokat ismerte fel a párt és állami vezetés és kezd­te meg idejekorán a szervezeti változtatásokat. Kérdés: — Milyen sampon­tok alapján történtek az első szervezések. Miből adódtak a munka legfőbb pozitívumai és negatívumai? Válasz: — Az 1949-es és az 1960-as népszámlálás adatai j közötti különbség, a kulturá­lis. gazdasági vonzásközpontok láthatóvá válása, a termelő- szövetkezetek egyesülése, szak- rendszerű iskolai körzetek ki­alakítása és ehhez hasonlók adták meg nagy vonásokban azokat a körzethatárokat, ame­lyeket a földrajzi, közlekedési viszonyokkal korrigálva, a la­kosság akaratával egyeztetve végülis közös igazgatási egy­ségekbe olvasztottunk össze. — Az összevonás következ­tében alkalom adódott a leg­jobb szakemberek kiválasztá­sára a vezető, illetve a tanácsi dolgozók képzettségüknek és képességüknek legmegfelelőbb igazgatási beosztásba való he­lyezésére. A felszabaduló mun­kaerő is helyet talált más — főleg gazdasági munkaterüle­ten. Így amellett, hogy olcsób­bá vált a közigazgatás, a fel­szabadult munkabérek egy ré­szének felhasználásával jobb anyagi körülmények közé ke­rültek a megnőtt felelősséggel járó munkát végző dolgozók. — Itt-ott hibákat is vétet­tünk, amelyeket később újabb' átszervezéssel kellett kijaví­tanunk. Ezeket szintén a la­kosság kívánságára, velük egyetértésben végeztük. Nega­tívumként értékelhető, hogy — egyelőre — még nem min­denütt értük el az optimális területi és lakossági szám­arányt. Emiatt helyenként még döcög a szakigazgatási gépezet, (átfedések vannak). De az embereket nem kezel­hetjük matematikai egységek­ként. Meg kell vámunk az eddigi átszervezés további eredményeit, az urbanizálódás jövőbeni alakulását ahhoz, hogy lépéseket tegyünk az akaratlan hibák kiküszöbölé­sére. Kérdés: — Volt-e jelentősége az átszervezéseknek az össz- tanácsi munka fejlesztése szempontjából? A centralizá­ciónak milyen előnyeit élvezi a lakosság? Válasz: — Elsősorban szak­szerűbbé vált az államigazga­tási munka. Másrészt több ha­táskört lehetett a községi ta­nácsok számára adni. Kényel­mesebbé vált az embereknek a tanácsokkal való kapcsolata, nem kell minden ügyes-bajos dolgukkal a járáshoz men­niük. A közös tanácsok maga­sabb szinten gépesek a lakos­ság érdekeit képviselni, ellá­tási igényeiket kielégíteni. Ke­vesebb lett a megfellebbezett, vagy panasszal megtámadott határozatok száma. Az új ál­lamigazgatási apparátus job­ban megfelel a szakmailag és politikailag nagyot fejlődött falu igényeinek. A jövőben a kirendeltségvezetők létszáma valószínűleg tovább csökken. Egyúttal azonban a központi községek vezetői és munkatár­sai meghatározott napokon ki­rendeltségi ügyeletet tartanak. Így megnő a helybenlakó ta­nácstagokból álló kirendeltsé­gi bizottságok tevékenységi köre is. Kérdés: — 1969. január 1-én újabb közös tanácsok alakul­tak. Terveznek-e további össze­vonásokat? Válasz: — Legutóbb valóban ez év január elsején alakul­tak újabb, vagy alakultak át körzetek. így egy-két helyen a korábban meg nem felelő mó­don összevont körzeteket szét­választottuk és más csoporto­sításba vontuk össze. Ez tör­tént Nagyharsány, Abaliget és Orfű esetében. — Az idén július elsejével lesz még egy összevonás. Ez­zel a körzetesítés első szaka­sza lezárul, de az élet, az ur­banizáció nem áll meg. Sok kérdésre az ez év végi nép- számlálástól várunk feleletet Bizonyos, hogy a válasz az lesz: a községek nagyobb ön­állóságához. a szakmai mun­ka tökéletesítéséhez nagyobb igazgatási egységekre lesz szükség. Ahhoz például, hogy az építési engedélyeket a köz­ségi tanácson építésztechnikus adhassa ki, akkora körzetre lenne szükség, amekkorára az építkezések száma elegendő munkát ad egy önálló ügyin­tézőnek. Vagy ahhoz:, hogy vá­rosi színvonalon oktathassuk a falusi gyerekeket, több köz­ség összefogásával létesülő központi kollégiumok, hétközi otthonok tellenek. — Ezeket kell majd meg­vizsgálnunk jövőre — kapcso­latban az egyéb jogszabályok­kal alakítandó, fejlődő állami életünkkel. De ami a legfon­tosabb: az emberek érdeké­ben, az emberekkel egyetér­tésben. Harsány! Márta SZOT-üdülés, 1969 Tóbb mint tízezer beutaló Baranya megyében 1969-ben összesen 10 064 szakszervezeti beutaló áll a vállalatok, üze­mek dolgozóinak a rendelke­zésére. Az igazi üdülő-szezon nyáron van, legtöbben most veszik ki szabadságukat, re­mélve, hogy a pihenés alatt egy kicsit majd napozgatnak, fürdőzgetnek. A Szakszerveze­tek Baranya megyei székházá­ban az után érdeklődtünk, hol üdülnek a baranyaiak, és há­nyán. A kapott adatok alap­ján derült ki a legelső szám is; az, hogy több, mint tíz­ezer dolgozó pihenhet 1969- ben kedvezményesen. Felnőtt beutalóból 5854 da­rabot kapott a megye, ezt szin­te valamennyi üdülőhelyre igénybe lehet venni. Különö­sen kedvelik a baranyaiak a galyatetoi, mátraházi, lila­Miért épül kevés lakás magánerőből? (1.) Több közművesített telekre lenne szükség A harmadik ötéves terv idő­szakára országosan mintegy háromszázezer lakás építését irányozták elő azzal, hogy en­nek kétharmad részét magán­erőből kell megvalósítani. — Megyénk e téren erősen le­maradt. Ezt a megállapítást talán azzal bizonyíthatnánk a legjobban, hogy az elmúlt év­ben például Borsodban, Győr- Sopronban és Csongrádban el­érték, illetve túl is haladták ezt a kétharmados arányt, Ba­ranyában viszont a lakások­nak csak a 48 százaléka épült magánerőből. A lemaradást a korábbi évek adatai is meg­erősítik. Ennek különböző okait a NEB vizsgálatát fel­használva, a most induló cikk­sorozatunkban szeretnénk az olvasó elé tárni. Ki jár jobban ? Pécsett az elmúlt években állami beruházásból sok ezer lakás épült, a rohamosan nö­vekvő igények kielégítésére azonban ez is elégtelennek bi­zonyult S mivel az állami lakásépítések üteme — a nagy városrész-építési kampányok elmúltával — csökkenő irány­zatot mutat, nyilvánvaló, hogy a lakáshozjutás formája is megváltozik. Aki állami lakás­hoz jutott, az úgyszólván sem­mi terhet nem vállalt magá­ra, életformája változatlan maradt, megtakarításait pedig nagyobb családi beruházások­ra fordíthatta. Ezzel szem­ben aki magánerőből akarja lakásproblémáját megoldani, akár családi ház építésével, akár társasház-építési akció­ban való részvétel útján, az egy életre szóló eladósodást vállal magára, hiszen a maxi­málisan igónybevehető 120 ezer forintos OTP-hitel 25 év alatti visszafizetése — a ka­matokkal együtt — havonta a jelenlegi lakbérek többszörösét teszi ki. Ez azt jelenti, hogy le kell mondania mindazokról az előnyökről, amelyekhez szerencsésebb polgártársa min­den további nélkül hozzájut­hat akár külföldi utazások, akár gépkocsivásárlás, vagy akár hétvégi ház építése formájában. Nem kétséges tehát, hogy ki jár jobban, de az sem, hogy ki vállal egyénileg nagyobb részt az országosan súlyos la­káshelyzet megoldásából. Ezt pedig mindenképpen méltá­nyolni kellene azzal is, hogy különböző módokon elősegít­jük a magánerős lakásépíté­seket, s ezáltal nagyobb ked­vet keltünk iránta. Számos ilyen intézkedés született már eddig, de ha a baranyai pél­dát nézzük, ez még kevés­nek tűnik. Telekproblémák A magánerős lakásépítések előtt már az előkészítés álla­potában jelentkező gondok közül a két leglényegesebbre szeretnénk most kitérni. Az egyik — és talán min­dennél fontosabb — a telek­probléma. Az OTP ugyanis éppen azokon a területeken nem rendelkezik elegendő szá­mú eladható telekkel, ahol a legnagyobb lenne az építési kedv és ahol ez népgazdasági- lag is indokolt. Idén például Pécsett alig ötven telket tud az OTP az építeni szándéko­zók rendelkezésére bocsátani, holott az igény ennek több­szöröse. Ugyanilyen viszony­lagos telekhiány jelentkezik Szigetvárott, Péesváradon, Sás- don, Sellyén, vagy Hosszú- hetényben, tehát ahol nagyobb fejlődés várható. Rendelkezik viszont az OTP eladatlan tel­kekkel olyan területeken, ahol nem is kívánatos az építkezés, pl. kis létszámú, nem fejlő­dő falvakban. Családi ház építések azon­ban mégis vannak, nyilván el­adó telkek is. A fentiekből következően természetesen magántulajdonú telkekről le­het szó, ami egyúttal telek- spekulációval is jár. Más szó­val: az építtető már a telek- vásárlásnál jelentős többlet­terhet vállal. Pécsett a telekhiánynak egyik kimutatható oka az, hogy a távlati városrendezési tervek alapján egyes terüle­tekre építési tilalmat rendel­tek el. A városrdendezési el­gondolások azonban időről időre változnak, az építési ti­lalmak azonban maradnak, így a beépíthető telkek mind kijjeb szorulnak a város bel­területétől. Ez viszont magá­val hozza a másik fontos problémát. Nincs előközművesítés A lakásépítések előfeltétele mindenütt az előközművesítés. A vízellátásról mindenképpen gondoskodni kell. társasház­építések esetén pedig elen­gedhetetlen feltétel a csator­názás. Itt mindjárt meg kell állapítanunk, hogy Pécsett je­lenleg nincs előközművesített telek. Ez a családi ház építést csak részben gátolja, viszont egészében akadályozza a tár­sasház építést Az előközművesítés szem­pontjából szinte mindegy, hogy szanált, vagy teljesen „szűz” területről van szó. Sza­nált területen történő nagyobb arányú lakásépítésnél minden­képpen bővíteni kell a meg­lévő közműveket,, új építési te­rületen — természetesen — új közműhálózatot kell létesíteni. Pécs városrendezési tervei ki­jelölik azokat a területeket, amelyeket az idők folyamán társasház építések céljára igénybe lehet venni. E terü­letek azonban általában köz- művesítetlenek, tehát bizony­talan, hogy azokon mikor le­het építkezni. A közművek hiánya egyébként még egy olyan konkrét társasház épí­tési akciót is veszélyeztethet, mint a Mecseki Ércbányászati Vállalat patacs-makár-dombi kezdeményezése. A közműve­sítés — óvatos becslések sze­rint — mintegy 15 millió fo­rintot tenne ki, s egyelőre még nem dőlt el, ki finanszí­rozza ezt. A MÉV jelentős összeggel járul hozzá a mun­kához, amit azonban nagy­részt a tanácsnak kell fedez­ni, mint ahogy a többi terü­leteken is a tanácsra vár a közművesítés. A tapasztalatok szerint azonban helyes lenne, ha a Pénzügyminisztérium le­hetőséget nyújtana arra, hogy a hitelfolyosító szervek ked­vező feltételek mellett meg­hitelezhessék a víz- és csator­namű vállalatok előközműve- sítési munkálatait. Hársfai István füredi üdülőket, de sokan utaznak a Balatonra is. (Jék ’ádos utalvány 869 darab vau, persze ezen nem azt kell érteni, hogy 869 család üdül­het, hanem egy családra leg­alább két jegyet kell számolni. És az is ide tartozik, hogy csak olyan családok vehetik igénybe, ahol egy vagy több gyerek van, és a gyerek is a családdal együtt megy üdülni. Gondolt a Szakszervezet az ínyencekre is, ezért biztosított hajó-üdüléseket. Külföldre és belföldre is. 480-an választ­hatnak a dolgozók al-dunai bécsi, bratislavai hajóút kö­zött, míg belföldi hajózásra 766-an jelentkezhetnek. A ma­gyar területen ringó hajók részben „állnak”, Esztergom­ban és a Margitsziget melletti részben különböző Duna-sza- kaszokon mennek végig. Az egyik út például Esztergomtól Mohácsig tart. Az iskolás gyerekek is két­féleképpen üdülhetnek. Sze­zonban. azaz nyári-szünetben, valamint évközben. Az évköz­ben! üdülés háromhetes szana­tóriumi, valamilyen természe­tű gyógykezeléssel együtt járó pihenés. Ilyen utalvány 433 darab van, a felnőttek há­romhetes szanatóriumi beuta­lójából pedig 437 darab, leg­inkább gyógyforrások mellett, így Hévízen, Párádon, vala­mint Balatonfüreden, ahová szívbetegeket utalnak be. A nyári gyermeküdültetés első számú színhelye a Balaton, de pihennek gyerekek Tóalmá­son, Kőszegen, Röjtökmuzsa- jon is, Baranya megyéből ezen a nyáron 1082-en. Néhány külföldi szakszerve­zeti beutalót is kaptak a ba­ranyai dolgozók, a hajó-kirán­dulásokon kívül, összesen 162 darabot. Az országok között szerepel a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, NDK, Ausztria és bár nagyon szerény számmal, Olaszország. Hogy a főidényben lehető­leg minden jelentkezőt el tud­jon helyezni a szakszervezet, még szállodákat is bérel. így „SZOT-üdülő” idényben és részben a Hotel Ifjúság Buda­pesten, egy-egy szálloda Eger­ben, Debrecenben. — w. — Minden héten szilveszter Műsor hajnaltól hajnalig A Rádió nyári tervei Érdekesnek ígérkezik * „Minden héten szilveszter” című sorozat is, amely július 2-án jelentkezik első ízben, s augusztus 31-ig megismétli 1955-től kezdve a rádió szil­veszteri kabaréműsorait. A dramaturgia a „Nevető klasszikusok” című sorozat mellett — a szezonnak meg­felelően — szintén a vidá­mabb hangvételű műveket vá­logatja ki a rádiófeldolgozás­ra, illetve megismétlésre. Az ifjúsági osztály nyári tematikával jelentkezik a szünidő alatt az ezeregy dél­előtt, hetenként háromszor, főleg irodalmi, zenei anyaggal, a nyaralásról. táboréletről szóló beszámolókkal. Nagy számú rádiójáték várja ké­szen, dobozban műsorra ke­rülését, köztük Végh Antal húsz részes sorozata, az „Örsi napló” a 20-as stúdió Is a nyár hangulatához igazodik, s a többi között műsort szen­tel az építőtáborokban dolgo­zó fiataloknak. Az ifjúsági randevú minden második hé­ten jelentkezik 2-től 6-ig, Kockaházak Űjmecsekalján á t ' ^ * r. w ■*.. Építőipari újdonságok Az Építési é6 Városrendezé­si Minisztérium, valamint a Szilikátipari Központi Kutató Intézet szervezésében „Panel homlokzatok és mozaikburko- latok esztétikai kialakítása” cimmel június 25-én kiállítás nyílik a fővárosban, amelyen a Baranya megyei Építőipari Vállalat és a Pécsi Beton- és Vasbetonipari Gyár is részt vesz legújabb termékeivel. Az építők mintegy tíz variá­cióban mutatják be kerámia- mozaiklapos, Vulkolorlapos, pirogránitos, üvegszemcsés stb. termékeiket. A betonipariak pedig az idei BNV-n már si­kerrel bemutatott, úgyneve­zett műanyaghálós mozaiklap kollekcióikkal képviseltetik I magukat, a kizárólag csak I szakemberek számára rende- I zett kiállításon. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Iga*" gatóság közlése szerint a 25. játék­héten öttalálatos szelvény nem ér­kezett. Négy találatot 43 fogadó ért el, nyereményük egyenként 83 047 forint. Három találata 4796 fogadónak volt, nyereményük egyenként 372 forint. A kéttalá- latos szelvények száma 136 283, ezekre egyenként 16 forintot fi­zetnek. A nyereményösszeg a nye­reményilleték levonása után ér­tendő. Mintegy 70 000 pere — tehál több mint ezer órára való — szórakoztató zenei programot sugároz nyáron a rádió. Rend­szeresen jelentkeznek a már kedvelt műsorszámok, köztük a kedves lemezeim, a vasár­napi koktél, a csak fiatalok­nak, a csúcsforgalom. A friss hazai felvételek mellett ismét készül egy közös, kapcsolásos tánczenei műsor a berlini rá­dióval. A közelmúltban le­zajlott ljubljanai jazz fesztivál teljes műsorát összesen hat adásban sugározzák júliusban. Mikrofon elé invitálják a nyá­ron hazánkban vendégszereplo neves külföldi énekeseket, köztük Bobby Solot és Udc Jürgenst. A szórakoztató* rovat mun­katársai újabb maratoni mű­sorral készülnek a nyárra. Augusztus 20-án hajnaltól hajnalig — pontosabban 4 óra 30 perctől másnap 4 óra 30 percig — az övék a mikro­fon, csak a hírek idejére ad­ják ki a kezükből. A vezetc riporter Szepesi György lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom