Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
/# . , r ft •» ' -e'. , itei Vjlág^f^fetárjál, egyesüljetek! Ara: 1 faríni Dunántúli napló 8txvi.évfolyam, 142.»iám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja iúniu«22.,vasárnap A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése Az éy első öt hónapjának eredményeiről, problémáiról és a további feladatokról — A termelékenység emeléséhez jobb munka- és üzemszervezés, a szabályozó rendszer további fejlesztése szükséges. — A munkaidő-csökkentés az iparban az eredeti célkitűzéseknél hamarabb, lényegében már ez évben befejeződik. — Bizonyos áruféleségek időszakonkénti hiányának megszüntetése indokolja egyes szabályozók felülvizsgálatát, módosítását. — Az idényélelmiszerek — különösen a zöldség, gyümölcs — árának növekedése miatt némileg emelkedett az árszínvonal. A SZOT intézkedéseket javasol a nyugdijak reálértékének megóvása érdekében. — Sor kerül további forgalmiadó-kulcs módosítására, ennek következtében várható néhány ruházati cikk árának csökkenése. — Káros és egészségtelen jelenség tapasztalható több iparág munkaerő-szervezésében. A kormány és a SZOT intézkedik a jogellenes gyakorlat felszámolása érdekében. B kormány vezetői és a SZOT titkárságának tagjai — Fock Jenőnek, a kormány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével — június 20-án, pénteken tárgyalásokat folytattak időszerű politikai és gazdasági . témákról, a lakosságot érintő és foglalkoztató kérdésekről. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a SZOT vezetőit az év első őt hónapjának eredményeiről, problémáiról és a további feladatokról. A tájékoztatást követő eszmecsere során a termelékenységről, a munkaidőcsökkentésről, a lakosság ellátásáról, a 4. ötéves terv előkészítésével kapcsolatos feladatokról tárgyaltak. Megállapították, hogy az év első öt hónapjában eredményesen haladt a népgazdasági terv fő célkitűzéseinek megvalósítása, de a termelékenység alakulásában a múlt évihez képest nem sikerült számottevő javulást elérni. A termelékenység emeléséhez jobb munka- és üzemszervezés, a szobályozó rendszer továbbfejlesztése szükséges. A kormány és a SZOT vezetői megállapították, hogy kedvező ütemben valósul meg az MSZMP IX. kongresszusának az a határozata, melynek értelmében az ipari és építőipari vállalatoknál a harmadik ötéves terv végéig be kell vezetni a rövidített munkaidőt. .4 munkaidő csökkentés az iparvállalatoknál az eredeti célkitűzéseknél hamarabb, lényegében már ez évben befejeződik és az érintett dolgozók száma az év végére eléri a 2 milliót. Az egészségre ártal- mos munkahelyeken dolgozók munkaidejének csökkentése nagyrészt ez évben megtörténik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rövidített munkaidővel dolgozó vállalatok gazdasági eredményei általában megfelelőek, nőtt a munka szervezettsége, csökkent a munkaidő-veszteség. Ugyanakkor megállapítható, hogy számos vállalatnál munkaidőcsökkentést valósítottak meg anélkül, hogy ennek feltételeit önerőből biztosították volna. A kormány és a SZOT vezetői elhatározták, hogy a folyó év gazdálkodásának értékelése során meg kell vizsgálni a munkaidőcsökkentés végrehajtását az iparnak azokon a területein is, ahol ezt eddig még nem tudták megvalósítani. Egyetértettek abban, hogy a munkaidőcsök- bKttés kiterjesztése újabb területekre a népgazdaság és a társadalom ellátásának alapvető kérdéseit érinti, ezért további lépéseket a párt soron következő kongresszusának határozatai alapján indokolt tenni. Gáspár Sándor és a SZOT titkárságának tagjai szóvá tették az áruellátás terén tapasztalható hiányosságokat. Egyes áruféleségek időszakonkénti hiányában a szabályozások nem kellő összhangja is közrejátszik. Ezért az ellátás javítása érdekében indokolt egyes szabályozások felülvizsgálata és módosítása. A megbeszélés részvevői kifejtették véleményüket az árszínvonal alakulásáról. Az árszínvonal ebben az évben a múlt év azonos időszakához képest némileg emelkedett. Főleg az idényélelmiszerek, ezen belül is a zöldség, gyümölcs árának növekedése miatt. A dolgozók többségének jövedelemnövekedése elérte, vagy meghaladta az árszínvonal emelkedését. Az 1969-es és a korábbi évek árszínvonalának emelkedése azonban csökkentette — bár nem számottevően — a nyugdíjak reálértékét. A SZOT főtitkára javasolta, hogy a nyugdíjak reálértékének megóvása érdekében a kormány tegyen a továbbiakban megfelelő intézkedéseket. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy a kedvező időjárás hatására megnőtt a zöldség- és gyümölcsfelhozatal, s ezzel együtt megkezdődött az árak csökkenése, ami a legtöbb zöldség- és gyümölcsfajtánál már elérte a múlt évi árszintet. A további felhozataltól várható, hogy a zöldség- és gyümölcsárak a tavalyi árszint alá csökkennek. A kormány korábbi határozata alapján sor kerül további forgalmiadó-kulcs módosításokra, ennek következtében néhány ruházati cikk ára csökken. A megbeszélésen szó esett egyes népgazdasági ágazatokban levő béraránytalanságok- ról. Egyetértés volt abban, hogy az egészségügyi és felső- oktatási intézmények egyes kategóriáinál szükséges intézkedések lehetőségét az illetékes szervek vizsgálják meg. (Folytatás a 2. oldalon) R@li®rcl#ermésf ígér ci szőlő Köztudott, hogy a szőlő termését döntően az előző év időjárása határozza meg. Nos, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet március 11-i metszési bemutatóján, dr. Diófási Lajos, az 1968-as évet a szőlő szempontjából jól induló, de rosszul folytatódó, szinte példátlan elemi csapássorozattál sújtott évnek jellemezte. Milyen károsodások is érték tavaly a szőlőt? Súlyos késő tavaszi fagykár, hosszas aszály, a júliusi nagy jégverés — a pécsi és Siklós környéki szőlőkben — végül a szeptemberi — 180 milliméter eső zúdult le — erős rothadás. Ilyen előzmények után a kutató óvatosságra intett a tőkék terhelését illetően. Fokozta az aggodalmat az 1969-es február 12-i súlyos téli fagykár is, amely egy enyhe periódus után érte a szőlőt. Ilyen előzmények után, a baranyai szőlőtermelők is vegyes érzelmekkel gondoltak az idei szüretre. Az aggodalmak azonban mindeddig nem igazolódtak, ellenkezőleg. A szőlőültetvények júniusi állapotából ítélve, az idén kitűnő bortermésre számíthatunk, nemcsak Baranyában, de országosan. A gyakorlati szakember, Timon Béla kertészmérnök, a Pécsi Állami Gazdaság gyümölcs- és szőlőágazatának vezetője, erről az örvendetes tényről az alábbi nyilatkozatot adta lapunknak: — A fürtképződés egyszerűen szenzációs. Nekünk tavaly is jó termésünk volt, átlag 45 mázsát szüreteltünk holdanként. De a hosszú aszály miatt nem sok reményt fűztünk az 1969-es évhez. Éppen ezért metszéskor óvakodtunk a tőkék leterhelésétől, igyekeztünk pihentetni a tőkéket. Ez • az év azonban kitűnően indult, a rügyképződés feltűnően kedvező volt, tőkéink kondíciója jó, peronoszpóra szinte alig jelentkezett, ez az év nem Doktorrá avatás a jogi karon Az esküttevők egy csoportja. Háttérben a kari tanács. Erb János felvétele A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi karán végzett, 61 nappali, illetve esti, levelező hallgatót avattak doktorrá tegnap a déli órákban az egyetem aulájában. Az alma mater színültig telt szülőkkel, barátokkal, ismerősökkel, majd a Kari Tanács bevonult és helyet foglalt az emelvényen. Tóth Frigyes avatandó társai és a maga nevében kérte az Egyetemi Tanácsot fogadja doktorrá. Az ünneplőbe öltözött hallgatók, dr. Judi IstVán dékánhelyettes előtt fogadalmat ettek, miszerint a jog és az igazság szolgálatára szentelik magukat. A fogadalomtétel után íz Egyetemi Tanács tagjai kézfogással doktorrá avatták a hallgatókat, akik nevében Slezák Ilona mondott köszönetét. Dr. Szotáczky Mihály dékán zárószava és a Himnusz elhangzása után az ünnepség befejeződött. ígérkezik járványos évnek. A fürtképződés annyira gazdag és bőséges, hogy a tavalyinál is jobb, maximális termésre számíthatunk. — Mivel magyarázható ez a tavalyi rossz év után? Bármilyen furcsán is hangzik, az 1968-as év klimati- kai viszonyai kedvezőek voltak a szőlőnek. Igaz, hogy aszályos év volt, de az aszály nem döntő, nem kritikus periódusban érte a szőlőt. A rügyek prognózisa tehát eddig bevált, reméljük, ugyanezt jelenthetjük ki októberben is. A tartalomból: Őrségváltás az Elysée-palotában (2. oldal) Miért épül kevés lakás magánerőből ? (4. oldal) A mohácsi munkásság helyzete (3. oldal) Bővül a Tanárképző Főiskola (3. oldal) Palkó Sándor nyilatkozata (4. oldal) Hetedhét országon át (9. oldal) A második félévre Elegendő munkájuk van az árutermelő fmsz-eknek Lekötött-e a kapacitás, van-e piacuk az év második felére az árutermelő fmsz- eknek? Ezt kérdeztük Horn Gyulától, a MÉSZÖV osztály- vezetőjétől. Megtudtuk: 1966-ban még 25 millió forint értékű árut állítottak elő, az Idén már elérik a százmillió forintot, pedig ezt az összeget csak jövőre remélték elérni. Általában elmondható: az árutermelő szövetkezetek lekötötték kapacitásukat a második félévre. Ahol erre netán nem volt mód, rugalmasan reagáltak a piac jelzéseire, s kelendő cikk gyártására álltak át. Például a szentlőrinci fmsz-ben hosszú évekig vállfákat készítettek, most pedig néhány hónap alatt nyílászárószerkezetek gyártására álltak át, mert a piac így kívánta. Az fmsz- ek az augusztusi Baranyai Ipari Vásárra 15 új cikkel rukkolnak ki, melyeket — amennyiben megrendelőkre találnak — már a második negyedévben gyártani szeretnének. A második félévben két új üzemet indítanak be. A megfelelő hagyományokkal rendelkező vajszlóiak 30, a későbbiekben 80—100 bedolgozóval rongyszőnyeget készítenek. Az fmsz egymillió forint értékben 6000 négyzet- méternyi rongyszőnyeg exportjára kötött szerződést a második félévre. A vajszlóiak e termékét a skandináv államokban, víkendházakban használják előszeretettel. Egy másik kisüzem Szederkényben indul, a termelő- szövetkezettel közösen. Belföldre gyártanak ülőgarnitúrákat, havi 250—300 ezer forint értékben. A tervek szerint a létszám negyven fő lesz, a kisüzem tehát részint enyhít a tsz foglalkoztatási gondjain is. Baranyai vízügyi delegáció utazik Hollandiába Négytagú mezőgazdasági szakemberekből álló küldöttség utazik a közeljövőben Baranyából Hollandiába, az ottani fejlett vízgazdálkodási rendszerek tanulmányozására. A tanulmányutat a Szentegáti Állami Gazdaság kezdeményezte, ahol egy 51 millió forint költségű, komplex vízrendezési program végrehajtásán fáradoznak. Az 1968-ban kezdődött és 1970-ben záruló munkálatok során, 420 kilométer hosszú felszíni csatornát és mintegy 100 kilométer hosz- szú alagcső rendszert építenek ki a gazdaság területén, s öt nagykapacitású viz- átemelő segítségével, mintegy 8000 katasztrális hold mező- gazdasági területet mentesítenek a belvizektől. A küldöttség egyik legér- dekeltebb tagjaként Hollandiába utazik Kassó József, a Szentegáti Állami Gazdaság igazgatója is, aki a tanulmányút céljáról munkatársunknak az alábbi tájékoztatást adta. — A közismerten fejlett és világviszonylatban is élenjáró holland vízgazdálkodási módszerek megismerését és a tapasztalatok átvételét részünkről az tette szükségessé, hogy a gazdaságunkban kiépítendő hatalmas csatorna- rendszer fenntartására vonatkozó korszerű, a mai nagyüzemi követelményeknek megfelelő módszert a hazai gyakorlatban nem találtunk. Egy ilyen nagy anyagi befektetést igénylő csatornarendszert nem elég egyszer s mindenkorra kiépíteni, de azt folyamatosan üzemben is kell tartani, ami további jelentős anyagi áldozatokat kíván a gazdaságtól. Célunk, hogy ez az évenként jelentkező ráfordítás minél alacsonyabb legyen. Hagyományos módszerekkel — kubikos brigád fenntartása, a kézi erővel történő csatomakarban- tartás — számításunk szerint ez évi másfél-kétmillió forint terhet róna a gazdaságra, amit mi sokallunk. Hollandiában mindenekelőtt a gépi csatorna tisztítási módszereket igyekszünk elsajátítani, mivel a csatornák gyorsan beiszapolód- nak s medrüket két-három évenként ki kell kotortatni. Természetesen nem csak megismerni kívánjuk ezeket a fejlett módszereket, de az ehhez szükséges gépeket is szeretnénk megvásárolni a holland eégektől. A
