Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

18' X>tx'nantoii nauio 1969. Június 18; KÉRLEK, QONDOLJ NÉHA RÁM ... (1) Hirtelen nem találok vi­gasztaló szavakat. Auschwitz- ben a szeme láttára ölték meg a lányát, férje, akivel har­mincöt évvel ezelőtt esküdött örök hűséget, tíz éve fűvel- fával csalja, ma már nem is laknak együtt, összeköltözött i egy nővel, akinek az apja le­hetne. — Azt mondtam magam­nak, nem baj, élned kell, a fiadnak még szüksége lehet rád. A fiam mérnök, 28 éves, ép, egészséges. Aztán hozták , a hírt, hogy elütötte a vonat. Bevette a halálos adagot, j szerencsére idejében felfedez- j lék. — Élni kell, az élet min- denkinek tartogat szép perce- j két — mondom és nem me­rek a szemébe nézni. — Igen, fiam, most már én is tudom. Otthonában látogatom meg a húszéves lányt is. — Nem tudom, miért tette, igazán mindene megvolt — néz rám kétségbeesetten az anyja. — Beszélhet vele, ha nem írja ki a nevét,. megpró­bálhatja, de nem hiszem, hogy ki tud húzni belőle egy ér­telmes mondatot, csak hall­gat, ha szólunk hozzá és néz maga elé. Egyedül maradok a kis­lánnyal. Felül az ágyban, ar­ca ideges mosolyra rándul, de a következő pillanatban ismét komoly, tekintete bizalmat­lan. — A Karcsi küldte? Erős kísértést érzek, hogy elvállaljam a küldetést. — Az újságtól jöttem. — Mit akar tőlem? — Beszélgetni. — Megírja? — Ha megengedi. — Írja meg azt, hogy a szü­lök rosszul szeretik a gyere­keiket. Megértést akarunk, nem puszikat. Őszinte bará­tot, nem vizet prédikáló pa­pokat. A saját életünket mi akarjuk élni és alakítani. — A Karcsi kicsoda? — A vőlegényem. Elvált ember... Kóros lelkiállapot Folytassam a bemutatást? 1967-ben 15 ezren kíséreltek meg öngyilkosságot Magyar- országon, Baranyában 212-en. A kísérletet elkövető nők szá­ma mintegy kétszerese a fér­fiakénak. (Itt jegyezzük meg, hogy a „sikeres” öngyilkossá­gok 70 százalékát viszont fér­fiak követték el). A kísérle­tek elkövetésének módja a következő megoszlást mutat­ja: vágó-szűróeszköz 579, gáz­mérgezés 352, akasztás 251, vízbefulladás 137. A gyógy­szermérgezés toronymagasan vezet. 1967-ben 12 és félezren követtek el ilymódon öngyil­kossági kísérletet. — Hozzánk évente mintegy 4.5 szándékos mérgezett kerül — mondja dr. Bohenszky György, a Baranya megyei Kórház igazgatóhelyettese, — többnyire családi viszály, sze­relmi bánat miatt. A legtöb­ben arra számítanak, hogy ilymódon bírják jobb beid­A SZOMORÚ ELSOSEQ Tizenötezer öngyilkossági kísérlet évente — Leggyakoribb a gyógyszermérgezés — A nagyvárosok között Pécsett választják legkevesebben az önkéntes.halált-Hová menjünk üdülni? tásra környezetüket. — Mégis gyakran előfordul, hogy a gyógyszerek nem ismerése miatt „túllőnek a célon”, túl erős szert vagy túl nagy ada­got vesznek be. Szerencsére a rendkívül hatásos ellenszerek, az azonnali beavatkozás és az intenzív ápolás így is segíte­nek, évente egy-két halálos eset ha akad. Igen, a detoxi- káló szerek rengetegbe kerül­nek, ezenkívül állandó nővé­ri, rendszeres orvosi felügye­letet ' és természetesen ágyat igényelnek az öngyilkossági kísérletek elkövetői. Szank­ciót alkalmazni velük szem­ben — például a részegekhez hasonlóan — mégsem lenne helyes, mert az öngyilkossági kísérlet mindig kóros lelkiál­szándékárál. S e jelzések — bár kétségtelenül végletes — közlési módja a demonstratív öngyilkossági kísérlet is, mely, ha rosszak a „vételi lehetősé­gek”, nem ritkán, esetleg na­gyobb „sikerrel” megismétlő­dik. Vezetnek a városok Magyarországon 1967-ben 3150 személy lett „sikerrel” öngyilkos, tehát az öngyilkos­sági esetek arányszárna min­den százezer lakosra 30,8. Az 1967-es nemzetközi adatokat nem ismerjük, de ez a szám minden bizonnyal biztosítja első helyünket, hiszen 1966- ban és 65-ben 29,8-cal, 1964- ben 28,7-tel, 1963-ban 27-tel, lapot eredménye, még akkor j 1962-ben 25,2-vel és 1691-ben is, ha benne tudatos megfon- j 25,3-mal tartottuk szomorú tolások is közrejátszanak. Kém látnak kiutat Egy külföldi újságíró így próbálta megrajzolni a de­monstratív öngyilkos modell­jét: Brigitte szemei könnyek­kel teltek meg. „Amikor e so­rokat olvasod — írta —, ak­kor számomra már minden­nek vége. Szerettelek, de te sohasem értettél meg. Kér­lek, gondolj néha rám...” összehajtotta a papírlapot, bo­rítékba tette és az íróasztalon egy virágvázához támasztotta. — Aztán bement a für­dőszobába és az egész pirula­készletét egy pohár langyos vízbe öntötte. Könnyein ke­resztül figyelte, hogyan olvad szét a sok gyógyszer. Végül kiitta az egész pohár folyadé­kot. Mielőtt azonban elaludt volna, felrémlett benne a szörnyű gondolat: „S ha vala­mi megakadályozza a férje­met a hazajövetelben?’' — A férj időben hazajött és Bri­gitte életben maradt, mint sok más olyan öngyilkos jelölt, aki nem biztos benne, hogy elsőségünket a statisztikában szereplő 28 ország között, j (Utánunk Ausztria, az NSZK, j Svédország, majd Svájc kő- j vetkezik). Sőt, már 1902-ben J 24,2, 1910-ben pedig 26,7 volt j öngyilkossági arányszámunk-a | mai országterületre átszámít­va. Csak érdekességként említ- j jük, hogy a személyi kultusz éveinek (1951—1955) öngyil­kossági arányszáma megle­pően alacsony: 21,5, ennél ala­csonyabbat az egész század­ban csak egy évben, az el­lenforradalom évében talá­lunk, amikor is minden száz­ezer lakosra 19,4 öngyilkos esik. Ha az öngyilkosságoknak a település jellege szerinti meg­oszlását vizsgáljuk az 1966— 67-es évek átlagában, a kö­vetkező figyelemre méltó ered­ményt kapjuk: a községekben minden százezer lakosra 27,9, a járási jogú városokban 31,3, a megyei jogú városokban 32,6, Budapesten pedig 36,1 öngyilkos jutott. Baranya a 46-os arányszómú Csongrád és a 17,1-es Nógrád között a ma­valóban meg akar-e halni, j fa f3’8;as gyakoriságával a V.« a Hrámai kevésbe veszelyeztetett me­vagy csak a drámai gesztust keresi. A demonstratív öngyilkos­jelöltek, mielőtt tettük elkö­vetésére vállalkoznának, a kü­lönböző jelzések egész sorá­val próbálják felhívni maguk­ra környezetük, hozzátartozó­juk figyelmét, szavakban is többször megfogalmazzák, hogy problémáikból nem lát- ; nak kiutat, helyzetüket két- j ségbeejtőnek ítélik, segítségre | van szükségük, jó szóra, meg- j j értésre, együttérzésre. E jel- j | zések egyik intézményesített ] közlési módja a több ország- j ; ban sikerrel működő telefon- j j szolgálat. Az ügyeletes tiszt- j ! viselőt felhívja az ismeretlen öngyilkosjelölt, elmondja prob- 1 j lémáit, azzal a félreérthetet- ! ! len céllal, hogy lebeszéljék gyék között van, Pécsett pe­dig éppenséggel a legkeve­sebb (30,7), öngyilkosság jut százezer lakosra a megyei jo­gú városok közül. (Nagy szó ez, hiszen 1923—25-ben Pé­csett százezer lakosra 64 ön­gyilkos esett. Halbwachs Maurice, a strassburgi egye­tem tanára meg is jegyezte akkoriban, hogy ez az adat a legmagasabb azok közül, ami­ket a statisztika ismer.) 1967-ben Baranyában 111 személy halt meg öngyilkos­ság következtében. A 111-ből 50 öngyilkosság Pécsett tör­tént. Ez az adat is mutatja, hogy az öngyilkosság gyakori­sága összefüggésben van a te­lepülés jellegével, minél elő­rehaladottabb az urbanizáló- dás, annál nagyobb az öngyil­kosságok valószínűsége. Az öngyilkosok közül 81 férfi, 30 pedig nő volt. hasonlóan az országos nem szerinti meg­oszláshoz. Közülük eltartott és nyugdíjas 47, fizikai dolgozó 39 (tsz-tagokkal együtt), szel­lemi dolgozó 5, egyéb (ma­szek, ipari tanuló, háztartás­beli) 20. Miért? Az elkövetési módok kö­zött — akárcsak országosan — magasan az önakasztás ve­zet, 72-en vetettek véget ily módon életüknek. A gyógy­szert tízen, a vonat elé ug­rást nyolcán, a lőfegyvert, ni­kotint, fulladást öten-öten vá­lasztották, hat személy egyéb módon lett öngyilkos. Tettük feltételezett oka: betegség miatt 35 személy, családi okok miatt 31, idegbetegség követ­keztében 13, bűncselekmény elkövetése után 10, egyéb ok miatt 11, ismeretlen okból 11 személy. Országosan így alakult az öngyilkosságok ok szerinti megoszlása az 1966—67-es évek átlagában: ideg-elmebetegsé­gek 15,4 százalék, egyéb be­tegség 25,8, családi viszály 21.4, alkoholizmus 9,7, itasság 2.5. bűncselekmény elkövetése 4.9, elhagyottság, öregkor 5,8, i szerelmi bánat 5,4. sorscsapás j 1.6, anyagi nehézségek 1 és j egyéb ok 6,5 százalék. Itt vannak az okok fehé- ren-feketén, alkalmasak is bi­zonyos következtetések levo­nására. csak éppen az nem derül ki belőlük, hogy miért éppen Magyarország áll az első helyen a statisztikában közölt 28 ország között. Dr. Kéri Tamás Gyulai nyár Gyuláról nem lehet el­mondani, hogy kőbe vé­sett történelme van, mert az évszázados török há­borúk szinte megsemmisí­tettek minden építkezést, kultúrát és életet. Itt csak a mocsaras, nádas Körös vidéken bujkálok marad­tak meg. Nehéz, küzdel­mes élet jutott osztályré­szül az itt lakóknak. A környezet rányomja bélyegét az ember lelki­világára és amilyen gaz­dag, hangulatos, bájos en­nek a környéknek a tája, olyan gazdag, színes az Itt lakó emberek lelkivilága is. Mutatják ezt az itt szü­letett művészek alkotásai. Méltóan emlékezik meg Zsigrai Julianna a „Su­gárúti palota” című regé­nyében Erkel Ferencről, akinek lelkivilága, magya­ros eredetű, színezetű ze­nei kulturáltsága alap­motívuma innen erednek. Itt gyűjtötte össze a nép ajkáról Kodály Zoltán is első népi dallamait. Itt született Ajtósfalván Aj- tóssy Dürer Albert világ­hírű rézmetsző, ki később Nürnbergben telepedett le. Az új kornak is akadt nagy mesteré, bár őt még kevesen ismerik, de Ko- hán György festőművész ország egyik legszebb fek­vésű modern hévforrású (70 fokos) medencéjét ta­láljuk. A legkényesebb íz­lést is kielégítik a korsze­rű strandok és termálfür­dők a szabadtéri és fedett uszodák. A várost kettészeli az Élővíz csatorna, melynek mindkét partján szomorú- füzek lombsátora hajlik a víz fölé, mely oly hangu­latossá, széppé teszí. hogy aki itt jár, feledhetetlen kedvességgel zárja szívébe a virágok és fák városát. Amilyen erővel, eltaka­rással küzdöttek a szo­morú múltban az itt élő emberek, most a jelenben épp olyan élniaJkarássa! hirdetik a táj természeti adottságainak szépségeit. A város vezetősége min­dent megtesz annak érde­kében, hogy Gyula város méltán viselje a modern város jellegét. A város teljesen közművesítve van. Közvilágítása korszerű és a szegedi földgáz is meg­érkezett már. A fürdő­komplexum és általában az elsőrendű fontossággal bíró területek könnyen és jói megközelíthetők. Az egy főre eső zöldterület az országos városi átlagnak háromszorosa. 5 varrá§os cirok seprűt I. O. MINŐSÉGBEN SZÁLLÍTUNK ab leadóállomás, Dunántúlon 18,— forint. Tiszántúlon 17,50 forintos termelői áron. Kereskedelem, vállalatok, közületek, szövetkezetek részére 1,5 vékás gazdasági kosarat is felajánlunk eladásra. A BÉKÉSI KOSÁRFONÓ HISZ-NÉL, Békés, IV., Kossuth u. 38. l^gyik presszó ruhatár előtt a • • t j nagy tolongásban ott csóko- 1 ódzott egy fiú meg egy lány — teljes áhítattal. Elfogott a közönséges csodá­lat” — olvasom kitűnő hírlapunk nem­rég megjelent glosszájában. Nem szeretném, ha akar az író akár más, fiatal vagy öreg irigységgel vá­dolna, ha azt mondom, hogy engem ilyenkor nem a csodálat fog el. Talán csodálkozás. Nem . vagyok moralista pedagógus vagy erkölcscsősz — csak két gyerek apja. Szeretem a fiatalokat. Sokat láttam és látok közülük. Mint orvos talán más szemlélettel, de igyekszem meg­érteni őket, életmódjukat, néha furcsá­nak tűnő külsejüket, azt is, hogy a bol­dogságtól „ordítani tudnának”, de sok mindent nem tudok „közönséges csodá­lattal” szemlélni. A külsőségnél fontosabb a magatar­tás ízlésessége, a szemérem. Tudom, hogy „paposán” hangzik. Talán éppen a múlt túlzott „szemérmetessége” ellen alakult ki az a magatartás, amely az érzelmi jellegű magánügyeket túlzot­tan a nyilvánosság elé viszi. Azt hi­szem, a szerelem magánügy (egyszerű­ség kedvéért írok „szerelmet” csóko- lódzás helyett, amely annak többé ke­vésbé komoly külső megnyilvánulásá­nak tekinthető). NEM IRIC/YKEDEM A ruhatárban látott ifjú pár „teljes áhítatát” nem vonom kétségbe, de mit jelent az elsősorban maguk és a szem­lélők számára. Fel kell tételeznem bi­zonyos érzelmet fés a szemlélők sem „idegenednek el” teljesen, ha akad, aki (talán több is) csodálattal nézi őket. Akár hasonló, akár az utcán éppen a lámpák alatt csókolódzó, tánc köz­ben feltűnően egymást nyaló-faló pá­rokat látok, valahogy az az érzésem, hogy viselkedésükben több a maga­mutogatás, „azt teszem, amit akarok”, mint a valódi érzés. Nem hiszem, hogy az érzés „hamvasságát” kellene fél­teni valami szükségszerű önfegyelemtől, bizonyos ízlésességtől. Az önfegyelem és a szemérem itt érintkezik. Ha a nemi kapcsolatot csak biológiailag tekintjük (még az állatok­nál is felfedezhető bizonyos szemérem) — nem akarom használni az agyon­csépelt frázist: „éppen ezért vagyunk emberek”, de talán mégis így van? ... Talán mégis az tesz közösségi lény- nyé, hogy bizonyos gátat akár erköl­csi, etikai vagy esztétikai meggondolás alapján emelünk viselekdésünk elé és van, amit ízléstelennek kell tekinte­nünk. — Csak egy kis csókról van szó — mondják, akik túl komolynak és hosz­szadalmasnak tartják elmefuttatáso­mat. — Éppen eleget látunk Ilyesmit, együtt a család az ölbeli unokától kezd­ve a dédapáig a tv-nél. Ha pedig azt a „kis csókot” nem romantikusan tekintjük, nem várunk biedermeier romantikát a mai fiata­loktól, akik az élet fonalát a DNS-ben látják és ismerik a modern fogamzás­gátlás-módszerét — nem bűnről, de talán vétségről van szó önmaguk és a közízlés ellen. Nem a sötétségbe vagy félhomályba akarom küldeni a fiatalokat csókolóz- ni a ruhatárból és a lámpák alól. Nem a sötétség, a fény hiánya a lényeg, a fiatalság kibírja, igényli a fényt. Nem akarok steril rátát provokálni, de talán érdemes volna a kérdést a fiatalok elé vinni, hogyan látják ők maguk a problémát a „korszerű szemé­rem” kérdését, az ízléstelenség problé­máját. Szeretném gondolataimat azzal zár­ni, hogy Inkább sajnálom, mint irigy­lem vagy csodálom a fiatalokat, ha nem keresnek, vagy találnak időt és helyet — néhány percet vagy métert c s a k a maguk számára — árnyékban, sötétben, napfényben vagy a csillagok alatt. R. T. A. A gyulai várfürdő, SZOT—MEDOSZ üdülő szuggesztív hatású képei­vel épp úgy bevési nevét a festőművészek közé, mint zeneművészeink. — Rajtuk kívül még vannak sokan ismertek és isme­retlenek. akik itt a Körö­sök partján épült határ­széli városka természeti szépségeit, ápolt kertjeit, virágos utcáit, a színnel, illattal, hangulattal telt régi gazdasági és kulturá­lis központ — volt megye székhely — élni akarás „t hirdetik. A gyulai téglavár, amely a múltból a Ma- róthy, Kerecsényi kapi­tányok emlékét őrzi, a jelenben színvonalas vár­játékok, kiállítások szín­helye. Az idén Jékely Zol­tán Fejedelmi vendég cí­mű történelmi játékát és Lope De Vega Furfangos menyasszonyát mutatják be július 4 és 28 között. A régi Almássy kastély 60 holdas ősparkjában az A fürdő-komplexum, mely szinte a város szivé­ben fekszik, minden igényt kielégítő gyógy- és strand­fürdő, melynek kiépítése ez ideig 45 millió forintba került. Jelenlegi kapacitá­sa napi 10—20 ezer fő. A várfürdő sajátossága, hogy kapun belül teljes napi ellátást tud biztosítani. — Lángossütő, kolbász-, pe­csenyesütő, palacsinta sü­tő, halászcsráda, gyümölcs­bolt, élelmiszerbolt, cuk­rászda, tej ivó áll a vendé­gek rendelkezésére. A várfürdő mellett köz­vetlenül lehetőség van 3—6 szintes üdülők meg­építésére. Mód van arra, hogy 100—200 férőhelyes üdülőt egy-két vagy több vállalat, vagy intézmény megépítsen. A Fehér és Fekete Körös strandolásra, vízisportok űzésére és hor­gászásra igen alkalmas. Rácz Karoly 1 l 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom