Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
18' X>tx'nantoii nauio 1969. Június 18; KÉRLEK, QONDOLJ NÉHA RÁM ... (1) Hirtelen nem találok vigasztaló szavakat. Auschwitz- ben a szeme láttára ölték meg a lányát, férje, akivel harmincöt évvel ezelőtt esküdött örök hűséget, tíz éve fűvel- fával csalja, ma már nem is laknak együtt, összeköltözött i egy nővel, akinek az apja lehetne. — Azt mondtam magamnak, nem baj, élned kell, a fiadnak még szüksége lehet rád. A fiam mérnök, 28 éves, ép, egészséges. Aztán hozták , a hírt, hogy elütötte a vonat. Bevette a halálos adagot, j szerencsére idejében felfedez- j lék. — Élni kell, az élet min- denkinek tartogat szép perce- j két — mondom és nem merek a szemébe nézni. — Igen, fiam, most már én is tudom. Otthonában látogatom meg a húszéves lányt is. — Nem tudom, miért tette, igazán mindene megvolt — néz rám kétségbeesetten az anyja. — Beszélhet vele, ha nem írja ki a nevét,. megpróbálhatja, de nem hiszem, hogy ki tud húzni belőle egy értelmes mondatot, csak hallgat, ha szólunk hozzá és néz maga elé. Egyedül maradok a kislánnyal. Felül az ágyban, arca ideges mosolyra rándul, de a következő pillanatban ismét komoly, tekintete bizalmatlan. — A Karcsi küldte? Erős kísértést érzek, hogy elvállaljam a küldetést. — Az újságtól jöttem. — Mit akar tőlem? — Beszélgetni. — Megírja? — Ha megengedi. — Írja meg azt, hogy a szülök rosszul szeretik a gyerekeiket. Megértést akarunk, nem puszikat. Őszinte barátot, nem vizet prédikáló papokat. A saját életünket mi akarjuk élni és alakítani. — A Karcsi kicsoda? — A vőlegényem. Elvált ember... Kóros lelkiállapot Folytassam a bemutatást? 1967-ben 15 ezren kíséreltek meg öngyilkosságot Magyar- országon, Baranyában 212-en. A kísérletet elkövető nők száma mintegy kétszerese a férfiakénak. (Itt jegyezzük meg, hogy a „sikeres” öngyilkosságok 70 százalékát viszont férfiak követték el). A kísérletek elkövetésének módja a következő megoszlást mutatja: vágó-szűróeszköz 579, gázmérgezés 352, akasztás 251, vízbefulladás 137. A gyógyszermérgezés toronymagasan vezet. 1967-ben 12 és félezren követtek el ilymódon öngyilkossági kísérletet. — Hozzánk évente mintegy 4.5 szándékos mérgezett kerül — mondja dr. Bohenszky György, a Baranya megyei Kórház igazgatóhelyettese, — többnyire családi viszály, szerelmi bánat miatt. A legtöbben arra számítanak, hogy ilymódon bírják jobb beidA SZOMORÚ ELSOSEQ Tizenötezer öngyilkossági kísérlet évente — Leggyakoribb a gyógyszermérgezés — A nagyvárosok között Pécsett választják legkevesebben az önkéntes.halált-Hová menjünk üdülni? tásra környezetüket. — Mégis gyakran előfordul, hogy a gyógyszerek nem ismerése miatt „túllőnek a célon”, túl erős szert vagy túl nagy adagot vesznek be. Szerencsére a rendkívül hatásos ellenszerek, az azonnali beavatkozás és az intenzív ápolás így is segítenek, évente egy-két halálos eset ha akad. Igen, a detoxi- káló szerek rengetegbe kerülnek, ezenkívül állandó nővéri, rendszeres orvosi felügyeletet ' és természetesen ágyat igényelnek az öngyilkossági kísérletek elkövetői. Szankciót alkalmazni velük szemben — például a részegekhez hasonlóan — mégsem lenne helyes, mert az öngyilkossági kísérlet mindig kóros lelkiálszándékárál. S e jelzések — bár kétségtelenül végletes — közlési módja a demonstratív öngyilkossági kísérlet is, mely, ha rosszak a „vételi lehetőségek”, nem ritkán, esetleg nagyobb „sikerrel” megismétlődik. Vezetnek a városok Magyarországon 1967-ben 3150 személy lett „sikerrel” öngyilkos, tehát az öngyilkossági esetek arányszárna minden százezer lakosra 30,8. Az 1967-es nemzetközi adatokat nem ismerjük, de ez a szám minden bizonnyal biztosítja első helyünket, hiszen 1966- ban és 65-ben 29,8-cal, 1964- ben 28,7-tel, 1963-ban 27-tel, lapot eredménye, még akkor j 1962-ben 25,2-vel és 1691-ben is, ha benne tudatos megfon- j 25,3-mal tartottuk szomorú tolások is közrejátszanak. Kém látnak kiutat Egy külföldi újságíró így próbálta megrajzolni a demonstratív öngyilkos modelljét: Brigitte szemei könnyekkel teltek meg. „Amikor e sorokat olvasod — írta —, akkor számomra már mindennek vége. Szerettelek, de te sohasem értettél meg. Kérlek, gondolj néha rám...” összehajtotta a papírlapot, borítékba tette és az íróasztalon egy virágvázához támasztotta. — Aztán bement a fürdőszobába és az egész pirulakészletét egy pohár langyos vízbe öntötte. Könnyein keresztül figyelte, hogyan olvad szét a sok gyógyszer. Végül kiitta az egész pohár folyadékot. Mielőtt azonban elaludt volna, felrémlett benne a szörnyű gondolat: „S ha valami megakadályozza a férjemet a hazajövetelben?’' — A férj időben hazajött és Brigitte életben maradt, mint sok más olyan öngyilkos jelölt, aki nem biztos benne, hogy elsőségünket a statisztikában szereplő 28 ország között, j (Utánunk Ausztria, az NSZK, j Svédország, majd Svájc kő- j vetkezik). Sőt, már 1902-ben J 24,2, 1910-ben pedig 26,7 volt j öngyilkossági arányszámunk-a | mai országterületre átszámítva. Csak érdekességként említ- j jük, hogy a személyi kultusz éveinek (1951—1955) öngyilkossági arányszáma meglepően alacsony: 21,5, ennél alacsonyabbat az egész században csak egy évben, az ellenforradalom évében találunk, amikor is minden százezer lakosra 19,4 öngyilkos esik. Ha az öngyilkosságoknak a település jellege szerinti megoszlását vizsgáljuk az 1966— 67-es évek átlagában, a következő figyelemre méltó eredményt kapjuk: a községekben minden százezer lakosra 27,9, a járási jogú városokban 31,3, a megyei jogú városokban 32,6, Budapesten pedig 36,1 öngyilkos jutott. Baranya a 46-os arányszómú Csongrád és a 17,1-es Nógrád között a mavalóban meg akar-e halni, j fa f3’8;as gyakoriságával a V.« a Hrámai kevésbe veszelyeztetett mevagy csak a drámai gesztust keresi. A demonstratív öngyilkosjelöltek, mielőtt tettük elkövetésére vállalkoznának, a különböző jelzések egész sorával próbálják felhívni magukra környezetük, hozzátartozójuk figyelmét, szavakban is többször megfogalmazzák, hogy problémáikból nem lát- ; nak kiutat, helyzetüket két- j ségbeejtőnek ítélik, segítségre | van szükségük, jó szóra, meg- j j értésre, együttérzésre. E jel- j | zések egyik intézményesített ] közlési módja a több ország- j ; ban sikerrel működő telefon- j j szolgálat. Az ügyeletes tiszt- j ! viselőt felhívja az ismeretlen öngyilkosjelölt, elmondja prob- 1 j lémáit, azzal a félreérthetet- ! ! len céllal, hogy lebeszéljék gyék között van, Pécsett pedig éppenséggel a legkevesebb (30,7), öngyilkosság jut százezer lakosra a megyei jogú városok közül. (Nagy szó ez, hiszen 1923—25-ben Pécsett százezer lakosra 64 öngyilkos esett. Halbwachs Maurice, a strassburgi egyetem tanára meg is jegyezte akkoriban, hogy ez az adat a legmagasabb azok közül, amiket a statisztika ismer.) 1967-ben Baranyában 111 személy halt meg öngyilkosság következtében. A 111-ből 50 öngyilkosság Pécsett történt. Ez az adat is mutatja, hogy az öngyilkosság gyakorisága összefüggésben van a település jellegével, minél előrehaladottabb az urbanizáló- dás, annál nagyobb az öngyilkosságok valószínűsége. Az öngyilkosok közül 81 férfi, 30 pedig nő volt. hasonlóan az országos nem szerinti megoszláshoz. Közülük eltartott és nyugdíjas 47, fizikai dolgozó 39 (tsz-tagokkal együtt), szellemi dolgozó 5, egyéb (maszek, ipari tanuló, háztartásbeli) 20. Miért? Az elkövetési módok között — akárcsak országosan — magasan az önakasztás vezet, 72-en vetettek véget ily módon életüknek. A gyógyszert tízen, a vonat elé ugrást nyolcán, a lőfegyvert, nikotint, fulladást öten-öten választották, hat személy egyéb módon lett öngyilkos. Tettük feltételezett oka: betegség miatt 35 személy, családi okok miatt 31, idegbetegség következtében 13, bűncselekmény elkövetése után 10, egyéb ok miatt 11, ismeretlen okból 11 személy. Országosan így alakult az öngyilkosságok ok szerinti megoszlása az 1966—67-es évek átlagában: ideg-elmebetegségek 15,4 százalék, egyéb betegség 25,8, családi viszály 21.4, alkoholizmus 9,7, itasság 2.5. bűncselekmény elkövetése 4.9, elhagyottság, öregkor 5,8, i szerelmi bánat 5,4. sorscsapás j 1.6, anyagi nehézségek 1 és j egyéb ok 6,5 százalék. Itt vannak az okok fehé- ren-feketén, alkalmasak is bizonyos következtetések levonására. csak éppen az nem derül ki belőlük, hogy miért éppen Magyarország áll az első helyen a statisztikában közölt 28 ország között. Dr. Kéri Tamás Gyulai nyár Gyuláról nem lehet elmondani, hogy kőbe vésett történelme van, mert az évszázados török háborúk szinte megsemmisítettek minden építkezést, kultúrát és életet. Itt csak a mocsaras, nádas Körös vidéken bujkálok maradtak meg. Nehéz, küzdelmes élet jutott osztályrészül az itt lakóknak. A környezet rányomja bélyegét az ember lelkivilágára és amilyen gazdag, hangulatos, bájos ennek a környéknek a tája, olyan gazdag, színes az Itt lakó emberek lelkivilága is. Mutatják ezt az itt született művészek alkotásai. Méltóan emlékezik meg Zsigrai Julianna a „Sugárúti palota” című regényében Erkel Ferencről, akinek lelkivilága, magyaros eredetű, színezetű zenei kulturáltsága alapmotívuma innen erednek. Itt gyűjtötte össze a nép ajkáról Kodály Zoltán is első népi dallamait. Itt született Ajtósfalván Aj- tóssy Dürer Albert világhírű rézmetsző, ki később Nürnbergben telepedett le. Az új kornak is akadt nagy mesteré, bár őt még kevesen ismerik, de Ko- hán György festőművész ország egyik legszebb fekvésű modern hévforrású (70 fokos) medencéjét találjuk. A legkényesebb ízlést is kielégítik a korszerű strandok és termálfürdők a szabadtéri és fedett uszodák. A várost kettészeli az Élővíz csatorna, melynek mindkét partján szomorú- füzek lombsátora hajlik a víz fölé, mely oly hangulatossá, széppé teszí. hogy aki itt jár, feledhetetlen kedvességgel zárja szívébe a virágok és fák városát. Amilyen erővel, eltakarással küzdöttek a szomorú múltban az itt élő emberek, most a jelenben épp olyan élniaJkarássa! hirdetik a táj természeti adottságainak szépségeit. A város vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy Gyula város méltán viselje a modern város jellegét. A város teljesen közművesítve van. Közvilágítása korszerű és a szegedi földgáz is megérkezett már. A fürdőkomplexum és általában az elsőrendű fontossággal bíró területek könnyen és jói megközelíthetők. Az egy főre eső zöldterület az országos városi átlagnak háromszorosa. 5 varrá§os cirok seprűt I. O. MINŐSÉGBEN SZÁLLÍTUNK ab leadóállomás, Dunántúlon 18,— forint. Tiszántúlon 17,50 forintos termelői áron. Kereskedelem, vállalatok, közületek, szövetkezetek részére 1,5 vékás gazdasági kosarat is felajánlunk eladásra. A BÉKÉSI KOSÁRFONÓ HISZ-NÉL, Békés, IV., Kossuth u. 38. l^gyik presszó ruhatár előtt a • • t j nagy tolongásban ott csóko- 1 ódzott egy fiú meg egy lány — teljes áhítattal. Elfogott a közönséges csodálat” — olvasom kitűnő hírlapunk nemrég megjelent glosszájában. Nem szeretném, ha akar az író akár más, fiatal vagy öreg irigységgel vádolna, ha azt mondom, hogy engem ilyenkor nem a csodálat fog el. Talán csodálkozás. Nem . vagyok moralista pedagógus vagy erkölcscsősz — csak két gyerek apja. Szeretem a fiatalokat. Sokat láttam és látok közülük. Mint orvos talán más szemlélettel, de igyekszem megérteni őket, életmódjukat, néha furcsának tűnő külsejüket, azt is, hogy a boldogságtól „ordítani tudnának”, de sok mindent nem tudok „közönséges csodálattal” szemlélni. A külsőségnél fontosabb a magatartás ízlésessége, a szemérem. Tudom, hogy „paposán” hangzik. Talán éppen a múlt túlzott „szemérmetessége” ellen alakult ki az a magatartás, amely az érzelmi jellegű magánügyeket túlzottan a nyilvánosság elé viszi. Azt hiszem, a szerelem magánügy (egyszerűség kedvéért írok „szerelmet” csóko- lódzás helyett, amely annak többé kevésbé komoly külső megnyilvánulásának tekinthető). NEM IRIC/YKEDEM A ruhatárban látott ifjú pár „teljes áhítatát” nem vonom kétségbe, de mit jelent az elsősorban maguk és a szemlélők számára. Fel kell tételeznem bizonyos érzelmet fés a szemlélők sem „idegenednek el” teljesen, ha akad, aki (talán több is) csodálattal nézi őket. Akár hasonló, akár az utcán éppen a lámpák alatt csókolódzó, tánc közben feltűnően egymást nyaló-faló párokat látok, valahogy az az érzésem, hogy viselkedésükben több a magamutogatás, „azt teszem, amit akarok”, mint a valódi érzés. Nem hiszem, hogy az érzés „hamvasságát” kellene félteni valami szükségszerű önfegyelemtől, bizonyos ízlésességtől. Az önfegyelem és a szemérem itt érintkezik. Ha a nemi kapcsolatot csak biológiailag tekintjük (még az állatoknál is felfedezhető bizonyos szemérem) — nem akarom használni az agyoncsépelt frázist: „éppen ezért vagyunk emberek”, de talán mégis így van? ... Talán mégis az tesz közösségi lény- nyé, hogy bizonyos gátat akár erkölcsi, etikai vagy esztétikai meggondolás alapján emelünk viselekdésünk elé és van, amit ízléstelennek kell tekintenünk. — Csak egy kis csókról van szó — mondják, akik túl komolynak és hoszszadalmasnak tartják elmefuttatásomat. — Éppen eleget látunk Ilyesmit, együtt a család az ölbeli unokától kezdve a dédapáig a tv-nél. Ha pedig azt a „kis csókot” nem romantikusan tekintjük, nem várunk biedermeier romantikát a mai fiataloktól, akik az élet fonalát a DNS-ben látják és ismerik a modern fogamzásgátlás-módszerét — nem bűnről, de talán vétségről van szó önmaguk és a közízlés ellen. Nem a sötétségbe vagy félhomályba akarom küldeni a fiatalokat csókolóz- ni a ruhatárból és a lámpák alól. Nem a sötétség, a fény hiánya a lényeg, a fiatalság kibírja, igényli a fényt. Nem akarok steril rátát provokálni, de talán érdemes volna a kérdést a fiatalok elé vinni, hogyan látják ők maguk a problémát a „korszerű szemérem” kérdését, az ízléstelenség problémáját. Szeretném gondolataimat azzal zárni, hogy Inkább sajnálom, mint irigylem vagy csodálom a fiatalokat, ha nem keresnek, vagy találnak időt és helyet — néhány percet vagy métert c s a k a maguk számára — árnyékban, sötétben, napfényben vagy a csillagok alatt. R. T. A. A gyulai várfürdő, SZOT—MEDOSZ üdülő szuggesztív hatású képeivel épp úgy bevési nevét a festőművészek közé, mint zeneművészeink. — Rajtuk kívül még vannak sokan ismertek és ismeretlenek. akik itt a Körösök partján épült határszéli városka természeti szépségeit, ápolt kertjeit, virágos utcáit, a színnel, illattal, hangulattal telt régi gazdasági és kulturális központ — volt megye székhely — élni akarás „t hirdetik. A gyulai téglavár, amely a múltból a Ma- róthy, Kerecsényi kapitányok emlékét őrzi, a jelenben színvonalas várjátékok, kiállítások színhelye. Az idén Jékely Zoltán Fejedelmi vendég című történelmi játékát és Lope De Vega Furfangos menyasszonyát mutatják be július 4 és 28 között. A régi Almássy kastély 60 holdas ősparkjában az A fürdő-komplexum, mely szinte a város szivében fekszik, minden igényt kielégítő gyógy- és strandfürdő, melynek kiépítése ez ideig 45 millió forintba került. Jelenlegi kapacitása napi 10—20 ezer fő. A várfürdő sajátossága, hogy kapun belül teljes napi ellátást tud biztosítani. — Lángossütő, kolbász-, pecsenyesütő, palacsinta sütő, halászcsráda, gyümölcsbolt, élelmiszerbolt, cukrászda, tej ivó áll a vendégek rendelkezésére. A várfürdő mellett közvetlenül lehetőség van 3—6 szintes üdülők megépítésére. Mód van arra, hogy 100—200 férőhelyes üdülőt egy-két vagy több vállalat, vagy intézmény megépítsen. A Fehér és Fekete Körös strandolásra, vízisportok űzésére és horgászásra igen alkalmas. Rácz Karoly 1 l 1
