Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-18 / 138. szám
DUTvanttni naoto 1969. június 18. Közlemény a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról (Folytatás a 7. oldalról) választotta útról, szétzüllesztem politikai pártjaikat, saját befolyásuk alá rendelni fel- világosító és kulturális intézményeiket, tömegtájékoztatási eszközeiket, megszervezik ott ellenforradalmi ügynökhálózatukat és támogatják az államapparátus és a fegyveres erők reakciós elemeit. Az an- t kommunista előítéleteket ar- r i próbálják felhasználni, hogy viszályt keltsenek a hazafiak között. A nemzeti fejlődés és a társadalmi haladás feladatainak megoldása, a neokolonialista mesterkedések hatékony visz- r* autasításának útja a néptömegek mozgósításában, a proletariátus, a parasztság szerepének fokozásában, a dolgozó ifjúság, a diákság, az értelmiség, a városi középrétegek, a hadseregbeli demokratikus körök, valamennyi hazafias haladó erő tömörítésében rejlik. A kommunista és munkáspártok eme erők tömörítése mellett szállnak síkra A kommunisták népeik szabadságát, nemzeti függetlenségét és szocialista jövőjét védelmezik, ők a tudományos szocializmus eszméinek hordozói, a nemzeti felszabadító mozgalom élharcosai. Ennek a mozgalomnak az érdekei, a közelmúltban felszabadult országok népei társadalmi fejlődésének érdekei megkövetelik a kommunista pártok és a többi haladó és hazafias erő szoros együttműködését. A kommunizmussal szembeni ellenségesség, a kommunisták üldözése árt a népek nemzeti és társadalmi felszabadulásáért vívott harcnak. La tin-Am éri ka országainak többsége a múlt század elején kivívta az állami függetlenséget. Egészüket tekintve, a kapitalista fejlődés meglehetősen hosszú útját járták be, s kialakult, harcban növekszik és erősödik a nagy létszámú városi és falusi proletariátus; gyakorlatilag valamennyi országban működik kommunista párt. Latin-Ameri ka népei a közös elnyomó és kizsákmányoló — az amerikai imperializmus — ellen harcolnak, amely az egész kontinenst függő helyzetbe kényszerítette, stratégiai hátországának tekintve azt. E népek közül egyesek még a gyarmati uralom ellen harcolnak. A valódi nemzeti szuverenitásért és a gazdasági függetlenségért folytatott harc összefonódik a kapitalista kizsákmányolás és mindenekelőtt a külföldi és helyi monopóliumok és oligarchák ellen vívott éles osztályharccal. Sok országban fennmaradtak a feudális maradványok és íöldnéiküli parasztok nagy tömegei élnek. Folyik a harc a lemokratikus követelésekért és a zsarnoki diktatúrák ellen, amelyek rendkívül negatív tényezőként jelentkeznek a kontinens történelmi fejlődésében. A kubai forradalom átszakította Latin-Amerikában az imperialista elnyomás láncát, s az amerikai kontinens első szocialista államának megalakulására vezetett. Ez történelmi fordulat volt, s a forradalmi mozgalom új korszakát nyitotta meg. A világnak ebben a térségében harcos, demokratikus és imperialista- ellenes mozgalmak, forradalmi folyamatok bontakoznak ki, amelyek utat nyitnak a t ocial izmus felé. A proletariátus, a kommu- j )lista és munkáspártok egyre fontosabb szerepet játszanak Latin-Amerika imperialistaellenes mozgalmában. E mozgalom történelmi előnye és 1 ovábbfejlőrésének garanciája a munkásosztály léte és tevékenysége. A széles tömegek különböző formákban harcoljak gazdasági és politikai kö- \ etetéseik kielégítéséért, forradalmi céljaik megvalósításáért. Az imperializmus és a belső reakció agresszivitása ellen fellépő népi mozgalom előrehalad La tin-Am erikában. Néhány országban felhasználja a fegyveres utat. A harcban fokozódik a munkásosztály harcképessége, a paraszttá« öntudatra ébred, felkel- 1 nek a falusi tömegek Ilyen módon létrejönnek a munkás—paraszt szövetség alapjai. A proletariátussal szövetségben lépnek fel a széles népi tömegek, a diákok, a haladó értelmiség, a városi lakosság középrétegeinek nagylétszámú csoportjai. Egyre nagyobb erő a közös fellépés és a reakciós rendszerekkel szembenálló imperialistaellenes egység. A kizsákmányolás a széles tömegek nyomora és az imperialista iga ellen vívott harc fellendülése arra vezet, hogy a haladó törekvések a progresszív egyházi körökben is visszhangra találnak. Néhány ország fegyveres erőinek kötelékébe hazafias és demokratikus irányzatok fejlődnek ki. Az antiimperialista harc perspektívái szempontjából elsőrendűen fontos a szocialista rendszer, s a munkás és a nemzeti-felszabadító mozgalmak szövetségének megerősödése. III. A jelenkori társadalmi-politikai világhelyzet lehetővé teszi, hogy az imperializmus elleni harcot új szintre emeljék. Az imperializmussal szemben, fokozva a támadást ellene, döntő fölénybe kerülhetünk, vereséget mérhetünk agressziós és háborús politikájára. Ez sürgősen konkrét’és gyakorlati intézkedéseket és akciókat követel meg valamennyi kontinensen, hogy világos perspektívát mutassunk a demokratikus és haladó erőknek, mindazoknak, akik érdekeltek az emberiség nyugtalanító nagy problémáinak, a béke és a biztonság problémáinak megoldásában. Az értekezleten képviselt kommunista és munkáspártok, történelmi felelősségük tudatában egységes akciókra szólítják fel a világ összes kommunistáját, az imperializmus minden ellenségét, mindazokat, akik készek harcolni a békéért, a szabadságért és haladásért Az akcióegység elsőrendű célja — a hősies vietnami nép sokoldalú támogatása. Az értekezlet felhiv mindenkit, akinek drága a béke és a nemzeti függetlenség ügye, fokozza harcát azért, hogy az amerikai imperializmust kényszerítsék a vietnami intervenciós csoportok kivonására, az ország belügyei- be való beavatkozás megszüntetésére és a vietnami nép ama jogának tiszteletben tartására, hogy maga oldja meg saját problémáit. A vietnami hazafiak végső győzelme alapvetően fontos a diktatúra és az önkény imperialista politikája ellen harcoló népek helyzetének megerősítése szempontjából. Ahhoz, hogy ezt, a győzelmet közelebb hozzuk, szükség van a szocialista rendszer valamennyi államának összehangolt lépéseire, valamennyi kommunista és munkáspárt, valamennyi haladó párt és demokratikus tömegszervezet, valamint az összes szabadságszerető és békeszeretö erő közös erőfeszítésére. Az értekezlet üdvözli a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának létrehozását, mint a vietnami nép hősi felszabadító harcának fontos szakaszát. Az értekezlet harcot hirdet a párizsi tárgyalások sikeréért, amely teljes mértékben lehetséges a Dél-Vietnami .Nemzeti Felszabadítási Front által javasolt tíz pont alapján. Az imperialistaellenes erők akcióegységének alapvető láncszeme marad az a harc, amelyet a háborús veszély, a népeket továbbra is tömeg- pusztítással fenyegető termonukleáris világháború veszélye ellen, a világbékéért vívnak. A szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, valamennyi békeszeretö állam, társadalmi szervezet és tömegmozgalom együttes erőfeszítéseivel elejét lehet venni a világháborúnak. A béke védelmének elenged- i hetet len feltétele a harc azért, hogy rákényszerítsék az im- i perialistákra a különböző tár- 1 sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, ami megköveteli minden — kis vagy nagy — állam szu- j verenitása, egyenjogúsága, területi sérthetetlensége elveinek tiszteletben tartását, a | más államok beiügyeibe való; be nem avatkozást, minden | nép azon jogának tiszteletben1 tartását, hogy szabadon vá-: lassza meg saját társadalmi-1 gazdasági és politikai rendszerét, valamint a megoldatlan { nemzetközi kérdések politikai úton, tárgyalások útján tör- j tériő megoldását. A békés egymás mellett j élés politikája elősegíti a fej- j lődő országok gazdasági és tár- , sadalmi problémáinak pozitív megoldását. A békés egymás mellett élés politikája nincsen ellentétben az j elnyomott népek azon jogával, hogy a felszabadulásukért vívott harcban azt az utat válasszák, amelyet szükségesnek tartanak — akár a fegyveres, akár a fegyver nélküli harc útját —, és semmilyen mértékben sem jelenti a reakciós rendszerek támogatását. Hasonlóképpen kétségtelen, hogy | minden népnek vitathatatlan joga van a fegyveres véde-! lemre az imperialista agresz- szorok merényleteivel szemben és a más népek részéröl jövő támogatásra ebben az igazságos ügyben. Ez a népek közös imperialistaellenes harcának szerves része. A békés egymás mellett élés j politikája megakadályozza az imperializmus azon kísérleteit, j hogy belső ellentmondásait a J nemzetközi feszültség fokozá- sánaik és a háborús veszély tűzfészkei felszításának útján küzdje le. Ez a politika nem jelenti sem a társadalmi és politikai status quo fenntartását, sem az ideológiai harc gyengítését. E politika elősegíti az osz- tályharc kifejlődését az imperializmus ellen némzeli és világméretekben. A kapitalista országokban dolgozók és kommunista pártjaik elidegeníthetetlen joga és kötelessége a határozott osztályharc a monopóliumoknak és hatalmuknak felszámolásáért, a valóban demokratikus rendszer megszilárdításáért, a szocialista hatalom létrehozásáért, bármilyen út vezessen Is e cél eléréséhez. A világ kommunistái szolidárisak e jogos harcokkal. Az imperializmus elleni tömegakciók a békés egymás mellett élés politikája megvalósításának feltételei közé tartoznak. Ez a politika a háborús uszítok, a reakciósok, a monopolita fegyvergyárosok ellen irányul, s megfelel az elnyomás és kizsákmányolás valamennyi formája ellen vívott forradalmi harc közös érdekeinek, elősegíti valamennyi nép barátságának erősödését, a gyümölcsöző gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb együttműködés kifejlődését a különböző társadalmi rendszerű országok között, a társadalmi haladás érdekében. A kommunisták kötelességüknek tekintik, hogy harcoljanak az imperialista köröknek a nemzetközi feszültség fokozására irányuló politikája j ellen, ezen körök mindazon kísérletei ellen, hogy visszatérjenek a hidegháborús időkhöz. A kommunisták a feszültség enyhülése mellett vannak, ami egyike a népek legsürgetőbb és legidőszerűbb követeléseinek. A béke megőrzése szempontjából a leghalaszthatatlanabb feladat, hogy elejét vegyék az atomfegyver elterjedésének. Hatályba léptessék az atomfegyver elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. E szerződés ratifikálása mellett síkraszáll- va a kommunista pártok e szerződést azon intézkedések egyik láncszemének tekintik, amelyek rendeltetése a nukleáris leszerelés létrehozása, az atomfegyver-készletek megsemmisítése. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy törvényén kívül helyezzék a nukleáris fegyvert, eltiltsák gyár- j tását és mindennemű nukleá-1 ris fegyverkísérletet. i A nemzetközi légkör megjavítása és az államok közötti bizalom erősítése szempontjából nagy gyakorlati jelentő- j sége lenne atomfegyvermentes j övezetek létrehozásának a vi-, lág különböző részein. | A fő erőfeszítéseknek a [ nukleáris fegyver eltiltására kell irányulniuk. Az atomenergiát kizárólag békés célokra kell felhasználni. Fokozni kell a harcot a bakteriológiai és vegyi fegy- j ver hatékony eltiltásáért; e1 fegyvert az amerikai haderők j nagymértékben alkalmazták! Vietnamban. A népek alapvető érdekei. megkövetelik az imperializmus j elleni harc fokozását minden formában. kiváltképpen az j Egyesült Államok és más im-! perialista államok hadiipari komplexuma ellen. Felhívunk j minden békeszerető erőt, foly-; tassanak harcot a háborús j költségvetések gyökeres meg-1 nyirbálásáért, a hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt I történő általános és teljes í. leszerelésért abból a célból, hogy azokat az eszközöket,1 amelyeket jelenleg a fegyverkezési verseny emészt fel, a j dolgozók életének megjavítására, az egészségügy és a közoktatás fejlesztésére, a fejlődő országoknak nyújtandó segítségre fordítsák. A békeharcban az általános jellegű feladatok mellett vannak sajátosabb vagy re- gionálisabb jellegű, igen fontos feladatok, amelyek a biztonság fenntartását érintik az egyes kontinenseken és földrajzi övezetekben. Ezeknek az egymással szorosan összefüggő kérdéseknek a megoldása megfelel valamennyi kommunista, valamennyi imperialistaellenes erő, a világ minden népe érdekeinek és törekvéseinek. Az egyetemes béke érdekei megkövetelik a katonai tömbök felszámolását. A kommunista és munkáspártok úgy vélték és úgy Vélik, hogy a katonai tömböknek az imperialista erők által kikénysze- rített létezése és a más államok területén lévő katonai támaszpontok akadályt jelentenek az államok közötti együttműködés útjában. A biztonságot ténylegesen az szavatolná és minden egyes európai állam haladásának az lenne egyik feltétele, hogy olyan hatékony európai biztonsági rendszer jönne létre, amely a kontinens minden államának egyenjogú kapcsolatain és kölcsönös megbecsülésén, valamennyi európai nemzet egyesített erőfeszítésein alapulna. A szocialista országok ebből kiindulva már állást foglaltak a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatása mellett. Az értekezlet erélyesen elítéli az imperialista hatalmaknak — mindenekelőtt az Egyesült Államoknak, az NSZK-nak és Nagy-Britanniá- nak — arra irányuló provokációs kísérleteit, hogy még inkább aktivizálják a NATO tevékenységét. Éppen a NATO feloszlatása lenne döntő lépés azon az úton, amely elvezet valamennyi tömb. minden idegen területen lévő külföldi katonai támaszpont megszűnéséhez, a megbízható kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. A népek, a béke érdekeivel összhangban, azt követelik az Imperialista államoktól, hegy vessenek véget az atomfegyvert hordozó bombázógépeik külföldi területek fölött végrehajtott repüléseinek, tiltsák meg az atomfegyverrel felszerelt hadihajók és tengeralattjárók befutását külföldi kikötőkbe, mondjanak le minden erőszakos akcióról és az erő alkalmazásával való fenyegetőzésről. Az európai népek gondjaiban és vágyai ban elsőrendű helyet foglal el a kontinens tajtós biztonsága megteremtésének problémája. A Varsói Szerződés tagállamainak 1966- ban Bukarestben és 1969-ben Budapesten megtartott tanácskozása, valamint az 1967-ben megrendezett Kariovi Vary-i értekezlet felvázolta azoknak az akcióknak és intézkedéseknek a konkrét programját, amelyeknek célja az európai biztonsági rendszer megteremtése. Küzdeni kell az Európában fennálló határok, köztük az Odera—Neisse-határ és az NDK és az NSZK között húzódó határ megmásíthatatlan- ságáért, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismeréséért, annak megakadályozásáért, hogy Nyu- gat-Németország bármilyen foi-mában atomfegyverhez jusson, küzdeni kell azért, hogy az NSZK lemondjon egész Né- I metország egyedüli képvise- ' Jetére támasztott igényéről, i Nyugat-Berlinnek különleges 1 politikai egységként való elismeréséért. a müncheni diktátum kezdettől való érvénytelenségének elismeréséért, valamennyi neonáció szervezet betiltásáért. Az európai béke és biztonság megköveteli a nyugat-né- meiországi revansista erők megfékezését, az európai népek azon oszthatatlan jogának biztosítását, hogy saját kontinensükön amerikai beavatkozás nélkül ők legyenek az urak, az európai államok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését, a feszültség tényleges enyhülésén, és kölcsönös bizalmon alapuló államközi kapcsolatok megte- remését. Feltétel nélkül tiszteletben kell tartani a semleges álla- ; mok sérthetetlenségének elvét Ezek az államok igen i nagy mértékben járulhatnak 1 hozzá a békés egymás mel- | lett élés politikájához, ha kihasználnak minden lehetőséget. hogy a feszültség csökkentése és a béke szellemében járjanak el. A fent vázolt irányban nagyfokú aktivitásra van szükség. Az európai biztonság problémáját kezdeményező módon konkrét, gyakorlati intézkedésekre törekedve kell megközelíteni. A legfontosabb békekezdeményezés az európai népek széleskörű kongresszusának megtartása. Ez előkészítené és megkönnyítené az államok össz-európai értekezletének összehívását. A tanácskozás felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy lankadatlanul és aktívan vállaljon szolidaritást azokkal a népekkel és országokkal, amelyek az imperializmus agresszív merényleteinek célpontjai — a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és az egész koreai néppel. A tanácskozás síkra száll amellett, hogy a Kínai Népköztársaság kapja meg törvényes jogait az ENSZ-ben és adják vissza neki Tajvan szigetét, amelyet ez idő szerint az Egyesült Államok fegyveres erői tartanak megszállva. A Kubai Köztársaság védelmét továbbra is kötelességüknek tartják Latin-Amerika, az egész világ kommunistái és minden más forradalmi és imperialistaellenes erő. Mi, kommunisták egységes akciókra hívunk fel mindenkit az imperialista agresszió minden cselekedete ellen, az imperializmus által kirobbantott helyi háború ellen és az intervenció más formáinak alkalmazása ellen a világ bármilyen térségében. Az imperializmus és az izraeli vezető körök folytatódó agresszív politikája láttán kijelentjük, hogy szolidárisak vagyunk az arab népekkel, amelyek az izraeli hódítók által elfoglalt területek visszaadását követelik. E területek visszaadása halaszthatatlan és elengedhetetlen feltétele a béke létrejöttének és a közel- keleti helyzet politikai rendezésének a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatának maradéktalan végrehajtása alapján. A kommunisták megerősítik szolidaritásukat a függetlenségért és a nemzeti szuverenitásért, az imperialista körök, a monopóliumok mindenfajta gazdasági és politikai hegemóniájának lerázásáért, az imperialista hatalmak által rájuk kémyszerített katonai , szövetségek és tömbök remd- I szeréből való kilépésért, a J földrészeiken folytatott fegyverkezési verseny fokozásának j imperialista tendenciái, s a feszültség gócainak fenntartása és újabb Ilyen gócok létre- ! hozása ellen, a külföldi kato- I nai támaszpontok felszámolásáért és minden nép szabad fejlődését előmozdító kapcsolatok megteremtéséért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek harcával. Maradéktalanul meg kell szabadítani földgolyónkat a gyarmatosítás szégyenétől, meg kell semmi- I síleni a gyarmatosítás utolsó gócait, nem szabad megengedni a kolomializmus feléledését ' új, álcázott formákban. Ez ko- ' runk parancsa. IV. A tanácskozás résztvevői, a kommunista és munkáspártok fokozottan akarnak hozzájárulni a népek előtt felmerülő problémák megoldásához, ennek legfontosabb feltétele magának a kommunista mozgalomnak a jelenlegi követelményeknek megfelelő maga- sabbfokú egysége. Ez határozott és ál 1 undo erőfeszítéseket kíván minden párttól. A tanácskozás résztvevői megerősítik azt a közös álláspontjukat, hogy a testvérpár- tok kölcsön viszonyainak alapját a proletár internacionalizmus. a szolidaritás, és a kölcsönös támogatás elvei, az önállóság és egyenjogúság tiszle- letbentarlásának, valamint az egymás beiügyeibe való be nem avatkozásnak az elvei alkotják. Ezeknek az elveknek a szigorú betartása elengedhetetlen feltétele a testvérpártok között az elvtársi együttműködés fejlesztésének, s a kommiinista mozgalomban az egység megerősítésének. A testvérpártok együttműködésének természetes fői-mái a kétoldalú tanácskozások, a regionális találkozók, a kommunista mozgalomban elfogadott elvek alapján bonyolódó nemzetközi tanácskozások. Ezek az elvek és formák minden lehetőséget megteremtenek ahhoz, hogy a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőfeszítéseiket a közös célokért, a forradalmi világ- mozgalam növekvő sokrétűségének helyzetében a közös célokért vívott harcban. Jelenleg, amikor a nemzetközi kommunista mozgalomnak nincs vezető központja, külö- I nősen megnő a kommunisták ] akcióinak önkéntes egybehan- í golása az előttük álló felada- j tok sikeres megoldása érdekében. Szolidaritásunkról biztosít- j juk közös harcunk fegyvertár- | sait, akik a fasiszta és dikta- ! tórikus rendszerek, a tőkés or- j szágok börtöneiben sínylőd- I nek, és harcolunk kiszaba- i állásukért. A mostani értekezlet részt- | vevői úgy tekintik, mint fon- I tos szakaszt a kommunista vi- í lágmozgalom egybeforrasztá- j sának útján. Ügy vélik, hogy a testvéri kapcsolatokat, az ! együttműködést kivétel nélkül ] minden kommunista és műn- j káspárt között, nem gátolhatja I az, hogy egyes kommunista pártok nem vettek részt a tanácskozáson. Az értekezlet résztvevői kifejezik elhatározásukat, hogy együttesen lépnek fel az imperializmus ellen, a nemzetközi munkásmozgalom közös céljaiért vívott harcban azokkal a kommunista és munkáspártokkal is, amelyek a jelenlegi tanácskozáson nern képviseltették magukat. Az imperializmus ellen vivőit harc hosszú, kemény és nehéz küzdelem. Elkerülhetetlenül éles osztályharcok állnak előttünk. Erősíteni kell a támadást az imperializmus és a belső reakció állásai ellen. A forradalmi és a haladó erők győzelme elkerülhetetlen. Szocialista országok népei, proletárok, tőkés országok demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek — fogjatok össze a közös harcban, az Imperializmus ellen, a béliéért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért. I F J
