Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

1969, június 17. DtiviOnttitt nai»te 5 A békehónap záróünnepsége Szigetváron A kommunista világmozgalom Vietnam mellett áll Nagy József né könnyűipari miniszter volt a gyűlés szónoka (Folytatás az l, oldalról.) degháborús elmélet és gyakor­lat megteremtéséért, a fegyve­res konfliktusok, az úgyneve­zett helyi háborúk ki robban­tásáért, a meg-megújuló nyílt agressziókért a történelmi fe­lelősség teljes súlya az impe­rialistákat terheli. — Napjainkban a kis viet­nami nép egy újabb nagy győ­zelmének lehetünk tanúi — mondotta a miniszterasszony: — megalakult a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormánya és kiadta ak­cióprogramját. A szónok utalt a moszkvai tanácskozásra is. A szovjet fő­városból üzenet érkezett Viet­namba. Ebben 75 párt bizto­sítja az új kormányt és az egész vietnami népet változat­lan támogatásáról a végső győzelemig tartó harcban. A kommunista és munkáspártok Moszkvában összehívott érte­kezletének célja, hogy erősít­se a kommunisták és vala­mennyi imperialistaellenes erő akcióegységét, szélesítsék az imperializmus, a reakciós erők és a háború elleni támadás frontját. Ebbe illeszkedik be az MSZMP elvi és cselekvési iránya, s ezzel is a nemzet­közi munkásmozgalom egysé­gének megszilárdulását szol­gálja. Ünnepi beszédét Nagy Jó- zsefné a következő mondatok­kal zárta: — A Baranya megyei béke­harcosok seregszemléjét, a ha­gyományos tavaszi szolidaritá­si békehónapot abban az őszinte meggyőződésben zá­rom, hogy nekünk minden okunk megvan a bizakodásra és derűlátásra. Igaz, vannak tennivalóink és sok nehézséget kell leküzdenünk, de az is biztos, hogy ezeket egységes akarattal, helytállással le fog­juk küzdeni. Nagy József né miniszter be­széde után Hoang Luong nagykövet emelkedett szólás­ra, aki forró köszönetét mon­dott a magyar nép szolidaritá­sáért. s azért az anyagi tá­mogatásért, melyet dolgozó népünk juttatott igazságos harcukhoz. Beszéde befejezése után Szigetvár város képvise­lőjének, Papp Istvánnak, egy vietnami képzőművész alkotá­sát nyújtotta át emlékként. Az ünnepi békegyűlés a szi­getvári úttörők műsorával fe­jeződött be. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter szigetvári tartózko­dása alkalmával munkatár­sunknak a következő nyilatko­zatot adta: — Ismeretes, hogy 1968 az új gazdasági reform premierje volt. A majdnem másféléves időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az átté­rés az új irányítási rendszerre a népgazdaság egészében meg­felelő politikai és társadalmi légkörben ment végbe. — Baranya megye és Szi­getvár dolgozóinak helytállá­sa is arra enged következtetni, hogy megértették az elmúlt évek feladatait. A Szigetvári Cipőgyár is részese annak a sikernek, hogy a Minőségi Ci­pőgyár hat év alatt ötször nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlóját. Jó munkájukkal öregbítették a magyar cipők hírnevét kül­földön, főleg a Szovjetunió­ban. De ugyanúgy beszélhe­tünk a téglagyári, a tejipari és a gépjavító állomás dolgo­zóinak munkasikereiről, Vágy­éi mondhatjuk azt is, hogy a szigetvári konzervek nagyon kedveltek külföldön. Azt is láthatja mindenki, hogy mun­kájuk gyümölcse sem maradi el. Az elmúlt 24 év alatt meg- újhodott Baranya megye és a nagy történelmi múlttal ren­delkező Szigetvár is. 1968 ok­tóbere óta tanúi lehetünk an­nak a fejlődésnek, amely az elavult — mondhatnám kis parasztházakból alakult —, toldott-foldott Szigetvári Cipő­gyárban végbemegy. Az 56 milliós rekonstrukció befeje­zése 1971-ben lesz, amikor át­adhatjuk majd a modem üzemcsarnokot a szociális be­rendezésekkel együtt. Ez a bő­vítés újabb 600 főnek ad mun­kaalkalmat — főleg nőknek — hiszen tudjuk, hogy Baranya megyében is gond a nők fog­lalkoztatása — fejezte be nyi­latkozatát a könnyűipari mi­niszter. Nagy István Bolgwi* úttörők a luxiak útján A Pécsett és Baranyában tartózkodó bolgár úttörők tegnap délelőtt 10 órakor megkoszorúzták Harkányban a árával har­cokban elesett bolgár katonák síremlékét. A koszorúzás után a pionér-delegáció tagjai és a kísérők virágokat helyeztek el a hősök sírjain. Erb János felvétele Közönség előtt Kiváló zenészek, ügyes énekesek Már évek óta folyik a pé­csi szórakozóhelyeken muzsi­káló zenészek hangszeres ok­tatása. továbbképzése. A mű­sorok változatosságának nö­velése, új művek megtanulá­sa, a technikai készség foko­zása szerepel a stúdió munka­tervében, aminek eredmé­nyességét elsősorban a szóra­kozóhelyeket látogatók mér­hetik le. De a vasárnap délelőtti be­mutató nagy számú, érdeklődő közönsége is meggyőződhetett arról, hogy hasznos munkát végzett a stúdió tantestülete. Hallottuk az egyesített népi­zenekart Szalai Dodi és Jónás Elek vezetőprímások irányítá­sával. A 16 tagú együttes igé­nyes, virtuóz előadási dai’abo- kat tanult meg és mutatott be. Dinicu: Román népi tán­ca, Lara: Granada című műve jól hatott e koncertszerű tol­mácsolásban. Kár, hogy ebben a formájában a nagyközönség nem hallhatja a zenekart, az j éttermekben muzsikáló 4—5 tagú népizenekarok pedig aligha tudják ezt a nagyzene­kari hangzást elérni. Kis együtteseket alakítva mutat­koztak be a hangszeres to­vábbképzésben résztvevő tánc­zenészek. Fritz Béla, Hencz Géza zenekarában. Tamás Ta­más együttesében, a Nagy­ági—Parragi, illetve Sabáli— Borsos duóban néhány egészen kiváló, zeneileg jól felkészült zongorista, bőgős, dobos bizo­nyította be, hogy az ilyen kis együttesek is színvonala­san, változatosan láthatják el szórakoztató feladatukat. És közönség elé léptek a fiatal táncdalénekes-jelöltek is. Első éve tanulnak. Az Or­szágos Könnyűzenei Fesztivált megjárt, már gyakorlott éne- [ késnék számító Gvenese Béla | «»ittál is kitűnt kellemes i hangjával, valamint a tempe­ramentumos, jó stílusérzékű Csonka Anna. Ígéretes ének­hang és jó mozgás jellemezte Pálmai Ibolya. Kalapáti Mar- J git, Gyarmaty Miklós szerep-1 lését A többieknél még ki­tartó tanulásra, a megfelelő színpadi megjelenés és moz­gáskultúra elsajátítására van szükség, hogy szereplésük pó­diumképes legyen. Az első év végén elénk- táruló kép biztató, reméljük, hogy a stúdió további mun­kája még fokozottabban meg­javítja, kulturáltabbá teszi a szórakozóhelyeken felcsendülő J zenét. —nt— Szurkálás töltött káposztáért A töltött káposzta jut­tatta 3 vádlottak padjá­ra Szabó József 60 éves szigetvári éjjeliőrt, aki ellen emberölés bűntet­tének kísérlete miatt emelt vádat a Megyei Főügyészség. Az történt, hogy Szabó József és Vásárhelyi Sán­dor nyugotszenterzsébeti kubikos a múlt év októ­ber 28-án felhordta Mozs- gai József szigetvári la­kos kukoricáját a pad­lásra. A munka végezté­vel Mozsgainé borral és délről maradt töltött ká­posztával kínálta meg őket. A káposztában azonban csak egy tölte­lék volt és arra Szabó is, meg Vásárhelyi is jo­got formált. Ezen össze­vesztek, majd verekedni kezdtek és ütlegelték egymást. Vásárhelyi a nálánál gyengébb fizi­kumú vádlottat olyan erővel dobta a sezlonra, hogy Szabó feje megsé­rült és vérezni kezdett. Szabó ekkor előkapta zsebkését és hasbaszúrta Vásárhelyit, akit csak a gyors orvosi beavatkozás mentett meg az életnek. Több tárgyalás és hely­színi szemle után, — amelynek költségeiből nemcsak egy tál káposz­tára, de egy lakodalom­ra is futotta volna, — a Megyei Bíróság most ho­zott ítéletet. A vádtól eltérően erős felindulás­ban elkövetett emberölés kísérletéért Szabó Józse­fet 1 évi és 6 hónapi sza­badságvesztésre ítélték, Közöljük kedves vevőinkkel, hogy 1969. július 10-éh Pécsett, ^ Bánki Donát utca 17. szám alatt ipari kisgép* ssakiisletet nyitunk Bolti árulista: villamos kisgépek és villamos kézi szerszámok, hegesztő berendezések, festékszórók, lemez-, rúd- és profilanyag-megmunkáló gépek, csavarszivattyúk, emelők, ipari láncok. „BARANYA* KERESKEDELMI VÁLLALAT Tegnap kezdődött Szigetváron Előkészítő a középiskolára Küzdelem a hátrányos tanulmányi helyzet ellen — Cél: lehetőleg minden elsős középiskolás egysziutről induljon Nagylány lett a Lukács Aranka. Erdősmárokon szállt a buszra, rokoni kísérettel eljött Pécsre, itt aztán bú­csút intett a famíliának, és felült a vonatra. S mire a ka­lauz elklabálta magát, hogy „Szigetvár!”, már barátnői is voltak, olyanok, akikkel együtt tölt itt két hetet. Bent a Zrínyi. Miklós Gimnázium és Szakközépiskola Leánykol­légiumában már várták őket a glédába állított ágyak, az egyforma szekrénykék, vagyis a diákotthoni élet kellékei. Abban a pillanatban úgy érezték, fordítva sikerült a dolog: kislány lett a nagy­lányból. a nagylányból, aid odahaza Hegyszentmártonban, Erdősmárokon vagy Máriaké- ménden nyolcadikos nagylány volt, s most az ősszel majd csak elsős kislány lesz. Jön Körös Erzsébet, a kol­légium igazgatója: — Többek között éppen azért szervezték ezt a nyári előkészítőt, hogy ne az ősz­szel, hanem már most, nyár elején rádöbbenjenek a gyere­kek erre, s ne egészen fél­szeg kislányként üljenek be a középiskola padjába. Erről van tehát szó: a Ba­ranya megyei Tanács VB Mű­velődésügyi Osztálya, vala­mint a Pedagógusok Szak­szervezetének Baranya me- j gyei Bizottsága megszervezte i a megye — sőt, szakemberek' szerint az ország — első kö- ; zépiskolai előkészítőjét, még- j pedig kis falvakban végzett, j amellett hátrányos helyzetű ! gyerekek számára. Negyven- j három olyan baranyai diák j iratkozott be ide. akik osz­tatlan, vagy részben osztott! iskolában fejezte be az álta­lános iskolát, avagy éppen osztott iskolában, de kis, el­dugott faluban. De az is kö­vetelmény volt, hogy fizikai dolgozók legyenek a szüleik. Továbbá legtöbbjük az ősszel í diákotthonban, kollégiumban > lakik majd. Velük ismétlik az i általános iskola tananyagának | lényegét, és őket akarják hozzászoktatni a közösségi élethez. A hálótermek kicsit még magukon viselik az édesma­mák kezenyomát, akár gon­dosan vasalt ingek formájá­ban, amint éppen suta fiú­kezek nyomkodják be azokat a szekrényekbe, akár több­száz forintos zsebpénz alakjá­ban. mert „jaj, édes lányorp, hátha sovány lesz a koszt!”. Pedig nem lesz sovány. A szokásos kollégiumi norma napi 13 forint, de most 17 forint jut egy-egy napra élel­mezésre. Ebből kitűnik, hogy ez az előkészítő kicsit nyara­lásnak is számít. Továbbá abból, hogy külön összeget adtak szórakozásra, sportra, kulturális kiadásokra. A me­gyei tanács és a szakszervezet 10—10 ezer forintot adott ösz- szesen, mindenre. A lényeg persze mégis csak a tanulás­ra való előkészítés. Erről azt mondja Vácz Gyöngy tanár­nő, aki a gyerekek kollégiumi nevelője lesz: — Sajnos, csak hat tárgyat ismétlünk. Hetedik a magyar nyelvtan lehetne, de azt nem választották el az irodalom­tól. A többi öt: orosz, törté­nelem. matematika, kémia és földrajz. Ezeket minden dél­előtt négy órában oktatjuk, és délután egy órát ismétlik a gyerekek. Szabad idő tehát bő­ven lesz. Célunk: áthidalni a törést az általános iskola és a középiskola között, olyan gyerekekben, akik hátrányos körülmények között tanultak. A módszer: kiemeljük a tan­anyagból a lényeget, hogy ar­ra szeptemberben éppúgy tudjanak alapozni, mint a magasabb szinten oktató isko­lából érkezett, illetőleg nem hátrányos helyzetű gyerekek alapoznak majd. Magyarból • például helyesírási és iroda- j lomelméleti ’ alapfogalmakat, így műfajismeretet vagy pél- { dául verselemzést oktatunk j nekik, illetőleg ismétlünk ve- j lük. Jó kezdeményezés tehát ez a kéthetes előkészítő. Tegnap kezdődött, 36 faluból érkezett 43 gyerek számára. Sőt, a könnyebbség kedvéért őket is két csoportba osztják. Az első délután programja köz- j kívánatra: strand. Pöidessy Dénes Pécs várja az úttörőket Pécs készen áll äz V. Nyári Űttörőolimpia fo­gadására — jelentette be Benkő Gyula, az olimpia szervező bizottságának el­nöke a hétfőn tartott saj­tótájékoztatón. A szerve­ző bizottság közlése sze­rint több mint 1700 út­törő olimpikon vesz majd részt a nagy találkozón, amelyet június 23 és 30. között bonyolítanak le Pécsett. Az olimpiát most első ízben rendezik vi­déken. Érthető izgatottsággal In­dul lünk útnak vasárnap két autóbusszal a fájó és ked­ves emlékek nyomában. Az utasok bolgár úttörők, egy­kori harcosok, ma már ősze« férfiak és asszonyok. fele­ségek. közöttük egy özvegy is Pécsről indultunk és az első állomás a Siklósra ve­zető út mentén mégsem a régi harc színhelye, hanem a Tenkes-csárda. Hriszto Daszkalov személyében kitű­nő idegenvezetőt kaptak ugyanis a bolgár pajtások, ő részt vett a Dráva menti harcokban, magyar lányt vett feleségül és Pécsett él. ugyan­akkor tudja, hogy a Bolgár Televízió most sugározza „A Tenkes kapitánya” című ma­gyar történelmi kalandfilmet. Érthető volt a gyermekek iz­galma. A szombaton érkezett há­romszáz vendég közül mint­egy hatvanan indultak Drá- vaszabolcsra. Először Lajosházpusztánal álltunk meg, Gencso Dimit­rov, az 1945 márciusában itt harcolt III. Bolgár Hadtest katonája magyarázott az út­törőknek: — Onnan a tanya felől tá­madtak a jugoszlávok. Ahol most a lovak legelnek, ott a németek géppuskafészke volt. Drávaszabolcson Gencsó Dimitrov egyenesen a Fő utca 53-hoz sietett. A kezében tar­tott fénykép egy lebombá­zott házat ábrázol, ma már a ház is más, de felismeri. Itt lakott ő, a fénykép 1945. március húszadikán készült, öt ábrázolja és a ház akkori urát, akit a németek másnap meggyilkoltak. A ház mai gazdája özvegy Kiss Janos- né. Férje a háborúban esett el. Gencso Dimitrov ajándé­kokat, városuk, Szliven ké­peit hozta el özvegy Kiss Jánosnénak. És még valakit keresett Legjobb barátjának, aki ké­sőbb Ausztriában elesett, kislányát Bogár Erzsikét. Er­zsiké azonban sajnos, nem volt otthon. Dimitrov per­sze elhatározta, hogy hétfőit újra elmegy Drávaszabolcs- ra, átadni a nagyszülők aján­dékát. Drávaszabolcs után lement a csoport a Drávához. A híd roncsai újabb emlékeket éb­resztettek. — Szavakkal alig lehet ki­fejezni, amit most érzünk. A csoportban Dirnitrovon és rajtam kívül még ketten van­nak, akik erre harcoltak — mondotta Dimiter Sztanev — Ivan Bocska és Kiril Nenov. Buzsanka Angelovának a fér­je hősi halált halt az egyik nagy ütközetben. A magya­rokkal már akkor is igen jó kapcsolatunk volt. Igazán sajnáltam, hogy nem talál­koztam legalább egy öreg nénivel, aki annak idején há­ziasszonyunk volt. és úgy szeretett, gondozott bennün­ket, mintha a saját fiai vol­nánk. Az úttörőik mindent le­fényképeztek. mindent fel­jegyeztek. A kis jegyzetfüze­tek megteltek, mire Siklósra értünk ebédelni. Hétfőn mind a háromszá­zan ellátogattak 3 harkányi bolgár temetőbe és megko­szorúzták a Bolgár Hősök emlékművét Ma a pécsi vi­dámparkban magyar úttö­rőkkel találkoznak a bolgár pajtások, szerdán reggel pe­dig visszautazlak Budapest­re. A „Slivensko Delo” mun­katársa Dimiter Stefanov Ru- sev. aki elkísérte a Bulgáriá­ból érkezett Expressz-csopor- tot a baranyai utazásra, elő­ször a következő mondatot írta fel jegyzetfüzetébe. La- jospusztánál: — A harcok helyén ma pi­pacsok égnek és búzatenger ring a szélben. Wér Vilmos t < i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom