Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

1969. június 7. ounanimi napio S Országos évadnyitó ÍJ;mec eltaiján Országos évadnyitó volt tegnap Pécsett: a gyakorlati foglalkozások elnevezésű tantárgy jövő évi programját vitatták meg országos értekezlet keretében Üjmecsekalján a Karikás Frigyes utcai Általános Iskolában. Az ország negyvennyolc ál­talános és középiskolai szakfelügyelője vett részt ezen az értekezleten. Va­lamennyien az ipari, me­zőgazdasági és háztartási gyakorlati ismeretek szak- felügyelői. Az évadnyitó értekezleten Göndör Ti­bor, a Művelődésügyi Minisztérium munkatár­sa értékelte a tantárgy eddigi tanítását, s ele­mezte oktatásának főbb feladatait. Tegnap délután az ér­tekezlet résztvevői meg­tekintették a Karikás Frigyes utcai Általános iskolában a harmadik kerületi központi mű­helyt. Itt tanulmányoz­tak egy pécsi módszert is: a munkafüzetek al­kalmazását. Egyedül Pé­csett használják ezt a módszert a gyakorlati is­meretek tanítása során. A Gyöngyös Vilmos — az általános iskolai gya­korlati foglalkozások pé­csi szakfelügyelője — ál­tal írott, sokszorosított szöveg a tananyag elmé­letét tartalmazza, míg a gyerekek a hozzá szüksé­ges rajzokat, illusztrá­ciókat készítik el, rajzol­ják bele. Ma, június 7-én a negy­vennyolc szakfelügyelő megtekinti a Pécsi Ta­nárképző Főiskola mű­szaki, valamint mező- gazdasági tanszékét, to­vábbá a pécsi Jókai ut­cai Általános Iskolában lévő városi központi í anyagelőkészítő műhelyt. í, Jubileum Szentlőrincen „1929” — hirdeti a vasdíszí­tés a Szentlőrinci Üjhelyi Im­re Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola főbejáratai ajtaja felett. Az iskola alapí­tásának dátuma ez, amely eb­ben az évben ünnepli fennál­lásának 40. évfordulóját. Az iskola tanári kara és diáksága már 1968 óta nagy gonddal készült az évforduló megün­neplésére, így Ligeti Erika szobrászművésszel elkészíttet­ték az iskola névadójának, Újhelyi Imrének mellszobrát, Újhelyi jutalmazási alapot lé­tesítettek, száz oldalas jubi­leumi évkönyvet és emlékpla­kettet adtak ki. A nagyszabá­sú jubileumi ünnepségre, ame­lyet június hatodikén tartot­tak az iskola díszkertjében, több mint ezerötszáz végzett diákot hívtak meg Szentlőrinc- re az ország minden részéből. A díszünnepség vendégeit Neményi Ernő, az Iskola igaz­gatója köszöntötte, köztük Novics Jánost, a Megyei Párt- bizottság titkárát, Lukács Já­nost, a KISZ megyei Bizott­ságának első titkárát, a megye és a járás párt és állami szer­veinek, a minisztériumnak és a társiskolák képviselőit. Az ünnepi beszédet dr. Szilcs Kál­mán fővédnök, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­Esxéki küldöttség Baranyában Negyvenéves a Mezőaazdasáiii Technikum Az Újhelyi alapítvány első kitüntetettjei térium szakoktatási főosztá­lyának vezetője mondotta. Méltatta az iskola négy évti­zedes működését kiemelve azt a felszabadulás utáni több, mint húsz éves időszakot, amely idő alatt Szentlőrinc mintegy kétezer mezőgazdasá­gi szakembert adott Baranyá­nak és az országnak. Jelenleg háromezer tanár irányításával 40 ezer fiatal tanul — mérnö­ki, technikai és szakmunkás szinten — az ország különbö­ző mezőgazdasági szakoktatási intézményeiben, és több tíz­ezerre tehető a felnőtt levele­ző hallgatók száma. A szak­képzés szerepe tovább nő, az oktatás korszerűsödik, ezt tük­rözik az egyetemeken és szak- középiskolákban bevezetett re­form intézkedések is. * I Ezután Ruzsics Éva másod­éves tanuló Berényi Tamás Újhelyi című versét mondta el, majd Nemes Ferenc, a MÉM Szakoktatási Felügyelő­ség vezetője leplezte le Új­helyi Imrének az iskola kert­jében felállított szobrát. Ne­ményi Ernő, igazgató az Üj­helyi alapítvány első kitünte­tettjeit köszöntötte, akik mint az iskola egykori tanítványai kiemelkedő munkát végeztek, s legtöbbet tettek az iskolá­ért, a mezőgazdaságért. Az Újhelyi Imre emlékérmet és díszoklevelet a következők kapták: dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyette­se, Petőházi Szilveszter me­gyei KISZ-titkár, Hortobágyi Ferenc, a szentlőrinci tanács­elnök, Öbert Béla, a szabad- szenkirályi tsz-elnöke. Illés Antal és Kehidai László, az iskola tanárai, dr. Cziráki Jó­zsef, a Soproni Erdészeti Egye­tem tanára, dr. Szakály Sán­dor, kirendeltségvezető, dr. Si­i mór Ferenc, siklósi járás ál­latorvosa, Frank József, a sze- j derkényi Növényvédő Állomás ■ főagronómusa, Tantos József, \ a Szentlőrinci Tangazdaság és | Bernáth István, a szentegáti j Állami Gazdaság ágazatveze­tői, végül Amigya Pál, Huszár József és Pintér Sándor, az iskola negyedéves növendékei. A vendégek ezt követőén | megtekintették, Az iskola és a | tangazdaság múltja és jelene I című kiállítást, majd délután ; öt szekcióban szakelőadások I kezdődtek. Az előadásokat' ne- | vés szakemberek, az iskola 1 volt diákjai tartották. Men kezdődött a szerelés az úf adóépületben Tcrmcsbecslok jutalmazása A mezőgazdasági termes­becslés a nagyüzemi ter­vek összeállításánál és a termelésnél egyre nagyobb szerepet kap. A mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter most utasítást adott ki a termésbecslési munka jutalmazásáról. Az utasítás részletesen megha­tározza, hogy kik kaphat­nak és milyen összegű ju­talmakat és a feltételekről is intézkedik. Az állami gazdaságokban a jutalma­zás feltétele például, hogy a becsült termésátlagok, valamint a Központi Sta­tisztikai Hivatal tény száma között az eltérés százaléka ne haladja meg az utasí­tásban megadott tűrési ha­tárt. Kimondja az utasítás, hogy a járási mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályok kötelesek a terme­lőszövetkezeti termésbecs­lési munkát segíteni. Azo­kat a termésbecslést vég- ző tsz-szakembereket, akik az üzemi becslésre kerülő növény termésátlagát az előírt hibahatáron belül határozzák meg, külön ok­levéllel is ki kell tüntetni. B el eitlen es antenna az ú j tv-tornvon A mikrohullámú lánc parabolái Idei glenesen faállványon kaptak helyet. Sokat bosszankodnak a mo­hácsiak a televíziókép gyenge minősége miatt. Az új pécsi adótorony ugyanis árnyékolta a régi adót, és a Misinától Mohácsig húzódó* területen, I amely Meszes egy részét is magába foglalja, alig-alig ter­jedtek a képet és hangot vi­vő elektromágneses hullámok. A múlt héten a Népszabad­ság megírta, hogy ideiglenes megoldásként áthelyezik az antennát az új toronyra. A panaszokat így meg tudják szüntetni. Ehhez a Magyar Kábel Művek gyors segítséget nyújtott, hiszen a hiányzó ká­belokat napok alatt legyártot­ta és a régi adóból kedden megkezdte a sugárzást az új tornyon levő ideiglenes anten­na. A mohácsi postán, műszáki boltban és néhány lakásban jónak mondható eredményt mutatott a mérési és megfi­gyelési próba. Ugyanakkor a megye niás távoli helyein is javult a kép minősége. Pénteken hozzákezdtek egy mikrohullámú'adórendszer át­telepítéséhez az új adóépület­be. Elkészülte után — néhány hét múlva — az ipari adást fogja sugározni, majd később a rendes műsort is. A jelen­leginél tízszer nagyobb telje­sítményű adó üzembelépése- kor tovább javul majd a vé­tellehetőség. A most üzemelő ideiglenes antennát 140 méter magasan helyezték el az új toronyban. 1970-ben, amikor végleges he­lyére kerül, már nem kell ilyen magasra tenni. — Elméletileg milyen ma­gasnak kell lennie a torony­nak? — Mivel az elektromágne­ses hullámok a fényhez ha­sonlóan egyenesen terjednek, „a magasabb kilátóból mesz- szebb látni”-elv érvényesül. A látóhatáron belül mindeneset­re tisztességes vétellehetőség biztosított. Bár ezt sem lehet egyértelműen állítani, hiszen Pécsett az Istenkúti-völgy la­kói ugyancsak sokat panasz­kodnak. Ott ugyanis csak a hegyekről visszaverődő ener­giából kapnak képet. — Az új adó sugárzása ese­tén ...? — A már említett tízszeres teljesítmény következtében a visszaverődés is arányosan nő. Így feltétlenül javulás várható. Lombosi Jenő — Hatodik pedagógiai nyá­ri egyetem. A tudományos is­meretterjesztő társulat az idén július 19—31 között hatodik alkalommal rendezi meg a szegedi pedagógiai nyári egye­temet. Fő témája a Korunk ifjúsága című előadássorozat lesz, amely iránt máris nagy j az érdeklődés. A jelentkezők i száma meghaladja a 400-at. Kéthónapos munka a Kossuth téren — Szinte minden nap újabb és újabb meglepe­tésekkel találjuk szem­ben magunkat. — Ta­pasztó Ferencnek, a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat építésvezetőjé­nek ez a megállapítása jellemzi legtalálóbban a Kossuth téri helyzetet, amelynek legújabb és váratlan fejleményéről tárgyaltak tegnap dél­előtt a Városi Tanács épí­tési osztályán az érde­kelt szakemberek. La­punk tegnapi számában már megírtuk, hogy hét­főtől lezárják a Kossuth tér Bem utca felőli be­járati szakaszát, s az au­tóbuszforgalmat átmene- J ti leg megszüntetik a té­ren. Az elmúlt napokban , két kutatófúrást mélyí­tett le a BAV a Kos- suth-szobor előtt, s mind­két fúrás olyan üregekét jelzett, amelyek a tér biztonságos forgalmát ve­szélyeztetik. Ezért kel­lett ezt a kényszerintéz­kedést bevezetni, ami az egész város közlekedését közelről érinti. Érthető tehát, hogy roppant nagy- felelősség hárul most a kivitelező vállalatra és ennek hangot is adtak a megbeszélés résztvevői. A Városi Tanácsot kép­viselő Hirdi Ferenc épí­tési osztályvezető sze­rint a jelenleginél na­gyobb felkészültséggel kell az Aknamélyítő Vál­lalatnak erre a munkára ráállnia, mert a lakosság érdeke megkívánja, hogy a Kossuth tér ne legyen hosszú hónapokig elzár­va a közlekedés elől. — Tapasztó Ferenc vállala­ta nevében ígéretet tett arra, hogy két hónap alatt elvégzik a szüksé­ges munkákat. Előrelát­hatóan nem aknát mélyí­tenek, hanem a Kossuth- szobor előtt észak-déli és az alatt egy kelet-nyu­gati irányú kutatóárok­kal harántolják a tér bejáratát, s így minden üreget fel tudnak tárni azon a részen. Az árok mélységét a szükséglet határozza meg. Ami a változott közle­kedési viszonyokat illeti: a 39 és 39/A jelzésű já­ratok a Bajcsy-Zsilinszky út felől mennek be a Szá­lai András utcába és a jelenlegi autóbuszparkoló­hely körül fordulnak meg és állnak be a térség déli oldalán létesítendő végállomásukra. A 40-es járatok útvonala ügy módosul, hogy Űjme- csekalja felől a Jókai utcán jönnek fel a Szá­lai András utcába, ahol a 30-as járat jelenlegi megállójánál lesz a vég­állomásuk. Űjmecsekalja felé a Bajcsy-Zsilinszky úton át a szokott útvo­nalon mennek az autó­buszok. Ezen a/, útvona­lon közlekedik majd a gyorsjárat ts. Baráti beszélgetés a Megyei Pártbizottságon Péro Lukicsnak, az Eszéki Regionális Konferencia el­nökének vezetésével Baranyá­ban tartózkodó jugoszláv de­legáció tegnap a Megyei Párt­bizottság épületében dr. Csen­des Lajossal, a Megyei Párt- bizottság titkárával folytatott baráti eszmecserét. A beszél­getésen jelen volt Sztergár János, a HNF megyei és dr. Takács József, a HNF Pécs városi Bizottságának titkára. A szomszédos terület küldött­sége, amely a népfront-mun­kát tanulmányozta, elismerés­sel beszélt a községeinkben látott társadalmi munkákról, a falvak szépítéséről, parkosí­tásáról. Vendégeink a Megyei Párt- bizottságon tett látogatás után megtekintették a Sopiana Gépgyárat, majd Pécs város nevezetességeivel ismerked­tek. Az eszéki delegáció tegnap «te haza utazott. Ballag még a vén diák..» i A Mecsek Cukrászda kert- | helyiségében van a gyülekező. I Egymás után tűnnek fel az öregdiákok, ünnepi öltözék­ben, arcukon könnyes-mosoly­gós meghatottsággal. A Szé­chenyi Gimnázium elődjének, a Pécsi Állami Főreáliskolá­nak 50 évvel ezelőtt érettsé­gizett növendékei, Budcyvest- ről, Bajáról jöttek el Pécsre, hogy még egyszer, talán az életben utoljára megszorítsák egymás kezét. Először Somo­gyi Gézához, egyedüli élő ta­nárjukhoz járulnak. Géza bá­csi sokéin nézi dr. Sury Mi­hály nyugalmazott állatorvost, aztán széttárja a kezét: — Ne haragudj fiam, nem emlékszem rád. A diákon látszik, hogy va­lami nagyon emlékezetes ese­ményt ni--- felidézni, amely- I ben ók ketten játszották a fő­szerepet, de hiába, neki sem I jut eszébe semmi. Végül Jel- j derül az arca: I — De hisz ez természetes, tanár úr, egymást sem ismer­tük meg. — Én a Strenger Dezső öcs- cse vagyok — mutatkozik be egy magas, sovány öregúr —, a bátyám már nem tudott jön­ni... Én őt képviselem. Tróber Márta gyógyszerészt, a találkozó egyetlen hölgy tagját Ládonyi János gépész- mérnök tartja szóval. — A Facér volt a legszigo­rúbb. Egyszer olyan pofont kaptam tőle, hogy azt soha nem felejtem el. — Mi van a Facérral? — 1948-ban meghalt. Űj tanuló, Gárdos Emil ve­gyészmérnök érkezik. — Ni, a Kovács úr! — int egyik osz­tálytársának. — Szálljon le, Kovács úr, maga egyszer be­húzott a csőbe. — Igazad van, de Balogh- nak hívnak. — Hol a Kari Lajos? Be­teg? — Ugyan, tudod, hogy min­dig elkésett az iskolából is... A Széchenyi Gimnázium osztálytermében a hetes, Gia- none Jenő gépészmérnök je­lentést tesz Somogyi tanár úr­nak. — Érettségiztünk 48-an, Ma­gyarországon élünk 11-en, megjelentünk 10-en, Cséby La­jos nyugalmazott nagykövet igazoltan hiányzik, a füredi szívkórházban van. külföldön élnek hárman, közülük Her- ger Zoltán levélben üdvözli az osztályt, meghaltak 24-en, 10 tanulóról nem tudunk. A mai tanári kar nevében Végh István igazgatóhelyettes, volt főreálista üdvözölte a ta­lálkozó résztvevőit, beszédére Murányi József bajai nyugal­mazott adóügyi főtanácsos vá­laszolt, majd az iskola ünnep­lőbe öltözött tanulóinak sor­fala között a vén diákok még egyszer végig ballagtak az alma mater folyosóin, ajkukon kissé rekedtesen, de a régi lelkesedéssel hangzott a Gau­deamus igitur. (Kéri)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom