Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-13 / 107. szám

tWf. mfijuj Ti DvmQnttm namo Alkatrészekért évente 14000 személygépkocsi 1975-ben 12000 IKARUS A magyar ipar részvétele a szovjet személygépkocsi-programban A közelmúltban írták alá Budapesten azt a magyar— szovjet együttműködési meg­állapodást, melynek értelmé­ben Magyarország részt vesz a szovjet személygépkocsi programban. E szerint a ma­gyar ipar különböző alkatré­szeket szállít nagy sorozatban a FIAT-licenc alapján készülő VAZ-típusú személyautókhoz, s ezért cserébe évente mint­egy 12—14 ezer gépkocsit kapunk a Szovejtunióból. Magyi rar rádiók a Fiatovicsban Dr. Horgos Gyula kohó és gépipari miniszter épp az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán jelentette be, hogy ha­zánk ezután sem kíván sze­mélygépkocsi gyártásra beren­dezkedni, mert a számítások azt mutatják, hogy manapság a gazdaságos sorozatnagyság személygépkocsiból évente 150 —160 ezer darab. Ez a terme­lés azonban lényegesen felül­múlná a hazai igényeket, ex­portra pedig nem igen szá­míthatnánk, hiszen a nagy hagyományokkal rendelkező autós világcégek is általában eladási problémákkal küzde­nek. Ezért előnyösebbnek látszik egy magyar kooperációs együttműködés a már épülő Togliatti autógyárral. A most aláírt megállapodás szerint iparunk 18 féle alkatrészt szállít majd a szovjet autó­programhoz, így például kü­lönböző zárakat, autóvilla­mossági cikkeket, műszereket, fényszóró izzókat, autó-rádió­kat, stb. Jellemző a kooperá­ció méreteire, hogy 1973-ban már mintegy 15 millió rubel értékű alkatrészt szállítunk és évente mintegy 300 ezer szov­jet személygépkocsiba szerel­hetik be a magyar alkatrésze­ket. Gyakorlatilag tehát a Vol­gái autógyárból kikerülő min­den második autó készítésé­ben közreműködik iparunk. 12 milliárdos beruházás Népgazdaságunk a kővetke­zőkben is elsősorban az autó- buszgyártás fejlesztését szor­galmazza. A nagyarányú jár­műfejlesztési programba — amelyet 1970 végéig kell megvalósítani — 11,8 milliárd forintot költenek, s a beruhá­zásoknak körülbelül 60 száza­lékát már ez év végéig meg­valósítják. A harmadik öt­éves tervben egyébként az összes gépipari beruházásaink­nak körülbelül a felét jár­műiparunk fejlesztésére for­dítjuk. A győri új motorgyár, a. jö­vő évi teljes üzembehelyezés után, évente mintegy 15 ezer, kétszáz lóerős motort bocsát­hat járműiparunk rendelkezé­sére. Jelentősek a beruházá­sok az IKARUS-gyárban is, ahol az idén már körülbelül 4000 autóbuszt állítanak elő, s 1970-ben a program szerint elérik a hétezer darabot. Eb­ből az előzetes megállapodá­sok szerint 6700 autóbuszt exportálunk. A szovjet szervek már azt is bejelentették, hogy 1975- ben akár hétezer autóbuszt is szívesen átvesznek, s ugyan­csak növeli vásárlásait a má­sik igen jelentős partner, a Német Demokratikus Köztár­saság, ahová eddig kb. tízezer IKARUS-autóbuszt exportál­tunk. Az NDK 1975-től évi 1500 autóbuszt kér. Az előze­tes becslések szerint több mint ezerre tehető a többi szocia­lista ország igénye is, és ugyancsak lényeges a tőkés­országok megrendelése, vala­mint a magyar közlekedés növekvő igénye. így tehát biz­tosított a nagyvolumenű autó- buszgyártás piaci háttere, sőt további megrendelésekkel is számolhatunk. Ezért született az a döntés, hogy autóbusz- gyártásunk fejlesztési prog­ramját 1970 után is folytat­juk, s az előzetes elképzelé­sek szerint 1975-ben 11—12 ezer autóbuszt állítunk elő; az IKARUS a maga nemében a világ egyik legjelentősebb üzemévé fejlődik. termék-szállításra. Lengyelor­szágba hátsóhidakat, szervo­kormányokat, motorház önt­vényeket, autóvillamossági cik­keket szállítunk, s ennek fe­jében a lengyel ipar motor­csapágyak, adagoló-szivaty- tyúk, hűtő- és sebességváltók szállítását vállalta. A szocialista országokon kí­vül több nyugati autós céggel is folynak tárgyalások az együttműködés különböző for­máiról. Eredményes kooperá­ció alakult ki például oszt­rák és svéd cégekkel autóbu­szok közös gyártásában, s to­vábbi kooperációs elképzelé­sek vetődtek fel más orszá­gok cégeivel a személygépko­csi gyártást illetően is. Vizet ad a cseppkő- barlang Befejezték a vízkutatást a Villány—Siklósi Állami Gazdaság cseppkőbarlang­jában. A mérési adatokból ki­tűnt, hogy a kút vízszol­gáltatása percenként 400 li­ter. Ebből a mennyiségből — zavar nélkül — működ­tethető az állami gazdaság palacküzeme és biztosítható a gazdaság belső vízszük­séglete. Ez a tény nagy könnyítést jelent a községi törpevízműnek és biztosíték arra, hogy a falu vízellátá­sa nyári időszakban zavar­mentes lesz. A szivattyút, valamint a csöveket a Komlói Víz- és Csatornamű Vállalat dol­gozói helyezik el. A mun­kákat május végére fejezik be. Száztíz szakmában 1672 elsőéves Pécs három ipari szakmun­kásképző intézetében 110 szak­mában 1672 tanuló felvételé­re van lehetőség. A két beis­kolázási és oktatási forma kö­zül a helyiipari képzésű ta­nulók jelentkezéséről egyelő­re még csak jelzések érkeztek az iskolához. A tanulók és a ktsz-ek, tanácsi vállalatok, magánkisiparosok szerződés- kötéseire ugyanis csak a nyár folyamán kerül sor. A nagy­üzemi képzésű tanulók — akik állami vállalatnál, vagy tan­műhelyekben végzik a gyakor­lati pumkát — beiskolázásáról pontos felmérést végeztek az intézetek igazgatói. Az 588. számú Ipari Szak­munkástanuló Intézet helyi­ipari képzésű tanulónak 200, a nagyüzemi képzési formára pedig 175 fiút és lányt vesz Kutatóintézet Bicsérden Nemzetközi kooperáció Iparunk az autóbuszgyártás­sal kapcsolatban is mind je­lentősebb nemzetközi koope­rációt alakít ki. Megállapodá­sokat, illetve szerződéseket kötött több szocialista ország­gal, így a Szovjetunió, Len­gyelország, az NDK és Ju­goszlávia üzemeivel különböző alkatrészek, kamplett egysé­gek közös fejlesztéséről és köl­csönös szállításáról. A már megkötött megállapodás sze­rint iparunk 1970-ben várha­tóan mintegy 13 ezer 8—13 tonna teherbírású hátsó’futó­művet szállít szovjet partne­rének. Ennek ellenében a Szovjetunió mellsőtengelyeket, szervokormány szivattyúkat és lengéscsillapítókat exportál a magyar ipar számára. Ugyan­csak számottevő az a hosszú- lejáratú megállapodás, ame­lyet a Lengyel Népköztársa­sággal kötöttünk kooperációs A hatos út bicsérdi leága- ?ásánál, két percre a vasúti sorompótól, a 180 holdas, több ezer apró parcellára szabdalt tenyészkert közepén emelke­dik a magasba a környék leg­impozánsabb épülete, az új bicsérdi kutatóközpont. Ma­gyarország legfiatalabb és leg­délibb fekvésű mezőgazdasá­gi kutatóintézete kezdi meg működését rövidesen azon a helyen, ahol öt évvel ezelőtt még a Pécsi Kertészeti Vál­lalat faiskolája volt. Az első kísérleti parcellákat 1964-ben jelölték itt ki, amikor a te­rületet átvette a Dél-Kelet Dunántúli Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet. Bicsérd ekkor a legkisebb, afféle mini-telepe volt a nagyhírű Iregszemcsé- nek. A hely kiválasztása — mint azt a röpke öt év kutatási eredményei is igazolják — te­litalálat volt. A délebbi és mélyebb fekvésű síkvidék ég­hajlati- és talajviszonyait te­kintve némileg eltér a fenn­síkon lévő Iregszemcsétől és így jól kiegészíti azt. A ha­sonló viszonyok közt gazdál­kodó dél-dunántúli mezőgaz­dasági üzemeknek a bicsérdi kísérleti eredmények így töb­bet mondanak, mint az ire- giek. Érthető, ha a mezőgaz­daság szellemi központjaitól oly távol eső Baranya minden tekintetben támogatta egy megyén belüli kísérleti állo­más létrehozását. A környe­ző- mezőgazdasági nagyüze­mek, mindenekelőtt a Szent­lőrinci Tangazdaság és tő­szomszéd bicsérdi Zöldmező Tsz, nem sajnálták legjobb földjeik egy részét felajánla­ni a terjeszkedő telepnek, Május végén adják át az új épületet Nagy létszámú kutatógárda—-Közös igazgatás Ireggel — Önálló kutatási program fel. Eddig 144 tanuló jelent kezését fogadták el. Harminc egy férőhely még betöltetlen Az intézetbe a közepes vág; annál gyengébb tanulmány eredményt elért fiatalok je lentkezlek. Az intézet várja, középiskolákba fel nem vei tanulók jelentkezését. Szüksé van rájuk, hiszen most, kapt meg az iskola a jogot, hog, központi fűtés, víz- és gázsze relő szakmákban áttérhetne] az emeltszintű képzésre. E | azt jelenti, hogy az itt vég | zett tanulók a szakmunká bizonyítvány megszerzése utá tanulmányaikat a szakközép iskolák 3. osztályában folytat hatják. — Tanácsadást tartottunk i szülőknek — mondja Gombé Lukácsné igazgató —, mive az épületasztalos és lakatot építőipari gépész, víz- és gáz vezetékszerelő szakmákban túljelentkezés volt. Igyekez tünk átirányítani a gyereket i nehezen beiskoláztatható ro kon szakmákra. Nagy’ gondot jelent a kollé giumi férőhely hiánya. Kévé a pécsi jelentkező. A vidéki ek részéről pedig megnőtt í diákotthoni elhelyezés igénye így a beiskolázás érdekébe) szükséges a diákotthoni férő helyek számának növelése. mely a kezdeti 30 holdról 180 holdra duzzadt fel. Denke Sándor agrármérnök két fiatal technikusával ve­zette öt éven át a telepet, s tegyük hozzá, szép sikerrel. Hogy csak egy eredményt em­lítsünk a sok közül, az iregi takarmánytermesztési módszer itt kikísérletezett változatait ma már a baranyai tsz-ek több, mint 60 százalékában alkalmazzák. A siker jele az is, hogy a röpke múltra visz- szatekintő Bicsérd máris ma­gáénak mondhat egy országos rekordot: évről évre itt adják a legnagyobb zöldtömeget az egyéves szálastakarmányok. Tavaly a telepen öntözött kö­rülmények között egy holdról átlag 600—800 mázsa takar­mánytömeget nyertek, ami hazai csúcseredmény. A kísérleteket Iregről irá­nyítják, de a telep már évek óta a Baranya megyei Tanács megbízásából is végez nö­vény-, mindenekelőtt intenzív búzafajta összehasonlító kísér­leteket. A megbízások száma évről évre szaporodik. Leg­utóbb a Magyyar Tudomá­nyos Akadémia és a PHY- LAXIA felkérésére lucerna műtrágyázási és oltási kísér­leteket állítottak be. Csak műtrágyázási kísérletek 800 parcellán folynak. Borsóból 39 fajta, szójából 45 fajta és faj­tajelölt szerepel a kísérleteik­ben, köztük az Iregi SZ—7-es és SZ—8-as szójafajták, ame­lyektől a nemesítők sokat vár­TV'emrég, alig öt éve ala- kult meg városunkban a „Mecsek” néven ismert gombatermesztő szakcsoport, de nem a pécsiek kezdemé­nyezésére. Alapítója Szilágyi László, a Megyei Statisztikai Hivatal előadója, aki annak idején telepedett le Pécsett, és régi gombatenyésztő szen­vedélyének tovább hódolva nem nyugodott, amíg a pin­cék városában pártolókat és társakat nem talált a nemes­gomba nagyüzemi termeszté­séhez. A feltételek adva vol­tak. A javarészt 6—8 méter vastag födémréteggel takart pincék ideális páratartalma, télen-nyáron egyenletes hő­mérséklete és nem utolsó sor­ban a terjedelmük is kínálva kínálta a „gyári” berendez­kedést. Eleinte ugyan mindössze három pince „üzembentartá- sára” óvatoskodtak a vállal­kozók, s csak amikor rácvá­rosi pincéjük egyik telepítése egyetlen szezon alatt 30 má­zsa termést hozott, akkor me­részkedtek tovább. Elég az hozzá, hogy múlt év tavaszán és nyarán öt pincéjükből már 80 mázsa termést produkál­tak, amit nagyrészt a Me- csekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatnál, a FÜSZÉRT- nél és a MÉK boltjaiban ér­tékesítettek, közel negyedmil­Űj pécsi exportcikk Nemesgombát termesztenek öt pincében liós bruttó jövedelemmel. Ez I vezettebb együttműködést igé- azt jelenti, hogy a szakcso- nyel az előbbinél, s ennek port egy-egy tagja heti 5—6 | megfelelően már önálló intő ezer forintot is megkeresett a szezon idő alatt. És ha a Minisztertanács legújabb ren­deleté alapján a társulás és az értékesítés ma már az ÁFÉSZ keretén belül történ­het, ez egyáltalán nem szegte kedvét a termelőknek. Sőt, sokkal kedvezőbb a tagokra nézve, mert a régebbi egyedi üzletkötések helyett az ÁFÉSZ biztosít piacot és fejlesztés esetén hitelt is a társulásnak. Ami az új piacot illeti, nem kisebb partnerrel, mint a Szigetvári Konzervgyárral kötöttek idén szerződést 500 mázsa shampion tavaszi-nyári leszállításra, ami közel más- félmillió forint jövedelmet je­lent a társulásnak. De nép- gazdasági szempontból sem közömbös ez a szerződés, mert az 500 mázsa nemesgomba 75 százalékát különleges kon- zervkészítmények formájában nyugati tőkés országokba ex­portálja a gyár. Az ilyen volumenű terme­lés természetesen sokkal szer­ző bizottsága is van a 30 ta­got számláló társulásnak. En­nek elnöke a már említett Szilágyi László, szakértője pedig Klátyik József agronó- mus, gombatermesztő szak­mérnök, akinek nagy praxisa van ebben a különleges szak­mában. Kilátásaikról a kö­vetkezőket mondotta: — Ez ideig tízezer négy­zetméter termőfelülettel ren­delkezünk, amelyből szaksze­rű kezeléssel négyzetméte­renként 5 kilós termésátlagot nyerhetünk, ami évi kétszeri telepítéssel több mint a dup­láját jelentené a szigetvári igények kielégítésének. Persze hozzátette, hogy ez csak szakmai számítgatás, amibe sok minden beleszól­hat, de... — Mi rajta leszünk, hogy egyelőre legalább a szerző­désben vállaltakat teljesítsük, mert a konzervgyárak meg­ígérték, hogy ez esetben anyagi támogatást Is nyújta­nak további terjeszkedési, fejlesztési céljainkra, — mon­dotta. — Ami a terjeszke­dést illeti, korlátlan lehető­ségeink volnának erre a vá­roson kívül is, ha a Mecseki Széntröszt bérlemény formá­jában rendelkezésünkre bo- csátaná néhány leállított, üzemen kívüli bányavágatát. Az erre vonatkozó tárgyalá­saink biztatóak, s reméljük, hogy sikerrel jár ez a szerző­déskötésünk is. S hogy evés közben jön meg az étvágy, jó példa erre az a tervük is, hogy Pécsett egy speciális gomba-éttermet létesítsenek, amit minden bi­zonnyal örömmel fogadna a lakosság és a .városba látoga­tó turisták is. További, de nem távoli tervük egy saját kezelésben működő talaj- és trágyavizsgáló laboratórium létesítése, ahol a fölös kapa­citást a tsz-ek ilyen irányú igényeinek kielégítéseire hasz­nosítanák. Figyelemre méltó ambíciók ezek, méltán megérdemelnek minden támogatást. — s. gy. nak, hisz koraiak, s ezért ha­zánkban is képesek beérni, magtermést adni. Legfrisebb kísérletük egyedülálló az or­szágban és dr. Bellák Sándor tudományos kutató irányítá­sával állították be. Érdekessé­ge, hogy a lucernát nem alj­füvekkel, hanem szálfüvekkel párosítják s öntözve holdan­ként 150—200 mázsa zöldtö­meget várnak tőle. Az idei év fontos mérföldkő lesz a telep életében. Május végén átadják az új központi épületet, amely nagyobb és korszerűbb lesz az ireginél is, 4,5 millió forintos beruházás­sal a Baranya megyei Taná­csi Magasépítő Vállalat építi. Az épület földszinti részén végig laboratóriumok lesznek, melyekben az itt termelt, il­letve nemesített növények fe­hérje- és olajtartalmát, illetve minőségét vizsgálják (eddig minden mintát Iregszemcsére kellett küldeni), de megbízás­ból az olajiparnak és a me­gye mezőgazdasági üzemeinek is végeznek majd bonyolult beltartalmi vizsgálatokat. Az emeleti rész irodáiban dol­goznak majd a kutatók:, ne­mesítők, vegyészek, biológu­sok, genetikusok. A kutató- csoport kialakítása most van folyamatban. Az érdeklődés nagy, Iregen is, Bicsérden is szinte naponta jelentkeznek, főleg fiatal kutatók. A helyet Pécs közelsége teszi igen von­zóvá. A központ továbbra is a nagymúltú Iregszemcse ma­rad, de Bicsérd sok tekintet­ben önálló lesz, s mivel kor­szerű felszereltsége alkalmas­sá tejzi rá, önálló kutatási programot kap. Az igazgató is közös lesz dr. Kurnik Ernő professzor személyében, aki részére a bicsérdi székház­ban külön irodát rendeznek be. Az elnevezést illetően Denke Sándor még nem tud pontos felvilágosítással szol­gálni, annyit biztosan tud, hogy Ireg neve is megválto­zik. Mint ismeretes, az idén a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölésére, a hatéko­nyabb mezőgazdasági kutató­munka érdekében, az intézete­ket szakosították. A MÉM kutatási főosztályán a napok­ban döntenek Ireg és Bicsérd végleges profilját illetően. Annyi bizonyos, hogy a takar­mánytermesztés és nemesítés mint főprofil megmarad, a kertészeti növények nemesítő- I sét már átadták más intézet- ! nek. Ezzel szemben bővülni j fog az olajosnövények skálá- j ja, a napraforgó és a ricinus ! mellé felveszik a repcét és az olajlent is. A len-profilt min­den valószínűség szerint tel­jes önállósággal Bicsérd kapja majd meg. Lengvári István, az 500-a, Szakmunkásképző Intéze igazgatója elmondta, hogy míj tavaly arról beszéltünk, kévé sebb ipari tanulóra lesz szűk ség, a vállalatok óvatosak vol tak a tanulóigénnyel, mos szinte kapkodnak egy-egy jobl képességű tanuló megnyerő séért. A megnövekedett igénj nem ad lehetőséget a szelek tálásra. A tanulmányi átlag; jelentkezett tanulóknál döntő en közepes alatt van. Ebben az intézetben 5< szakmában 966 fiatal felvéte­lére van lehetőség, ebből 251 a helyiipar igénye, 690 helye máris betöltötték. A legkeresettebb szakmák a karosszéria-lakatos, az autó szerelő, a rádió- és tv-szerelf és a kozmetikus. Országos viszonylatban a: építőipari szakmákra jelent­keznek legkevesebben. Pécset' más a helyzet. Az 506-os szá­mú Szakmunkásképző Intézet­ben mind a tizenegy szakmá­ban a 176 férőhely megtelt. A helyiipar részére ezenkívű még 105 hely van fenntartva Csak a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat 165 ta­nulót igényelt. A jelentkezők­nek mindössze 30 százaléka pécsi. — Igaz, hogy a férőhelyek megteltek, mégis van lehető­ségünk további 50 fő beisko­lázására a vasbetonszerelő ét az ács-állványozó szakmák­ban, melyekre eddig mindösz- sze heten jelentkeztek — mondja Sashalmi György igaz­gató. — Akik ezekre m szak­mákra jelentkeznek, a Vendet tanuló ösztöndíjon felül 25C forint társadalmi ösztöndíjai is kapnak a Baranya megyei Építőipari Vállalattól. A három pécsi intézet szak­mai profilja változatos. Az egyik kimondottan szolgálta­tó jellegű, a másik a vasipar és a könnyűipar szolgáltató egységeinek képezi a jövendő szakmunkásokat. A harmadik intézet kimondottan építőipari jellegű. Megdöbbentő azon­ban, hogy a közel ezerötszáz jövendő elsőéves szakmunkás tanuló közül mindössze 91. a lány. Pécsett, az ipar struktúrája túlnyomórészt férfi munkaerőt igényel. Kívánatos lenne a lá­nyokat is foglalkoztató ipari üzemek létesítése. (Mécs) Időjárásjelentés Rné — Várható időjárás kedd estig: ke­vés felhő, napos, száraz meleg idő. Gyenge, napközben kissé élénkebb, változó irányú szél. A nappali felmelegedés kissé tovább erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, leg­magasabb nappali hőmérséklet 2$ —30 fok között. t I á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom