Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-03 / 98. szám
\ 1969. mőfu* t. Dimanttni naoto Kétnapos különvonatok I a Balatonra A Pécsi Idegenforgalmi Hivatal és a Somogy jnégyei Idegenforgalmi Hivatal közösen teremtett olcsó hétvégi pihenési lehetőséget a Balatonon a pécsiek, illetve baranyaiak számára, amikor a hétvégi „filléres” különvonatok indítását elhatározta. A különvonatok június 14-től augusztus 24-ig minden Szombaton reggel 7 órakor Pécsről indulnak Fonyódra, Balatonfenyves- re, illetve Balatonmáriá- ra és vasárnap este 22 óra 45 perckor érkeznek vissza. A különvonatok utasai rendkívül kényelmes körülmények között utaznak, mert a Pécsi Idegenforgalmi Hivatalban elővételben árusított menetjegyek helyre szólóak, a vonatokon állóutas nem lesz. A menetjegyekhez csatolt utalványok 2—3 ágyas szobákban szállás igénybevételére, illetőleg Fonyódon és Balatonmá- rián szombaton este sétahajózásra jogosítanak. Fonyódra 100, Balaton- fenyvésre 92, Balaton- máriára pedig személyenként 98 forintba kerül az útiköltség, a szállás, valamint a sétahajózás. A szervezők a családosokra is gondoltak: a hat éven aluli gyermekek ketten utazhatnak egy jeggyel, s ketten vehetnek igénybe a magánházakban lévő szobákban egy-egy ágyat. Az étkezésről minden résztvevő maga gondoskodik. Fonyódon és Fenyvesen több étterem, illetve' bisztró és kisvendéglő van. A nyári idénytől kezdve Balaton- márián is nagykapacitású étterem működik, amelyben egyidőben nyolcszázan étkezhetnek. A Pécsi Idegenforgalmi Hivatalban május második felében kezdik el a részvételi jegyek árusítását. Ettől kezdve a június 14-től augusztus 24.-ig tartó időszak bármely szombatjára előjegyeztethetik magukat a 2 napos balatoni vfkend- re készülők. A filléres hétvégi különvonatok szervezése dicséretes kezdeményezés. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az érdekeltek szívesen fogadják. aki Áruló, azt nem szereti senki Kilencen a Tiborc utcai fiúk közül. Balról a harmadik Cseri Béla BOKA AKAROK LENNI PÉCSI FIÓK A PÁL UTCAI FIÓKRÓL Kiléptek a moziból, kicsit hunyorogtak a neonfényben és elindultak az utcán, ahol már nem volt Boka, Csónakos, sem Nemecsek, csak a mama a felöltővel, mert estére hűvös lett Elindultak vacsorázni és a tányér felett arra gondoltak, hogy mitől volt ilyen erős, n\eg okos Boka Hétezerhatszáznegyven pécsi általános iskolás gyerek nézte meg a Pál utcai fiúkat — Hétezerhatszáznegyven gyerek hajolt utána vacsora közben a tányér fölé. hogy „mitől ilyen erős a Boka?” Knapp Gábor. Kilenc éves, hatszáz papírszalvéta tulajdonosa, mellesleg a Jókai utcai iskola angol tagozatos harmadik osztályába jár. — Most felrakja lábát az asztalra, igaz, apu int neki emiatt, de az apu már csak ilyen és nyilatkozik: — Nekem a Boka tetszett, én Boka szeretnék lenni! A Nemecseket nagyon sajnáltam. mert egyszer engem is belöktek a Balatonba, igaz nem volt mély a víz. de sok volt benne a pióca és tetszik tudni az olyan ronda — De miért éppen Boka szeretnél lenni? — Mert az erős, meg nem fél senkitől. •— Te félsz? — Hát... Meg ml fc vagyunk öten, és szombatra összehívtuk magunkat, de senki sem ment el. Szóval kellene is egy Boka Mert engem az apu már megtanított verekedni, hogy ne legyek olyan félős. De azért az az igazi, ha valaki olyan, mint Boka. — És ’ mondd Gyuri, ki az áruló? — Aki más titkát elmondja. — Téged elárultak már az osztályban? •— Még nem. — De lett volna miért, igaz? — Hát... igaz, mert néha cédulázok. De senki sem árul be senkit, mert mindenki cé- dulázik. Mi nem vagyunk árulkodósak. Csak szeretnénk Boka lenni. — Mit tennél, ha az lennél? — Kimennók Amerikába Indiánok közé. Igaz. csak hetven dollárt adnak, de abból már lehet egy puskát venni. És sokat indiánoznék. Cseri Béla. ö is kilenc éves, de nincs papírszalvétája, viszont van sok jelvénye és most bélyeget is gyűjt már, megszerezte a Gagarin kutyáját, a tigrislepkét. fehér gólyát és Esze Tamást. — A Tiborc utcai Iskola IV. A. osztályába jár. Eddig tizenegy helyen laktak, nyáron költözött Pécsre. Tavaly év végén 3,7 volt a bizonyítványa, most félévkor 2,6. Előadás után sírt — Én is Boka lennék. — Miért? — Tetszik tudni, van az osztályunkban egy gyerek, aki mindig megver, mert erősebb. Én félek tőle. ■— Fáj, amikor megüt? — Fáj, de nem azért félek, mert azt kibírom. Hanem félek. Csak úgy. Múltkor is az Endresz György utcában lelökött a földre. Vissza is ütöttem már, de akkor is. valar hogy félek. Az ilyen, ha meg- nől, akkor is ilyen lesz, mondta anyukám. Az ilyent be kell zárni a börtönbe. — Nektek nincs csapatotok? — De van. Húszán vagyunk, a Bállá Csaba a fej, nagyon tud verekedni. De én nem annyira. — Ki az áruló? — Aki megmondja, ha súgok valakinek az óra alatt. — És még kitől kell félnie egy kisgyereknek? — A rablóktól, gyilkosoktól, meg az idegen katonáktól, ha gépfegyver van náluk. Meg ha éles a kardjuk. Van nálunk egy gyerek, az lerajzolta az Egri csillagokat, olyan ronda törököket rajzolt, mert azok rondák is, mert idegen katonák. Tizenkét pécsi fiút kérdeztem , ki a Pál utcai fiúkról. Kettőt írtam meg közülük. A másik tíz lényegében ugyanazt mondta. Mind Boka szeretne lenni. Mert akkor erős lehetne, és nem kellene félnie senkitől. Földessy Dénes Nemecsek (Anthony Kemp) Boka (William Burleigh) karjaiban a hőstett után cÁ izwetieifa haláiz pMtérően a község ne- ■Lj vétől, hallatlanul szép vidék ez. A tavak — amelyeket keskeny gátak osztanak ötfelé — oly fényesek, mint az olvasztott ón egy óriási tégelyben. Színes, már-már giccses képeslap: üdezöld vetések körben a domboldalon, fönt ragyogó, tis2ta kék égbolt, a tó partján halászkunyhó, fűz, nádas, ladik, csobbanó, ugráló ezüst testű halak. A kunyhóban műanyagfonálból szőtt hálók lógnak rendben, öreg vaskályha, hosszúszárú gumicsizmák, viharkabátok fakultan, széleskarimájú, horpadt kalap a szekrényen. Asztal, gyalulatlan lécekből szögeit székek, padok, serpenyő, bogrács, vaságy. Itt Alsómocsoládon van tehát három tava a mágo- csi tsz-nek, a többi a bi- kaliaké. Harmincöt-har- minckét holdnyi egy-egy tó, minchét holdnyi egy-egy tó, dája: Nagy János, Ragon- csa József és Dicsó János. De Dicső nincs itt, a múltkori lehalászáskor — nagyon hideg napok voltak — beleesett a vízbe, megfázott, otthon ápolgatja magát. Nagy János markáns arcú férfi, izmos, jókedé- lyú. Fakult kék inget visel, farmernadrágot. Ra- goncsa József inkább joviális típus, testes, zömök ember. — Jó sorsuk van itt. Romantikus környezet, víz, levegő... — Hoooogyne! — mondja enyhe gúnnyal Nagy János. — Főleg télen, vagy esós hideg őszi napokon. A halaknak enniök kell. És pontosan reggel hat órakor. Ha késünk, már nyüzsögnek a karók közül és ugrálnak a víz felszínén. Magtárt söpredéket, aztán silót kapnak. És hetente többször egy-egy tóra 15—20 mázsa trágyát is szórnak a plankton miatt. Télen holdanként vágják a léket. A nyílás egy-más- félméteres, és ha befagy, újra vágni kelL Veszélyes munka ez, bár a szabályok szerint létrát vagy pallót kéne fektetni a jégre, kötelet a derékra, de... — Sosem vittünk magunkkal, pedig egyszer ráhibázhatunk ... A vízben ponty van, meg amur is, de az amurt szidják, mert marha erős hal, szétszaggatja a hálót is négy-ötéves korában. Viszont a tavat szépen tisztítja a növényzettől. Ékre jó. — Hogy van azzal a pénzzel? — kérdem Nagy Jánost. — Nyugodtan aludtam. Isten bizony, nyugodtan. — Mit mondanak a faluban? — Hogy mindenkit érhet szerencse. Lehet, hogy mást is mondanak, de hát azt nem tudom. Mondom Nagy Jánosnak, gondol-e arra, hogy ezután őt majd pénzén mérik le, minden mozdulatát, tevékenységét, szavát. Csak egészen kis hibát vétsen munkájában, már mondják: „Megteheti, köny nyen van!” Aki azelőtt nem is szólt hozzá, most az majd mondja: „Fölvág, a másikat meg le sem...” — Várható, hogy így lesz. Biztos így lesz — mondja. — De ez ellen tenni semmit nem lehet. Az ellen sem lehetett, amikor tele voltam gonddal-bajjal. Voltam?! Ingatja fejét, maga elé néz. Sok minden van, amit pénzzel megváltani sohasem lehet. Kisebbik lánya — most 15 esztendős — még csecsemőkorban kapott agyhártyagyulladást. Utána a szövődmények ... Aztán paralízisbe esett. Nehezen végezte el az általánost ilyen betegségek után. Feleségét műtötték, most újra kell, évek óta betegeskedik. És ö? Már tavaly megmondta a mágocsi elnöknek, még ezt az évet lehúzza a tavon, de a szíve, reumája miatt tovább nem bírja. Volt más is. Vett egy tehenet kilencezerért, két hónap múlva elpusztult. Oda a pénz. Később a másikat hétezerért, az is elpusztult, ötvenkettőben belépett az alsómocsoládi termelőszövetkezetbe, ötvenhatban föloszlott, ami volt, megosztották. Deútá- na* a banknak fizetni kellett: éveken át nyögte a 37 ezer forintot, ötvennyolcban ismét megalakult a szövetkezet: belépett elsőnek. Aztán egyesültek a mágocsiakkal. Most jobban vannak. Meg kell dolgozni a pénzért, igaz, de jptjban vannak. — És ezután? — Mondom, a szövetkezetét nem hagyom el, de a halászatot igen. Nézze, az ötvenet töltöm be augusztusban. hát tovább miért rontsam az egészségem, ha egyszer úgy alakultak a; dolgok, hogy anyagilag jó helyzetbe kerültünk? Különben pedig a pénznek nagyon nagy részét bent hagyom a takarékban... * Nagy János alsómocsoládi halász, a mágocsi termelőszövetkezet tagja május 7-én veszi át az OTP Baranya megyei Igazgatóságán a 17. játékhét egyetlen öttalálatos lottónyereményét: egymillió 897 ezer forintot Rab Ferenc 3. A német megszállók ellen Dél-Dunántúlon a német elnyomás, a csatlós magyar fasiszta rendszer ellen nem alakult ki látványos, nagy tömegeket felölelő ellenállási mozgalom. Az ellenállási akciók közül magasan kiemelkednek a partizánharcok — közöttük a Petőfi brigád tevékenysége, — az egyéb katonai megmozdulások, amelyekkel külön cikkben foglalkozunk. De a polgári ellenállás is éltéphetetlen része haladó nemzeti hagyományainknak. 1943 őszén megalakult a Békepárt központi bányászbizottsága, 'amely kapcsolatot épített ki a pécsi bányászokkal is. E bizottság alapvető feladata a háborúellenes propaganda, valamint a háborús termelés szabotálására való felhívás volt. Egy korabeli rendőri jelentés az alábbiakban értékelte e tevékenysé- iet: „E frontellenes propagandának két iránya van a közvéleményre. Az első a né- metellenesség felkeltése, a másik pedig elismerést ébreszteni a szovjet gazdasági, kulturális és ezen keresztül társadalmi berendezkedése iránt... Különös jelei mutatkoznak e frontellenes propagandának Pécsett”. A pécsi bányászok háború- ellenes magatartását egyértelműen tükrözték az egyre növekvő múszakmulasztások. A bányamunkásság előtt kezdett világossá válni, hogy a szén- termelés csökkentése gyengíti a német hadigépezetet. Több pécsvidéki aknán kiadták a jelszót: Termeljünk palát a németeknek! S a csilléket valóban palával töltötték meg, csak a csillék tetejére raktak használható szenet. A pécsi csendőr- és rendőrparancsnokságok szigorúan büntették a műszakmulasztókat, különösen a hadiüzemmé vált bányákban, a műszakmulasztók száma azonban egyre növekedett. „Nem győzzük a sok műszakmulasztót felkutatni” — panaszkodott 1944 tavaszán a pécsbányatelepi rendőrkapitány. A bányászok a szigorú parancsok és fenyegetések ellenére is megünnepelték 1944 május 1-ét. A vasasi Thomen- aknán 302 főből 111, a me- csekszabolcsi Szent István- aknán 229 főből 93. a Ferenc József-aknán 171-ből 10, Pécsbányatelepen 254 főből 170 ment csak munkára. — Komlón május 1-én 25 bányász nem jelent meg munkahelyén. A Pécsi Dohánygyár dolgozóinak egy csoportja 1944 nyarán elhatározta, hogy szabotálja a termelést és megtagadja a németek utasítását. A szabotálok közül többet letartóztattak. A pécsi központi postahivatal néhány baloldali dolgozójából kisebb csoport alakult, tagjai elhatározták, hogy a német megszállás alatt megnehezítik a hírközlést. Rendőri besúgás miatt azonban 1944 nyarán letartóztatták őket. A kötelező termény- és állatbeadások elmulasztása miatt 1944-ben Baranya megyében közel 1000 gazda ellen indítottak eljárást. Kézzel és írógéppel készített röpcédulák jelentek meg Pécs utcáin, falrafestett háború- és fasisztaellenes jelszavak hirdették az ellenállók tevékenységét A pécsi egyetemen haladó professzorok és diákok terjesztették a Szabad Diákfront illegális lapját, a Szabad Életet. A német megszállás után néhány nappal, majd később szeptember 1-én a Békepárt megbízásából Sipos Gyula kereste fel Mecsekalján Kovács Bélát, a Parasztszövetség főtitkárát. A tárgyalás célja az volt, hogy a Parasztszövetség dél-dunántúli szervezeteit fel kellene használni az ellenállási mozgalom kifejlesztése érdekében. Kovács Béla azonban nem volt hajlandó „belevinni a parasztokat bizonytalan politikai kalandokba”. A német megszállás után Illegalitásba kényszerftett baloldali és polgári pártok vezetőiből 1944 nyarán megalakult a Magyar Front Baranya megyei Szervezete, amely tevékenységét az egyre fokozódó rendőri és csendőri terror miatt csak szűk körre korlátozhatta. A haladó, antifasiszta csoportok 1944 nyarán megszervezték a londoni és a moszkvai rádió magyar adásainak hallgatását, s az innen szerzett híreket terjesztették a dolgozók között. Hitlerék utolsó nagy propaganda hadjárata a „csoda- fegyver”-be vetett hit elhin- tése és megerősítése volt. A hivatalos magyar propagandaorgánumok ontották a híreket: Holnapra készen lesz a csodafegyver! Az antifasiszta csoportok röpcédulákkal, falfestéssel és más úton világosították fel a lakosságot a csodafegyverekről, 1944 augusztus végén egy német katonai szerelvény állt meg a pécsi állomáson, tele frissen sorozott, negyven éven felüli dél-dünántúli németekkel. — Valaki éjjel ráírta az egyik vagon falára: Wir alte Affen sind die neue Waffen. (Mi öreg majmok vagyunk az új fegyverek!) A magyar királyi csendőrség vidéki főkapitányságának 1944 szeptemberéről kelt havi jelentése az alábbiakban számol be a csoda- fegyverek ellen folyó propagandáról: „A baloldali evőknek ma az a legnagyobb propagandaanyaguk, hogy késik az új harci eszköz és a kishitű, megrendült eleméket nemcsak szóban akarják meggyőzni, hanem nap-nap után alakulnak kommunista és nem kommunista csoportok, amelyek hangzatos tartalmú röplapok terjesztése útján igyekeznek a szovjet rendszer előnyeit és a Németországgal való szövetség hátrányait propagálni. A nyomozás eddig eredménytelen.” Mit mutatnak ezek a dokumentumok? Azt, hogy a kegyetlen terror ellenére sem sikerült teljesen felszámolni a haladó baloldali erőket, sőt ezek száma lassan, a felszabadulás idejének közeledtével növekedett. Volt tehát megyénkben is olyan forradalmi mag, amely politikai érettségénél fogva fel volt. készülve az új helyzetre. " Fehér István i » A
