Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

Vv ■# Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli xxvi.évfolyam,i23.»iám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.május31.,szombat A pedagógusokat koszontjuk Ma azokat köszöntjük, akik az ország lakosságának több mint egytizedét kitevő ta­nulóifjúságot nevelik, akik­nek keze alatt formálódik a legértékesebb anyag, az em­ber. Érthető hát, ha munká­jukat az egész társadalom figyelemmel kíséri, s nagy­ra értékeli. A most záruló iskolaév si­keresnek mondható, hiszen a tapasztalatok szerint mind körülményeiben, mind pedig tartalmában jobb, gazdagabb lett a tavalyinál, vagy a ta­valyelőttinél. Különösen sóikat javult a helyzet az általános iskolák­ban. ahol a reform régebbi befejezése következtében már némi, jó értelemben vett ru­tinra is szert tehettek a pe­dagógusok. Lecsitulóban volt a nagy demográfiai hullám, kevesebben jártak egy-egy osztályt^ s ezért több idő jutott S diákokkal való egyé­ni törődésre. Javultak vala­micskét a tárgyi feltételek is: az anyagi lehetőségekhez mértein korszerűsödtek a szertárak, szaporodtak az au­diovizuális oktatási eszkö­zök. s néhol még tantermek is felszabadultak napközis szobának, ifjúsági klubnak, vagy szakköri helyiségnek. S mindezek következtében általában nyűgödtabbá vált az iskolák légköre, kevésbé idegesek, zaklatottak a taná­rok. Az idén a gyerekek mintha jobban élhettek vol­na az életkoruknak megfe­lelően, nagyobb volt a meg­értés. a türelem a pedagógu­sok részéről, határozottabban különbséget tudtak tenni a jelentéktelen és a nagyobb rendbontások között, nem vettek minden gyerekcsínyt személyes sértésnek. Rövi­den: sokat javult ebben az esztendőben a nevelői maga­tartás. S ebből legalább két tanulság mindenképpen ké­zenfekvő. Egyik: az, hogy a nyugodt, rendezett körülmé­nyeket talán minden más munkánál jobban igényli a nevelői tevékenység. Másik: egyértelműen ki kell monda­ni, — az idei tanév is bizo­nyította — hogy az idősebb pedagógusgeneráció a szo­cialista nevelés híve és ava­tott alkalmazója lett, s a fel- szabadulás után oklevelet szerzett fiatalabb nemzedék pedig szakmailag már be­érett A következő években a középiskolai reform teljes be­fejezése lesz az egyik leg­nagyobb feladat. Különösen a szakközépiskolák átalakítása jelent nagy munkát, hiszem itt még az új, korszerűbb tantervek kiadásánál tarta­nak. S aztán a keretek egy időre nem módosulnak. Per­sze, mindig változniok, fej­lődniük kell az oktatói és nevelői munka módszerei­nek. Hiszen éppen az a szép, s egyben nehéz is a pedagó­gusi tevékenységben, hogy az évenként változó gyerek­anyag, a fejlődő társadalmi környezet és életkörülmé­nyek hatására, mindig új ne­velési szituációk adódnak, amelyek a jobbra törekvés belső kényszerével párosulva védelmet nyújtanak a sablo­nok éllen. Ezeket a szituá­ciókat felismerni, hozzájuk módszerekben és eszközök­ben alkalmazkodni nem könnyű feladat, s ezért ál­landó nevelői készenlétet, szellemi frisseséget igényel­nek. Mit kívánhatnánk hát jobbat a nevelőknek most, a pedagógusnapon, mint »si­keres tanévzárást, s kellemes pihenést, az egész éves hasz- 006 munka után. Kormányom megbízásából őszinte9 korrekt államközi kapcsolatokra törekszem FocMlenő sajtótájékoztatója Fock Jenő kormányelnök pénteken délelőtt nagy érdek­lődéssel kísért sajtókonferen­ciát tartott a bécsi magyar nagykövetségen. A sajtóérte­kezleten az osztrák és a Bécs- ben akkreditált külföldi sajtó, rádió és a televízió sok kép­viselője vett részt. A kormányelnök bevezető nyilatkozatában kijelentette: „Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy meggyőző­désem szerint látogatásunk jellege viszontlátogatás és ez önmagában is sok mindent megmagyaráz. Látogatásunk­nak ez a jellege lehetővé te­szi, hogy ne most kezdjünk el kérdéseket megbeszélni, és ne arról beszéljünk, hogy évszá­zadok óta és évszázadok alatt mi volt a két ország között. Onnan indulhatunk el, hogy két évvel ezelőtt, Klaus kancellár budapesti látogatá­sakor miben állapodtunk meg, azóta abból mit hajtottunk végre, s hogyan folytassuk ak­kor megindult, s azóta folya­matban levő tárgyalásainkat. Szeretnék most magamról egy mondatot mondani; én soha nem tudom elvo­natkoztatni magamat, mint kormányelnököt az ember­től. Felfogásom szerint ez azt jelenti, hogy ahogyan kormányom megbízásából annak nevében őszinte, kor­rekt államközi kapcsolatok­ra törekszem, ugyanúgy, mint ember az embertársa­immal való találkozásomkor ugyanezt a korrektséget, őszinteséget képviselem, ab­ban a reményben, hogy az a legtöbb esetben — ez meggyőződésem és tapaszta­latom — viszonzásra is ta­lál. Klaus kancellár úr buda­pesti látogatására visszagon­dolva meggyőződésem volt, hogy Ausztriában is őszinte eszmecserét tudunk majd folytatni. Örömmel elmondha­tom önöknek, hogy e feltéte­lezésemben nem csalódtam. A két év alatt elért eredmé­nyekre visszapillantva, úgy véltem, hogy ezeket tovább tudjuk majd fokozni. E fel- tételezésemben sem csalód­tam. Megtárgyaltuk a nemzet­közi helyzet különféle kérdé­seit, elsősorban a Közel-Kelet és Vietnam problémáit. Nem titok önök előtt, hogy e kér­désekben nem teljesen azonos a két kormány felfogása. Ugyanakkor szívesen állapí­tom meg, hogy egységes a két kormány felfogása abban, hogy e kérdéseket békésen és mielőbb rendezni kell. A nem­zetközi kérdések között súly­ponti helyet foglalt el az eu­rópai béke és biztonság prob­lémája, a Varsói Szerződés or­szágainak budapesti felhívása. E kérdésben felfogásunk lé­nyegében megegyezett. Tárgyalásaink másik nagy témája a két ország sokolda­lú kapcsolatai voltak, ezen be­lül a leglényegesebb gazdasá­gi kapcsolataink tovább fej­lesztése. Megtárgyaltuk emel­lett a kulturális, a sport, a diplomáciai és politikai kap­csolatunkat is. Mindezekről összefoglalva az a vélemé­nyem, hogy tárgyalásaink, lá­togatásunk nyomán jelentős fejlődés tapasztalható. Tárgya­lásaink egyébként nemcsak olyan formális körülmények között folytak, amelyeket a három és félórás munkameg­beszélés jelentett, hanem foly­tatódtak a társas együttlétek- nél, a vidéki utazáson. Jó­magam és a küldöttség tagjai partnereikkel minden alkal­mat megragadtak erre. Befe­jezésül szeretném megmonda­ni, hogy véleményem szerint egy ilyen kormánylátogatás időtartama alatt nagyon sok mindent meg lehet nézni, végrehajtani, aláírni. A nem­zetközi vásárokon szokásos, hogy néhány hétig, esetleg né­hány hónapig visszatartanak nagy üzleteket, hogy majd ak­kor kössék meg, amikor ép­KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke sajtókonferencián, vála­szol az újságírók kérdéseire Becsben, a magyar nagykövetség Bankgasse-i épületében pen vásár van. Ügy gondolom, kormányfői látogatásnál, ta­lálkozásnál nem szoktak ilyen látványosságra törekedni. A legfontosabb eredmény­nek azt tartom, hogy köze­lebb kerültünk egymáshoz, személyesen, jobban megis­mertük egymást. Több em­bert ismertünk itt meg Ausztriában és nagyon sok­ról, akikkel megismerked­tem az a véleményem, hogy őszintén, tovább akarják ápolni és fejleszteni a két ország közötti kapcsolato­kat. Nagy és komoly eredmény­nek tartom ezt, hiszen az ilyen közvetlen meleg emberi kap­csolatok feltétlenül hozzájá­rulnak majd ahhoz, hogy a két ország együttműködése még eredményesebb legyen ... A kormányéinak ezután osztrák, magyar, nyugatnémet, amerikai és francia tudósítók kérdéseire válaszolt. Fock Je­nő válaszaiban a következő­ket fejtette ki. „Igen sok lehetőséget látok arra, hogy Ausztria és Ma­gyarország között a gazdasági kapcsolatok megélénküljenek. Az alumíniumipar vonatkozá­sában például a legutóbb szá­mottevő üzletkötésekre került sor: egy tíz évre szóló egyez­mény alapján Magyarország évi 75 000 tonna timföldet szállít Ausztriának, összesen 50 millió dollár értékben. Néhány héttel ezelőtt írtak alá szerződést a Mohácsi Farostlemezgyár, e közép- európai méretekben igenje­(Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból : Közlemény a moszkvai előkészítő tan ácskozásr ól (2. oldal) ▼ Holnap választ Francia ország (2. oldal) ▼ Pécs „alvilága*4 (3. oldal) V Anna-akna várja a fiatalokat (5. oldal) V Baranyáé a serleg (5. oldal) ▼ V endéglogadás Udvarnál (6. oldal) ▼ A fej számoló (6. oldal) T Ezerkétszáz diák válasza (7. oldal) VISSZATÉRT A KÁNIKULA A TIT megye! elnökségének tanácskozása Agrárcsoportok a szigetvári járásban Művészklub a tervekben — Kooperáció a művészeti szak­osztályok között pécsett, a József Attila utcától délre eső részen építik már a Rét utca új út­burkolatát. Az augusztusban megrendezen­dő ipari vásárra a jelek szerint nemcsak a Semmelweiss utca, hanem a Rét utca fe­lől is megközelíthető lesz a kiállítás szín­helye, a Köztársaság tér. Erb János felvétele Czépen fejlődnek a kapások, de sok he- ^ lyen a gyomok is elszaporodtak, mert a gyomirtó a száraz időjárás következtében nem fejthette ki hatását. Most mechaniku­san kell beavatkozni a gyomok ellen. A képen: a pogányi Tavasz Termelőszövetke­zetben ekekapázzák a kukoricát. Szokolai felvétele Pénteken a Bartók Klub­ban ülést tartott a TIT el­nöksége, amelyen az Irodal­mi-Nyelvi Szakosztály, a Mű­vészeti Szakosztály és az Ag­rár Szakosztály munkáját vi­tatták meg. — A ma emberére hatal­mas tömegű információ zú­dul — mondotta dr. Kolta Ferenc, az Irodalmi-Nyelvi Szakosztály elnöke. — A TIT nem versenyezhet a rádióval és televízióval, de nem is ez a célja, hanem az, hogy eb­ben az információtömegben valamilyen helyes egyensúlyt teremtsen az érdeklődő kö­zönség számára. S az sem megvetendő, hogy a TIT elő­adásokon lehetősége van a hallgatóságnak arra, hogy kérdéseket tegyen fel, sőt vi­tatkozzon az előadóval, ami­re a televízió vagy rádió nem nyújt lehetőséget. Antal György és Soltra Elemér, a Művészeti Szak­osztály nevében helyeselték azt az igényt, hogy jobban együtt kell működniük az egyes művészeti szakosztá­lyoknak, hiszen az élmény­nyújtás jelentősége ezeken az előadásokon fokozott szerepet kap. Dr. Kariinger Gy. Tihamér, a TIT megyei elnöke el­mondotta, hogy a TIT-tagság részére is hasznos volna szín­vonalas előadásokat tartani, különösen a modern művé­szetek újabb eredményeiről Labudek Klára bejelentet­te, hogy régóta fennálló igé­nyek kielégítése céljából nemsokára több művészeti szövetség részvételével ta­nácskozást tartanak művész­klub létrehozásáról. A mű­vészklub hetente egy alka­lommal tartaná összejövete­leit Végezetül az Agrár Szak­osztály munkájáról esett szó. Ez a szakosztály országosan is figyelemre méltó kezde­ményezésbe fogott. Négy év­vel ezelőtt a legaktívabb szi­getvári járásban agrárszak­csoportokat alakítottak, ezál­tal decentralizálták a mun­kát, s lényegében a termelő üzemekre építettek. Az újí­tás jól bevált, kiváló ered­ményeket értek el a közép­káderek szakmai képzésében, valamint az ifjúság művelt­ségének gyarapításában. Áz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács mó­dosította a felsőoktatási in­tézményekről szóló törvény- erejű rendeletet. Dr. Molnár Imrét, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettesévé meg­választotta, a KNEB hét tagját — érdemeik elismeré­se mellett — felmentette tisztségükből; a KNEB tag­jává megválasztotta: dr. Pá- les Gyulát, Révész Gézát, Ba­rabás Miklóst, Horváth La­jost, dr. Jókai Lórándot, Pa­dányi Mihályt és Tamás Lászlót. Az Elnöki Tanács dr. Gulácsi Józsefet a Leg­felsőbb Bírósághoz bíróvá ki­nevezte. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács javaslata alap­ján az érdekelt tanácsok vé­leményének figyelembe véte­lével, 22 község egyesítését, valamint 454 községből 159 községi közös tanács alakí­tását rendelte el. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb folyamatban lévő ügye­ket tárgyalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom