Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-03 / 99. szám
6 onnommi naoia 1969. május % Az infarktus nyolc parancsolata Az Électronique Industrielle című francia folyóirat hasábjain jelent meg ez a ,.nyolc parancsolat”, amelynek megtartása garantálja az infarktus gyors bekövetkezését: O Ejjel-nappa! hivatali ügyeid legyenek az első helyen; személyes vágjraid legfeljebb a második helyre kerüljenek! 0 Igyekezz mindig késő estig az irodában tartózkodni; maradj ott szombaton délután is; vasárnap és ünnepnapokon pedig ugorj be körülnézni legalább egy órácskára! 0 Ha nem maradhatsz tovább a munkahelyeden, tedd az iratokat az aktatáskádba és intézd el őket odahaza! 0 Étkezések közben se pihenj, hanem használd fel ezt a „szünetet” legalább a szolgálati ügyek megtárgyalására! 0 Ne engedj meg magadnak semmiféle szórakozást! Ez idő- veszteség és az újítási javaslatokra összpontosított figyelem megsértése. 0 Ugyanez érvényes akkor is, ha szabadságon vagy: legjobb a szabadságról egyszerűen lemondani! 0 Ne utasíts vissza semmiféle meghívást! Menj el minden konferenciára, összejövetelre és tanácskozásra! © Ne hárítsd át a legkisebb felelősséget sem beosztottjaidra,; nyugodjék minden teher a te válladon! Ez a nyolc parancsolat egy elektronikai cég elnökének és vezérigazgatójának az irodája mellett szembetűnő helyen olvasható. A francia folyóirat a vezérigazgató engedélyével publikálta a parancsolatokat, abban a meggyőződésben, hogy egyetlen olvasó sem fogja megtartani azokat. Vagy talán mégis?! AZ ÁLLATVILÁQ „NYELVE" A lepke 15 000 herfznél élettelenül hull a földre — Rádiólokálorkénl viselkedik a szöcske Mesterséges vér Ez az anyag, amelyet előállítója, dr. Róbert Jayner „fluorszénhidrogénes emulziónak” nevezett el, a szervezetben az igazi vérhez hasonlóan viselkedik. S bár az emulzió hemoglobint egyáltalán nem tartalmaz, az oxigént felveszi és a test szöveteiből az oxidáció termékét, a szénmonoxidot elszállítja. Az egereken és kutyákon végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az állat szervezetéből a vér 80 százaléka kiszivattyúzható, és az említett emulzióval helyettesíthető. Ebben az esetben a kísérleti állat, például a kutya, úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna. Bizonyos idő múltán a kísérleti állatoknál a vörös vértesteeskék mennyisége ismét eléri a normális szintet. Igaz, hogy ez az emulzió teljes mértékben nem tudja pótolni a vért. A patkányok a teljes vércsere után hat-nyolc órával elpusztulnak. Napjainkban azonban az orvos- tudománynak hat-nyolc óra nagyon sokat jelent. Nem kell feltétlenül biológusnak vagy zoológusnak lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk: az állatok sajátos jelekkel érintkeznek egymással. Az esetek többségében nem tudjuk felfogni ezeket a jeleket, s csak a következményeket vesszük észre. Gyakran figyeltünk például varjúcsapatokat. Azt láttuk, hogy az egyik madár hirtelen felszáll, majd mintegy ötven méternyi távolságban leereszkedik és leül a földre. A többiek ügyet sem vetnek a dologra. Néhány perc múlva a madár ismét a levegőbe emelkedik. Ez alkalommal azonban példáját követve az egész varjúcsapat, csaknem egyszerre felkerekedik és mintegy 300 méternyi távolságba repül korábbi helyétől. E megfigyelt jelenség közben az elsőnek indult varjú nem károgott és nem adott semmilyen más látható vagy hallható jelet. Vajon a csapat vezetője miképpen értesítette társait, hogy az első felrepülés csak az ő „magánügye” volt, a második azonban már parancs, hogy a többiek is repüljenek tovább? Nyilvánvalóan valamiféle sajátos jelet adott, amit a többiek mind felfogtak és megértettek. Ha madarakat vagy emlősöket tanulmányozunk, különösebb fáradság nélkül megállapíthatjuk, hogy van valamilyen „nyelvük”, sőt ezt a nyelvet néha meg Is érthetjük, mivel adott esetben j teljesen határozott hangjelek- i ről van szó. A kutyatulajdonosok tudják, hogy milyen fejlett „közlési” képességgel rendelkeznek ezek az állatok, amelyek az emberrel való több évszázados együttélés során eléggé kifejező „nyelvet” alakítottak ki, hogy „megértethessék” magukat gazdáikkal. Érdekes, hogy a kutyáknál két „nyelvet” különböztethetünk meg: az egyiket akkor használják, ha az emberhez „szólnak”, a másikat pedig, ha egymással „beszélgetnek”. A magasábbrendű állatoktól eltérően — amelyeknek érzékszervei bizonyos fokig kiegyensúlyozottak (bár néhány ilyen állatfajtánál a hallás fontosabb funkciót tölt be, mint a látási, — a rovaroknál a szaglás mindennél fontosabb. A szöcske „fülei” hátsó lábacskáin vannak, — két parányi nyílás, amelyek segítségével „hall”. A hangjelek, amelyeket a szöcskék váltanak egymással, nagyon nagy frekvenciájúak, olykor elérik a 90 000 hertzet is, az ember viszont 20.000 hertznél magasabb frekvenciájú hangokat már nem tud felfogni. Ezen a határon túl kezdődik az ultrahang „birodalma”. A szöcskék hallószerve — a rádió- technika kifejezésével élve — ultrahang-frekvencián működik. A szöcske — hogy megállapíthassa az ultrahang forrásának tartózkodási helyét — pontosan ugyanúgy cselekszik, mintha rádiólokátor lenne. Hátsó lábain lévő „fülei” felfogják az első jelet. Ha a lábak balra fordításánál a jel gyengébben hallatszik, akkor a szöcske „megérti”, hogy a jelforrás az ellenkező irányban van. De ha megpróbálunk speciális ultrahanggenerátorral hangkapcsolatot teremteni az éjszakai lepkével, — újabb meglepetés vár ránk. — Az „adást” 10 000 hertz frekvencián kezdjük. A lepke vidáman röpköd a generátor közelében, anélkül, hogy felfigyelne rá. Növeljük a frekvenciát: 11, 12, 13, majd 14 ezer hertzre. Az átható sípolás majd beszakítja dobhártyánkat, de a lepke még mindig nem észlel semmit. A frekvencia végül eléri a 15 000 hertzet. Ekkor a lepke egyszerre csak élettelenül a padlóra hull: úgy tűnik, mintha elpusztult volna. Ám ha kikapcsoljuk a generátort, a lepke fokozatosan „magához tér”, mozgatni kezdi szárnyait, egy ideig a padlón csúszkál, majd — mintha mi sem történt volna — felreFIGYELEMKIH AGYAS ELLEN Belgiumban előállítottak egy készüléket, amelyet a gépkocsi- vezetők karóraként viselhetnek. A készülék kábelösszeköttetésben van a motor gyújtó berendezésével. Mihelyt a vezető a kimerültség, alkoholhatás stb. jeleit mutatja és ligyelme kihagy, a készülék automatikusan kikapcsolja a gyújtást. szívdiagnosztizAlö KÉSZÜLÉK Bolgár szakemberek olyan gépet készítettek, amely megállapítja a szívbetegek diagnózisát. A g p 33 féle szívbántalom adatait képes jelezjii. A japánok szint űi szerkesztettek hasonló típusú gépet, amely egy-két perc alatt megállapítja a diagnózist. Az egyik tokiói kórházban helyezik majd üzembe: a beteg elektro- kard'JDgramját összevetik a készülék ..emlékezetével”, s ebből alakítják ki a diagnózist. AUTOMATA VÉR ANALIZÁTOR A berkshire-i Atomic utaló Intését munkatársai az Orvosi Kutató Bizottság tagjaival közösen olyan készüléket terveztek, amely automatikusan elemzi a vérpróbákat, leletet készít és méri az alvadási időt. A készülék , nagy szerepet játszik majd a vérérzékenység okainak vizsgálatában. VAK-E A DENEVÉR Sokáig tartotta magát az az állítás. hogy a denevér nem lát, és szemét az ultrahang-lokátor helyettesíti. A legutóbbi kísérletek azonban azt mutatják, hogy es nem egészen így van. A déneHORIZONT vér igen Is lát. Igaz, csupán a mozdulatlan tárgyakat érzék éli vizuálisan, de mégis csak lát. PNEUMATIZÄLT VIRÁGOK Egy norvég kertész érdekes újítást vezetett be: sűrített levegővel konzerválja a virágokat. Találmányának lényege, hogy a virágokat átlátszó műanyagból készült, hermetikusan záró zsákocskában tartja, amelyet 2,5 atmoszféra nyomású sűrített levegővel tölt meg. Az így „pneu- matizált” virágok sokáig szépek és frissek maradnak. ŰJ ANTIBIOTIKUM Eredményesen alkalmazzák a gentamicin nevű új antibiotikumot a súlyos égési sebek gyógyítására. Az első kísérletnél 26 beteg közül 24 meggyógyult. Az új antibiotikumot az Egyesült Államokban gyártják két penész- gombaféléből, amelyek a mikro- monospórák közé tartoznak. MESTERSÉGES GYERMEKEK A szakemberek szerint körülbelül 200 ezer olyan gyermek él a földön, aki mesterséges megtermékenyítés folytán született. Túlnyomó többségük — 120 ezer gyermek — az Egyesült Államokban, a többi Európában éL FÉLVEZETŐK HÜTIK AZ AGYVELÖT A Szovjet Tudományos Akadémia félvezetőket tanulmányozó issúngrádá intézetébe® olyas bőelektromos sisakot készítették, amely 40 perc alatt 22 Celsius fokra csökkenti az agyvelő belső szöveteinek hőmérsékletét. Ebben az esetben az agyvelő oxigénigénye 75 százalékkal csökken. Ez a berendezés elsősorban olyan műtéteknél hasznos, amelyeknél a szívműködést ki kell kapcsolni. A sisak az agy velő lehűtésével elősegíti a test hőmérsékletének általános csökkenését. így a hipotermia anélkül valósítható meg, hogy a beteget jeges fürdőbe merítenék. MEKKORA LESZ A GYERMEK? Dr. Rune Filipsson stockholmi fogorvos saját adatai alapján elképesztően egyszerű módszert talált arra, hogy 8 éves gyermekeknél pontosan (legfeljebb 2 centiméter eltéréssel) előre megmondja, milyen magasak lesznek. Dr. Filipsson, a svéd fővárosban az egyik orvoskongresszuson arról is beszámolt, hogy módszerével a fiatalok pubertáskorának kezdetét és végét is előre ki lehet számítani. A fogorvos szerint csupán arra van szükség, hogy a gyermek fogazatának fejlődését egy éven át figyelemmel kísérjük. Filipsson táblázatot dolgozott ki, amelyről kis pacienseinek jövendő testmagasságát le lehet olvasni, például már idejében tudni lehet, hogy a gyermek abnor- misan magas, vagy abuormisan alacsony lesz. Filipsson véleménye szerint ennek alapján idejekorán meg lehet kezdeni a megfelelő kezelésé* pül a levegőbe. Vajon mi az oka, hogy pontosan ilyen frekvenciájú hangot adnak ki repülés közben tájékozódva a denevérek, — az éjszakai lepkék leggonoszabb ellenségei. Az éjszakai lepke hallószerve olyan felépítésű, hogy csak a 15 000—24 000 hertz frekvenciájú hangot fogja fel. Remélhetjük-e, hogy a jövőben sikerül kapcsolatba lépnünk az előttünk oly kevéssé ismert rovarvilággal? Nagyon nehéz feladat bejutni ebbe a világba. A rovarok evolúciója az ember fejlődésével párhuzamosan haladt és bizonyos területeken nagyobb tökéletességet ért el. Magyar felfedezés A Chinoinban újfajta vegyianyagot fedeztek fel, a „gly- pondin”-t, amely kedvezően hat a súlygyarapodásra, serkenti a tej- és tojástermelést. A fehér poralakú anyag már forgalomba került. A képen: Ebben a kutatólaboratóriumban dolgozták ki a glypondin gyártásának menetét. A QSH TÖRTÉNETE REMÉNYSUQÁR AZ ATOMKORSZAKBAN VÉDELEM A SUC/ÁRKÁROSODÁS ELLEN Az ötvenes évek elején világszerte rohamosan megszaporodott az atomreaktorok száma. Az atomenergia egyre szélesebbkörű felhasználása, az ionizáló sugaraknak a természettudományos kutatás majdnem minden területén való alkalmazása szükségszerűen parancsolta, hogy vegyészek, biológusok és orvosok olyan vegyszerek után kutassanak, amelyek az atomsugárzás okozta megbetegedések ellen sikerrel alkalmazhatók. De emellett abban az időben az emberek feje fölött ott lebegett az atomháború réme is. Az államok által irányított és pénzelt kutatók lázba jöttek: itt a nagy alkalom, a sok pénz, keressünk olyan ve- gyületeket, amelyeknek hadászati jelentőségük is van. I Abban az időben egy budapesti kutatóintézetben dolgoztam mint aspiráns. Mi is hozzáfogtunk bizonyos sugárvédő anyag utáni kutatáshoz. Az irodalomból ismertünk már vegyszereket, amelyekről szerkezetük és funkciójuk alapján sugárvédő. hatást lehetett feltételezni. A biokémikusok jól tudták, ha a radioaktív sugárzás az életfontos vegyüle- teket, a fehérjéket károsítja, akkor igen hamar fellép a halálhoz vezető sugárártalom. De azt is tudták, hogy a sugárkárosodás elkerülhető, ha a sugárzás okozta reakciót a szervezetben valamilyen módon meg lehetne állítani. Tehát az elv ismeretében készen állt a feltevés, a munka- hipotézis. Az óhajtott vegyü- let — nevezzük egyelőre GSH- nak — alapjában igen primitív kis anyag, csupán három aminósav építi fel, érdekessége, hogy egyi aminósavjában SH 'atomcsoport is van, (ezt azért említem, mert a csodaszerepet neki tulajdonították). Ezek után következett a GSH előállítása. Ezt a molekulát először 1921-ben állították elő élesztőből. Azóta tisztázták, hogy az állati szervezet minden sejtjében megtalálható, és alig van olyan sejtkárosodás, amelynek kivédésében ne volna szerepe. A cél érdekében a kutatóintézet istállóját fel töltötték kísérleti állatokkal — volt ott patkány, egér, tengerimalac, majd a sikerek után még majmot is kaptunk. Az asz- szisztencia már rutinszerűen preparálta az állatok veséjét, máját, agyát és egyéb lágyrészeit, mi pedig extraháltunk. Bonyolult procedura után jutottunk néhány milligramm GSH-hoz. ' Amikor a kész preparátum már kitett akkora mennyiséget, hogy elkezdhettük az állatkísérleteket, a GSH-oldatot az állat vénájába injektáltuk, azután következett a besugárzás. Az volt a feladat: állapítsuk meg, mennyi az a maximális sugárdózis, amitől kifejlődnek a sugárhalál tünetei, amitől az állat biztoséin elpusztul. Nem azt kaptuk, amit vártunk, ugyanis néhány milliliter GSH-oldattól elpusztult az állat, még mielőtt a sugártartalom tünetei kifejlődtek volna. A reményt mégsem adtuk föl, mert gyanú támadt, hogy nem jó a készítmény. Ismét át kellett nézni az izo- lálási procedúrát, a vegyület tisztaságát és egyéb körülményeket. Egy kutatónak. az az ötlete támadt, csökkenteni kellene az extrakcióhoz használt agresszív anyagok meny- nyiségét, hátha ezek maradványai okoznak olyan destrukciót a preparátumban, amitől az állat megdöglik. A helyesnek vélt változtatásokat elvégeztük, most már „finomabb” metodikát alkalmaztunk, az állatokat nem öltük le, hanem fagyasztottuk, — a vegyület tisztább lett. A kísérletek még az eddiginél is nagyobb intenzitással folytak tovább. A GSH- oldattal injektált állatok igen nagy sugárterhelést bírtak el minden jelentősebb károsodás nélkül. Mondani sem kell, hogy a GSH-molekula nemcsak a mi intézetünkben, hanem szerte a világon „sztár” lett. Érdekelte a vegyészeket, számítókat, kalandorokat, — nagy bizniszt sejtettek benne. Egy volt munkatársam a nagy karrier reményében bizonyos ismeretek birtokában nyugatra szökött, most is ott él, néha megjelenik egy-egy közleménye a sugárvédő anyagokról. Akik itthon maradtak és tovább dolgoztak ilyen irányú területen, további eredményekhez jutottak. A sugárkárosod ás törvény- szerűségeit Grajevszkij szovjet kutató írta le 1957-ben. E szerint a sugárhatás kifejlődésének három, egymástól jól elkülöníthető szakasza van. Kimutatta, hogy amikor sugárzás éri az élőlényt, kezdetben igen aktív ionok és gyökök keletkeznek, tehát, a sugárhatás enegiaátadás, io- nizálás és gerjesztés formájában nyilvánul meg. Közben az életfontos vegyületek molekulái alkotórészeikre esnek szét. Nagyjából ez jellemzi a sugárhatás fizikai stádiumát. Ezután következő kémiai szakasz már viharosabb lefolyású: vegyileg igen aktív gyökök keletkezésével kezdődik, amelyek azután egymással és más vegyületek töredékeivel lépnek láncreakcióba. Ennek során képződnek a sugárkárosodás elkerülhetetlen termékei, az igen káros szerves peroxidok. Végeredményben ezek a termékek határozzák meg a sugárhatás harmadik fázisát, ahol már olyan szimptómákkal van dolga az orvosnak, amilyeneket „normális” kóreseteknél csak ritkán, vagy soha nincs alkalma tapasztalni. A sugárhatás káros kifejlődésének megakadályozására olyan módszereket dolgoztak ki, amelyekkel meg lehet akadályozni az állat életműködése szempontjából káros ionok és gyökök keletkezését. Erre vonatkozóan Pihl amerikai kutató 1958-ban kidolgozott egy „gyökeltakarító” elméletet. E feltevés szerint arról van szó, hogy a szervezetbe be kell juttatni olyan vegyi anyagokat, amelyek a sugárreakciók során keletkezett aktív gyököket inaktiválja. Ilyen anyagok az olyan molekulák, amelyek SH atomcsoportot tartalmaznak. Nos, ilyen anyag volt a ml GSH preparátumunk is. Azóta rengeteg közlemény jelent meg a GSH-nak nevezett glu- tathion, cisztein sugárvédő szerepéről. Azt már 1953—53-ban is tudtuk, hogy a glutathion, amit fentebb GSH-nak neveztünk, egyik aminósavja, a cisztein képes életben tartani olyan állatokat, amelyeket halálos sugáradaggal terheltek meg. Ennek a módszernek csupán az volt a gyengéje, hogy a besugárzás előtt legalább félórával kellett az állat vénájába fecskendezni a ciszteint. Nehéz volna elképzelni, hogy a sugárvédő anyagoknak ilyen tulajdonsága megnyugtatná az atomháborútól rettegő polgárt. Majdnem tíz évvel ezután Popov és munkatársai kiderítették, hogy a cisztein nemcsak preventív pharmakon, hanem képes arra is, hogy mérsékelje a sugárártalmak kifejlődését. Ök mutatták ki, hogy a vér, máj, szem, vese, bélhám sugárkárosodása következtében előállt kóros funkciók cisztein hatására redukálódnak, sőt némely esetben teljesen gyógyulnak. 3. A GSH, de általában azok a szerves vegyületek, amelyek SH atomcsoportot tartalmaznak, így vagy amúgy, de a sugárvédő hatással rendelkeznek. Még emlékszünk arra a tömeghisztériára, amikor Európában, hazánkban is, az atomháborútól való félelemtől felvásárolták a konyhasót, mert azt hallották, hogy a nátriumkloridnak sugárvédő szerepe van. Ez ma sincs bizonyítva, de az SH tartalmú szerves vegyületek, a cisztein, biztosan megvédi a rászorulót az esetleges sugárártalomtól. Amint látjuk, a vegyészek itt is újat alkottak és segítik a gyógyító orvost Az atomkorszak ismét gazdagabb lett, legalább egy kis reménysugárral. Takács László I á k
