Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

ÜS69. május 24, ounammi na»io 9 Orvosi Elkészült a nyári táborok menetrendje készülékek kiállítása Rövid idő leforgása alatt két orvosi műszer kiállítást is láthattak a pécsiek, néhány héttel ezelőtt a Technika Há­zában az Elektronikus Mérő- készülékek Gyára adott ízelí­tőt termékeiből. Tegnap dél­előtt a kísérletes sebész kong­resszus alkalmából nyílt orvo­si műszer kiállítás az új kli­nika egyik földszinti termé­ben. A rendező: az Egészség- ügyi Minisztérium Orvosi Mű­szerügyi Intézete. A kiállítá­son a MEDICOR Művek, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, a RADELKIS Ktsz, a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat és a budapesti REA- NAL Finomvegyszergyár mu­tatta be legújabb gyártmá­nyait. A megnyitó előtt beszélget­tünk a MEDICOR — hazánk legnagyobb orvosi készülékek gyára — képviselőjével. — Nem nagy anyaggal jöt­tünk, tekintettel arra, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár­ra kell koncentrálnunk. De az itt látható kilenc készülék ér­zékelteti, hogy milyen műsze­reket gyárt világszínvonalon a MEDICOR — mondotta dr. Horváth József főosztályveze­tő, majd átnyújtotta az erre az alkalomra készült tájékoz­tató anyagot tartalmazó dosz- sziét. Nem kis büszkeséggel említették, hogy 1968-ról 69-re 60 új készüléket fejlesztettek ki, s ezek 1970-ben már kap­hatók, sőt közvetlenül besze­rezhetők a gyárban. Profil­jukba az orvosi kézi műsze­rektől az elektronikus beren­dezésekig minden beletarto­zik. Mivel évi másfél milliár­dos forgalmukból 500 milliót tesz ki a belföldi forgalom (ebben nemcsak egészségügyi ' élű berendezések vannak), ! okozott gondot fordítanak a hazai piac igényeinek kielé­gítésére, illetve állandó tájé­koztatására. Az Elektromos Mérőkészü­lékek Gyára tervbevette egy komplett betegellenőrző mű­szer elkészítését, amellyel egyszerre és folyamatosan mérhető a beteg pulzusa, (en­nek újabb változata már el is készült, s látható), légzésszá­ma, hőmérséklete és vérnyo­mása, s a műszer baj esetén riasztja az orvost. 1970-ben kezdik meg a sorozatgyártá­sát, de máris nagy az érdek­lődés úgy itthon, mint a KGST-országokban. Hasonló jókat mondhatunk a többi kiállító termékeiről, hiszen gyártmányaik legjavát hozták el. A rövid megnyi­tón dr. Boros Béla, a POTE rektora, dr. Horvay Ervin, az Orvos Műszerügyi Intézet igazgatója és dr. Török Béla, a Műtéttani Intézet tanára szólt az egybegyűltekhez, a kísérleti sebész kongresszus vendégeihez. A kiállítás az új klinikán (bejárat a Honvéd utcai kapun) csak ma tekint­hető meg: 10—14 óráig. Tíz sérült Súlyos közlekedési baleset a lulipán-csár dánál Ennyi maradt az autóbus* vezetőfülkéiének ajtajából. Pénteken délután fél 5-kor a pécsváradi úton a Tulipán-csárda előtt már csak az üvegtörmelék jelezte^ hogy egy órával előbb súlyos közlekedési baleset történt ott. Az útszéll árok partján vagy húszán ültek és próbálták ren­dezgetni, mi. is történt voltakép­pen. Az Aszfaltútépítő Vállalat munkásai, akik mai szabad szom­batjukra indultak haza Bonyhád környéki lakóhelyükre, a követ­kező autóbuszra vártak. Amivel elindultak másfél órája, azt már elvitte a daruskocsi a 12. AKÖV javítóműhelyébe. A GA 28-35-ös rendszámú Ikarus 31-es vezető­ülése és a mögötte lévő rész a felismerhetetlenségig összezúzó- dott. Az emberek valami különös csodának tartották, hogy nem történt haláleset. A túlsó oldalon az árokban alig észrevehetően „pihent” egy alaktalan fémtömeg: az autóbusz ajtaja. Mi történt itt délután 3 óra 20 perckor? — Már korábban észrevettem, hogy egy autóbusz előzni akar — idézi fel azokat a nehéz perce­ket Budai Lajos, a 15-ös járat vezetője, aki pontosan 3-kor in­dult a 43-as térről. — A Tulipán­csárda előtt egy nő jelzett, hogy le akar ’ szállni. Lassítottam, s abban a pillanatban, amint meg­állt a kocsi, hátulról egy nagy lökést kaptam. A következő nil- lanatban pe Ug már azt láttam, hogy a mögöttem lévő busz ne- Idmegy a szemből jövő teher­autónak. A túloldali megállóban egy má­sik nő állt autóbuszra várva. A szemből jövő FE 33-30-as rend- számú TÜZÉP-teherautó sofőrje ! miatta nem tudott még jobban az út szélére húzódni, amikor meglátta maga előtt az álló autó­busz mögül kibukkanó másik buszt. Bosnyák János 100 darab BH-elemet szállított kocsiján. Most I azon elmélkedik, hogy ha nagy terhével nem Jön Pécs felé olyan óvatosan, s ha nem tud ennyire is lebúzó^n* az útról, akkor ko­molyabb baj is történhetett vol­na. fgy főleg a rakodótér ütkö­zött össze az autóbusszal. Kourád ,ri :l6s. az autóbusz ve- | zetője vujós ínüleg arra számí­tott, hogy a két jármű között át tud csúszni és máris megelőzte az előtte lévő buszt. Rosszul szá­mított. Most ő a szerencsétlenség egyik súlyos sérültje. A m~- e^onnal nagv appa­rátussal vonultak ki a helyszínre és tíz sérültet szállítottak az am­bulanciára. illetve az L sz. sebé­szeti klinikára. Súlyos, nem élet- ! veszélyes sárülést szenvedett Konrád Miklóson kívül Bosnyák János, a tehergépkocsi vezetője és Mát*’**'» T^zsof kakasdi ?avos. : Könnyebben sérült meg Sáfrány I Istvá^"5 i, Czékmány Imre möcsényi, .^nka Ernő grabóci, Ketterer Ferenc, Palkó János, Stengfer és P*/'**»l kakasdi )&: osok. Közülük négyet a mentőszolgálat ambulanciájáról hazaengedtek. H. 1» 25 éves a Dunántúli Tudományos Intézet Tegnap délután zárt- i körű ankéton emlékez- ) tek meg a Magyar Tu­dományos Akadémia Du­nántúli Tudományos In­tézete fennállásának 25 éves. jubileumáról. Az ankéton részt vett dr. Csendes Lajos, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottságának titkára is. Az intézet alapító ok­levele ugyan 1943-ban keltezett, tudományos te­vékenységét azonban, csak 1944 közepe táján kezdhette meg. innét a 25. jubileum Dr. Babies András, az intézet igaz­gatója részletesen ismer­tette az intézet múltját, jelenét és elvi vonatko­zásokban terveit is. Az intézet első tevé­kenysége a természeti földrajzi, valamint a gazdaságtörténeti kuta­tásokból állt, ennek van­nak náluk a legmélyebb gyökerei. A karsztmorfo­lógia és a vele kapcso­latos Karszthidrológia, különösen eredményes munkaterületnek bizo­nyult. Klímakutatásaik álta­lában illeszkednek a ter­mészeti földrajzi prog­ramhoz. Jelenleg a ter­mészetes és mesterséges üregek klímaviszonyai­nak megállapítása a fel­adatuk. Az intézet terveiről szólva dr. Babies And­rás elmondotta: az Aka­démia intézeteiben be­vezette a hároméves ku­tatási tervezést. A Du­nántúli Tudományos In­tézet hároméves — 1961— 1971. évekre szóló — tervében fontos voná­sok: a kutatások több­sége társadalmi, gazda­sági igényhez igazodik, azonkívül regionális komplex kutatás, vagyis a vidék valamennyi, az intézet tudományos mun­kájába vágó szakterüle­tét együttesen vizsgál­ják. Még néhány érdekes adat: Az intézet fennál­lása óta 420 különböző publikációjuk jelent meg 630 nyomdai ív terjede­lemben. Aztán csak a Pécsi Rádióban összesen 300 előadást tartottak. Az ankéton tudomá­nyos előadások is el­hangzottak így Lovász György: A természeti földrajzi kutatások cél­ja és főbb eredményei, Kolta János: A telepü­léshálózat rekonstrukció­jának előkészítése és a végrehajtás eddigi ered­ménye Baranyában, vala­mint Ruzsás Lajos: A regionalizmus és az in­tézet történettudományi osztályának kutatásai címmel tartott előadást. Kapunyitás június 1 5-én Elkészült a végleges tábori „menetrend”: az idén a Kom­munista Ifjúsági Szövetség^ 36 központi és öt egyetemi épí­tőtábora várja június 15—au­gusztus 23 között a fiatalo­kat. Már lezárultak a jelent­kezések, mintegy 30 ezer fia­tal részvételére számítanak. Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is nagy keletje volt a „beutalóknak” s több helyütt az okozott gondot, hogy a jelentkezők közül kik­re essék a választás. A táborokat az idén is, úgy csoportosították. hogy ifjú lakóik a legsürgetőbb felada­tokat végezhessék el. Többsé­gük a Bács és Pest megyei állami gazdaságokban, illet­ve tsz-ekben dolgozik azért, hogy idejeUt-ii itszii re teljek a zöldség- és gyümölcstermést, elvégezzék a növényápolást. A két nagyobb ..megrendelőn” kívül mée Veszprém Somogy, Szolnok és Baranya megyé­ben segitik a mezőgazdasá­got a fiatalok. Az idén egyébként első ízben dolgoznak öt turnusos váltásban a táborlakók. En­nek megfeielöen korábban nyitnak később zárnak a tá­borok. Az utolsó turnus au­gusztus 23-án teszi le a szer­számot. A táborélet a hagyo­mányoknak megfelelően zaj­lik, a napi 6, illetve 8 órás műszakok után sokféle mű­velődési szórakozási és spor­tolási lehetőség várja a fia­talokat. Munkásmozgalmi emlékmű a Köztársaság téren Pécsi silier országos újítók! állít ásón Pécsi egészségügyi dolgozók szép sikerrel szerepelnek a Budapesten megrendezett or­szágos egészségügyi újítókl- állítson. Éva Béla az orvos- egyetem technikusa négy újí­tását mutatta be. A kémcső- és palackmosó-berendezése a véradó állomások munkáját könnyíti meg, lépcsőn járó targoncájával pedig, amelyet a televízió híradója működés közben mutatott be —, az üvegballonokban tárolt gyógy­szerek és vegyszerek szállít­hatók torésmentes biztonság­gal. Dr. Inhof Sándor és dr. Salamon István, a gyermek­klinika orvosainak újítása azt mutatja ki, bogy a terhessé­gi időszakhoz mérten milyen súllyal és hosszal kell meg­születnie a csecsemőnek. Dr. Tarján Jenő, a 2-es belklinika orvosa a vérnyomok meghatá­rozására dolgozott ki új eljá­rást. A pécsiek újításait a szak­emberek úgy minősítették, bogy azok számos munkate­rületen járulnak hozzá az egészségügyi ellátás fejleszté­séhez. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága meg­vonta a működési engedélyt az algyői Napsugár Tsz-től. Az 1100 holdas gazdaságnak mindössze 82 tagja, ugyanak­kor 107 alkalmazottja volt. Az alkalmazottakat azonban nem a mezőgazdaságban, hanem a különböző segéd-üzemágakban foglalkoztatták. Egy tagra 13 hold esett, amit a nagy mun­kacsúcsok idején nem tudtak megművelni tökéletesen és a termés betakarítása is gondot okozott. A megye egyik legkisebb tsz-e 1968-ban minden gazda­ságossági számítást megelőzve 12 segédüzemágat hozott létre. Olyanokat is, amelyek nem függtek össze mezőgazdasági termelésseL Főleg az építő-, Munkatársunk jelenti: A szelíden emelkedő zöld pázsitból váratlanul magasod­nak fel a széltépte, robusztus kövek. A terep átfogó szikla­láng — jobbról balra — di­namikus hullámzással mind magasabbra nő, mígnem há­rom egymással elválaszthatat­lanul összefonódó sziklapil­lérré alakul. Ez a tulajdon­képpeni emlékmű. A csiszo­latlan kőtestből stilizált öt­ágú csillag emelkedik ki — félreérthetetlenné téve a mon­danivalót. A makett alig asz­tallap nagyságú, mégis tökélete­sen érzékelteti milyen liraian őszinte alkotás lesz a Köztár­saság téren felállításra ke­rülő baranyai munkásmozgal­mi emlékmű. A zsűri véle­ménye egybehangzó volt: Il­lés Gyula kitűnő munkát végzett, megkezdődhet a kivi­telezés gyakorlati előkészíté­se. A Magyar Képzőművészek Szövetségének Képző- és Iparművészeti Lektorátusán tegnap délelőtt megtartott zsűrizéssel egy régi terv ke­ipari tevékenységet fejlesztet­ték, amelynek olyan nagy volt az anyagszükséglete, hogy azt a kis tsz árbevétele nem tud­ta ellensúlyozni. Mivel anyagi fedezetük nem volt, az épít- tetőktől előlegeztek bizonyos összegeket. Mindez pénzügyi szabálytalanságokat, könyvelé­si bonyodalmakat okozott. A tsz elnöke nem hallgatott a tagságra. A gazdaság helyzete az idén már teljesen kilátás­talanná vált, s a tagság is kérte a szövetkezet szanálá­sát. A Megyei Tanács VB hatá­rozata szerint az algyői tsz területét átadják a szomszédos szegedi Felszabadulás Tsz-nek, s a tagok ugyancsak átlépnek a szegedi közös gazdaságba. rült végleg sínre: Pécs mun­kásmozgalmi rangja, mártír­jainak emléke ugyanis már sok év óta sürgette egy, az ügyhöz valóban méltó emlék­mű felállítását Mint ismere­tes, a város vezető szervei meghívásos pályázatot Írtak ki neves szobrászok részére, s az igy kézhez kapott élképp zelések gondos áttanulmányo­zása után döntöttek Illés Gyula kompozíciója mellett Illés Gyula elsősorban épü­let, illetve térdíszítő alkotá­saival tette nevét ismertté. Ö készítette el az új Nemzeti Színház homlokzattervét, a Szombathelyi Savária Műve­lődési Ház külső díszítését, a Kazincbarcikai Kórház beton­dekorációját. — A Budapesti Képzőművészeti Főiskola ta­nára Pécsi megbízatásáról el­mondotta: a rendkívül mó- dem épületekkel övezett tér szinte kikényszerítette a lehe­tő legmodernebb hangvételű emlékmű-megoldást A Képzőművészeti Szövet­ség budavári székházéban le­folytatott zsűrizésen Pécs képviseletében Szentistványi Gyuláné, a Városi Pártbizott­ság osztályvezetője és dr. Bor­sos József, népművelési cso­portvezető is megjelent. Véle­ményük egyezett a szak-zsű­rijével: a kompozíció szug- gesztív. kifejező. A terv megvalósításában közreműködő építészek, elké­szítették a tér rendezési terv­vázlatát. Eszerint az emlék­mű a Köztársaság téren je­lenleg meglévő parkrész zá­róvonalán kerül felállításraj hátát mutatva a játszótérnek. A parképítők 60—80 centivel megemelik a területet és igy a kompozíció kissé a tér fölé emelkedik. Az emlékmű tel­jes hosszg egyébként 27 mé­ter. A főalap szélessége négy, magassága pedig 2,7 méter. Alapanyaga dunakalászi mész­kő. Ha minden az eredeti el­képzelések szerint történik, az ünneoélyes avatásra ez év november 29-én Pécs felsza­badulásának 25 évfordulóján kerül sor ÜL 8. Megvonták a működési engedélyt az algyői Napsugár Tsz-től A képzőművészeti lektorátus jóváhagyta a tervet Az emlékmű glpszmodellje. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom