Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 113. szám

1M9. május 20. Dunontau nm>io Csak regisztráljunk? Menet közben akarjuk tudni, mi a teendőnk Önköltségszámítás Szentlőrincen — Több a jövedelem, amióta áttértek az új módszerre Zökkenőmentesen halad a Rét utca átépítése Ä 104 baranyai tsz-nék még csak egy törpe kisebb­sége végez szakszerű önkölt­ség-számításokat. E kisebb­séghez tartozik a szentlőrinci Üttörő Tsz is. mely 1964-ben tért át az új módszerre. Éber Imre tsz-elnök szerint nem tudnának meglenni enélkiil, hiszen a hagyományos köny­velés — bármennyire fon­tos — többnyire csak regiszt­rál, s nem nyújt olyan in­formációkat. ami lehetővé te­szi. hogy menet közben is beavatkozzanak az esemé­nyekbe. Hasonlóan vélekedik a főállattenyésztő is. Ráfizettek — megszüntették 1964-ben még 18 növényt termesztett az Üttörő Tsz. Ma csak tízzel foglalkoznak. Az önköltségszámítás ugyanis kiderítette, hogy a burgonya, napraforgó, lencse, a mag­fogásra szánt káposztarepce és bíborhere, a cukorrépa és csalamádé náluk ráfizeté­ses. Adatokkal bizonyítják, hogy a napraforgó például öt év alatt csak egyszer volt náluk nyereséges. A nyolc kultúrnövény el­hagyása arra mutat, hogy az Üttörő Tsz jelentős mérték­ben szakosodott az elmúlt öt évben. Közhely, hogy ez korkövetelmény. Közgazdasá­gi számítások bizonyítják, hogy nagyobb hozam, nyere­ség érhető el, ha így tesz­nek. Más kérdés, hogy a népgazdaságnak az elhagyott növényekre, például a napra­forgóra és lencsére is szük­sége van. Mit tehetnek ilyen körül­mények között a termeltető és felvásárló vállalatok? — Nyilván, az a legcélszerűbb, ha ők is a szakosodás elvét követik, tehát csak kevés' tsz- nél, viszont nagy táblákon termeltetnek például lencsét. S ha még így sem elegendő a termelési kedv, a legjobb, ha ösztönzőbb felvásárlási árakat állapítanak meg. Más megoldás nincs. Nem csak a forint dönt Bár az önköltségszámítás­hoz híven mindent forintra számítanak át. abban mutat­ják ki például a különböző termékek előállításához szük­séges élőmunka ráfordítást is, azért nem fétisizálják a fo­rintot. Nem mindenre. ami fontos, ad ugyanis választ. A cukorrépa termesztése például náluk is kifizetődő volna, ad annyi hasznot, mint a kuko­rica vagy őszi árpa, mégis felhagytak vele, mert a szá­mítások azt mutatták, hogy rendkívül sok élő munkát igényel. Egy olyan tsz-ben, mely Pécs közelében fek­szik, ahol az urbanizációs ha­tás sokkal erősebb, mint má­sutt, nagyon fontos ez a szempont. Az önköltségszámítás Szent­lőrincen is napirendre tűzte a sokat vitatott szarvasmar­ha-kérdést. A 70 százalékos állami támogatást kivéve minden kedvezményt számba- vettek. igyekeznek lefaragni a különböző termelési fázi­sokban a veszteségekét, ám a szarvasmarha-tenyésztés — az egészet tekintve — még­sem mutat nyereséget. Még­sem hagytak fel vele. vagy csökkentették, mert külön­ben nem tudnák igénybe ven­ni a szakosított tehenészeti telep kiépítéséhez szükséges állami támogatást, nem tud­nák hasznosítani kitűnő le­gelőiket s tetemes zpldtakar-. mány hulladékaikat, nem tud­nának foglalkoztatni több erre specializálódott embert. Végül tudják, hogy az ár­korrekciók még az új gazda­sági mechanizmusban sem igazodnak azonnal a piaci helyzethez. Előfordulhat, hogy egy üzemág egy ideig na­gyobb hasznot eredményez, mint amennyi a méltányos­ság alapján a tsz-t megillet­né. Ez volt a helyzet a pe­csenyecsirkénél is, ahol a termelés forradalmi változá­sai lehetővé tették a fogyasz­tói árak csökkenését, ám az csak egy idő múlva követke­zett be. Ellenkező előjelű példát mutatott néhány éve a sertés, amikor ez az üzem­ág nem volt elég jövedelme­ző. A szentlőrinciek mégsem mondtak le a sertésről, mert tudták, hogy csak átmeneti állapotról van szó. Igazságosabb jövedelemelosztás Az önköltségszámítás meg­pecsételte a nagy hagyomá­nyokra visszatekintő harma­dos kukoricaművelés sorsát, s igazságosabbá tette a jö­vedelemelosztást is. Szentlőrincen is évről évre emelkedett a kukoricatermés átlaga, s 1968-ban — májusi morzsoltra számítva — már elérte a 25,3 mázsát. Min­denki tudta, hogy a „harma­dosok” szorgalma is Szerepét játszott ebben, ám a többség előtt ném volt kétséges, hogy a hozamok ilyen mérvű emelkedése elsősorban a nö­vekvő műtrágya adagoknak, a kemizálás fokozódásának tekinthető. Méltánytalan lett volna továbbra is fenntarta­ni a „harmadost”, nem be­szélve arról, hogy alaposan eljárt felette az idő. Schmidt János főkönyvelő számításo­kat végzett, s bebizonyoso­dott, hogy sokkal kifizető­dőbb, ha gépesítik a kukori­ca-betakarítást, méghozzá a legfejlettebb, ún. gabonás-mód­szer alapján. Azóta már meg­rendelték az ehhez szükséges magtisztító berendezést, il­letve az ahhoz kapcsolódó öt darab, összesen 30 vagon tá­rolóképességű fémtornyot is. A növénytermesztőknek egyébként nincs okuk pa­naszra a „harmados” meg­szüntetése miatt. A 180 tíz órás munkanapra átszámított jövedelem 1934-ben még 9664 forint volt, 1968-ban pedig el­érte a 15 631 forintot. Elis­merő levelet, piénzjutalmakat kapott a tsz. fennállása óta még egyszer sem részesült I olyan magas erkölcsi elisme- ; résben, mint most. Magyar László Amitől néhány hete olyan nagyon tartottak a Rét utca építői, szerencsére nem kö­vetkezett be. A kedvező idő­járás hozzájárult, hogy a 1 munkákat akadálytalanul vé­gezhessék. A DÉDÁSZ egy héttel a vállalt határidő előtt átadta az utca űj közvilágí­tását. A Pécsi Víz- és Csa­tornamű is elvégezte felada­tát és május 6-án már meg­történt az új nyomóvezeték átadása. Annakidején megírtuk, hogy a Rét utca átépítésének leg­kritikusabb pontja a gázveze­ték lefektetése. Hogyan válto­zott azóta a helyzet? Erre a kérdésre Vadas Lászlótól, a szolgáltatási üzem vezetőjétől kaptunk választ: — Lényegesen javult a csö­vek hegesztésének minősége, a földmunkákkal sincs már problémánk, ezért a vártní. jobb ütemben haladhatunk előre a munkákkal. Ma már azt mondhatjuk: minden re­mény megvan arra, hogy eb­ben a hónapban befejezzük az új gázvezeték lefektetését. A Közúti Építő Vállalat a Rét utca alsó szakaszán, pon­tosabban a Köztársaság tér alatti szakaszon már aszfal­toz. — Ezen a részen a kőalapra félszélességben már leraktuk a kavicsaszfalt alsó rétegét. Ez a réteg egyébként változó vastagságú, a következő réteg­gel együtt 6—12 centiméteres lesz. Erre még egy durva asz­faltbeton-réteg kerül, majd egy kevert záróréteget hely zünk el — mondja Farkas József, a Közúti Építő Vál­lalat művezetője. A munkák jelenlegi állása szerint a jú- j lius 15-i határidővel nem lesz probléma. Egy naP>g voltam katona... Érdemes megnézni a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Beton- és Vasbetonipari Művek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatának különálló KIÁLLÍTÁSI területét a tóparton, a Washington-szoborral szemben. Korszerű, betonból és vasbetonból készített, előregyártón, ipari, mezőgazdasági és közszükségleti termékeket mutatunk be. Érdekes újdonságunk az újfajta HÉTVÉGI HÁZ ÉS TÉRELEMES GÉPKOCSITAROL0, amelyet szintén bemutatunk. A Budapesti Nemzetközi Vásáron a Művek kiállítási területén működő műszaki és kereskedelmi kirendeltség szívesen ad tájékoztatást az érdeklődőknek. — Itt kell jelentkezni ka­tonának? — kérdezi a B. m. Karhatalom ügyeletesét egy vékony gyermekhang. — Igen, jó helyen jársz. Mondd, mit szólt a mamád, amikor megkaptad a behívót? — Nem szólhatott semmit, parancs az parancs ... Szombaton délben négy pé­csi iskolából összesen negy­ven úttörő vonult be egy napos katonai szolgálatra jó munkája jutalmául. Most itt sorakoznak a laktanya udva­rán és hallgatják Dallos Ti­bor főhadnagy, karhatalmi KISZ-titkár üdvözlő szavait. Kispál Gyula őrnagy, a leen­dő század parancsnoka ke­ményen méregeti őket, régi igazság: az elején kell meg­fogni az újoncokat. A zene­kar rázendít a DISZ-indulóra, mindenki vigyázzba mereve­dik, egy pajtás meg, alkal­masnak ítélve a pillanatot, kisétál a sorból és csoport­képet készít társairól... A zenekar tagjai megdöbbené­sükben egy oktávval feljebb kezdenek játszani. Kispál őr­nagy rémülten takarja el a szemét. Na, majd ha beöl­töznek! És ennek is eljön az ideje. — Láttál már ilyen kicsi tűzoltót? — súgja Kárpáti Árpád városi úttörőtitkár. — Mert nincs is. A kis Hillebrand Gábor viszont kétségtelenül katona, nyakában igazi géppisztoly, fenekén hátizsák,' bokáját gázálarctáska verdesi, szeme bizakodva néz a jövőbe: hisz abban, hogy nem roskad ösz- sze. Ütban a bogádi lőtér felé maximálisan megtartják a biztonsági szabályokat. Lő­szert természetesen nem osz­tanak, az egyébként is gya­korló géppisztolyokból hiány­zik az ütőszeg, mégsem sza­bad egymásra fogni, magát a lövészetet pedig kispuská­val hajtják végre. Első a Bercsényi utcai iskola raja 174 köregységgel, az egyéni győztes, Kaponya Jóska ered­ményét már a profik is meg­irigyelhetik. két tizes és egy kilences találata volt. Vasárnap hajnalban, ami­kor Lantos Sándor alhadnagy, szakaszparancsnok benyitott a körletbe, már mindenki vár­ta a riadót... Negyed óra alatt a század teljes harc- készültségbe helyezte magát, Ricker és Kócsy visszacserél­ték fegyverüket és háromne­gyed hatkor elindulhattak a Sikondán előretörő fehérek ellen. 1919 május 2-át írtunk ekkor, nemrég állt el áz eső, a csapatok harci szelleme ki­elégítő volt. Ám váratlanul ellenséges bombázók „jelen­tek meg” a gépkocsioszlop fe­lett, „páncélsapkában” le kel­lett ugrálni a kocsiról, s aliá múlt el a légitámadás. el­rendelték a gázriadót. Közben elterjedt a hír. hogy a fehé­rek kilőtték a konyhát, s hogy minden összejöjjön, fel­robbantották az előttünk levő hidat, nem tudtak tovább menni a gépkocsik. A haditudósító mindent megtett, hogy egyik-másik kisméretű harcostól átvegye a géppisztolyt a gyalogmenet idejére, de a katona nem adja ki kezéből a fegyvert. Ideiglenes táborhelyünkön már álltak a sátrak és a had­táptól előre rendelt pótkony- ha forró kakaót, hatalmas briósokat biztosított az állo­mánynak. Közben az egyik raj „nyelvet” fogott, kicsit megijedtek, amikor meglátták a bokrok között, de szeren­csére ő még jobban megijedt és feltartotta a kezét. A fe­hérek megpróbálták kiszaba­dítani. de az őrök résen vol­tak. az ellenség súlyos vesz­teségeket szenvedett és visz- szavonulni kényszerült. Őket csapdába csalták és csak ebé­delni engedték szabadon. A súlyos harcok után a vörö­söknek még akadálv-verseny- re is tellett az idejükből, eb­ben a Székely Bertalan úti iskola raja szerezte meg az elsőséget. Az ezt követő csete-paténak már csak nézői voltak a kis katonák. Honvédek, tiszthe­lyettesek és tisztek tartottak harcászati bemutatót, ropog­tak a sorozatok, robbantak a durrancsok, a színes ködgyer­tyák lilára, zöldre és rózsa­színűre festették az eget. — Na pajtások, elkezdjük élőiről? — kérdezte délután 5 órakor már a laktanyában Kispál őrnagy. — Igen — hangzott az egyöntetű válasz. Jó ötletnek bizonyult, maradandó emlék lesz a gyerekekben az „Egy napig voltam katona” akció, amelyet a BM pécsi karhatal­mi egysége az országban el­sőként hajtott végre. Kárpáti Árpád oklevelet és könyvjutalmat adott át a szombatjukat és vasárnapju­kat szívesen feláldozó kar- hatalmistáknak, a katonavi­selt gyerekek pedig arcképes igazolványt kaptak. Kéri Tamás Két elmaradt értekezlet helyett Még nem késő Május 26-án lesz az „Asztalos” kollégium mű­szaki átadása. Az épület északi fala alatt húzódó üregek veszélyeztették az épületet, és súlyosan, megrongálták a faiakat. Az Aknamélyítő Vállalat az épület alapját meg­erősítette, az üregeket pedig betömedékelték. A munkálatok költsége 6,4 millió forint volt. Ezzel tehát megmen­tették a kollégiumot, de... Takács János. Marsay István, a Pécsi Tervező Vállalat mérnökei. Ta­pasztó Ferenc, az Akna­mélyítő üzemvezetője és a vállalat főmérnöke a munka befejezése előtt alaposan körülnéztek a környező házak pincéi­ben. így fedezték fel, hogy a Geisler Eta utca 6. számú ház alatt, egy régebben betömedékelt pince húzódik, feltehe­tően egészen a Nagy La­jos Gimnázium udva­rán levő úszómedencéig. A tömedék erősen meg­rokkant, így a pince já­ratainak követése nem okozott különösebb ne­hézséget. A kollégium udvarán levő aknában kerepeltetett fejtőkala­pács megfelelő tájékozó­dási támpontul szolgált, hiszen a pince végében jól hallották a tőlük jobbra dübörgő légkala­pácsot. A felfedezett pince- rendszer jelen pillanat­ban nem veszélyeztet semmit. Nincs azonban semmi biztosíték arra, hogy 2—3, a közelmúlt­ban Fécsre szakadt eső­höz hasonló felhőszaka­dás, vagy a Nagy Lajos Gimnázium uszodájának működtetése esetén, nem mosódik-e olyan mér­tékben ki a talaj, hogy veszélybe kerül a Me­gyei Tanács, a Nemzeti Bank. de még talán az Asztalos kollégium épü­lete is. A pince teljes feltá­rásának lehetősége most fennáll, hiszen nyitva van még az akna, amelyből az eddigi munkálatokat végezték. Tisztában va­gyunk azzal, hogy ez újabb tetemes összeg ki­adásával jár, amit igen nehéz máról holnapra előteremteni. Félő azon­ban, hogy később sok­szorosan többet kell majd áldozni. Az Asztalos kollégium elkészültével a műszaki átadás jegyzőkönyvében, olvashatjuk majd: ...kész, további aggodalomra nincs ok. ... ? L. FEKETE HORGANYZOTT ÉS MÜANYAG-BEVONATÜ gépfonatok, tiiskéshuzal, 1 •• a •• rr kotozo­és feszítőhuzalok TELJES VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK A Vas- és Edénybolt Vállalat SZAK ÜZLETEIBEN i

Next

/
Oldalképek
Tartalom