Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

t969. május TS. PTTt iO m mi n at»t o Tűz Mecsekalján Szerdán este riasztották a pécsi tűzoltóságot: Mecsék- alján tűz ütött ki az Állami Termékgazdálkodási Igazga­tóság raktárában. A telepen szabad téren felhalmozott gyapotbálák gyulladtak meg eddig ismeretlen okból és több milliós értéket fenyege­tett az a veszély, hogy a tűz martalékává lesz. Az oltás­hoz a pécsieken kívül kivo­nult a komlód, mohácsi és szigetvári tűzoltóság is. Megfeszített munkával haj­nali 3 árakor sikerült loka­lizálni a tüzet A tűzoltók munkáját nagyon megköny- nyítette, hogy az éjszaka csaknem teljesen szélcsendes volt így a tűz aránylag kis területre korlátozódott Tegnap délelőtt jártunk a helyszínen. A vidékről riasz­tott tűzoltók ekkor már el­mentek, de a pécsiek egy ko­csival még ott voltak, és a telep dolgozóival együtt fi­gyelték a szétszórt és vízzel teljesen átitatott bálákat A fel-felkerekedő szél hatására ugyanis helyenként ismét füs­töt lehetett észlelni, ami ar­ra figyelmeztetett, hogy a tűznek még vannak rejtett gócai. A telepen több ezer bála gyapotot tárolnak, A tűzol­tóság gyors és hathatós be­avatkozásán kívül a gyapot bálázási módszerének köszön­hető, hogy — bár jelentős a keletkezett kár — a tűz nem okozott pótolhatatlan veszte­séget a népgazdaságnak. A tűz utáni első órákban még lehetetlen volt felmérni a kár nagyságát, mint ahogy azt sem lehetett még megállapí­tani, hány bála semmisült meg teljesen. Sok bálát rob­banásszerűen vetett szét a tűz, de nagyon soknak csak a külső része égett meg. Az Ál­lami Termékgazdálkodási Igazgatóságnak a helyszínre érkezett szakértői szerint vá­logatással, illetve az égett ré­szek eltávolításával a gyapot jelentős része iparilag min­den további nélkül hasznosít­ható. Az illetí&es rendőri és tűz­rendésze ti szervek most szak­értők széleskörű bevonásával folytatnak vizsgálatot annak megállapítására, hogy a tü­zet mi idézhette elő, keletke­zéséért terhel-e valakit a fe­lelősség, ■ hogy mekkora a kác. Á fürdőzés áldozatai Csütörtökön Tatabányán a 12/a akna melletti tóban til­tott helyen fürdőit két isko­lás kisfiú; a 11 éves Szegfű István és a vele egykorú Gu­lyás Attila vízbe fulladt A nyári fürdőzés még egy áldo­zatot követelt: a Velencei-tó agárdi partján fulladt a víz­be Básti Lajos 33 éves ku­bikos, csarodai lakos. Építőipari konferencia a Technika Házában Nagyarányú építkezés Dél-Dunántúlon A hazai építőiparnak a IV. ötéves tervidőszakra vonatko­zó fejlesztési koncepcióit is­mertette tegnap a Technika Házában Sinka János, az ÉVM műszaki fejlesztési főosztályá­nak helyettes vezetője. A több mint száz szakember je­lenlétében elhangzott előadás részletesen foglalkozott Dél- Dunántúl várható építési igé­nyeivel, illetve az ezekkel ösz- szefüggő műszaki fejlesztési feladatokkal. Utalt arra, hogy Dél-Dunán- túlon az egy lakosra jutó ösz- szes beruházások értéke 1964— 66-ban mintegy 20 százalék­kal volt alacsonyabb az orszá­gos átlagnál. Az elmaradás felszámolása már tavaly meg­kezdődött. Ha az 1966-os évi ipari termelések volumenét 100 százaléknak tekintjük, ak­kor 1971-ben 156 százalékra, 1975-ben pedig mintegy 240 százalékra növekszik az ipari építkezések volumene. 236 szá­zalékra a mezőgazdasági épít­kezéseké. A IV. ötéves terv­ben 48 ezer lakás épül a Dél- Dunántúlon, 17 százalékkal több, mint amennyit a jelen­legi ötéves tervidőszakban épí­tünk. A lakásépítési program tel­jesítése érdekében gyors ütemben fejleszteni kell a pé­csi panelüzemet úgy, hogy 1970-től évi 1800 lakáshoz gyártson elemet 1974-re pe­dig el kell készülnie egy új, 2500 lakás évi kapacitású ház­gyárnak. A nagyelemes építési mód ilyen fejlesztésével Pé­csett és Baranya megyében tízezer lakás építhető panel­elemből, de a pécsi panel­üzem kapacitásából a szek­szárdi lakásépítéshez mintegy 1000 lakásegységnyi elemet biztosítani kell. A Dél-Dunántúl minden vá­rosában jelentősen növelni kell a csatornaépítés volume­nét is. A csőgyártó kapacitás már elhatározott országos fej­lesztése várhatóan a mi vi­dékünk igényeit is ki tudja elégíteni vízzáró betoncsövek tekintetében Dél-Dunántúlon a IV. ötéves terv folyamán hoz­závetőlegesen 12—14 ezer la­kás távhőellátását kell megol­dani. Az építőiparnak növelnie kell a korszerű üreges téglák termelését. A kőbányászatnak a nemeszúzalék arányát kell növelnie. A jelenlegi Bere- mendi Cementgyár az országos cementtermelésnek mintegy 2,3 százalékát adja. A majd meg­épülő új cementmű belépé­sével ez a szám 25 százalékra növekszik. Az új gyár széles minőségi skálán dolgozva 400- tól 700-as cementig mindent előállíthat. A körzetben lévő beremendi, továbbá keszőhi- degkúti, bükkösdi. gutorföldei és nagykanizsai mészgyártás az országos termelésnek kere­ken tíz százalékát adja. A to­vábbi fejlesztést illetően első­rendű helyet foglal el a bere­mendi lehetőség. — Itt lehetséges az új ce­mentgyár mellett korszerű, mintegy 120—150 ezer tonna évi teljesítményű új mészüzem létesítése — mondotta Sinka János. — De elképzelhető, hogy a régi cementgyár beren­dezéseinek korszerűsítésével is kielégítő megoldást találunk. Természetesen a mészterme- iés jelentősebb növelésére csak a IV. ötéves terv végére ke­rülhet sor. A minisztérium képviselője elmondotta, hogy a Villányi hegység Európa-hírű díszítő­kő-márvány bányászatának fejlesztését, műszaki rekonst­rukcióját tervezik. A földtani kutatás eredményeitől függően Siklós térségében korszerű technológiával dolgozó üzem létesítésére kerülhet so Esz a méreg Stár hogyne. Többcdmo- gammal, napok óta — ka­lákában — hajszolom a sze­rencsét. Ráment jónéhány forintom a borítékos sors­jegyre. Ügy van, hogy vesz az ember tízet. Negyven fo­rint. Abból van három nyolc forintos nyereség, egy „újra húzhat" és hat „nem nyert”. A huszonnégy forintért ké­rek még hatot, abból egy találatom sincs. Bosszús le­szek. Nem játszom tovább! Másnap újra megpróbá­lom... Így megy natpok óta. Nem megy. Talán, mert csa­patban játszom? Sziszté­mám van? Nem jó a logi­kám? Tegnap délután hazafelé tartok. Cigarettáért betérek a Színház téri trafikba. (Csak cigerattáért!) A sors­jegyre oda se nézek. Mel­lettem egy fiatalasszonyka. Valamit vásárolt Kapott vissza néhány forintot Köb­ben nézegeti, mi van abban a műanyag dobozban. A tra- fikos mondja: Sorsjegy, ve­gyen?’ Odateszi a fiatal- asszony elé, az belenyúl, té­tován kihúz egyet, nem bol­dogul, nem tudja, mit kezd­jen vele. A trafikos magya­rázza: a gyűrűnél kell letép­ni... kibontani az egyik papírt, benne egy másikon betűvel jelzett szám, azon a forint És tényleg, ötezer! A Rá­kóczi úti P. L-nét úgy kel­lett meggyőzni; valóban annyit nyert majd az OTP- ben beválthatja. Fiatal há­zas. Kisgyerekük van. Jól jött! Engem meg megüt a guta. Ha nem cigit, hanem azt a jegyet veszem, én nyerem. Na, talán holnap... (nisfi Baranya geológiai adottsá­ga kedvező az építési célok­ra felhasználható kövek ki­termelésére. Ez indokolja a műszaki fejlesztés fokozását a baranyai kőbányákban. Dél- Dunántúlnak kiemelkedő je­lentősége van a hazai finom- kreámia-ipar szempontjából is. A Pécsi Porcelángyár sze­repe egyre növekszik finom- kerámiai edények, valamint a híradástechnikai és porcelán- szigetelők gyártásában. Á Pé­csett gyártott pirogránit mi­nősége kiváló, de jelenleg is árszínvonala gátolja széleskö­rű alkalmazását. Kutatni kell tehát az árszint csökkentését célzó műszaki megoldásokat — fejezte be Sinka János elő­adását, amelyet vita követett. Régészeti leletek Tegnap délelőtt Pécsett a Bercsényi utcában vízlevezető csatorna ásásakor csontvázak­ra bukkantak. A kisiető ré­gész, dr. Kiss Attila megálla­pította, hogy valószínűleg ugyanannak a , XVIII—XIX. századi temetőnek két sírja került elő, amelyet korábban megtaláltak az Urológiai Kli­nika, illetve a pénzügyőrség udvarán. A lelet régészeti szempontból nem jelentős. A Pincegazdaság építkezé­sén ezzel szemben érdekes le­letre bukkantak. Falbontáskor egy beépített kőszobrot talál­tak. A földgömbön álló alak kezében keresztet tart, ame­lyen Corpus is látható, mind­ez arra mutat, hogy szentet ábrázoló barokk szoborról van szó. : : Holnap nyit a Hullám Szombatra és vasárnapra megnyitják a Hullám fürdő egy részét Amennyiben az idő ilyen marad és megfelelő számú érdeklődő keresi fel a strandot, a felső szinten levő nagy medencét a teljes nyitá­sig üzemeltetik. A strand teljes területén új gyepszőnyeget helyeznek el, melyből már kész a felső nagy medence környéke, a két kis medence egyik oldalának te­rülete és a Hullám étterem felőli szakasz. Elkészült a hullámverő gépház mögötti új sziklakért is. Emeltszintű, tég­lával határolt virágágyásokat is elhelyeztek a strand külön­böző pontjain. A parkosítás mintegy 900 ezer forintba ke­rül a Víz- és Csatom aművek- nek. De nemcsak parkosíta­nak: most cserélik ki a ka­•T’ampán dübörög a fejtö­kalapács. Amikor Vö­rös András leállítja még so­káig visszhangzik. Olyan, mint amikor az üres hordót ütik. ötperceiként veszik ki egy­más kezéből a gépet. Hajtja őket a kíváncsiság. — Azé a kincs, aki megta­lálja! — Várj csak! Hátha csont­vázak lesznek mögötte. — Hallottam, hogy valami do­minikánus szerzetesek vannak itt eltemetve, A Fegyveres Erők Kossuth Lajos utcai klubja alatt va­gyunk. A Nemzeti Casinó egykori épülete, amelyet „1839 böjtelő hava 10-én 10 ezer pengő forintért vett az elnök­ség” bővítésre szorul. 1896- ban egyszer már újjáépítet­ték, de a mai igények szük­ségessé teszik, hogy emeletet építsenek rá. A tervezők az épület teherbíröképességének vizsgálatakor kutató fúrásokat végeztek, az utca szintjétől 6 méter mélységben levő pincé­ben. A fúrások 9 méter mély-, ségben üregek vagy egy mé­lyebben fekvő pincerendszer létezését mutatták. I Kincset nem találtunk,,, — Valami keménybe sza­ladt a fejtőnyárs! Közelebb húzódunk. A föld­alatti folyosón eddig csak üle­dékes szürke és sárga homok­kal találkoztunk, amelyben helyenként kagylók elmeszese- dett háza volt látható. — A fúrás szerint itt kell valahol lennie az első üreg­nek — mondja Radó János, aki nemrég még a petőci ak­nában dolgozott — de itt in­kább egy fal van, mint lyuk. Fal. Vajon mi van mögötte? Ki építette? — Nem mai! Jól összerak­ták! — mondja Dörgő Károly, aki jó ismerője már a pécsi pincéknek. Csaknem egy éve ilyen helyeken dolgozik. Az acél szikrázik a kemény kőben, döntik a falat. Kicsit visszasétálok a vága­ton. Szabályos trapéz alakú, fa biztosító elemek tartják. Van itt minden, mint egy iga­zi bányában: vasút, oldalt ürítős csillék, az akna előtt rampa. Ja és az akna; 16 mé­ter mély 2x3 méteres szelvé­nyű. Az emberek létrán köz­lekednek, A csilléket villany­vitla húzza feL Mondják, hogy a mélyítés közben egy kútra bukkantak, olyan mély volt mint az akna, a víz miatt zsompot is kellett ké­szíteni. A fejtőkalapács dübörög, aztán pöfékelve megszalad Vörös András kezében. Át- lyuikadt Percek alatt kitágít­ják a lyukat, átbújnak. A zseblámpa fénye hamar csa­lódást okoz. Alig 3 méternyi­re vége a szépen kiboltozott pincének. Én úgy érzem, még a vakolás is friss. Az egyik sarokban egy törött üveg, kö­zépen meg egy forrás, illetve kiapadt forrás. Beledugunk egy seprűnyelet. Víz jön fel. Valaki azt mondja: a hátsó fal kong. Az bizony! A mö­gött még van valami. Máris nekiesnek. Ismét kerepel a gép. Áthozzák a villanyt Egy helyen megfüstölték a meny- nyezetet. Az embereik talál­gatnak. — Most jön a kincs. Ket­tős fallal védik. — Vagy belyukadunk a bor­forgalmi pincéjébe. — Az lenne az igazi kincs! — Az is lehet, hogy átme­gyünk színdarabot nézni. A kutatás szerint a vágat­nak a Kossuth Lajos utcáig kell nyúlnia, ahol derékszög­ben megtörik. Ezzel lehetővé válik az összes üreg feltárá­sa. Ezután vagy betömedéke- lik, vagy a várható erőhatá- soiknak megfelelően megerő­sítik a falakat — Átment! Fejembe nyomnak egy vé­dősisakot. Sose lehet tudni! Míg bővítik a lyukat, meg­kérdem Dörgőtől: — Gáz még soha nem volt egy pincében sem? — Á! Az első, amit felfedezünk a zseblámpa fényében: „Haiber 1895 ITS falaszta.” Az egy­kori kőműves névjegye. Egy gödör. Talán alul még egy üreg volt és beomlott Szem­be alig 3 méterre újabb fal— Mászok kifelé az aknán. Távolról hallom a fejtőkala­pács tompa dübörgését. Ne­kimentek annak a falnak is. Talán amögött lesz a kincs... Lombost Jenő binajtók hetven százalékát A csővezetékek jelentős részét is felújították már a tavasz fo­lyamán. — Újdonság lesz a fűrész­porc« fejelő pálya, melyet egész nyáron rendszeresen ön­tözni fogunk — mondja Kiss Ákos fürdőmester. — Növeke­dett a pázsitterület is. Tetsze- tősek lesznek a betonlapokból kiképzett belső utak. De az idén sem lesz hullám. Ugyan­is a hullámverő gép mozgását a jelenlegi épület nem birja ki. Gedeon András, a Hullám étterem vezetője elmondta, hogy most szombat-vasárnap nyitva lesz az étterem terasza és a strand felső részén a bü­fé. A szezonban ezenkívül egy szörpautomatát, és fagylaltgé­pet állítanak be. A strand mindhárom me­dencéje május 24-től fogadja majd a fürdőzőket. A Balokány fürdőt június közepe táján nyitják meg. En­nek ellenére 'legalább olyan nyüzsgés van, mint a nyári csúcsforgalomban. Egy építő­brigád betonozza az utat, föld­gyalu egyengeti a terepet, asz­talosok, festők szorgoskodnak. Távolabb egy férfi kezében ütemesen suhog a kasza. — A Hullám fürdőhöz ha­sonlóan itt is teljesen új strand fogadja majd a látoga­tókat — mondja Korhecz Jó­zsef, a fürdők művezetője. — A teljes fürdőterületet parko­sítjuk, az utakat cementlappal látjuk el, új kerítést is kap a fürdő. Mindez több mint egy­millió forintba kerül. Az idén az eddiginé] melegebb vizünk is lesz: 26 fokos. Minden va­lószínűség szerint bevezetjük itt a korareggeli fürdőzést is. Ha készen lesz, állíthatom, hogy versenyre kelhet bárme­lyik neves fővárosi fürdővel. Ami még hiányzik, a kultu­rált strandhoz illő higiénikus bisztró. (Mécs) Májusi kánikula Fülledt meleg van, ká­nikula. Csütörtök dél­előtt, 10 óra. A taxisok pilledten húzódnak ko­csijuk árnyékába a Szé­chenyi téren. A Pannó­nia bisztróban tömött sorok várnak fagylaltra, akárcsak a Virág cuk­rászdában és a Napsugár presszóban. A Sipőcz patika falán 21 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Árnyékban. Napon mennyi lehet...? A Hunyadi utcában, hegynek föl, brikettet szállítanak lovaskocsi­val. A fuvaros meztelen felsőteste csillogva feke­ténk. Az erőmű kémé­nyéből gomolygó füstöt a városra hordja a dél­ről érkező szél. Inkább enyhet hozna... A me­teorológia lehűlést jelez — nyugaton. De mi dé­len vagyunk. Délben a hőség foko­zódik. Az égbolton fi­nom fátyolfelhők lib­bennek. Szél is szaladgál az utcákon, s a fagylal- tos szaporán tölti a töl­cséreket. Apropó! Fagylalt! Pécs városi KÖJÁL, dr. Ratkóczy Károly igazgató-főorvos: — A városban meg­nyugtató a helyzet Gyomor-, bélbetegségek­ről nincs tudomásunk. Egyébként rendszeres el­lenőrzéseket végzünk az utcai fagylaltárustól kezdve az üzemi étkez­dén túl. a piacokig. — Mint hivatalos sze­mélytől köszönöm a tá­jékoztatást. De mint or­vos mit tanácsol? — Zsíros ételt keve­sebbet fogyasszunk. — Több zöldfőzelék kerüljön az asztalra. A salátát jól mossuk meg! — Miért kell hangsú­lyozni? — A növényvédősze­rek mérgező hatása miatt. A szokatlanul nagy melegben ennyi orvosi tanáccsal tartozunk ol­vasóinknak. S akik munka után kerthelyiségben szeret­nének hűsöini, hova tér­hetnek be? — A Susogó, a Tettye, a Szkókó már több hete nyitva tart — mondják ‘ a Vendéglátó Vállalat­nál. — És a város szívé­ben? — A Rózsakért május 23-án nyit. Megfelelő zenekart keresünk. — A TURIST-ban? — Parkosítunk, virá­gokat ültetünk. Nyitás június elsején. — A sör? — Ha nem jött vol­na a jugoszláv import, akkor sörtelen napok volnának. Nagy István i ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom