Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

1969. május 16. DunotitQU lUMi»«* Megkérdezik a mohácsiakat Diákok keresik fel május 23-án, pénteken a mohácsia­kat és kérdéseket tesznek fel a munkábajárással és a be­vásárlással kapcsolatban. Miért van szükség a felmé­résre? — kérdeztük Pálkuty Keresztélyt, a Mohácsi váro­si Tanács vb-elnökét. — Szinte szemünk láttára nőnek várossá a községek, növekszenek, változnak a vá­rosok. A kisebb városok fej­lődése, növekedése talán a leggyorsabb, népességük né­hány évtized alatt két-három- szorosára duzzad. — A városok fejlesztésé­nek üteme és lakosságának növekedése nem arányos min­den időpontban, ezért a vá­rosok fejlődésében, a népes­ség ellátásában rendellenes­ségek tapasztalhatók. Mohács sem kivétel ez alól. — A jövőre való felkészü­lés Mohácson is komoly mé­retű, sokoldalú és folyamatos munkát igényel. A változó élet megköveteli, hogy eddi­gi munkáinkat, terveinket vizsgáljuk felül, megköveteli, hogy újabb, a változásokkal is számoló terveket készít­sünk. Városunk fejlődésének útját is új terv készítésével egyengetjük, amelyben a fej­lesztés kereteit, nagyságrend­jeit, s a tervezési munka alapját városunk mai való­sága, tulajdonságai alkotják majd. A Pécsi Tervező Vál­lalat megkezdte már a ter­vezési munkát, amelybe mér­nökök, közgazdászok, mate­matikusok csoportjain kívül városunk szinte valamennyi dolgozóját, lakosságunk zö­mét szeretnénk bevonni. — A válaszokból a legkor­szerűbb módszerekkel, szá­mítógépek formálják meg vá­rosunk mai műszaki képét, amelyet a tervezés biztos alapjaiként használnak fel. valamennyiünk érdeke, hogy Mohács fejlesztése megala­pozott legyen és a készülő terv segítsen megoldani a fejlesztés szerteágazó problé­máit. A Dunántúli Napló hasábjain kérem fel Mohács lakosságát, hogy válaszaival járuljon hozzá a városfej­lesztési terv készítéséhez — mondotta Pálkuty Keresztély. Dél-Baranya idegenforgalmáról tárgyalt a Siklósi járási Pártbizottság Egymillió vendég Lesz gyógyfürdőkombinát és gyógyüdülőkórház ? Elkészítik az idegenforgalom fejlesztésének irányelveit A siklósi járás megyénk leg­nagyobb idegenforgalmi terü­lete. Illusztrálásul csak két adat: a harkányi fürdőnek ta­valy több mint 900 ezer ven­dége volt, a siklósi várat pe­dig mintegy 165 ezer látogató kereste fel. De Villány, Sely- lye, Máriagyűd is mind több érdeklődőt vonz. Az idegen- forgalom jelenlegi helyzeté­ről, a feladatokról tárgyalt tegnap a Siklósi járási Párt- bizottság annak az előterjesz­tésnek az alapján, amelyet a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal terjesztett a Pártbizottság elé. Az előterjesztés foglalkozik a szálláshelyek növekedésével mind Harkány, mind Siklós vonatkozásában, kiemelve az utóbbi években elért fejlő­dést, — mint például a Bara­nya Szálló bővülését, az 500 férőhelyes kemping létesítését. A siklósi szálloda azonban sajnos teljesen korszerűtlen. Ez az év változást hoz: Har­kányban elkészül és már a nyáron üzemel a vendéglátó 90 személyes szállodája és a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal 120 személyes turistaszál­lása. Sokat jelent ez mind a bel-, mind a külföldi idegen- forgalom alakulásában, ami eddig sem volt jelentéktelen: a külföldi forgalom szempont­jából Harkány a megyében a legjelentősebb, az összes for­galom 76 százalékát Harkány­ban töltötték el a külföldiek. A siklósi vár rekonstrukció­ja ebben az évben befejező­dik: már megnyílt a pinceét­terem, elkészül a 148 szemé­lyes turistaszállás és 17 szo­bából álló, egykét ágyas szál­lórész. A járás két legforgalma­sabb helyének jobb megköze­lítése érdekében javítani kel­lene a vasútvonal korszerűt­lenségén. Még ebben az év­ben megépül Harkány, illetve Siklós térségében az új ben­zinkút. A május elsejével Barcs felől megindult forga­lom új Jugoszláv területeket hozott Harkány közelébe. Fel­merült a drávaszabolcsi ha­Sugárérzékenyítő anyagok Tigyi József akadémikus előadása Rómában Dr. Tigyi József akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Biofizikai Intézetének professzora öttagú magyar tu- dósküldöttség tagjaként a múlt héten Rómában részt vett a sugárvédő és sugárér- zékenyítő anyagok kutatási eredményeit összegező nem­zetközi kongresszuson. Dr. Tigyi József a „Fémionok su- gárérzékenyítő hatása” címmel tartott előadást a pécsi Bio­fizikai Intézetben folyó tudo­mányos vizsgálatok alapján. A háromnapos római szim­pozionnak, amelyre a világ minden tájáról 200 kutató ér­kezett az olasz fővárosba, ket­tős célja volt. Egyrészt beszá­molt az atom békés célokra való felhasználása közben je­lentkező sugárveszélyt elhárító sugárvédelmi anyagok fel- használásáról, másrészt a su- gárérzékenyítő eljárásokról, amelyek azt a célt szolgál­ják, hogy a rák és egyéb be­tegségek gyógyításánál alkal­mazott besugárzásokkal a je­lenleginél hatékonyabb ered­ményeket érjenek el. Dr. Szabó József, a Siklósi Járási Pártbizottság első tit­kárának javaslatára a párt- bizottság megbízta a végre­hajtó bizottságot, hogy a gaz­daságpolitikai és kultúrpoli­tikai bizottságok bevonásával készíttessék el a járás idegen­forgalmi fejlesztésének irány­elveit. A községi pártbizott­ságok is tárgyalják meg: mi­lyen intézkedéseket kívánnak tenni a területük idegenfor­galmi fejlesztéséért. G. F. tárátkelőhely létesítésének terve is. Siklós—Harkány jelentősé­gét mutatja a fokozódó érdek­lődés: ezen a nyáron a termé­szetjárók 3 napos találkozó­ját rendezik meg mintegy 1200 résztvevővel; villamosipari országos találkozó színhelye lesz; ide látogatnak a III. Ma­gyar Nemzeti Kemping Rally résztvevői is. A váríesztivál, valamint az augusztusban Sik­lóson megrendezésre kerülő nemzetközi „Kerámiaművé» szék Népek Barátsága Nyári Alkotótábor” is növeli az ide­genforgalmat. Harkány országos jelentősé­gű gyógyfürdő is. Indokolt egy korszerű gyógyszálló épí­tése. A tervek szerint 1971- ben új gyógyfürdőkombinát, vízgyógyászati szakrendelő épül mintegy 16 millió forin­tos költséggel. A következő ötéves tervben tervezik egy 300 ágyas gyógyüdülőkórház megépítését is. A szórakozási igények jobb kielégítéséért Harkány és Sik­lós között jövőre elkészül a csónakázó tó. Előreláthatóan még ebben az évben megkez­dődik a harkányi szabadtéri színpad és nézőtér építése mintegy 3,5 millió forintos költséggel. A pártbizottsági ülés részt­vevői felszólalásaikban sokré­tűen elemezték az idegenfor­galommal kapcsolatos tenni­valókat. Szó esett a siklósi várban egy helytörténeti mú­zeum létesítéséről, a siklósi úttörőtábor további fejleszté­séről, az étkeztetés javításá­ról, megfelelő útjelzőtáblák elhelyezéséről, a környék jobb propagálásáról. Ez év végére megjelenik mintegy 4 ezer példányban Villány község tör­ténetét bemutató kiadvány. Katona József, a Megyei Ven­déglátó Vállalat igazgatója elmondotta többek között, hogy az étkeztetés javításáért Siklóson a központi étterem­ben bisztrót alakítanak ki, ahol turistacsoportokat regge­liztetnek. Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyette­se felszólalásában többek kö­zött foglalkozott egy SZOT szálló építésének lehetőségével Harkányban. Megemlítette, hogy perspektivikus szem­pontból figyelembe kell ven­ni a Dráva lehetőségeit is. Foglalkoznak Siklóson egy új művelődési ház építésének tervével is. Megemlítette, hogy a megye is hozzájárul a har­kányi szabadtéri színpad épí­tésének költségeihez. Ruházati és vegyesiparcikk boltot kí­vánnak létesíteni Harkányban. Felhívta a figyelmet: mind a járás, mind a község még fo­kozottabb figyelmet fordítson a helyi erők figyelembe véte­lével is az idegenforgalom fej­lesztésére. A Belvárosi Általános Iskola tanulói a Séta téren tartották raj** órájukat Négy bábcsoport készül a döntőre A televízióban Játsz- szunk bábszínházát cím­mel új vasárnap délelőtti sorozat indul ez év no­vemberében, amelyre ki­válogatják az ország leg­jobb gyermek bárcsoport­jait. A műsort az Inter- vízió is közvetíti majd, érthető tehát, hogy a vá­logatás nagy gonddal tör­ténik, előbb megyénként „zsűriznek”, majd terü­letenként, végül a döntő­be jutott csoportok közül a tévé választja ki a leg­jobbakat. A dél-dunántúli döntő június 12-én les2, Bara­nyában épp ezért már megtartották a megyei versenyt, öt aranyérmet kapott úttörő bábcsoport közül négyet választottak ki a Kaposvárott tartandó területi döntőre. A szent- lőrinci Százszorszép báb­csoport, amely már ko­rábban is sikerrel szere­pelt a tévében, most a Kőműves Kelemen árny- játék-változatával indult, a Karikás Frigyes úti isko­la bábszakköre ormánsági fonójátékot tanult be, a siklósi járási művelődési ház bábcsoportja egy ze­nés-táncos játékot. állított össze, amelyben a zene­iskolások is tevékeny részt kaptak. Végül a döntőbe jutott negyedik csoport a komlói Zrínyi Művelődési Ház Kócos elnevezésű báb­csoportja, amely baranyai leánytáncokat dolgozott fel bábszínpadra. Táncdalból ezüstdiploma Gyenese Béla országos sikere A karrierek úgy kezdőd­nek, hogy egy-egy jófülű, jó­szemű szakember felfedez egy fiatalt. Tulajdonképpen egy­szerű képlet: kell hozzá egy tehetség és kell hozzá egy al­kalom. Gyenese Béla története is nagyjából ilyen. Eljött Pécsre egy zalaegerszegi fiú, a Mecseki Ércbánya Vállalat­nál kapott állást, technikus lett a kutatólaboratóriumban. Aztán egyszer Hajas Béla, az ismert pécsi muzsikus és tánc­dalszerző meghallgatta, meg­tanította néhány dalára, rö­videsen pódiumra állt, meg­tapsolták, később pedig a Pé­csi Rádió is felvett néhány dalt az ő előadásában. Egy évvel ezelőtt pedig, amikor megalakult az Országos Szó­rakoztatózenei Központ pécsi továbbképző stúdiója, beirat­kozott annak táncdalénekes szakára, s most Komlódi Jó­zsef tanítványaként igyekszik minél tökéletesebb produkciót nyújtani. Neve már nem is annyira ismeretlen név, hiszen több pécsi és környékbeli rendez­vényen énekelt már, leggyak­rabban talán Komlón. Most mégis jelentős lépcsőhöz ér­kezett: a salgótarjáni orszá­gos amatőr könnyűzenei fesz­tivál ezüstérmese lett. Vele együtt három pécsi siker szü­letett e városban: a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Medi­cina Beat-együttese, valamint Triceps Pol-beat együttese egy-egy bronzdiplomával tért haza. Most, a salgótarjáni siker után beszéltünk Gyenese Bé­lával. — Kedves száma? — Lunero: Egy könnycsepp az arcodon című dala. Sze­rintem Boby Solo énekli a legjobban. — Szabad idejében mit csi­nál? — Szabad idő? Abból kevés van. Munkahelyem, a stúdió, a fellépések eléggé lekötnek. De ha mégis ráérek, esténként egyedül énekelek. Saját gitár­kísérettel. — Terve? — Énektanár szeretnék len­ni. Még csak annyit: huszonkét éves. A terv megvalósításához ez még reményteli életkor. F. D. Az Oktatási Tanács ülése Az általános iskolák nyol­cadik osztályait a megyében a demográfiai apály várha­tó eredményeképpen a kö­vetkező években előrelátha­tólag kétszázzal, majd száz­zal kevesebben fejezik be* még később pedig ötszázzal, így az 1975/76-os tanévben a végzősök száma mintegy háromezerhatszáz lesz, kö­rülbelül ezerhatszázzal ke­vesebb, mint az idén. De ez a csökkenés területenként is változékonynak ígérkezik* nem lesz mindenütt ará­nyos. — Többek között er­ről tárgyalt tegnap délelőtt Baranya megye és Pécs me­gyei jogú város Oktatási Ta­nácsa. A tanács ülésén két napi­rendi pont volt. Egyik: „A pályaválasztás, pályairányí­tás és iskoláztatási munka eredményei és tapasztalatai”. Ennek kapcsán rendkívül alapos társadalmi elemzést és helyzetképet adott az oktatá­si tanácsnak a két művelő­désügyi osztály. Ezek közül csak néhány közérdekű meg­állapítás: van még szakmun­kástanulói férőhely hálózat- szerelő, autófényező, karos­szérialakatos, autószerelő, híradástechnikai műszerész szakmákban. Az építőipar­ban pedig ács és vasbeton- szerelő szakmunkásokat vár­nak még, sőt kollégiumi fé­rőhelyet is biztosítanak szá­mukra. Beszámoltak az ülésen ar­ról az országos viszonylat­ban is kiemelkedő, sőt, egye­dülálló munkáról, mellyel a Megyei Tanács művelődésügyi osztálya már két év óta a pályaválasztást, pályairányí­tást szervezi. A megyében hatvan pályaválasztási fele­lős végzi ezt a munkát, s tevékenységükhöz igen szín­vonalas rendszeres tovább­képzést kapnak. Az Oktatási Tanács meg­tárgyalta Pécs város pálya­irányítási tevékenységét is, majd második napirendi pontként a tanteremgazdál- kodásról tárgyalt. Az ezzel kapcsolatos jogszabály is­mertetése után — ennek lé­nyege: a felszabaduló okta­tásügyi helyiségek a megyei* illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsá­gának rendelkezése alá ■ tar­toznak — a tanteremigények­ről tárgyaltak. Szigeváron két, Sellyén egy, Siklóson négy-öt, Mágocson pedig egy tanteremre van szükség. — Enyhül a szikvízhiány. A szigetvári és mohácsi fo­gyasztási szövetkezet a MÉ­SZÖV kereskedelmi főosztá­lyának kezdeményezésére 65 tonna szénsav behozatalára kötött szerződést egy zágrábi külkereskedelmi céggel. A kishatármentá árucserét vég­ző két szövetkezet átlagosan heti 3,5—4 tonna szénsavat hoz be. Ebből a mennyiség­ből besegít Baranya, Somogy, Tolna és Fejér megye szén­savellátásába is. — Pécs—Eszék közős pros­pektus. Az eszéki Turistiko Drustvo és a Pécsi városi Ide­genforgalmi Hivatal közös kiadványt jelentet meg 100 ezer példányban. A prospek­tus 22 fotót, térképet és öt­nyelvű tájékoztatót tartalmaz a két város és környéke ide­genforgalmi nevezetességeiről, szolgáltatásairól, vásárlási le­hetőségeiről. A Panorámával kötött szerződés szerint a prospektusok az év végére el­készülnek. É Rádiósklub a létyópincébcn Népművelés és műszaki pro­paganda címmel kétnapos kon­ferenciát tartott Pécsett a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Bara­nya megyei és Pécs városi Ta­nács művelődési osztálya az ország megyei tanácsi népmű­velési csoportvezetői, megyei művelődési ház igazgatói' ré­szére. A tanácskozás mintegy hatvan résztvevője ellátogatott a Ságvári Endre Művelődési Ház rádiósklubjába is. * Hat éve néhány lelkes em­berre a 39-es dandár úti isko­la légópincéiban tíz mázsányi hulladék, törmelék és szemét várt. Miután . azt társadalmi munkában elhordták, a helyi­ségeket kimeszelték, kicsino­sították, megkezdődött a mun­ka: a rádiózás. Ma 150 taggal működik a szakkör, két éve az MHSZ patronálásban, 1968- tól pedig a Tanárképző Főis­kola hallgatóinak képzését is vállalták az oktatók. Matema­tika-fizika, illetve műszaki Bakos hallgatókat készítenek elő szakkörvezetőkké. Az elő­készítés időtartama három év. A klub vezetője Nagy László tanár. Munkájukra azóta fi­gyeltek fel, amióta a Népmű­velési Intézet kiadta Nagy László Egy rádióklub történe­te című könyvecskéjét, sőt hírük már a Szovjetunióba is eljutott. Ez év tavaszán járt náluk Nyikolaj Kazanszkij, a szovjet rádióamatőrszövetség főtitkára. Elismerő szavait a vendégkönyv őrzi, és kilátás­ba helyezett egy klubközi ta­pasztalatcserét. — A rádiózás ma már nem­csak hobby, a honvédelmi ne­velés egyik fontos területe. Műszaki ismereteket ad, tech­nikai előképzést a jövő kato­náinak. Azonkívül sport is, különösen a fiataloknak. Az idősebbek számára a hobbyt összeköti bizonyos szakmai „továbbképzéssel”, a klubta­gok között vannak villanysze­relők, technikusok, mérnökök. Sok ércbányász tölti ezekben a légópincékben a szabadide­jét — mondotta Nagy László. A klub látogatottságára jel­lemző, hogy még Meszesről is járnak a foglalkozásokra. Itt mindenki épít; az úttörő kis- rádiót, a középiskolás irány­mérő rádióvevőt, a felnőtt asztali tranzisztorost, műsze­reket. Kedd kivételével min­den nap van valamilyen fog­lalkozás. Nem maradnak el az eredmények sem. A Rádió- technika következő száma közli szakcikküket Rókavevő kezdőknek címmel. A fiatalok sporteredményeire jellemző, hogy május negyedikén az abaligeti megyei válogató ver­senyen négy első helyet sze­reztek. A klub felszereltsége 900 ezer forint értékű, három helyiségben dolgoznak az „amatőrök”, öt raktárban tá­rolják az „alapanyagot”. A klub országos hírneve, eredményei bebizonyították, hogy a népművelés nemcsak népi táncból, irodalmi szín­padból és ismeretterjesztő elő­adásokból áll. Így is lehet, és erről személyesen is meggyő­ződhettek az idelátogató ven­dégek. Lehet, hogy az eredmé­nyes műszaki foglalkozások elsősorban a vezetőt, Nagy Lászlót dicsérik, de lelkiisme­retes munkával, szakmaszere­tettel bárki elérheti ezeket az eredményeket. A rádiósklub népművelő lehetőségein, átve­hető tapasztalatain kívül ezt is megállapíthatták a kétna­pos konferencia résztvevői. Wér Vilmos Pályairányítás, tanteremelosztás

Next

/
Oldalképek
Tartalom